Esztergom és Vidéke, 2001
2001-12-20 / 50-52. szám
200 Esztergom és Vidéke 2001. augusztus 2. Beszélgetés a hazai lakások minőségéről és az EU-feltételeiröi Egy nemreg megjelent statisztikai kimutatásból kiderül, hogy a hazai lakásállomány több mint fele komfortfokozatát és szerkezeti minőségét tekintve nem felel meg az Európai Unió elvárásainak. Erről és az ezzel kapcsolatos kihívásokról beszélgettünk dr. latorcai János országgyűlési képviselőnkkel. - Sokszor hallhatunk olyan híreket, hogy beszakadt egy ház teteje vagy leomlott egy lakóház függőfolyosójának egy része vagy éppen egy ház. erkélyét kellett aládúcolni, hogy a közvetlen életveszélyt elhárítsák. Képviselő úr hogyan látja ebből a szempontból választókerületét? - Egy történelmi térség épületállományának sajátossága, hogy az épületek életkorának egy része is „történelmi", vagyis vannak olyan város- ill. községrészek, ahol a házak átlagos életkora meghaladja a száz évet, nem egyszer a többszáz évet is. Ez Esztergom esetében sincs másképp. Természetesen ennek köszönhető a város sajátos arculata és hangulata, de részben ennek köszönhető az a számos probléma, melyekkel nap mint nap szembesülünk. Hogy csak a leggyakoribbakat említsem: a korabeli építészek kedvelték a függőfolyosókat, melyek azonban nagyon függnek az időjárás viszontagságaitól és rendkívül igényesek a karbantásra, márpedig az elmúlt ötven év nem jeleskedett ezen a területen. Dc sok gondot okoznak a fafödémek, a tetők, illetve azok meghibásodásából eredően a zárófödémek, ahol a beázások következtében a korhadás és a fapusztító gombák óriási veszteségeket okozhatnak. - Sokan teszik fel manapság a kérdést: mindezt nem lehet-e egy életveszély-elhárítási program keretébe illeszteni és így megvalósítani a felújításokat ? - Az országban sok helyen készítettek tanulmányokat ilyen programok megvalósítására, de kevés helyen sikerült azokat maradéktalanul megvalósítani. A legnagyobb problémát mindig az jelentette, hogy mindig a tulajdonosnak vagy az épület kezelőjének a kötelessége az ingatlan karbantartása, állagának figyelemmel kísérése. Az önkormányzatok feladata hatósági jogkörükből fakadóan csak arra korlátozódik, hogy a tudomásukra jutott életveszélyes esetekben a hatósági intézkedéseket megtegyék. Vagyis a tulajdonos kötelezhető a vészhelyzet elhárítására. Ilyenkor az esetek többségében a megoldási javaslat kidolgozásához szakértőt kéretnek fel a tulajdonossal. Ugyanis a szakértő megbízása és kihívása sem a hivatal feladata, kivéve, ha akut életveszély áll fenn, amikor nincs idő a hivatali út betartására és bejárására, hanem azonnali intézkedésre van szükség még akkor is, amikor az önkormányzatnál pontosan tudják, hogy a tulajdonosnak nincs pénze a felújításra. Természetesen igaz az, hogy a közvetlen életvszély-elhárításra biztosított pénzügyi keret mindig szűkös, de az is igaz, hogy nem ez a legszerencsésebb megoldás. Hiszen hatósági beavatkozás korlátozza a tulajdonosokat abban, hogy befolyásolják a felújítás költségeit. Hatósági végrehajtáskor ugyanis nem a legolcsóbb megoldás a feltétel, hanem hogy a kirendelt kivitelező minél gyorsabban elvégezze a munkát, hogy senki se sérüljön meg, és ha kiköltöztetésre is sor kerül, akkor a lakók a lehető leghamarabb visszatérhessenek lakásukba. Az azonnali javítások után érkező számla összegét a hivatal a tulajdonosokra terheli, mert a hatósági végrehajtást mindig a tulajdonosok költségére és veszélyére rendelhetik csak el. - Maradjunk egy percre a kiköltöztetésnél. Hová kell ilyen esetben a rászorultakat elhelyezni? - Erre egyértelmű előírás nincs, csak az a biztos, ha hatósági határozat alapján történik a kiköltöztetés, akkor az minden esetben az önkormányzat feladata. Az ilyen esetekre az önkormányzatok többnyire intézkedési tervvel rendelkeznek, hogy ha szükséges, a kiköltöztetést szervezetten és kevés ember munkájával, de ütemezetten végre tudják hajtani. Ebből is látható, mindez nem olcsó. Volt már rá példa, hogy a kiköltöztetett lakókat csak szállodában tudták elhelyezni, de arra is volt példa, hogy a polgári védelem bocsátotta rendelkezésre saját bázisát. - Van-e lehetőség egyértelműen definiálni az életveszélyesség fogalmát? - Saját tapasztalatom szerint számos olyan esetben is felvetődik az életveszélyesség kérdése, amikor arról szó sincs. Életveszélyesnek az az épület vagy lakás tekinthető, amelyiknek szerkezeti állapotában olyan mérvű tartós károsodás jött létre, mely bármikor katasztrofális végkifejletet eredményezhet. Ennek megállapítása mindenkor szakértő feladata. Természetesen vannak olyan figyelmeztető jelek, melyek jelzik a vészhelyzetet, például a falakban keletkezett haránt repedések, de ilyennek tekinthető, ha bárhol teljesen átreped a fal, vagy a repedések résmérete 1-2 hét alatt megindul, tágul. - Gyakran előfordul, hogy a beépített területeken, például foghíjbeépítéseknél a mélyépítési munkákat a szomszédos épületek megsínylik. Ilyen esetekben mi a tennivaló? - A hatósági előírások elvileg védik a szomszédot. Építési engedélyt is csak akkor adhat ki a hatóság, ha megtörténik a szomszéd házak állagfelvétele, illetve megtörtént az alap teljes mélységének feltárása. Egy ilyen építésnél, az előzőeken túl elengedhetetlen a művezetés során a folyamatos statikai ellenőrzés is. Természetesen mindezen előírások betartása és a leggondosabb műr Esztergomi Városi Televízió Az Esztergomi Városi Televízió májustól látható műsorai Hétfő 11:00 Auíóbörze 15:00 Önkormányzati niisor (ism.) 18:00 KUPAK (kulturális programajánlatok) Kedd 11.iH) Autóborze 15:00 Sportdélután I Szerda 11:00 Autóbörze 15:00 Sport délután (ism.) ' 17:00 GOMB TV (ism.) KÍVÁNSÁG MŰSOR (ism.) Cstíiört. 11:00 Autóbörze IS.1X1 CINEMASZKOP (filmesek klubja) Péntek 16:00 .totóimra* 1S:00 ÉLÖ MŰSOR (aktuális rijmrlokkal. Városi Híradóval) Szombat !):00 Autóimra' 10:00 Önkormányzati műsor 17:00 |H inleUi élő műsor ismétlése Vasam. !):00 tolólmrze 10:00 |)énteki élő niisor ismétlésé 17:00 GOMB TV KÍVÁNSÁG MŰSOR A napi 21 órás ciklus UMri idejel a folyamatos Képújság tölli ki közérdekű informanokkal, reklámokkal. A város televíziója... vezetés sem képes megakadályozni a szomszédos épületek mozgását. Fontos feladat tehát, hogy a hatóságok nyomonkövessék az építkezéseket és a beruházókat rákényszerítsék a szokásosnál komolyabban foglalkozzanak a szomszédos ingatlanok állagvédelmével, már csak azért is, mert az ilyen esetek kártérítési perei örökre megronthatják a szomszédok kapcsolatát. Mindez nem jelenti, hogy ezzel a probléma megoldást nyer. Mindenkinek oda kell figyelnie a sajátjára, s ha azt tapasztalja, hogy a szomszédban folyó munkák során épületében valamilyen károsodásjött létre sürgősen jelentse azt az építési hatóságnak, kérve a helyszíni szemle kitűzését is. - Egy pár hete napvilágot látott statisztikai adat szerint a több mint négymilliós hazai lakásállomány 50-52 százaléka felújításra szorul, s ennek is tíz százaléka lassan eléri a lebontásra ítéltek kategóriáját. Mit lehetne tenni a jobbítás érdekében ? - A lakások komfort és műszaki helyzete valóban sok gondot okoz. Ebben komoly szerep jutott a mögöttünk hagyott két-három évtized lakáspolitikájának, amikor egyszerűen elhanyagolták a lakásfelújításokat, de természetesen meghatározó volt a rendszerváltást követően az is, hogy a társasházakká alakult ingatlanok a közös költségből nem tudták előteremteni a felújításhoz szükséges tőkét, és az önkormányzatok is csak keveset voltak képesek erre a célra fordítani. Időközben a kormányzati támogatással beindult lakásfelújítási programok lendületet kaptak, de a nagy lemaradás gyors felszámolásával reálisan még így sem számolhatunk. Egy valós ingatlanpiac beindulása az amit a megoldás egyik alapvető kulcsának tekintenek a szakértők, hiszen ez esetben a lakásárak az egész ház állagának figyelembevételét is tartalmazzák. Például egy több lakásos társasházon belül is meghatározóan eltérhet a lakások ára. Egy sérült tetőrész esetében a legfelső szinti, rossz szigetelésnél pedig a földszinti lakások ára lehet akár 40-50 ezer forinttal kevesebb négyzetméterenként a többinél. Ez pedig olyan nagy összegű eltérést is jelenthet, amit az adott lakás teljes felújításának költségét is fedezi. Ez már ösztönző lehet a felújítások mielőbbi megkezdésére. Úgy látom Esztergomban ezen a téren is kedvező változások indultak, a város vezetése nagyon eredményes volt a kormányzati támogatások megszerzésében. Épülnek az új bérlakások és párhuzamosan megkezdődött az épületek rehabilitációja is. Az új évezred végre ezen a téren is kimozdítja a város évtizedekkel ezelőtt elakadt szekerét a kátyúból. Pálos A Semmelweis-napon (-lós) Július első munkanapján a volt Megyeháza dísztermében dr. Sólyom Olimpia kórházi főigazgató és dr. Pák Gábor orvosigazgató fogadta a régióban dolgozó egészségügyieket és a meghívott vendégeket. Az ünnepi megemlékezést dr. Tőrös Péter főorvos minőségügyi igazgató tartotta. Többek között ezeket mondta: „183 évvel ezelőtt született Semmelweis Ignác, aki magyar orvosként kidolgozta a gyermekágyi láz leküzdésének módszerét. Saját kollégájának tragikus halála kapcsán felismerte a különböző fertőzések által okozott gennyvérűség és a gyermekágyi láz szeptikus állapota közötti azonosságot akkor, amikor magukat a kórokozókat az orvostudomány még nem is ismerte. Felfedezésének jelentőségét akkor tudjuk igazán érzékelni, ha összevetjük azokat az adatokat, melyek szerint Németországban a múlt század közepén hatvan év alatt közel négyszázezer anya halt meg gyermekágyi lázban, a 25 millió lakosú Poroszországban 1875-ben egyetlen év alatt csaknem 9 ezren. Mennyi-mennyi személyes gyász és életre szóló tragédia! Ugyanakkor Magyarországon az utóbbi tíz év évenkénti 180-250 ezer szülészeti esemény átlagos 10-15 halálozása közül elvétve akad egy-egy szeptikus eredetű. Ha fantánziánkat elszabadítjuk, a Semmelweis Ignácoknak lenne tennivalójuk ma is. Több olyan végzetes következményekkel járó betegségcsoport van, melyeknek a kórok mellett biztos gyógyítását vagy megelőzését nem tudjuk. (...) Ki gondolja komolyan, hogy az egészségügyi tevékenység finanszírozását anélkül lehet évek óta tervezni, hogy nincs beleszámítva infláció, áremelkedés, amortizáció, ne adj'Isten fejlesztés, mindezek következtében a rendelkezésre álló pénz a tényleges ráfordításokat sem képes fedezni. Nem csoda, ha lassan a kontraszelekció fogja az egészségügybe irányítani a fiatalokat. Evek óta egyre csökkenő számban maradnak a pályán az ilyen végzettséget szerzettek. Nem kapunk szakdolgozókat, rezidens alig jelentkezik, gyakorlattal rendelkező orvost elvétve sikerül idecsalogatni. Na de mégiscsak ünnep a mai nap! Vegyük számba a reményteli dolgokat is. Kórházunk rentábilisan működik. A rekonstrukció kényelmet, otthonosságot, normális körülményeket teremtett. Betegeink tudnak emberi körülmények között tisztálkodni, a kórtermi elhelyezés kulturált, légkondicionált műtőkben operálunk. Végre valóban néhány hét választ csak el a CT üzembehelyezésétől. Hamarosan elkezdődhet a központi épület tetőteremek beépítése, mely a Fül-orr-gége és a Szemészet jelenlegi áldatlan és tarthatatlan állapotát hivatott megszüntetni, elkezdhetjük a rendkívüli mértékben hiányzó krónikus fekvőbetegellátás megvalósítását. Az esztergomi képviselő-testület a közelmúltben számunkra rendkívül kedvező, örömteli döntéseket hozott. Köszönet érte Polgármester Úrnak. Legnagyobb horderejű a Vaszary Kolos Kórház működtetési jogának és ezzel együtt a működtetés felelősségének visszavétele. Ez egy természetellenes állapotot szüntet meg, a város bizonyosan jobb gazdája lesz kórházának. A másik üdvözlendő határozat, hogy a feleslegessé váló kórházi ingatlanokból befolyt bevételt magunk használhatjuk fel. Emlékeztetnénk arra, hogy a fül-orr-gégészeti, szemészeti pavilon, a véradó épülete és valószínűleg az igazgatóság kis palotája is eladásra kerül. Terveink megvalósítására tudjuk a bevételt felhasználi. Rendkívül fontos dolgok ezek. (...) Higgyünk abban, hogy szakértelmünk, szorgalmunk, kitartásunk, kínlódásunk nem hiábavaló, előbbutóbb meghozza gyümölcsét. Higygyünk abban, hogy az éjszakai műszakban vagy az ügyeletben eltöltött idő nem életünk elfecsérlését jelenti. Higgyünk abban, hogy nem kiégett mécsesként fogjuk életünket leélni és befejezni. Higgyünk abban, hogy eljön az idő, amikor tiszta tekintettel tudunk egymás szemébe nézni, hivatásunk gyakorlása megkapja minden vonatkozásban azt a társadalmi elismerést, ami megillet bennünket." Ezután kinevezések és jutalmazások következtek. Öten főorvosi, hárman adjunktusi kinevezési okmányt vettek át a főigazgatótól. A kórház korábbi, ma már nyugállományba lévő, köztiszteletben álló dolgozói közül Zsembery Dezső dr. és Kiss Gyula dr., valamint Wieszt Tamás asztalos nagy taps közepette vette át a szép emléktárgyat. Meggyes Tamás polgármester személyesen köszönte meg a Fresenius Dialízis Központ és három orvosának munkáját. Az igazgatóságtól harmincan, a kamarától öten vették át jól megérdemelt jutalmukat. Az egészségügyiek ünnepe fogadással zárult, közreműködött a Monteverdi Kórus és Horányi László színművész. Javulnak a véradási eredmények Nemrég vettük hírét, hogy régi, kedves ismerősünket, Baka Györgynél akinek sikeres szervező munkájáról a szentgyörgymezó'i Olvasókör rendszeres látogatói már többízben is meggyőződhettek, s akinek vöröskeresztes akcióiról lapunk is számos alkalommal adott hírt - kórházunk főigazgatója, dr. Sólyom Olimpia véradószervezővé nevezte ki. Ebből az alkalomból kértünk tőle rövid interjút a helyi véradómozgalom jelenlegi helyzetéről. - Tudomásom szerint Ön - vöröskeresztes aktivistaként - már évek óta szervezi Szentgyörgymezőn a véradó napokat. Férjétől tudom, hogy ma is egy ilyen véradó-akcióról érkezett nemrég. - Az Olvasókörben háromhavonta rendezünk véradó napokat, amelyeken - örvendetes módon - egyre többen jelentkeznek véradásra. Eddig öt esetben kértük a lakosság segítségét, a hatodik alkalom augusztusban lesz. Ma egy új helyszínre szálltunk ki a Véradó Állomás dolgozóival, a dorogi Sanyo gyárba, ahol több mint 70-enjelentkeztek véradásra. Az a tapasztalatunk, hogy - bár a Vaszary Kolos Kórházban hetente van rendszeres véradás - a munkában lévők ide nemigen tudnak eljönni, mivel ezt a munkahelyek hiányzásnak tüntetik fel. Szerencsére a legtöbb üzem vezetőivel meg tudtuk értetni a véradás fontosságát, és hogy ez minél kevesebb kiesést jelentsen a munkából, mi magunk megyünk ki az üzemekhez. Legutóbb az AMP helyi gyárának vezetőivel is sikerült megállapodnunk, ahol sokan jelentkeztek véradásra, jelenleg pedig a Suzuki illetékeseivel folytatunk tárgyalásokat. - Gondolom, ezeknek a véradó napoknak a megszervezése sok munkát jelent Önnek. - Új munkaköröm valóban rengeteg szervezési feladatot ró rám, de ez nem újdonság a számomra, hiszen vöröskeresztes aktivistaként is végeztem hasonló munkát. Szeretném elérni, hogy valamennyi esztergomi és környékbeli vállalatnál rendszeresen tudjunk véradó napokat tartani, másrészt pedig a lakosságot próbálom mozgósítani a Véradó Állomáson rendszeresített keddi véradásokra. Hiszen a vérre óriási szükség van a sikeres gyógyításhoz. - Mi lesz az itt levett vér sorsa ? Helyben használják fel, vagy elszállítják? - Az esztergomi Véradó Állomás regionális beszállítója az Országos Vérellátó Központnak, mely Budapesten működik. Ott vizsgálják meg az általunk levett vért, s ezt a kivizsgált, majd a korszerű berendezésekben tárolt vért kapjuk vissza - szükségleteinknek megfelelően. - Nem származik-e hátránya a donoroknak a rendszeres véradásból? - Sőt, azzal az előnnyel jár, hogy a véradás előtt általános kivizsgáláson esnek át, ezen kívül olyan speciális vizsgálatokat is elvégzünk, mint a koleszterinszint-mérés, amelyre egy háziorvosi vizsgálaton nem is kerülhet sor. Az üzemeknek is hasznos a dolgozóik véradása, hiszen a vizsgálat az esetleges fertőzéseket is kiszűri, amely a zárt térben dolgozó közösségeknél nagyon fonos lehet. Az emberi szervezet egyébként két hét alatt teljesen újratermeli a leadott vért, a három havonkénti vagy még ritkább véradás tehát semmiképpen nem káros a szervezetre. - Várható-e további javulás a véradásban ? - Küszöbön áll a Véradó Állomás új helyre való költöztetése, ahol korszerűbbkörülmények között dolgozhatnak az állomás dolgozói. Remélhetőleg ez kedvezően befolyásolja majd a véradás eredményeinek alakulását is. Sz.B.