Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

3 Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2001. (VII.2.) KT. számú rendelete Esztergom Város Önkormányzata Környezetvédelmi Alapjáról Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének Esztergom környezeti állapotának egyre rosszabbodó helyzetét ismerve - lehetőségeinek figyelembevételével - az itt élő lakosok, a környezeti és természeti értékeink, a környezet minőségének megóvása érdekében, a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésében, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. §ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Esztergom Város Önkormányzata Környezetvédelmi Alapjáról a következő rendeletet alkotja. 1-§ (1) Esztergom Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) Képviselő-testülete az önkormányzat környezetvédelmi feladatai megoldásának elősegítése érdekében Környezetvédelmi Alapot hoz létre (a továbbiakban: alap). (2) Az alap létrehozásának célja, hogy hatékonyan segítse az önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátását, különösen: a) a szükséges környezetvédelmi intézkedések végrehajtása; b) a környezeti károk mérséklése; c) a környezeti ártalmak megelőzése; d) a környezetkímélő tevékenységek, környezetbarát technológiák elterjedésének elősegítése; e) a természeti értékek megóvása; f) környezettudatos szemlélet kialakítása során. 2. § Az alap forrásai: a) a területi környezetvédelmi hatóság által Esztergom területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság összegének harminc százaléka; b) az önkormányzat által jogerősen kiszabott, illetőleg beszedett környezetvédelmi, természetvédelmi bírság teljes összege; c) a környezetterhelési díjak és igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része; d) más települési önkormányzattal kötendő, egyezség vagy bírósági végzés alapján a bevétel arányos összege; e) az önkormányzat költségvetéséből évi tízmillió forint; 0 az állami és a nemzetközi alapokhoz benyújtott pályázatokon elnyert összegek; h) az alap javára teljesített egyéb befizetések, támogatások. 3.§ (1) Az alapot kizárólag az önkormányzat környezetvédelmi, természetvédelmi feladatainak megoldás ára lehet felhasználni. Bevételeit különösen a következő célok megvalósítását szolgáló tevékenységek támogatására kell fordítani: a) levegőtisztaság védelme; b) hulladékgazdálkodás, települési szilárd és veszélyes hulladékok kezelése; c) védett természeti értékek megőrzése, eredeti állapotuk helyreállítása; d) zaj- és rezgésvédelem; e) zöldterületek védelme, fejlesztése, zöldfelület-gazdálkodás, erdők védelme, allergén növények elleni védekezés; 0 vizek védelme; g) talaj védelme; h) környezetvédelmi oktatás, környezetvédelmi célú szakmai programokon való részvétel; i) környezetvédelmi információs rendszer működtetése, fejlesztése. (2) Az alap bevételeiből kell fedezni az annak kezelésével járó költségeket. 4-§ (1) Az alap felhasználásáról az önkormányzat Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága (a továbbiakban: bizottság) dönt. (2) A bizottság döntéséről köteles az önkormányzat Képviselő-testülete következő ülésén írásban beszámolni. (3) Az alap felhasználását az önkormányzat a zárszámadásáról szóló rendeletében hagyja jóvá. ^ 5.§ Ez a rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 10/1999. (II. 18.) KT. számú rendelet. Esztergom, 2001. június 28. Meggyes Tamás polgármester Dr. Takáts Attila jegyző A rendeletet 2001. július 2-án kihirdettem. Dr. Takáts Attila jegyző Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2001. (VII.2.) KT. számú rendelete a Tervtanács létrehozásáról és működésének rendjéről Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésében, továbbá a területfejlesztésről és település-fejlesztésről szóló 1996. évi XXI. törvény 3. §-ának (2) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVI1I. törvény 6. §-ának (7) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján, tekintettel a területrendezési, a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsról szóló 40/1999. (IV. 23.) FVM rendelet szabályaira a következő rendeletet alkotja. 1.§ (1) Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi környezet, illetve építészeti örökség védelme szempontjából jelentős településrendezési, építészeti-műszaki tervek szakszerűségének elősegítése érdekében, valamint a jogszabályok összehangolt érvényrejuttatása céljából településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsot (a továbbiakban: Tervtanács) működtet szakmai véleményező testületként. (2) A Tervtanács illetékessége Esztergom város (a továbbiakban: város) közigazgatási területére terjed ki. 2.§ (1) A Tervtanács feladata, szakmai állásfoglalás kialakítása a várost és természeti környezetét befolyásoló területrendezési, építészeti-műszaki tervek azon köréről, melyek megtárgyalását e rendelet előírja. (2) A Tervtanács véleményezési hatáskörébe tartozik: a) az önkormányzat területét érintő területrendezési tervek, valamint beruházásait érintő építészeti-műszaki tervek: b) azon szabályozási és építészeti-műszaki tervek, ahol a Képviselő-testület, a polgármester, az önkormányzat illetékes bizottsága, illetőleg ajegyzőkéri a véleményét: c) azon szabályozási és építészeti-műszaki tervek, amelyeket a tervező vagy az építtető kérésére a Tervtanács elnöke kijelöl; d) azon építészeti-műszaki tervek, amelyek véleményezését a/ elsőfokú építéshatóság kéri. 3-§ ^ (1) A Tervtanács elnökből, szakmai titkárból, öt fő állandó tagból és esetileg meghívott tagokból (továbbiakban együtt: tagok), valamint szükség szerint felkért szakbírálókból (opponens) áll. (2) A Tervtanács elnöke a városi főépítész, titkára a jegyző által kijelölt szakember, tagjai a területileg illetékes Építész Kamara delegáltja, a Műemlékvédelmi Hivatal delegáltja, a Magyar Építőművészek Szövetségének helyi delegáltja, az elnök által javasolt szakmailag országosan elismert építész, és az. Önkormányzat Városfejlesztési Bizottsága állal delegált tag. (3) Esetileg meghívott tagokat a polgármester, szakbírálót az elnök kér fel. (4) A tagság két évig, az eseti felkérés a konkrét ügy lezárásáig tart és korlátlanul megújítható. 4.§ (1) A Tervtanács ülései nyilvánosak. (2) A Tervtanács működéséért az elnök felelős. (3) A Tervtanács a benyújtott terveket a benyújtástól, hiánypótlás esetén annak teljesítésétől számított harminc napon belül megtárgyalja. (4) A Tervtanács-a tervező ismertetése, a felkért szakbírálók véleménye figyelembe-vételével - testületi véleményt alkot többségi szavazással. Szavazati joga az elnöknek, a szakmai titkárnak és a tagoknak van. (5) A Tervtanács 3 állandó tag, valamint az elnök és a titkár együttes jelenléte esetén határozatképes. (6) A Tervtanács a bemutatott tervek szakmai véleményezése során vizsgálja különösen azt, hogy a tárgyalandó szabályozási és építészeti-műszaki terv a) megfelel-e területrendezéssel - különös tekintettel a helyi építési szabályokkal - szemben támasztott követelményeknek; b) figyelembe vette-e a helyi adottságokat, a környezeti értékek megőrzését, a kialakult fejlődési sajátosságokat; c) a beépítés hogyan elégíti ki a környezetbe illeszkedés (utcakép, homlokzati színezés), építészeti értékek megőrzése szempontjából komplex megoldásra való törekvés követelményeit; d) hogyan elégíti ki a rálátás és látványvédelem követelményeit. 5.§ (1) A Tervtanács szakmai véleményét és javaslatait (együtt: állásfoglalás) írásban rögzíti, melyet a tervezőnek és a Tervtanács meghívott résztvevőinek döntését követően tíz munkanapon belül megküld. (2) A Tervtanács állásfoglalása nem érinti a terv elfogadására, illetve jóváhagyására jogosult szerv hatáskörét. (3) A Tervtanács eljárása díj és illetékmentes, működési költségeit az önkormányzat biztosítja. 6.§ Ez a rendelet 2001. július 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 14/2000. (VI. 26.) KT. számú rendelet hatályát veszti. Esztergom. 2001. június 28. Meggyes Tamás polgármester Mit tudunk az Esztergom-Nyergesújfalu kistérségről? (IV.) Településről településre Nyergesújfalu Dr. Takáts Attila jegyző A rendeletet 2001. július 2-án kihirdettem. Dr. Takáts Attila jegyző 1971-ig önálló tanácsú község, ettől nagyközség, 1989-től város. 19841988 között Esztergom városkörnyéki települése. Lakossága: 2290 (1900), 3961 (1949), 7815(1990). Nemzetiség: magyar 57,71 %, német 41,26 % (1910); magyar 86,55 %, német 12,9 % (1920). A térség Doroghoz hasonlóan gazdasági szempontból térségszervező központ. Jelentős szőlő- és bortermelő hagyományokkal bíró vidék. A környék mezőgazdasági termelőit nyolc malom vonzotta ide a múlt században. Jelentős szerepet játszott a település életében a fuvaros kultúra. A Duna, mint víziút, valamint a Budapest-Bécs közlekedési főútvonal jó alapot adott a fejlődésnek. Az ipar ezért szívesen települt meg a térségben. Előbb téglagyár, majd cementgyár, 1903-tól Eternit Gyár, 1989-től Eternit Osztrák-Magyar Építőipari Kft. 1941-től működik a Magyar Viscosa Rt., mely 1995-től a Zoltek cég tulajdona. 1943-ban alakult a Vasbetonipari Rt. Itt jött létre 1976ban Süttő, Lábatlan, Nyergesújfalu, Tát, Mogyorósbánya, Bajót összefogásával a Duna-menti Községek Költségvetési Üzeme, utóbb Duna-menti Szolgáltató Kft. Az iskolai oktatásban jelentős szerepet játszottak a szerzetesrendek. Állami népiskolája 1910-ben, a r. kat. elemi népiskola 1926-ban épült. 1934-ben az Isteni Szeretet Leányairól nevezett r. kat. polgári iskolát létesített, mely intermátussal is rendelkezett. A Szalézi Rend 1920-tól I-IV. osztályos fiúgimnáziumot működtetett itt. A középfokú képzést ismét a Szalézi Rendhez visszakerülő Irinyi János Gimnázium és Vegyipari Műszaki Szakközépiskola biztosítja. A városban 1993 óta működik a Lábatlant, Bajótot, Süttőt ellátó Nevelési Tanácsadó. Zeneiskolája, mely Szabolcsi Bence nevét vette fel, 1987-ben létesült. Kulturális szempontból jelentős Kernstok Károly itteni művésztelepe, Nyergesi János és Nyergesi István, Vecsési Sándor, Kóthay Ernő festőművészek munkálkodása. A táti és nyergesi amatőr képzőművészek Duna Művészkört alakítottak, ebből 1996-ban kivált egy nyergesiekből álló csoport, s megalakította a Kernstok Károly Amatőr Művészcsoportot. Jelentős intézménye a Nyergesi János Emlékház, az új Városháza épületében megnyílt galéria. Az Ady Endre Művelődési Házban bábcsoport, gyermek néptánccsoport, mazsorett csoport, szalon tánccsoport, számítástechnikai szakkör működik. Jelentősebb társadalmi, kulturális egyesületei: Nyergesújfalui Baráti Kör, Nyugdíjas Baráti Kör. Ez utóbbi a német nemzetiségi hagyományok megőrzésén fáradozik. Ebben segíti őket a kebelükben működő énekkar. A városban a lakások 85 %-ában fogható a kábel-TV. Lapja a Nyergesújfalui Hírmondó. Műemlékei: az 177071-ben emelt barokk római katolikus templom, az 1779-80-ban épített, 1823ban átalakított plébánia és a Sánchegyen 1823-ban felállított kőkereszt. Ugyanitt az 1730-ban épült temetőkápolna. Jelentős rendezvénye 1989 óta a júliusi Sörfesztivál és az 1986 óta minden augusztusban visszatérő Viscosa Triatlon. Turisztikai értékű a várostól délre fekvő Pusztamarót. Itt az egykori érseki vadaskert kitűnő táborozási helyként hasznosítható. A horgászsport feltételeit halastavak és a Duna biztosítják. Testvérvárosai a németországi Karlsdorf-Neuthard (1990) és Neu Wulmstorf (1990). Pilismarót ben egy kiállító terem. Lapja a Pilismaróti Hírek. Műemlékei: az 1860 körül romantikus stílusban épült Heckenastkúria - alagsorában Konyorcsik János szobrászművész állandó kiállításával -, az 1810-ben emelt római katolikus templom, az 1800 körül készült késő barokk Nepomuki Szent János-szobor, valamint az 1685-ben emelt, majd 1920-ban klasszicista stílusban átépített református templom. Figyelmet érdemelnek a Kishegyen található római castrum romjai. Kellemes kirándulások tehetők a Miklós deák völgyében, ahol vadászház is található, a Malom-völgyön át Dobogókőre, a Bitóci-löszdombokon át a Basaharc-völgybe, illetőleg az Esztergom fölötti Vaskapui Turistaházhoz. Visszatérő kulturális rendezvénye júliusban az Országos és Nemzetközi Motoros Találkozó, július-augusztusban a Nyári Zenei Esték, augusztus 10-én a Lőrinc-napi búcsú és kirakodóvásár, Szent István-napon a Duna-parti nyárbúcsúztató. Testvérvárosa a szlovákiai Léva (1992), illetve a németországi Hirschberg (1995). • Sütto 1990-ig önálló tanácsú, ettől önálló önkormányzatú község. 1984-1988 között Esztergom városkörnyéki települése. Lakossága: 2231 (1900), 1629 (1949), 2026 (1990). Jelentős külterületi lakott helye Bikolpuszta. Nemzetiségi összetétele: magyar 26,76 %, német 71,72 % (1900); magyar 56,25 %, német 42,69 % (1930), 8 fő (1900). Helyi újságja a Süttői Hírek. A kábeltelevízióba bekapcsolt lakások aránya 80 %. Műemlék jellegű épülete az 1778ban emelt barokk r. kat. templom, megtekintésre érdemes Giaconto Jakab olasz kőfaragó mester XIX. század közepén épített lakóháza, az 1760 körül épült bikolpusztai barokk Reviczkykúria. Köztéri alkotás: Váró Márton: Ülő nő c. szobra. Természeti értéke a 440 éves Rákóczi-hárs. A környék számos túralehetőséget kínál. A Duna és a Tardos, valamint Bikol közötti részén fekvő halastó a Duna-parti kempinggel várja a horgászokat, a nagyvadban gazdag erdőségek pedig a vadászok kedvelt helye. Visszatérő rendezvénye az augusztus 20-ai sváb-bál. Testvértelepülése Dunamocs (1993, Szlovákia), St. Margarethen (1993, Ausztria). Tát 1976-ig önálló tanácsú község, 1976-1980 között Dömössel közös tanácsot alkotott. Ezt követően ismét önálló. 1990-től önálló önkormányzat. 1984-1988 között Esztergom városkörnyéki települése. Lakossága 1990 (1900), 1712 (1949), 1784 (1990). A nemzetiségek jelenléte kulturális szempontból jelentéktelen. Külterületi lakóhelyei közül jelentős Basaharc és a Duna-parti üdülőkörzet. A művelődés színtere a Dobozi Mihály Művelődési Ház, valamint a Községháza épületé1971-ig önálló tanácsú község, ettől nagyközség. 1971-1990 között Mogyorósbányával községi közös tanácsot alkotott. 1984-1988 között Esztergom városkörnyéki települése. Lakossága: 1082(1900), 1984(1949), 5286(1990). Nemzetiségi összetétel: magyar 43,12 %, német 55,73 % (1930). A német lakosság 1947-48-ban történt kitelepítése érzékenyen érintette a települést. Jelentős népességnövekedést hozott a Dorogi Szénbányák Vállalat dolgozói által lakott Tát-kertváros kiépülése. Zeneiskolája Lavotta János nevét viseli. A településen Művelődési Ház és jó színvonalú fúvószenekar, asszonykórus működik, mely fontos mozgatója a testvérkapcsolatoknak. Helyi újságja a Táti Walzer A kábeltelevízió a lakások több mint 10 %-át éri el. Műemléke a középkori eredetű, 1747-ben újjáépített római katolikus templom, mely mai formáját 1860-ban nyerte el. Említésre méltó az 1800-as évek második felében emelt Szentháromság-kápolna, az előtte álló 1793-ban készült kőkereszttel. Műemlék jellegű az 1846-ban épült klasszicista stílusú magtár. Sportpályák, éttermek, közöttük a reprezentatív Halászcsárda várja a vendégeket. Visszatérő rendezvényei a fúvószenekari és aszszonykórus találkozók, a hagyományos sörfesztivál, farsangbúcsúztató kakas nyakazó (február), Szent György-napi búcsú (április), falukarácsony (december). Természeti érték a Táti-szigetek madárvilága. Testvérkapcsolatai: Buseck (1996, Németország), Molln (1996, Ausztria). Újabban jó kapcsolatokat ápol az erdélyi Kaplonnyal és a szlovákiai Ebeddel is. (Folytatjuk) Dr. Bárdos István