Esztergom és Vidéke, 2001

2001-02-15 / 7. szám

A Kamara híreiből ESZTERGOM ES VIDEKE 2001. február 15. Az adótörvények 2001. évi főbb változásai A kamara által létrehozott Könyvelők Klubja keretében január 25én a Pénzügyminisztérium neves adószakértőinek közreműködésével a 2001. évi adóváltozásokról hallhattak előadásokat megyénk könyvelői és vállalkozói. Az érdeklődés nagy volt, a kamara nagyterme majdnem szűknek bizonyult, több mint száz könyvelő és vállalkozó volt kíváncsi a meghívott előadókra. Karácsony Imréné, főosztályvezető-helyettes, Csákiné Fodor Anna főtanácsos és dr. Kurucz Várady Károly osztályvezető igazolta az előzetes várakozásokat, színvonalas, közérthető tájékoztatást adtak az adótörvényekben bekövetkezett változásokról. A legfontosabbakat az alábbiakban ismertetjük. Az adótábla kulcsai a következő két évben változatlanok maradnak (20, 30, 40 %), a sávhatárok azonban módosulnak. 2001-ben az első sáv 480 ezer forintra, a felső sáv kezdő határa 1.050 ezer forintra nő. Az adójóváírás továbbra is a bér 10 %-a, legfeljebb 3.000,-Ft, a jogosultsági határ 2001-ben 1.050.000 forint. Ez csak az alkalmazottaknak jár, az egyéni vállalkozóknak nem. Családi kedvezmény: a módosítások között ez a legnagyobb változás. A törvény bevezeti a kedvezményezett eltartott fogalmát. Ók elsősorban azok, akik után nevelési ellátást folyósítanak, továbbá az árva gyermek, az intézeti nevelésből kikerült gyermek, a rokkantsági járadékban részesülő eltartott, valamint a magzat, a várandóság 91. napjától. A kedvezmény mértéke az eltartottak számától függ, de csak a kedvezményezett eltartott után jár, mértéke pedig: 1 eltartott esetén 3.000,-Ft/hó 2 eltartott esetén 4.000,-Ft/hó 3 eltartott esetén 10.000,-Ft/hó. A szülők döntésétől függ, hogy ki veszi igénybe, de meg is lehet osztani. Üzemanyag megtakarítás: változás az előző évhez képest, hogy a számításhoz a kormányrendeletben meghatározott alapnorma átalány nem alkalmazható, hanem csak az adott gépjárműre vonatkozó alapnormát lehet figyelembe venni, módosítva a korábbi tételekkel. Reprezentáció: az e címen adott természetbeni juttatások adómentessége 2001. január 1-től megszűnt. Mint minden más természetbeni juttatás esetében, a 44 % adót a kifizetőnek kell megfizetni és emellett belföldi személy esetében 11 % egészségügyi hozzájárulást is fizetni kell. Ez alól kibúvó, kiskapu jelenleg nincs, egyedül a tagsággal rendelkező egyesületek, köztestületek esetében van érvényben egy PM állásfoglalás, mely szerint a tagsági díj mértékéig az ilyen címen adott juttatás nem tartozik ebbe a körbe. A védőital nem tartozik az adókötelezettségek körébe, de védőital csak a munkavédelmi szabályok előírásai szerint adható, illetve számolható el. Egyéni vállalkozókat érintő változások Értékcsökkenés: az egyösszegben elszámolható tárgyi eszköz értékhatára 50 ezer forintra emelkedett, a két adóév alatt leírható 33 %-os kulcs alá tartozó tárgyi eszköz értékhatára 200 ezer forint. Jelentős kedvezmény az ún. kisvállalkozói kedvezmény, amely az 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kisvállalkozókat érinti, beleértve az egyéni és társas vállalkozásokat is. A kedvezmény ingatlan beruházás, gép, műszaki berendezés, járművek, tenyészállat beszerzése esetén 10 millió forint összeghatárig vehető igénybe, és az adózás előtti eredményt csökkenti. (Természetesen az adózás utáni eredményhez hozzá kell számítani.) További kedvező változás, hogy a beruházási hitelkamat 40 %-a az. adóalapból levonható. Az AFA-törvény változásai: általában csak pontosító, illetve jogharmonizációs változások történtek. Ezek között kedvező, hogy az éves bevallásoknál egyszerű nyilatkozattal választható lesz a negyed éves bevallás. A számlákat érintő pontosító változás, hogy szolgáltatás esetében nem kötelező minden rovatot kitölteni, így mennyiségi egységet, egységárat - ha nem határozható meg - nem kell feltüntetni. Készpénzes értékesítésnél bármelyik számla kibocsátható, de a kiállítás és a teljesítés dátuma meg kell, hogy egyezzen. Új a költségvetési törvényben megjelent módosítás, amely lehetővé teszi, hogy az elkésett számlákat - ha azok az adóbevallás lezárásáig beérkeznek - a bevallási időszakra figyelembe vehessék. A nyugtaadásra vonatkozóan néhány szakmát érintő változás, hogy a cipész, óra- és ékszerjavító, a híradástechnikai és háztartási gépjavító egyéni vállalkozónak is kötelező a pénztárgép használata. Ez alól azonban szociális, egészségügyi helyzetre és gazdasági jellegre hivatkozva az APEH-től felmentés kérhető. Szomszédolás Hogyan „menekült meg" Tatabánya? Beszélgetés Bencsik János polgármesterrel figyelmébe! 2002. január l-jétől az illetékes hatóság ellenőrzi a nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény rendelkezéseinek megvalósulását, valamint a vendéglátás keretében történő élelmiszer-előállítás és forgalmazás feltételeiről szóló 80/1999. (XII.28.) GMEÜM-FVM együttes rendelet betartását, a HACCP rendszer bevezetését. A kamara rendelkezik olyan cégek ajánlatával, akik a fentiek megvalósításában közreműködnek. A bevezetés oktatási szakaszát célszerű több vállalkozás részére közösen megszervezni. Ezt a kamara felvállalta. Ajánlatos a Széchenyi-terv pályázatának keretében a bevezetéshez szükséges költségekre pályázni. A HACCP rendszer bevezetésére az összes költség 50 %-a, de maximum 500 ezer forint adható, a szellőzőberendezések esetében (ha még nincsenek megvásárolva, beépítve) az elnyerhető támogatás a Tatabánya polgármestere gyakori látogatója városunknak. Már többször kinyilvánította megyénk kétpólusú jelleget. Tisztelője és nagyrabecsülője Esztergom történelmi múltjának, évszázados szerepvállalásának. Egyike azoknak a városi polgármestereknek, akik már a harmadik választási ciklusban szolgálják településüket. Nemrégiben Megmenekültünk? címmel írt egy visszatekintő összegzést Tatabánya helyzetének változásáról. Tény, hogy az általa vezetett megyei jogú város az elmúlt tíz évben hatalmasat fejlődött, hogy 31 gazdasági társaság létesített gyártelepet, az ipari termelés árbevétele 10 év alatt négyszeresére nőtt és meghaladja a 300 milliárd forintot. Az iparűzési adóból származó bevétel már felül van a,?00 millión, 12 bank, ugyanannyi kereskedelmi hálózat nyitott fiókot, 13 autómárkakereskedés telepedett meg, a bekötött telefonvonalak száma hatezerről huszonhatezerre emelkedett. A munkanélküliség jóval a/ országos átlag alá került. Bencsik János elismerten az ország egyik legsikeresebb városi polgármestere. Vele beszélgettünk. - Milyen céljai voltak kezdetben? - Tíz esztendővel ezelőtt, amikor megválasztottak a város polgármesterének, sokan megütköztek azon. hogy nem ígértem gyors javulást. Nem tehettem. mert vallom, hogy az embereket nem szabad becsapni. Képviselőtársaimmal cgyüu lisztában voltunk azzal, hogy a város gyarapodását és működését fenntartó erők kifulladtak. Célunknak ezért azt tekintettük, hogy megállítsuk Tatabánya hanyatlását, még mielőtt az egyoldalúan fejlesztett nehézipar összeomlása mindent maga alá temet. Arra törekedtünk, hogy az első négy esztendő folyamán megalapozzuk a fejlődés újraindílhalóságál. Az előre láthatókon kívül számos váratlan gazdasági és politikai akadállyal is meg kelleti küzdeni. Ezért a szerénynek lúnő ígéretet sem volt könnyű megtartani. A kitűzött cél nem a város működőképességének puszta megőrzése volt. Arra törekedtünk, hogy Tatabánya induljon el az igazi várossá-válás útján. Újra kelleti gondolni a város szerepét a szűkebb vonzáskörzetben, a régióban, és költségek 50 %-a, maximum 1 millió forint. A kamara célja, hogy első lépcsőben a pályázat megírását és ettől függetlenül - a rendszer bevezetését tagjai részére szervezze meg. Második lépcsőben fogadják a nem tagok jelentkezését is. Adó-tanácsadó kiadvány A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - már 5. alkalommal 2001-ben is megjelentette útmutatóját a kisvállalkozások számára. A kiadvány tartalmazza a személyi jövedelemadó, a társasági adó és az osztalékadó, valamint az általános forgalmi adó ez évi szabályainak áttekintő bemutatását. Bővebb információ: 34/513-016 Magyar Innovációs Alapítvány Az Innovációs Nagydíj pályázatot a Magyar Innovációs Alapítvány már kilencedik alkalommal hirdeti meg. Az alapítvány ezzel a díjjal azokat a társaságokat, ill. egyéni vállalkozókat kívánja jutalmazni, amelyek/akik a 2000. évben kiemelkedő hasznot értek eljelentő innováció megvalósításával. A pályázat beadási határideje: 2001. február 19., 12 óra Magyar Innovációs Alapívány, 1117. Budapest, Október huszonhatodika u. 16. További információ: dr. Antos László titkártól. Tel.: 386-9615 Fax: 385-2181 E-mail: innovacio@matavnet.hu; http://www.innovacio.hu az ország gazdasági szerkezetében. Fel kellett tárni az előnyöket és a hátrányokat. A gazdasági szempontból legsúlyosabb problémakört a város és környékének strukturális egyenetlensége, a megrendült iparszerkezet után ránk maradt tényezők alkották. így a gyengén kiépítétt infrastruktúra, a roncsolt és szennyezett környezet, a lepusztult iparterületek, az egyodalúan képzett munkaerő, a felsőfokú oktatási intézmény hiánya, a gyengén kiépített szolgáltató háttér, a bánya által felhagyott intézmények működtetésének többletköltsége, a zöldmezős beruházásra kevésbé alkalmas domborzati viszonyok, a polgári gondolkodás kialakulatlansága, a sajtó előítéletes volta. Abból indultunk ki, hogy a strukturális átalakítás a város minden polgárának alapvető érdeke, hiszen a gazdasági és az ezzel együtt járó kulturális hanyatlást csak ezáltal lehet visszafordítani. Célként határoztuk meg, hogy az ipar szerkezetének átalakítása - a bányászváros-jelleget fokozatosan levetkőzve, de pozitív hagyományait megőrizve -. a nem nagy alapanyag- és eszközigényű feldolgozó, illetve összeszerelő iparágak telepítése révén valósuljon meg. A város lakosságának képzettségi'szintjét, a nem túl magasan kvalifikált munkaerőt is figyelembe véve, az látszott a legcélszerűbbnek. hogy a különféle könnyűipari. illetve összeszerelőgépipan tevékenységek számára kínáljunk kedvező lehetőségeket. - Mire futotta pénzükből és tehetségükből? - Ezekben az években épült meg a vezetékes gázhálózat, ekkor kezdtük el a csatornahálózat teljes körű kiépítését, az új hulladéklerakó megvalósításának előkészítését. Megépült a nyugati elkerülő út első szakasza, s ezzel együtt a Búzavirág úti Ipari Park kiépítését lehetővé tevő ipari területek feltárása. A legnagyobb és leglátványosabb fejlődés a telekommunikáció területén valósult meg. Ebben az időszakban jött létre a városi színház, levéltár, a szabadtéri bányászati múzeum. A szakképzési rendszer átalakításához is hozzáláttunk. 1992-ben államilag is elismerték a város első felsőoktatási intézményét, a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláját. Ez a külső partnerek felé, a várt befektetők számára is jelezte, hogy Tatabánya nemcsak földet, hanem képzett munkaerőt is biztosít a letelepülő vállalkozóknak. Négy év alatt a város oktatási kínálata is sokrétúbb lett. Megjelentek az egyházi és alapítványi intézmények. Tatabánya mindig is sokféle hagyományt ötvözött, lakói az ország számos helyéről érkeztek és találtak itt otthonra. Ez a gazdagság inkább teher volt a régi nehézipari centrum számára, de előnyére vált az újraéledő, lassan városiasodó Tatabányának. Ezért fordítottunk sok energiát és figyelmet az értékek és hagyományok megőrzésére. - Bizonyára voltak segítőik is. Kiket emelne ki közölük? - A volt bányászvárosnak megannyi problémával kellett megbirkóznia ahhoz, hogy a versenytársaival szembeni hátrányát ledolgozza. Nem volt mellékes, hogy mindezt csak saját erőből, a saját kárán tanulva teszi vagy igénybe veszi a már megszerzett és a felhasznált tapasztalatokkal rendelkező tanácsadók segítését. Különösen értékesnek mondható az a segítség, amely mögött a világ egyik leggazdagabb országának külügyminisztériuma áll, ezáltal lehetőséget nyitva, hogy a várost a nemzetközi üzleti életbe is bevezethessük. A város önkormányzata és a kanadai kormány külügyminisztériuma 1995 májusában kötött egymással szakértői megállapodást. Ennek keretében három kanadai szakember két évig dolgozott a városban. A szakértői csapat munkája az iparfejlesztés, a pénzügyi és emberi erőforrások területeit érintette. Ez idő alatt felmérték és auditálták a város vagyonát. Mindez lehetőséget biztosított arra, hogy Tatabányát bevezethessük a nemzetközi befektetési piacra. Az együttműködésről megjelent sajtóhírek már önmagukban is javították a város megítélését. -Miért éppen ide jöttek a befektetők? - A potenciális befektetők olyan rugalmas, gyors professzionális magatartást vártak el, melynek értékmérője az eredményesség. Ahhoz, hogy a város ipartelepítési törekvései az ismertségtől eljussanak az elismertségig, további lépésekre volt szükség a gazdaságfejlesztés területén. Ki kellett alakítani a potenciális befektetők felkutatásának és a velük való kapcsolattartásnak azokat a formáit, amelyekkel az addig elért helyzeti előny megőrizhető maradt. A vetélytársakénál jobb szolgáltatást kellett nyújtanunk, hogy Tatabányát hosszú távon vonzó célpontként jeleníthessük meg a beruházók számára. Nekik az volt a legfontosabb, hogy a szükséges információkat egy helyen, és gyorsan kapják meg, ügyeik intézése rugalmasan történjen, s ki lehessen küszöbölni a fölösleges áttételeket. Erre egy külön szervezetet kellett létrehozni: az önkormányzat tulajdonában lévő gazdaságfejlesztő közhasznú társaságot, amely feladatait a hivatallal kötött megállapodás alapján végzi. Egy ilyen szervezet a bürokratikushoz képest jóval rugalmasabban és hatékonyabban vehet részt a gazdasági életben, hogy segítse a képviselő-testület által közösen kidolgozott célrendszer megvalósítását. Azaz Tatabánya és a régió gazdasági életének újraélesztését, a térség gazdasági aktivitásának növelését, a harmonikus együttműködést az önkormányzat és a magánszektor között, a már működő vállalkozásokon belül a munkahelyek megőrzését, a külföldi befektetők felkutatását és letelepedésük megkönnyítését. - Mivel mérhető a városfejlődés? - A tervszerű gazdaságfejlesztési munkának és az itt élő polgárok egyre erősödő aktív közreműködésének köszönhetően újjáéledt a város gazdasága. Új gyárak sora épült, s közel háromezer új munkahelyet teremtettünk. A munkanélküliségi ráta hat év elteltével újra 10 % alá süllyedt. A többségében gépjárműalkatrész-gyártó, elektronikai, vegyipari berendezéseket előállító üzemek befektetései meghaladták a negyedmilliárd forintot, exportbevételük dinamikus fejlődésnek indult. Az elmúlt két esztendő során letelepedett gazdasági társaságok által befektetett tőke értéke meghaladja a 30 milliárd forintot, így összességében a tíz év alatt befektetett tőke mintegy 70 milliárd forint értéket képvisel. Az önkormányzat gazdaságfejlesztési munkájának közvetlen hatásaként további kétezer, így összességében ötezer munkahely jött létre. - Hogyan összegezné tehát helyzetértékelését most, a harmadik ciklus végefelé? - Ma már Tatabányát nem a korábbi szocialista nagyipar rozsdatemetőjeként, hanem mint az egyeségesülő világgazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő hazai szereplőjét tartják számon. Helyes önismerettel, egészséges önbizalommal és karbantartott önfegyelemmel büszkék lehetünk, s büszkék is vagyunk. Életben maradtunk! Az itt élő emberek példát mutattak arra, hogy a központi hatalom által korábban elnyomott, lefojtott energiák felszabadítása révén mind egyéni, mind pedig közösségi szinten új életet lehet építeni. Mert az erkölcsi és gazdasági mélypont nem más, mint kezdet, a megmenekülés kezdete. A város gazdasági élete kétségtelenül látványosan megpezsdült, sok ezer munkahely létesült; azonban még mindig nagyon sok ember számára igen nehéz a megélhetés. Ezért továbbra is átgondolt és tervszerű várospolitikai döntéssorozatra van szükség. Bár jelentős mértékben csökkent a munkanélküliség, még ma is négyezer tatabányai munkavállaló ingázik más településekre naponta, hogy biztosíthassa családja megélhetését. Célunk, hogy többségük lakóhelyén találjon jövedelmező munkalehetőséget. - Köszönjük a beszélgetést! Pálos