Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

Esztergom és Vidéke Vashidunk ismét „révbe ért" 6 Amit több mint 55 éve várunk, de mindeddig legfeljebb csak képzelhettünk, megvalósult az utóbbi három hónapban. Mindegyik végén a szemünk láttára csökkent egy-egy régi-új szerkezeti elemmel a Nagy-Duna-híd háborús csonkaságával mérhető távolság. Néhány hete, július 27. óta helyreállt a két part - a két szomszédos város és ország -közti folyamatos átjárás lehetősége. A középső ívvel is kiegészülve, újra híd a híd: nem elválaszt, hanem összeköt. Azt a szerepet teljesíti tehát, amely egy ilyen természet adta rév-helyen az ember technikai eszközeitől mindenkor „elvárható". Közülük az éppen legfejlettebb: az állandó vashíd hamarosan ismét szolgálatba léphet. A régió jövőjére nézve nagyon ígéretes történelmi pillanat - úgy vélem alkalmat kínál a kezdetlegesebb elődök számbavételére is. Erre a viszszatekintésre személyes emlékek is ösztönöztek, amióta a szentgyörgymezői temető sírjait „feltérképezve", a kápolna mögött egy talpas műkőkereszt márványtábláján ezt a feliratot találtam: Itt nyugszik Grátzer János 1856 — 1936 (VI/2-es parcella, 5. sor 3. sír.) Szentgyörgymezőn fölnevelkedetl régi esztergomiként jól ismertem az egész családot. Mi a Bercsényi utcában laktunk, ők tőlünk nem messze, a NagyDuna sor 2. sz. alatt. (Leszármazottjuk az a Budapesten élő Grátzer Lajos is, akinek éppen a híd felrobbantásával kapcsolatos gyerekkori emlékeit lapunk július 15-ei számában közöltük. - A szerk.) János bácsinak érdekes foglalkozása volt: a repülő- és hajóhidas, díjfizetéshez kötött átkelés korában nélkülözhetetlen. Mint révészmester (schopper) dolgozott több mint 30 éven át: a szétnyitható fahíd utolsó és a vashíd első évtizedeiben egyarántő volt akiszolgáló személyzet főnöke. Ácsként közéjük tartozott nagyapám, Bélay József is, továbbá pénzbeszedőkként Koditek Károly cs Temesi (Tvarha) József akiket szintén ismertem. Grátzer úr közmegbecsülésnek örvendett, de kiváltképp a rendszeresen közlekedő „tót" tutajosok körében tisztelhették. Erre vall, hogy a vashíd átadása után, amikor továbbhaladásukban többé már nem szorultak rá a révész közreműködésére, a háza elé érkező tutajokról hangos „Grüss Gott Hcrr Grátzer" kiáltással üdvözölték. Mária Valériánk 1895 szeptembere után másodszor is a helyén van, mondhatnánk úgy is: „révbe ért". Dc mi volt a helyén, addig, amíg először felépült? E vázlatos áttekintéshez segítségül hív3 > l jy \ | \ Szeretnenk remeim. hogy mire e sorok megjelennek, már elültek hullámai annak a vitának, amely a/ újjáépülő Mária Valéria Duna-híd kapcsán szlovák körökben elindult. Esztergom lakossága kinyilvánította óhaját: maradjon a régi név, Mária Valéria. A hídavatás közeledte egy kis történelmi családfa-v i/sgálatra. genealógiai nézelődésre ad okol. Nem tagadjuk, kedves nekünk a Maria Valéria név. Rokonszenv ünk nemcsak a sorstól katam - és ajánlom a további részletekre kíváncsi olvasóinknak - a következő helytörténeti munkákat: Villányi Szaniszló: Dunai hidak Esztergomnál. (a Néhány lap Esztergom város és megye múltjából c. kötetének 6. fejezete), 189 Prokopp Gyula: Az. Esztergomi Duna-híd. = Építés- és Építészettudomány, 1982. 1-2. sz. 247-264.p. Molnár Erzsébet: Dunai átkelőhelyek Esztergomnál az elmúlt történelmi időszakokban. = Esztergom Évlapjai, 1994. 143-154.p. Hajóhíd, repülőhíd Esztergom és a vele szemben, a Duna bal partján fekvő Párkány (Kakat) közötti átkelőhely első említése II. Endre királynak 1215. évi oklevelében maradt ránk. Ebben az oklevélben a király az esztergomi egyháznak adta „... a beszedni szokott királyi vámot". Az átkelés ekkor még hajókkal, csónakokkal történt. A XVI. sz. második felétől - kisebbnagyobb megszakításokkal- 1683-ig a törököknek állandó hajóhídjuk volt, amely elsősorban hadászati célt szolgált. 1706-ban II. Rákóczi Ferenc fejedelem a Vár ostromára készülve ide hozatta le a Nyergesújfalunál szétszedett dunai hídját. 1762-ben Barkóczy Ferenc hercegprímás a forgalom gyorsításának céljából repülőhidat állíttatott fel a dunai ún. felső-révnél. Ennek esztergomi kikötőjét a Sziget alsó végénél - a mai kompkikötőnél - építették meg. A repülőhidat a tél beálltával leszerelték, és csak a tavasz kezdetével helyezték ismét forgalomba. A szünetelés idején a felsőrév a hagyományos módon működött, ahogyan egész éven át az ún. alsó. (Ez a Garam torkolatánál volt, és Zámbórévnek is nevezték — Zámbó Istvánról, aki hosszú ideig révészkedett itt. A közelben lévő csárdát még 1854-ben is Zámbó-csárdaként emlegették. A későbbi időkben itt, az alsó-révnél működtek nyaranta a hajómalmok.) A repülőhíd voltaképpen a folyami komp továbbfejlesztett változata. Mégpedig oly módon, hogy a kötelet vagy láncot - amelyhez a széles és lapos hajót hozzákapcsolják - nem feszítik ki a két part között, hanem egyik végét a folyam közepén, a leggyorsabb sodrás vonalában rögzítik egy legalább öt mázsás horgonnyal. A víz fölötti részét, nehogy elakadjon a mederben, csónakok során átvezetve a komp árbocához pott osztrák főhercegnő, magyar királyi hercegnő, csillagkeresztes hölgy kincstári címeknek kijáró kötelező tiszteletből fakad. Bár a,.kincstáriság" esetünkben - is - kétségbe vonandó. A főrangot kivívó családok olykor többszáz éves következetes országépítő munkával, nemzetgyarapító tettekkel, nem kevés esetben katonai hőstettekkel életük árán érték cl a nem mindennapi rangokat. Különösen így van ez a szóban forgó /labsburg-Lotliaringiai család szerteágazó ágainál. /. Ferenc József osztrák császár, magyar király és W'ittelsbach Erzsébet (Sissy) bajor királyi hercegnő (1837—1898) legkisebb gyermek. Mária Valéria Matild Amália (továbbiakban az ismert két nev et. Mária Valériát írjuk) Magyaroszágon, Budán, a Zugligetben lévő Kochmcistcr-villában született 1868. április 22-én. A császárés királynő gyermekágyának báró Kochmeister Frigyes - eredetileg drogista. majd műegyetemet végzett mérnök, később gyógynövény- és terménynagykereskedő. kinevezett főrendházi tag. akadémikus, a Vaskereszt tulajdonosa -. a császári családhoz közel álló személyiség adott otthont. Kochmeislerről elmondandó még. hogy buzgó protestáns hívő lévén a hazai protestáns gyermekmentő mozgalom egy ik megteremtője volt. erősítették. A kötél hosszúsága az átkeléshez szükséges ív hosszának felelt meg. A hajó kormányosa úgy állította be a jármű orrát, hogy a sodrás hegyes szögben érje. A komp - a vízfolyás oldalnyomását ily módon hasznosítvalényegében az. ingához hasonlóan mozgott a két part között. Hat pere alatt „repült" a párkányi partig és nyolc perc alatt ért vissza az esztergomi kikötési helyhez. Nyolcvan évig szolgálta az. átkelést. Az állandó hajóhíd „váltotta le", amelyet - a komáromi építésének hírére tíz tekintélyes esztergomi polgár kezdeményezett még 1837-ben, de csak az új hercegprímás, Kopácsy József beiktatása után, 1842 márciusára épülhetett meg. Hosszúsága-a repülőhíd két hídfőjének vonalában - 181 öl (342,09 m) volt. Ehhez 40 hajóra volt szükség, továbbá 86 horgonyra, 936 mázsát kitevő lánccal, mellyel a hajókat elől és hátul a mederfenékhez rögzítették. A híd kocsiútját (Fahrbahn) 20 lábra, a gyalogútját (Fuss-steg) 5 láb szélességűre tervezték; ennek megfelelően mindkét parton ki kellett szélesíteni a repülőhíd kikötéséhez készült járomhidakat. Az esztergomi oldalon fel kellett építeni a Vámházat, amelynek tervét. Feigler Ferenc uradalmi építőmester készítette. Ez a szerkezet egészen 1895-ig hidalta át a folyót. Közben, a szabadságharc idején, 1849-ben háromszor is szétrombolták. Véglegesen Scitovszky János hercegprímás építtette újjá: 1851. május 29-én - 150 éve - adták át ismét a közforgalomnak. Ami a vízijárművek közlekedését illeti, a hajók és az ún. „talpak" (azaz a tutajok) számára naponta többször is ki kellett nyitni a hidat. Ez úgy történt, hogy középen bizonyos számú hídhajót (tagot) leengedtek, majd az áthaladás után helyükre húzták ezeket. A XIX. század vége felé az ilyen „üzemmódban" működő hajóhíd máinem volt képes megfelelni azoknak az igényeknek, amelyeket a megnövekedett és felgyorsult forgalom támasztott. A kormány 1891 - a pozsonyi és a komáromi átkelés korszerűsítése után, az Esztergom és Párkány közötti hajóhidat is vashíddal kívánta felcserélni. 1895-ben elkészült a Mária Valéria híd, ezzel a fahíd feleslegessé vált. Az uradalom (káptalan) 1895 októberében a szétszedett hajóhíd hajóit, kompjait, dereglyéit, valamint nagy mennyiségű tölgy- és fenyőfát, 12.425 forint értékben eladta. Mária Valéria életében a magyarok között eltöltött idő maradandó nyomokat hagyott. E „nyomok" megteremtője nemcsak a születés - bár nem véletlenszerű, de mégiscsak alkalmi - helyszíne. Sissy kívánságára a főhercegnő nevelője az esztergomi Rónay Jácint (polgári nevén János) püspök lett. Rónay (1814—1889) esztergomi szegény sorsú családból származott. Iskolái végeztével a bencés rendben tett fogadalmával kapta a Jácint nevet. Tudományos érdeklődésével hamarosan kitűnt. Különösen a természettudományok vonzották. Az emberi agyról... írt munkájával a Tudományos Akadémia tagja lett. Több - zömmel lélektani - munkával jeleskedett. Újságírói tevékenysége is ismert volt. A Bécs melletti Döblingben betegeskedő Széchenyi Istvánnak ő rendezte sajtó alá a Blick-jét. Rónay Jácint munkássága felkeltette 1. Ferenc József érdeklődését is. A király kívánsága volt, hogy Rónayt bocsássák el a bencés rendből és a trónörökös Rudolf főherceg magyar-történelem tanára legyen (A trónörökös magyar nyelvtanára a pilismaróti pap-iskolamesterből lett apát, a későbbi püspök, Rimely Károly volt). A császár annyira elégedett volt Rónay Jácint működésével, hogy feleségével. Sissy vei megállapodtak: Rónay Jácint Révpénz, hídvám II. Éndrc 1215-ös adomány levele volt az alapja az érsekség által századokon ál gyakorolt vámszedési (értékvám) és révjognak (úlvám). A vámszedés joga már a XVIII. század közepén megszűnt, a révjogról csak 1895-ben mondott le az. érsekség. Az átkelésnél a révpénzl a révészek szedték és adták lc az uradalomnak. Ebből fedezték a fenntartási költségeket és a révészek fizetését. A rév forgalmáról és az ebből eredő jövedelemről az első néhány adat a török uralom idejéből maradt fent. A török államkincstár ugyanis „jogutódnak" tekintette magát, és ezt a jövedelemforrást sem hagyta kihasználatlanul. A Vár és a város végleges visszavétele (1683) utáni két évszázadban az érsekség számadásaiból már szinte folyamatosan követhetők a révvel kapcsolatos pénzügyek. Az első adat az 1698-as évi számadás 123. tétele, mely szerint a rév egész évi bevétele 152 forint 19 dénárt tett ki. (A XVIII. században még csak a fémpénzt ismerték. Számolási egységként kétféle forintot használtak: a „rajnait" és a „magyart". A krajcár a rajnai forint 1/16-ad része, a dénár pedig a magyar forint 1/100-ad része volt.) 1721. július l-jétől mindkét révet bérbe adták 350 forintért. Ettől kezdve az uradalomnak a rév fenntartására többé nem kellett költenie. 1763-tól a felső- és az alsó-rév bevételei mellett külön tételként jelenik meg a repülőhídé is. Ebben az évben a felsőrév 205 forint 85 dénár, az alsó 252 forint 68 dénár, a március 23. — október 23. között működő repülőhíd pedig 1284 forint 71 dénár bevételt hozott. 1790-től egy összegben bevételezték a három átkelő hozamát. 1766 óta ismeretes már a díjszabás is. A megállapított taxa 31 díjtételt sorolt fel: 2 tétel a gyalogosokra, 12 a kocsikra, további 5 tétel az áthajtott négylábúakra vonatkozott, 2 tétel pedig az ember állal vont kétkerekű kocsikra. Az utolsó 10 tétel a kocsikon szállított áruk vámdíjáról rendelkezett. Ha jégzajlás miatt veszélyes volt az átkelés, kétszeres vámot kellett fizetni. 1828-ban a szekerek vámdíjának 12 krajcáros alaptételét 6, illetőleg 4 krajcárra mérsékelték, megkülönböztetve a „külső országi" és honi szekereket. A szekéren szállított áruk vámját egységesen 3 krajcárban állapították meg mázsánként. Á hajóhíd létesítésével meglegyen a legkisebb lány, Mária Valéria nevelője. Rónaytól Mária Valéria tökéletesen megtanult magyarul. Nemcsak a bonyolult nyelvtani fordulatokkal ismerkedett meg a főhercegnő, hanem alapos képet kapott a magyarságról is. A sors kegyetlen játéka volt, hogy a császár legidősebb lánya, Zsófia Friderika Dorottya Mária Jozefa főhercegnő két éves korában, 1857. május 29-én diftériában - torokgyík - Budán halt meg. Mária Valéria 22 éves korában, 1890. július 31-én ment férjhez az AlsóAusztriából származott HabsburgLothringen Ferenc Szalvátor Mária József Ferdinánd Károly Lipót Antal de Padua János Baptist Januarius Alajos Gonzaga Rainer Benedek Bernhard főherceg, toscanai herceg, magyar királyi herceg, tb. orvos, az Aranygyapjas Rend lovagja, máltai lovaghoz. A főhercegi párnak tíz gyermeke született. Most eltekintünk a főhercegi cím megkívánta keresztnév-adás történelmi kötelezettségétől, csak a közismert utóneveket említjük a gyermekeknél. 1. Erzsébet Franciska főhercegnő, m. kir. hgnő, 1892—1930. Férje: (1912) gróf Waldburg-Zeil Hohenems György. Négy gyermekük volt. 2. Ferenc Károlx fhg, m. k. hg, 1893—1918. A család ezen ága kihalt. 2001. augusztus 15. maradtak a vámtarifák, de ehhez jön a híd kinyitásáén fizetendő vámpénz. Egy hajót egy forintért, egy talpat (tutajt) 12 krajcárért engedtek ál a hídnyíláson. A vámháznál - hídpénz formájában - lefizették a vámol, ennek igazolásául kaplak egy kör, háromszög, vagy négyzet alakú bilctát, a közepén lyukkal. Mindegyiken az ESZTERGOM ÁLLAMI DUNAIIII) felirat olvasható. A túlsó hídfőnél leadták a bilélát. amit a cédulaszedők egy fémtüskérc lűz.tck. A híd kiszolgáló személyzete: egy révészmester (schopper) két pénzbeszedő (cédulaszedő), hat fős hajóőrség (macskások), két fő állandó ács. 1895. szeptember 17-ci dátummal a kercskcdclmügyi m.kir. minisztérium „egy kísérleti év tartamára" vámszabály zatot adott ki. (Ennek facsimiléjét lapunk - az Allami Közúti Műszaki és Információs Kht. ajándékaként - tavaly év végén juttatta el olvasóinkhoz.- - A szerk.) Az állami Duna-hidakon - beleértve a pest-budaiakat is - még 23 éven át érvényben volt a hídpénz-szedés. 1918 októberében szüntették meg; a kiszolgáló személyzetet ekkor nyugdíjazták Esztergomban is. A régi-új Mária Valéria hídon az átkelésért természetesen nem kell fizetni; de vám- és útlevélkezelésre még egy ideig szükség lesz. Szintúgy természetesen, amíg a két partot az Európai Unió egységes „szerkezete" is át nem hidalja. Reméljük: legkésőbb egy évtizeden belül biztosan - és végérvényesen. Utóirat - védszentekről Még a repülőhíd üzembehelyezésekor az esztergomi kikötőnél felállították Nepomuki Szent János fasz.obrát, Sartory József pozsonyi szobrász alkotását. Föléje Eller Keresztély pozsonyi rézműves vörösréz tetőt készített. A fahíd elbontásakor ez a szobor Bleszl Ferencné sz. Feigler Ilka tulajdonába került, aki a Szent János-kútnál lévő présháza elé állíttatta. A II. világháború után a szobrot ledöntötték, de a Balassa múzeum megszerezte és restaurálva a szentgyörgymezó'i plébánián helyezte el. Az újjáépített vashíd megnyitása után érdekes lenne a rév e legrégibb védőszentjével a hídmúzeumban - az egykori Vámházban - találkozni, az új Hídoltalmazó Boldogasszony-szobor közvetlen közelében. (SzervátiuszTibor e művének felavatását a híd októberi átadási ünnepségei során tervezik.) Bélay Iván 3. Hubert Szalvátor fhg, m. k. hg, 1894—1971. Felesége: Herceg SalmSalm Rosemary. Tizenhárom gyermekük született. 4. Hedvig Mária fhgnő, m. kir. hgnő, 1896—1970. Férje: (1918) gróf Stolberg-Stolberg Bernhard. Kilenc gyermekük született. 5. Tivadar Szalvátor 1899—1978. Felesége: (1926) gróf Waldburg-Zeil und Trauchburg Mária. Négy gyermekük született. 6. Gertrúd Mária fhgnő, m. kir. hgnő, 1900— 1962. Férje: (1931) gróf Waldburg-Zeil Hohenems György Gyula. Két gyermekük született. 7. Mária Erzsébet fhgnő, m. kir. hgnő, 1901—1936. 8. Kelemen Szalvátor fhg, m. kir. hg, 1904—1974. Felesége: (1930) gróf Resseguier-Miremont Erzsébet. Kilenc gyermekük született. 9. Matild Mária 1906. augusztus 9. Férje: (1947) Hefel Ernő. 10. Ágnes fhgnő, m. kir. hgnő, 1911. június26. — (elhunyt: 1911. június 26.) Mária Valéria-Ferenc Szalvátor főhercegi, magyar királyi herceg párnak számos leszármazottja él. Természetesen valamennyien őrzik történelmi rangjukat. A címek nyilvános viselése Ausztriában tilos. A család ma élő ágában többen polgári foglalkozást óvónő, tanítónő, erdész, múzeumigazgató, grafikus, apáca, fazekasmester - űznek. Mária Valéria ma élő utódainak címét sikerült összegyűjtenünk. Talán érdemes lenne az új híd felszentelésére őket is meghívni. Cs. Nagy Lajos Tíz gyermek édesanyja, negyvenegy unoka nagymamája volt hidunk névadója Mária Valéria tegnap, ma és holnap