Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

170 Esztergom és Vidéke 2001. június 21. Az óvodapedagógusok jubileuma Tíz éve már, hogy több megyei óvo­dapedagógiai rendezvény példájára - a Komárom-Esztergom Megyei Önkor­mányzat Pedagógiai Intézetének vezető szaktanácsadójaként-javaslatot tettem az Esztergomi Óvodavezetők Munka­közösségének, hogy mi is próbáljunk hasonlót létrehozni régiónkban. Az öt­letet felkarolták, és a képviselő-testület Oktatási Bizottsága, valamint a Peda­gógiai Intézet támogatásának köszön­hetően mára már hagyományt teremtet­tek, így került sor az idén június 11-én a X. Óvodapedagógiai Nap megrende­zésére Esztergomban. Az első alkalommal a Honvéd úti Óvodában még szakmai ismerkedés volt a cél: kolléganők mutatták be elő­adásaikkal és kiállítással óvodáikat. A következő években a Szabadidőköz­pontban már jeles előadók tisztelték meg a rendezvényeket, sokat tanulhat­tunk Ancsel Évától, dr. Vekerdy Tamás­tól, dr. Mihály Ottótól, dr. Bagdy Emő­kétől, dr. Szivák Judittól és a többi kiváló szakembertől. Mindig hiteles in­formációkat kaphattunk a Közoktatási Törvény változásairól, segítséget nyúj­tottak a Minősített Óvodai Programok tájékoztatói a helyi programok kivá­lasztásához, megalkotásához. A tartalmas elméleti felkészítés után elérkezett az idő, hogy saját személyi­ségünket, szerepünket is értékeljük. Eh­hez reméltünk segítséget az idei előa­dóktól: dr. Gombócz Jánostól és dr. Hoffmann Rózsától. A X. Óvodapedagógiai Nap a kertvá­rosi óvoda gyermekeinek táncával kez­dődött, ezt követően Marosi Miklósné, az Esztergomi Óvodavezetők Munka­közösségének vezetője köszöntötte az előadókat és a hallgatóságot, majd dr. Magyar György, a képviselő-testület Oktatási Bizottságának elnöke nyitotta meg a rendezvényt, hangsúlyozva, hogy új szemléletmód került előtérbe a pedagógiában: az érték és a minőség. Ezután dr. Gombócz János tanszékve­zetőegyetemi tanár, kandidátus tartotta meg előadását „A pedagógus személyi­sége, szerepe a változó világban " cím­mel. Néhány statisztikai adatból meg­tudhattuk, hogy hazánkban kb. félmil­lióértelmiségi közül a 161 ezer pedagó­gus - ezen belül a 30 ezer óvodapeda­gógus - igen jelentős réteget képez. Ennek a hivatásnak, szakmának a jel­lemzői: a legalacsonyabb anyagi meg­becsültség, a legkevesebb erkölcsi tá­mogatottság, az elnőiesedés. Ezekkel a kondíciókkal a gyermeki álmok valóra váltása mint pedagógiai elvárás hogyan valóítható meg? - tette fel a kérdést. Majd választ kaptunk a következő iz­galmas kérdésekre is: Kiből lehet jó pedagógus? Milyen emberek vannak ma a pedagógiai pályán? Az előadó szólt a pedagógusképzés praktikussá­gának vizsgálati módszereiről, levezet­te, hogyan lesz a saját élményből véle­mény, beszélt a pályakezdők praxis­sokkjáról, a fejlődés 15 évéről, az 50 éves kor körül csökkenő érdeklődésről, majd az 55 éves kortól tapasztalható visszaesésről. Végezetül a pedagó­gusszemélyiség követelményeit taglal­ta: műveltség, erkölcsiség, szakmai tu­dás, pedagógiai felkészültség. Dr. Hoffmann Rózsa docens előadá­sa következett ezután „Etikai kérdések a pedagógusok munkájában" címmel. Mint elmondta, szinte minden szakmá­nak, hivatásnak van elfogadott szak­mai, etikai kódexe. Szükségességét a szakmai presztízs, illetve az önvédelem indokolja. Van Pedagógiai Etikai Kó­dex is, de nem hivatalos. Ez tartalmaz­za: Milyen legyen a pedagógus önma­gához való viszonya? Milyen legyen viszonya a gyermekhez, a szülőhöz, a szakmához, a társadalomhoz. Az előa­dónő megpróbált választ adni a felvetett kérdésekre. A szakmai programnak volt előzetes gyakorlati eleme is, az óvodavezetők nyílt szakmai napokkal tették lehetővé, hogy ellátogassunk a város intézmé­nyeibe, és biztos vagyok benne, hogy a kollégák rengeteg ötletet és tapasz­talatot gyűjtöttek, emellett megismer­kedhettek a helyi programok specifiku­maival is. P. L-né. Családias gyermeknap a Szentgyörgymezói Óvodában Hagyományainkhoz híven 11. alka­lommal tartottunk gyermeknapi ren­dezvényeket óvodánkban. Az ünnep­lés módja és ideje folyamatos változtatásokon ment és megy keresz­tül: először csoporteseményként „csa­ládos szombaton" került megrende­zésre, majd csatlakozott hozzánk a szomszédos csoport is, a következő évben már az egész óvodában, hétköz­nap délelőtt ünnepeltünk a gyerekek­kel. Ezt követően a családok részvéte­lére is számítva délutánonként kínáltuk változatos tevékenységein­ket. ezeket néhányszor „gyermeknapi vásárral" kötöttük össze. Két éve csa­ládi belépőket készítünk, a bevételek­ből alapítványunkat gyarapítjuk! Az idén június 7-én délután került megrendezésre a kicsik és nagyok által egyformán várva várt esemény. A ké­szülődésben az óvoda dolgozói és a gyermekek is aktívan részt vettek. Az udvarunkat csodálatosan megújította Gyuri bácsi és Tibi, a konyhán finom süteményt és innivalót készítettek, a dajkákra vártak a gondozási feladatok, illetve igény szerint segítettek a tevé­kenységeknél. A gyermekek a meghí­vókat készítették, illetve részt vettek a tervezésben, eszközök előkészítésé­ben is. A rendezvényt Joli néni nyitotta meg Margit néni kikiáltójával. Közös körjátékkal indult a délután, majd a kínált helyszínek közül választhattak a családok: a „nyuszi" csoportban gipszfigurákat festhettek, képeket al­kothattak, a „mókus"-ban lufit fújhat­tak-díszíthettek, similabdát kaphattak, készíthettek, a „maci" csoport udvarán perecevő-versenyen ügyeskedhettek, a „cica és elefánt" csoport az udvaron kínált mozgásos és asztali tevékenysé­get: a dombon csapatversenyben ve­hettek részt, volt páros roller-szlalom, célba-dobás, futóverseny, labdaverse­nyek és közös éneklés is. A résztvevők nyalókákat kaptak, a nyertesek csokit, illetve matricát választhattak. Az asz­taloknál készíthettek irattartó dobozt, kosarat, papírsárkányt, illetve papír­gyöngyből láncot fűzhettek. A „süni" csoportos óvónénik bábelőadásával zárult a jeles nap. Reméljük, hogy ez a közös élmény tovább erősítette az óvodához való kö­tődést! Pivók Lászlóné óvodapedagógus Családi nap az óvodában (1).) Június 8-án alaposan benépesült az Aranyhegyi Óvoda romantikus környe­zetben lévő udvara. Reggeltől estig tartó gyermeknapot rendeztek az óvodások, az óvónők és a szülők közreműködésével. Délelőtt bemutatkozott a Petőfi iskola lánccsoportja, óvodapedagógusok mese­előadásokat tartottak. Délután az óvoda udvara egyetlen, hatalmas játszóházzá alakult. Az óvodások szüleik közreműködésével játékokat készítettek, lehetett csuhézni, hintázni, a gumi légvárban kitombolhatták magukat az apróságok. Németh Kálmán dunántúli ugrós táncokat tanított és a táncban megéhezett gyerekek jóllakhattak a kerti büfében. Az egyik szülő elégedetten mondta: - Igazi családi nap volt ez, mi szülők is jól éreztük magunkat, és ami a lényeg: gyermekeink is! NÉGY ÉS NYOLC ÉVFOLYAMOS LETT A DOBÓ GIMNÁZIUM Beszélgetés Smiger András igazgatóval (Pálos) A Dobó Katalin Gimnázium és elődje a Szent Margit Leánygimnázium az elmúlt hetven évben jelentős szerepet töltött be Esztergom és a régió közokta­tásában. A gimnázium közelmúlt történetében a legjelentősebb változás az volt, hogy új épületbe költözött. Sokan fájó szívvel hagyták ott a régi patinás épületet, a gyönyörű vízivárosi környezetet, de az új, modern épület adta lehetőségek, a felszereltség, talán meggyőzte a kétkedőket. Az utóbbi tíz év ezen kívül is sok változást hozott a gimnázium életében: megváltozott az intézmény fenntartója, a jól működő német tagozat mellett megindult az angol nyelvi speciális osztály, valamint a matematika és a természettudományi csoport. A hagyományos négy évfolyamos gimnáziumi tanítás mellett, évfolyamonként egy osztályban elkezdő­dött a nyolc évfolyamos oktatás is. Az átalakulásról, az új oktatási formáról kérdeztük Smiger András igazgatót. - Hogyan született és hogyan vált be a nyolc évfolyamos oktatás? - A rendszerváltás nemcsak a gazdasági életben, hanem az oktatásban is elég komoly változásokat indított meg. Megszűnt az erőteljes központi irányítás, az iskolák gazdájává a helyi önkormányzatok váltak. A nyolcvanas évek végétől egyre több ún. szerkezetváltó iskoláról hallottunk, amelyek alapvetően megvál­toztatták a kialakult oktatási struktúrát. Gimnáziumunk nevelőtestülete még 1992­ben, a tragikus hirtelenséggel elhunyt Orbán Ferenc igazgató úr vezetésével kezdte meg az intézmény jövőjének tervezését. A felmerült lehetőségek közül végül is azért döntöttünk a nyolc évfolyamos oktatás mellett, mert ez illeszkedik a hagyo­mányos 4+4+4-es oktatási rendszerhez, azaz a tanulók akkor kerülnek a gimnázi­umba, amikor az alsóból a felső tagozatba történő átlépés amúgy is komoly változást jelentene számukra. Másrészt így - az alsó tagozaton kialakított alap­készségekre építve - a legtöbb tantárgy oktatását ginináziumi munka kezdi meg és fejezi be, vállalván ennek minden felelősségét. Éppen abban rejlik ennek az oktatási formának az óriási előnye, hogy viszonylag homogén csoportokban mindvégig együtt haladva sajátítják el az egyes tantárgyi ismereteket az ötödiktől a tizenkettedik osztályig, szemben a hagyományos osztályokkal, ahol a tanulók a gimnáziumot - több mint húsz különböző iskolából érkezvén az egyes osztályokba -, rendkívül heterogén felkészültséggel kezdik el. Nem véletlen, hogy a gimnázium legjobb osztályai minden évfolyamon éppen a nyolc évfolyamos osztályok, és számarányuknál jóval nagyobb mértékű szere­pük van az iskola kiemelkedő eredményeiben. Csak példaként: ebben a tanévben közülük kilencen szerepeltek valamelyik tanulmányi verseny (kémia, fizika, ma­tematika, biológia, számítástechnika, földrajz) országos döntőjén. De azt is említ­hetném, hogy az elmúlt tanévben az iskola 59 kitűnő tanulója közül 44 a nyolc évfolyamos osztályokból került ki. - Mennyire népszerű ez a forma? - A jelentkezők száma az indulástól kezdve minden évben jóval meghaladta a felvehető tanulók számát. A szülők állandóan ostromolják az iskolát azzal, hogy ha ekkora az érdeklődés, miért nem indítunk évfolyamonként két osztályt. Éz sajnos nem rajtunk múlik, hanem az iskola fenntartóján. Régóta törekszünk erre, mindeddig sikertelenül. -A tanulók többsége a négy évfolyamos osztályokba jár. Nekik milyen oktatási programot kínál az iskola ? - A 629 nappali tagozatos tanuló közül 410 a négy évfolyamos oktatásban vesz részt. Annak érdekében, hogy teljes mértékben fel tudjuk készíteni őket az emelt szintű érettségi vizsgára és a továbbtanulásra, már a kilencedik osztályban szükség van az általuk választott tantárgyakból az emelt szintű oktatásra. Új pedagógiai programot és oktatási formát dolgoztunk ki. Ennek lényege az, hogy mindhárom hagyományos osztályunk teljesen egyforma alap óratervekkel rendelkezik. Ezekre az óratervekre épülnek rá azok a plusz órák, amelyek a választott tantárgyak emelt szintű oktatását lehetővé teszik. így a tanulók függetlenül attól, hogy melyik osztálybajárnak, választhatják a speciális angol vagy német nyelvi csoportokat, a matematika, a természettudományos vagy az informatika csoportokat. Egyszerűb­ben fogalmazva ez azt jelenti, hogy bizonyos fakultációs rendszer már a 9. osztályban elkezdődik. Ezeket 11. osztálytól további heti 4 vagy 6 óra fakultációs keret egészíti ki. Ezzel a módszerrel felelősen tudjuk vállalni azt, hogy tanulóinkat gyakorlatilag bármelyik, általuk választott tantárgyból felkészítjük akár a közép, akár az emelt szintű érettségi vizsgára. Újdonság a programunkban, hogy a következő tanévtől szeretnénk beindítani az érettségi utáni szakképzést. A 13. évfolyamon számítástechnikai szoftverüze­meltető szakmai képzést kínálunk minden érettségivel rendelkező diáknak. - Hogyan tudják előteremteni az oktatás pénzügyi feltételeit? - Minden önkormányzati fenntartású intézmény, így gimnáziumunk pénzügyei is a fenntartó, esetünkben a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat gazda­sági helyzetétől függ. Sajnos, az utóbbi években ez nem volt túl rózsás, költség­vetésünk gyakorlatilag csak a napi működést fedezte, azt is elég szűkösen. Fejlesz­tésre ebből már nem jutott. Énnek ellenére, aki végigjárja az épületet, azt tapasztalhatja, hogy kevés ilyen jól felszerelt intézmény van a városban. Külön­böző pályázatokból, gazdálkodó szervezetek támogatásából, saját bevételeinkből eddig minden évben tudtunk egy-két millió forintot fejlesztésre fordítani. így sikerült pl. az utóbbi években megnyitni egy multimédiás labort, amely bármely tantárgy multimédiás igényét ki tudja elégíteni, sikerült kialakítani számítástech­nika-oktatására szolgáló szaktantermeken felül mind a diákoknak mind a tanárok­nak egy-egy hat munkahelyes informatika labort, így tudjuk biztosítani, hogy minden diák saját elektronikus postafiókkal rendelkezzen és szabadon használhas­sa az internetet, és meg tudtuk valósítani, hogy az iskola több mint 80 számítógépe egy belső internet-hálózat része legyen. A szertárak és a könyvtár fejlesztését is ezekből az összegekből tudtuk megoldani. Nagyon sokat segít iskolai alapítványunk, a Dobó Oktatási-Nevelési Alapítvány is, amely, hála a szülők támogatásának, már több millió forinttal járult hozzá az iskola fejlesztéséhez. Ami leginkább problémát okoz, az az épület karbantartása. Erre sajnos nagyon kevés pénz jut, ahhoz is rendkívül nehézkesen tudunk hozzá­férni. Pedig most kellene a felújításra költeni ahhoz, hogy a későbbiekben ne jelentkezzenek az épülettel kapcsolatban váratlan és nagy összegű kiadások. - Milyen egyéb tervei vannak a gimnáziumnak? - Szeretnénk az iskolánkat a lehetőségeken belül minél inkább a szülők és a diákok igényeinek megfelelően működtetni. Ezért is pályáztunk az elmúlt évben az Oktatási Minisztérium COMENIUS 2000 minőségfejlesztőprogramjára, amely éppen a minden elemében szabályozott, partnerközpontú működés kialakítását tűzte ki célul. A sikeres pályázat után felmértük legfontosabb partnereink elége­dettségét. elégedetlenségét és igényeit. Ezek feldolgozása után elkészítettük az intézkedési tervünket. Jelenleg ennek végrehajtását készítjük elő. Egy másik minisztériumi pályázaton iskolánk drogprevenciós programjának végrehajtására nyetünk több mint ötszázezer forint támogatást, így pedagógusaink ezen a területen is felkészültebben, hatékonyabban tudják végezni nevelő munká­jukat. - Köszönjük a beszélgetést. Szentimrés öregdiákok Egy megszűnt, dc egykori diákjainak szívében tovább élő iskola ünnepe volt! Június első vasárnapja immár 11 eve az egykori Szent Imre reálgimnázium diákjainak találkozónapja. Számuk év­ről-évre egyre csökken, hiszen a legfia­talabbak is már 71 évesek. Jó volt együtt lenni velük az ódon épület falai között, ahol az 55 éve érettségizettek nevében Németh Ferenc emlékezett meg elhunyt osztálytársaikról, volt ta­náraikról. Janz.ó József szeretettel mél­tatta Marczell Árpád egykori tanár em­berségét, majd szeretettel köszöntötték a körükben megjelent Sárgái József ta­nár urat és üdvözletüket küldték a be­tegsége miatt hiányzó 88 éves Király László tanár úrnak is. Köszönet a szer­vezésért a fáradhatatlan Török József­nek, a pénzügyek kezeléséért Bognár Jánosnak, valamint az összejövetelen közreműködő Reményi László trombi­taművésznek és a kereskedelmi szakkö­zépiskola diákjainak. Németh Mária Gyakorlósok művészeti tanulmányi sikerei (P.) Újabb pályázaton szereztek hír­nevet iskolájuknak a gyakorlósok. A versenyt az Európa Kulturális Alapít­vány, az Oktatási Minisztérium írta ki és támogatta. A verseny története 1953­ig nyúlik vissza: Franciaország javasla­tára a második világháború után az eu­rópai ifjúsági kampány része lett. 1986-ban karolta fel az Európai Kultu­rális Alapítvány Europe at School-ként: 1991-től vonult be az iskolák életébe, azóta az Európa Parlament támogatását is élvezi, és ajánlják az oktatási intéz­mények figyelmébe. A Socrates-prog­ram lehetőséget kínál iskolák, tanárok, diákok egyéni vagy csoportos pályáza­tához. Az írásbeli és képzőművészeti pályázaton 6-21 éves fiatalok vehetnek részt. Magyarország tizedik éve már, hogy részt vesz a mozgalomban. 32 országból érkeznek be pályaművek, 1992 óta pályáznak rendszeresen a VJRKTF Gyakorló Általános Iskola ta­nulói. Bangó Miklós tanár segíti tanít­ványait a kiváló eredmények elérésé­ben. Nagyon sok tanuló részesült már ez idő alatt díjazásban. A szép könyvek, az arany- és ezüstérmek, plakettek, az egyhetes jutalomtáborok, az Elismerő Oklevelek sok örömet szereztek alkotó­iknak az iskolai közösségnek és a vá­rosnak egyaránt. A fiatalok díjazott pályamunkái, nyertes alkotásai minden évben a kö­zönség elé kerülnek. Az ezévi pályázat Az új Európa környezetében címet kap­ta. Két kategóriában: írásbeli és képző­művészeti munkákkal pályázhattak a tanulók. írásbeli pályamunkával első díjat nyertek: Szőke Krisztián (Az esztergo­mi Rác-templom), Kőhalmi Péter (A Mária Valériahíd újjáépül), Petrik Judit (Anyanyelvemen kívül milyen nyelve­ket beszélnek környezetemben), Bor­nemissza Zsófia és Bornemissza Imola (A kisoroszi Rózsafűzér-templom) ­valamennyien nyolcadikos tanulók -, valamint Kalmár Miklós hetedikes diák (Esztergomi Loyolai Szent Ignác-temp­lom és a Prímás Palota). Második díjat nyertek: Sági Zsófia (Az Esztergom Belvárosi-templom) és Marczali Tamás (Az esztergomi Bazili­ka) - ők szintén végzősök. Képzőművészeti alkotásukkal első díjat nyert: Szőke Krisztián nyolcadi­kos és Strum Szilvia negyedikes tanuló. Ugyancsak képzőművészeti alkotásuk­kal Szekeres Panna, Fehér Bálint és Fa­zekas Tamás második díjban részesül­tek - ők valamennyien negyedikes tanulók. A VJRKTF Gyakorló Általános Is­kolája az Európa Tanács Magyar Nem­zeti Bizottságának Elismerő Oklevelét kapta. A tanulókat felkészítő tanárok: Ban­gó Miklós és Szabó Andrásné.

Next

/
Thumbnails
Contents