Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

2001. június 14. Esztergom és Vidéke Fesztergom: Fesztivál születik Két évvel ezelőtt vetődött fel az ötlet, hogy szükség lenne Esztergomban egy könnyűzenei, kulturális fesztiválra, amely lehetőséget ad az országosan ismert és helyi zenekaroknak, művészeknek a bemutatkozásra. Egy fesztiválra, amely olyan fontos kérdésekben is megszólítja a fiatalokat, mint a kábítószer-megelőzés vagy a pályakezdés. Egy fesztiválra, amely olyan kulturális értékeket hoz közönség-közeibe, mint a magyar kortárs irodalom. Az első Fesztergom 1999. július 23-25. között került megrendezésre: négyezer vendég, 22 zenekar, drogellenes kampány stb. Tavaly, július 20-22-e között mintegy hatezer látogató, húsz együttes, a Magyar íróválogatott és Kemény Henrik bábművész szórakoztatta a nagyérdeműt. A kábítószer-megelőző kampányban (többek között) a PRADO Alapítvány, az Egészségügyi Minisztérium szakemberei vettek részt. A fesztiválon nagy sikert aratott az UNESCO-tól kölcsönkapott kábítószer-ellenes gyermekrajz-kiállítás és a Fesztergom jelentőségét növelte, hogy erre az alkalomra fordították le először magyar nyelvre az ENSZ 2000. évi kábítószer-ellenes deklarációját. wannyú

ie"*' és irodalmi fesztjy

áf színpad 1.), Anima Sound System, Bcsh o droM, Vidámpark, InterPál (Vászontánc - színpad 2.), Dj. Infra Gandhi (Est FM Színpad). A koncertek délután négy órakor kezdődnek és hajnalig tartanak. Mottónk: „Három nap, három színpad, harminchárom zenekar ". Programkínálatunk idén azzal is gyarapszik, hogy a fesztiválon vendégül látjuk a népszerű Arany Ászok Grundeszligát (mintegy 2.500 négyzetméternyi területen), illetve Szabad? címmel Csollány Ernő fotóit mutatjuk be a közönségnek. • Fesztergom 2001 Idén fontos változások következnek be a Fesztergom életében. Az egy hónappal korábban június 21-23-a (csütörtök-szombat) között sorra kerülő rendezvényre a hazai együttesek mellett külföldi előadókat is meghívtunk: a szerb Boban Markovié Orkestart, az ausztriai Moronique zenekart és a szlovákiai Nonsens és Atmosfear csapatokat. 2001-ben a tavalyi két színpad mellett felállítunk egy harmadik sátrat is (Est FM Színpad), ahol az Est FM Rádió Dj.-i zenélnek minden este, illetve ahol szombaton délután és este a Holtrészeg Költök Társasága elnevezésű költőversenyre kerül sor (műsorvezető: Fara-Kovács Imre, zsűritagok: Megyesi Gusztáv, Lovasi András és Óz Zsolt), amelyen a meghívott és felkért népszerű tollforgatók és sztárzenekarok frontemberei mellett bárki részt vehet. Koncertmenü Június 21., szerelemcsütörtök: Nonsens (SK), Atmosfear (SK), Graveyard at Maximum, Watch My Dying, Gesarol, FreshFabrik, Tankcsapda (Betonboogie - színpad 1.), P. Mobil, Tűzkerék XT, Le Panic (Vászontánc - színpad 2.), Dj. Zero (Est FM Színpad). Június 22., szitaszitapéntek: Longbow, A Kert, Nulladik Változat, Moronique (A), Alvin és a Mókusok, Boban Markovié Orkestar (YU) (Betonboogie - színpad 1.), Sub Bass Monster, Heaven Street Seven, Neo (Vászontánc - színpad 2.), Dj. Arabsanyi és Dj. Nesta (Est FM Színpad). Június 23., dobszombat: SoundGixer, Tequila and the Chicken Brass, Quimby, Szépülő Városközpont, Kispál és a Borz (Betonboogie • Kábítószer-megelőző'kampány A városban 2000-ben (az országban egyedülállóan) kísérleti jelleggel beindult „Esztergom a drog-megelőzési projektek modellvárosa " elnevezésű program, amelyet a Szociális és Családügyi Minisztérium szakmai és anyagi támogatásával Esztergom Város Önkormányzata és a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola közösen koordinál. A programban mmden esztergomi oktatási intézmény részt vesz, közreműködik a Vaszary Kolos Kórház, a Városi Rendőrkapitányság, a Vám- és Pénzügyőrség valamint a Római Katolikus Egyház. A helyi civil szervezetek mellett a Fesztergom is csatlakozott a programhoz, így a fesztiválon a főiskola szociál-pedagógus hallgatói kikérdezéses mintavégzést készítenek. Ennek alapján a rendezvény után tanulmány és értékelés készül az eredményről, amely a főiskola oktatási programja mellett felhasználásra kerül a szakértők szakmai anyagaiban, illetve a születőben lévő Esztergom városi drogstratégia egyik alapját képezi. A kábítószer-megelőző kampányban (mint ahogy 1999-ben) közreműködik a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia, amelynek „party service" szolgáltatása fontos információkkal és szolgáltatásokkal látja el a fiatalokat. Jelen lesznek a Magyar Karitász Szenvedélybeteg Központjának munkatársai is, akik a tanácsadás mellett (többek között) a témába vágó filmeket vetítenek. A rendezvény előtt megjelenő műsorfüzetben kiemelt helyet kapnak a legkönnyebben elérhető megyei és országos szervezetek címei, illetve a területre történő belépéskor minden egyes vendég egy drogellenes szórólapot kap, amely a témába vágó legfontosabb információkat tartalmazza. Mindezek mellett továbbra is gondoskodunk a fesztivál összképében megjelenő drogellenes istallációk telepítéséről. Idei fesztiválunk mottója: „ Tedd magad szabaddá! - drogok nélkül". Úgy gondoljuk, ez jól kifejezi azt a gondolatot, hogy a fiatalok számára (is) olyan fontos érték, mint a szabadság nem a tudatmódosító szerek függvénye. Gulya István Érdeklődni: Fesztivál Esztergom Alapítvány Esztergom, Bánomi ltp. 17. 4/1. Tel.: Gulya István (30/9960-279), Petrovics János (30/2040-819), Kíssik Szabolcs (20/950-7744) E-mail: avalon@elender.hu istvan.gulya@esztergom.hu http://fesztergom.mentha.hu ELSŐ KÉZBŐL A FORMÁLODO KÖZTISZTVISELŐI TÖRVÉNYRŐL Beszélgetés dr. Latorcai Jánossal aktuális kérdésekről (Pálos) Az országgyűlés május végén döntött a kormány által előterjesztett köztisztviselői törvényjavaslatról. Az. új törvény közelről érinti az önkormányzatokat is. hiszen azzal, hogy köztisztviselői életpályát teremt, ehhez béremeléseket biztosít, arra is lehetőséget nyújt, hogy a települési önkormányzatok hosszabb távon is megőrizhessék jól képzett, felkészült szakembereiket, akik ma kisebb jövedelmük miatt sokszor a versenyszférában próbálnak elhelyezkedni. Erről beszélgettünk országgyűlési képviselőnkkel, dr. Ixüorcai Jánossal. - Képviselő úr, a hírek szerint a köztisztviselői törvény országgyűlési vitája során a kormány olyan képviselői javaslatokat támogatott, amelyek az életpálya létrehozásához szükséges bérfejlesztések időtartamát lerövidítik. - A kormány még áprilisban úgy döntött, hogy a közszférában dolgozók reálbére négy helyett három esztendő alatt emelkedik a korábban tervbe vet mintegy hetven százalékos mértékkel. A kormány ezen döntésének kiindulópontját azok a módosító javaslatok jelentették, amelyeket a parlament már tárgyalt a köztisztviselői törvényhez benyújtott képviselői javaslatok közül. Arról is döntés született, hogy a törvény elfogadása után a közszolgálatban ki kell alakítani egy háromszáz fős főtisztviselői kart, s egy közelítőleg százötven főből álló főtiszti kart. E vezető köztisztviselői réteg létrejötte - hosszú távon - elősegíti majd a közigazgatás legfelsőbb szintjein is a hatékonyságot, a szakértelmet és a folytonosságot, így biztosítva, hogy ezt a hivatást választók előtt világos cél, belátható, befutható életpálya álljon. - A köztisztviselői életpályához elengedhetetlen az. átláthatóság biztosítása minden területen, így a vagyonosodás vonatkozásában is... - A parlamenti vita során a kormány nem támogatta azokat a javaslatokat, amelyek a köztisztviselők és családtagjaik vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kötelezettségét szerették volna kivenni a törvényből. A kabinet ragaszkodott ahhoz, hogy az átlátható és tiszta közélet megteremtése érdekében évente vagyonnyilatkozatot tegyenek a köztisztviselők és családtagjaik. - Térjünk vissza még egy gondolat erejéig a bérfejlesztésekre. Sokakat foglalkoztat a kérdés: az elhatározott bérfejlesztésekre milyen ütemezésben kerül sor? - A kormány által támogatott módosítójavaslatok közül kiemelkedő jelentőségűek a bérnövekedés gyorsítására és előbbre hozatalára vonatkozó javaslatok, amelyek a béremelkedésre szánt időt egy évvel csökkentik, azaz ahogy azt már említettem, a köztisztviselői jövedelmek az eredeti terv szerinti négy év helyett három év alatt érik el a kitűzött célt, a hetven százalékos növekedést. A béremelkedés az idén a célul tűzött hetven százalék negyven százaléka lenne, a következő két évben pedig harminc-harminc százaléka. Ez ugrásszerű javulást jelent majd a köztisztviselők fizetésében. - Mi várható azon köztisztviselők esetében, akik jelenleg úgynevezett „személyi bér"-ben részesülnek? - A kormány arról is határozott, hogy a személyi bérben részesülő köztisztviselők fizetése az elkövetkezendő három évben az inflációt meghaladó mértékben emelkedhet, közelítőleg a GDP növekedésének felével. Összességében a törvény elfogadása esetén jelentős biztonságot, kiszámítható és tartós jövedelememelkedést jelent majd a köztisztviselők számára, így alapvetően stabilizálja a közigazgatás egész rendszerét. Mit tudunk az Esztergom-Nyergesújfalu kistérségről? Általános jellemzők Az 1997. augusztus i-jével létrejött kistérség lényegében az 1984-1988 közötti években Esztergom városkörnyékét alkotó településeket foglalja magába. A lakosság foglalkoztatási szempontból differenciáltabb, mint a Dorogi Kistérség esetében. Ebben kiemelkedő szerepet játszottak a Dorogi Szénbányák Vállalat és az esztergomi nagyüzemek. A rendszerváltást követően Dorog és Esztergom ez irányú szerepe csökkent. Ipari szempontból meghatározó maradt Nyergesújfalu, Lábatlan és Süttő, erdészeti szempontból a Pilisi Parkerdő, mezőgazdasági-élelmiszeripari vonatkozásban pedig Tát és Tokod. A kistérségben - eltérően a dorogitól - nem a közigazgatási kapcsolódások a jellemzők (körjegyzőség nem, közös tanácsú község mindössze kettő volt, ezek is szétválltak 1990-ben). A településközi kapcsolatok elsősorban a zene és középfokú oktatás (Esztergom, Nyergesújfalu), az egészségügyi ellátás, a mezőgazdasági szövetkezés, a pénzintézeti tevékenység, a több településre kiterjedő hatáskörrel működő költségvetési üzemek, szövetkezetek (Lábatlan, Nyergesújfalu) mentén szerveződtek. A következő évek azt a feladatot állítják Esztergom-Nyergesújfalu és Dorog városok vezetése elé, hogy a térség fejlődésének elősegítése érdekében tudatos munkamegosztással könnyítsék meg a kisebb települések számára a hozzájuk történő kapcsolódást. Esztergom előtt az a feladat áll, hogy koncepcionálisan határozza meg ez irányú feladatait és szervezeti, intézményi feltételek megteremtésével, országos és nemzetközi feladatainak teljesítése mellett váljon a térség valóságos kulturális központjává is. A Duna mentén elhelyezkedő, vagy attól nem túl távol fekvő községek megközelíthetősége jó. A kialakult infrastruktúra elsősorban az idegenforgalomhoz, a zarándokturizmushoz, konferenciaturizmushoz, a nemzetiségi hagyományok ápolásához, a néptánchoz, a kórusmozgalomhoz, a képzőművészethez, zenéhez és irodalomhoz kapcsolódó, kulturális fejlesztést követeli meg. • A térség kulturális szempontból legfontosabb jellemzői 1. A kistérség egyik névadója és központja, az ország egyik legősibb, kulturális szempontból sajátos szerepkörű és arculatú városa Esztergom. 2. A Kistérségben az önkormányzatok, az önkormányzati kulturális intézmények, civil szervezetek közötti együttműködés még nem alakult ki. Jó és élő a kapcsolat Esztergom, Pilismarót és Dömös képzőművészei, valamint a MTESZ Esztergomi Szervezete révén a Duna-vonal műszaki értelmisége között. 3. Esztergom, Pilismarót, Dömös életében jelentős súllyal jelenik meg a képzőművészet és a komolyzene, Esztergomban a nyári színjátszás. 4. Tát, Nyergesújfalu, Süttő a német, Mogyorósbánya a szlovák nemzetiségi hagyományok ápolásában (fúvószenekarok, asszonykórusok) ért el eredményeket. 5. Szinte valamennyi település rendelkezik németországi vagy szlovákiai, esetenként mindkét országbeli partnerrel. Esztergom kapcsolatai e vonatkozásban igen gazdagok: Finnország, Lengyelország, Franciaország, Németország és Szlovákia egyként szerepel a partnerkapcsolatai között. 6. Esztergom és Péliföldszentkereszt jelentős zarándokturizmusa kulturális szempontból jelenleg alig kihasznált. 7. A Pilis erdői a vadászatnak és a bakancsos turizmusnak egyként kedvelt színterei. A kulturális élet szervezői nem igazán számolnak ezekkel az adottságokkal. 8. Esztergom iskolaváros jellegéből adódóan a tanévben fiatalok nagy tömege él a városban. A városra gyakorolt kulturális hatásuk alig érzékelhető. 9. Az intézményekben, műtárgyakban, művészetekben, népművészetekben, közművelődésben testet öltő élet szűkölködik az anyagi, személyi, épületbeli és technikai feltételekben. • A legszembetűnőbb ellentmondások * A művelődési házak - Tát, Nyergesújfalu és Mogyorósbánya kivételével alig alkalmasak feladatuk ellátására. * A térségben nincs olyan központi fekvésű, kellő méretű, jól felszerelt színházteremmel, megfelelő számú és megfelelő képzettségű szakemberrel rendelkező kulturális intézmény, amely sikerrel vállalkozhatna a térség kulturális életének szervezésére, a megfelelő színvonalú, választékos programkínálat biztosítására. * Esztergom gazdag közgyűjteményekben. Ezekben ugyanakkor nem dolgozik megfelelő számú szakember. Ebből fakadóan a rendelkezésre álló szellemi energiákat teljes mértékben lekötik a szűkebben vett intézményi feladatok. Nem marad elégséges idő és energia a szellemi közéletben való aktív részvételre. * A szükségesnél kisebb a térség, ezen belül Esztergom értelmiség-megtartó képessége. Ebből adódóan jelentős számú, magasan képzett értelmiségi ide utazik ugyan, elvégzi munkáját, de nem él helyben. így energiájuk kevéssé hat a helyi közéletre. * Esztergom kulturális élete nem jelenik meg szervezőerőként a kistérségben. Figyelemre érdemes tény, hogy Esztergom kulturális kínálatából, kulturális szervezőtevékenységéből hiányoznak azok az elemek, amelyek jelenlétük esetén oda vonzanák a körzet lakosságát, segítenék a helyi kezdeményezések magasabb színvonalon történő megvalósulását. Ebből adódóan nem a környező települések lakossága jár Esztergomba, hanem az esztergomiak járnak Sárisápra, Tokodra, Nyergesújfaluba. * A térségben igen sokféle kezdeményezés, elképzelés fogalmazódik meg, igen sok civil szervezet működik, viszonylagosan elterjedt a kábeltelevíziózás, gondot fordítanak a helyi lapok megjelentetésére. Ugyanakkor nincs törekvés az ezek összefogásából nyerhető információs előnyök kihasználására. (Folytatjuk) Dr. Bárdos István Bezárják a Lencsehegyi bányát - közmeghallgatás Esztergomban (F.M.) Az esztergomi Városháza nagytermében május 29-én délután közmeghallgatást tartott az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség a Lencsehegyi szénbánya bezárásának környezetvédelmi engedélye ügyében az érintett települések - Esztergom, Dorog, Csolnok, Leányvár, Piliscsév, Pilismarót és Pilisszentlélek lakossága és önkormányzatai számára. Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület nevében Horváth Piroska a bányabezárás utáni rekultivációról és annak üteméről kérte a szakemberek véleményét. Fehér Ernő, a Lencsehegyi szénbánya igazgatója elmondta, a működtetés során tartalékoltak rekultivációs költségekre, részletes, pontos ütemezésről azonban nem tudott beszámolni. A bánya bezárására a termelés befejezését követően kerülhet sor, amely legkésőbb 2004 év végére tehető, és előreláthatólag kilenc hónapot vesz majd igénybe. Szenti György, a Promine Kft. ügyvezetője úgy tudja, hogy a bezárást két ütemben végzik, amely a földalatti térség kitisztítását és a bányatelephely utógondozását jelenti.