Esztergom és Vidéke, 2001

2001-02-08 / 6. szám

ESZTERGOM ES VIDEKE HORGÁSSZUNK! DE NE A ZAVAROSBAN... Néhány hete tartotta jubileumi közgyűlését a 40 éves Esztergomi Vasas Horgászegyesület - erről az eseményről lapunk január 11-ei számában be is számoltunk olvasóinknak, s már akkor jeleztük, hogy az esztergomi horgászat múltjáról, jelenlegi helyzetéről és terveiről részletesebben is fogunk írni e mellékletben. Peti Endrét, az Esztergomi Vasas Horgászegyesület elnökét - e témában a legilletékesebbet kértük meg, hogy elégítse ki a riporter és az olvasók kíváncsiságát. - Hány fővel, milyen szervezeti keretek között és milyen célokkal működik a helyi horgászegyesület? - Az Esztergomi Vasas Horgászegyesület a mintegy 330 ezer főt magában foglaló Magyar Országos Horgász Szövetség tagjaként, a megyei szövetség felügyelete mellett jelenleg 470 taggal működik, akik közül 110 a gyermekkorosztályhoz tartozik. Célunk - amelyet alapszabályunk is rögzít - biztosítani a horgászatnak, mint hobbinak és sportnak szervezett keretek és megfelelő körülmények között történő gyakorlását. Külön kiemelném a magas gyermeklétszámot, amely egy nem régen lezajlott kampányunk eredménye, s amellyel egyrészt a horgászutánpótlást szeretnénk biztosítani, másrészt e korosztálynak hasznos és egészséges időtöltést nyújtani. - Milyen múltra tekint vissza ez az egyesület? - Esztergomban 1925-ben alakult meg az első horgász társaság, az Esztergomi Horgász Egyesület. Ebből vált ki 1960-ban a mi mostani egyesületünk, amely 1967-ben a régi egyesület csődbejutása, majd megszűnte után annakjogutódjává vált. A másik esztergomi horgászegyesület, amelyik Vak Bottyán nevét viseli, csak jóval később jött létre, ma is működik, csaknem ugyanakkora létszámmal, mint mi, csak nekik nincs saját horgásztavuk, tagjaik vagy a Dunán pecáznak, vagy nálunk váltanak napijegyet. - Horgászati szempontból milyen a helyzet Esztergomban és környékén ? - Rendelkezésünkre áll egyrészt a Nagy-Duna, ahol - mióta csökkent az üzemek okozta vízszennyeződés - ismét gazdag a halállomány. A Kis-Dunában még több hal található, hiszen ott mi is gazdagítjuk a kínálatot - bár egyelőre csak kísérleti jelleggel. Alegkedvezőbb teltételek természetesen nem itt, hanem a Búbánat-völgyben lévő tavaknál vannak. E tavakat az ottani vízfolyásból mi magunk alakítottuk ki, évtizedek óta egyesületünk tulajdonában vannak - a Dédai-tóval és a táti országút melletti halastóval együtt. A legfelső, egyben legnagyobb, az ún. Kerek-tó a tulajdonképpeni horgász tó, az alatta lévőt a strandolóknak, illetve télen a korcsolyázóknak engedtük át, a két alsó tó pedig az ivadékgondozást szogálja, innen pótoljuk évente a Kerek-tó halállományát - hektáronként 20-21 q méretes hallal - de természetesen vásárolunk is halivadékot. - Melyek a leggyakrabban előforduló halfajták? - A Kerek-tóban 80 százalékban pontyot telepítünk, a fentmaradó 20 százalékot pedig az amur, a csuka, a süllő és a compó teszi ki. A tóban megjelent a törpeharcsa is sajnos, mert ez a - különben kiváló ízű - hal itt nem kívánatos. A Duna vizében is a ponty a domináns hal, de keszeget, kárászt és persze értékes ragadozó halakat is bőven lehet fogni - kellő szakértelemmel. Örvendetes, hogy mióta tisztább a Duna vize, újra megjelentek a kecsegék is. - Elsősorban milyen feladatokat szeretnétek megoldani a közeljövőben ? - Legfontosabb feladatunknak a közgyűlés a tavak mielőbbi rendbehozatalát jelölte meg. A Búbánat-völgyi tavak nagyon eliszaposodtak, mindenképpen meg kell oldanunk az iszap kikotrását. Ez nemcsak a horgászat, de a környezetvédelem szempontjából is fontos lenne. A Dédai-tavat pedig amely eddig kihasználatlan volt horgász tóvá kell alakítanunk, ami szintén nagy munka. E feladatokat - mivel csekély anyagi támogatást kapunk, legfeljebb pályázatok útján -saját bevételeinkből kell megoldanunk, ezért csak fokozatosan, 4-5 évre elosztva tudjuk e munkálatokat elvégezni. Az idei, hatmilliós költségvetésünkből mintegy másfél milliót tudunk erre a célra fordítani. Éppen ezért hozott a mostani közgyűlésünk egy olyan határozatot, hogy a jövőben törekednünk kell az egyesületi vagyon minél jobb hasznosítására. E két feladat szorosan összefügg egymással. - Miből származik a bevételetek? - Tagdíjakból, területi jegybevételekből, napijegyekből, valamint szponzori támogatásokból tevődik össze. A tagdíjaknál többféle fokozat is van, a legdrágább tagdíj, amely minden lehetőséget biztosít az egyesület tagjának, 14.500 forint erre az évre. De aki csak a Dunában akar horgászni, az kevesebbet, csupán 5.900 forintot fizet, a gyerekeknek pedig egyedülállóan nagy kedvezményt adunk, mindössze 300 forintot kell fizetniük - igaz viszont, hogy ők csak a saját vízterületünkön horgászhatnak, és nem foghatnak nemes halat. Azt, hogy kereskedelmi tevékenységet folytassunk, tehát árusítsuk a kifogott halakat, alapszabályunk tiltja, tehát ebből nem lehet bevételünk. Viszont a módosított alapszabály az egyes tagoknak már megengedi, hogy a tulajdonukat képező hallal azt csináljanak, amit akarnak, tehát el is adhatják a horgász-zsákmányt. - Kifizetődő-e ilyen tagdíj mellett a horgászás? - Akik áldoznak a horgászásra, azok nem elsősorban az anyagi hasznot nézik, hanem azt az élményt, amit ez a hobbi nyújt az embereknek. De aki kihasználja a tagság nyújtotta lehetőségeket, az anyagilag sem jár rosszul, hiszen a kifogható halmennyiség pénzbeli értéke jóval több, mint amennyi halat ezért a pénzért vásárolhatnánk. Alapszabályunk korlátozza a kifogható maximumot. Pontyból például évente 16 darabot szabad egy személynek kifognia, szabályozva van a többi nemes halfajta horgászható mennyisége is, ezenkívül hetente 3 kg értéktelenebb halat - keszeget és kárászt - horgászhat minden tagunk. Előfordult már, hogy valaki egyetlen óra alatt kifogott egy öt- és egy háromkilós pontyot, ami bolti áron több mint 3 ezer forint, vagy egy 10 kilós harcsát, ami önmagában is 8 ezer forintot ér. - Es mi a helyzet az orvhorgászokkal? - Sajnos, még mindig akad belőlük. Hatékonyan csak a rendőrséggel együtt léphetünk fel ellenük. Elvileg mi is igazoltathatjuk és feljelenthetjük őket, de a gyakorlatban - pláne ha többen is vannak ez eléggé kockázatos. Előfordult már az is, hogy megkéselték az intézkedő illetékes személyt. - Milyen rendezvények fémjelzik az egyesület tevékenységét? - Éves munkaterv rögzíti a rendezvényeinket. Közülük kiemelkednek az immár hagyományos halászléfőző és horgász versenyek. Június első vasárnapján háziversenyt szoktunk rendezni, külön verseny van a gyerekek részére, és külön a rendezők részére, akik más versenyeken nem is tudnak indulni. Legrangosabb versenyünk az augusztus 20-án rendezett Dunakanyar Horgász Kupa, amelyre meghívjuk a Duna menti horgász- egyesületek csapatait. Tavaly, a millennium évében ezt a versenyt összekötöttük halászléfőző versennyel és egy horgászkiállítással is, amelyen sok érdekes anyagot láthattak az érdeklődők. - A téli időszak holtszezonnak tekinthető-e a horgászatban ? - A halastavaknál november 30tól március 15-ig tilos a horgászat. A Kis-Dunán, ha az időjárás engedi, mint például most is, télen is lehet horgászni, különösen ott, ahol a strand leeresztett vize felmelegíti a folyót. Igazi kemény telekre gondolva, viszont mindenkit lebeszélnék arról, hogy a befagyott NagyDunán az ún. lékhorgászattal próbálkozzék. Ez ugyanis nagyon veszélyes. - Mit kell tennie annak, aki horgászásra adja a fejét, és be szeretne lépni az egyesületbe? - Mindenekelőtt le kell tennie egy alapismereti vizsgát, melyhez jelentkező számára biztosítjuk a feltételeket. A vizsgabizonyítvány felmutatásával léphet be tagnak valamelyik horgászegyesületbe és kaphat az illető állami horgászjegyet, amely az ország egész területére érvényes. így ha valaki a Tiszán vagy a Balatonon akar horgászni, ott - a nálunk váltott igazolvány felmutatásával - területi jegyet tud váltani. - Te miért szerettél bele a horgászásba ? - Már gyermekkoromban is a vízparton éreztem jól magam. Pápán nevelkedtem, ahol egy bővizű patakból különféle kezdetleges eszközökkel fogdostuk ki a halakat. Aztán megtanultam horgászni, megkaptam az első komolyabb horgászfelszerelésemet, s mind máig hű maradtam ehhez a hobbimhoz. Feleségemmel és gyermekeinkkel együtt nemcsak Esztergomban, de az ország más területein is rendszeresen pecázunk. Ez a tevékenység jelenti nekünk a pihenést, a felüdülést. És persze nagyon szeretjük a halételeket; elkészítésük csínját-bínját is elsajátítottuk. - Remélem, megtiszteled mellékletünket azzal, hogy gasztronómiai rovatunkba leírod egy általad kedvelt, finom halétel receptjét. - Örömmel. (Ba) így kezdődik,... így végződik,... és ez már itt az eredményhirdetés 2001. február 8. HALÉTELEK Az ezen az oldalon olvasható horgászcikkhez kapcsolódóan ehavi gasztronómiai kínálatunkban csupa halételt közlünk, mégpedig töhb szakember tollából. íme: Peti Endre halászlé-ajánlata Hozzávalók: 3 kg ponty, 1 kg vegyes hal (kárász, keszeg, stb.), 4 tej vöröshagyma, 3 gerezd fokhagyma, 3 db édes zöldpaprika, 2 db paradicsom, 10 dkg édes pirospaprika és 6 liter víz. Hideg vízben felrakjuk főni a megtisztított ponty fejét, farkát és a vegyes halat, valamint a négy felé vágott hagymát, zöldpaprikát, paradicsomot, végül a fokhagymát és a pirospaprikát. Közben a pontyokat szeletekre vágjuk, besózzuk, és a belsőségekkel együtt félre tesszük. Az alaplevet kb. 3 órán át főzzük, majd a szétfőtt alapanyagot tésztaszűrőn átszűrjük, átpasszírozzuk. A levet visszarakjuk a bográcsba, felforraljuk, majd beletesszük a halszeleteket, tetejére a belsőségeket, majd néhány percig lassú tűzön főzzük. Ezután levesszük a tűzről, néhány percig állni hagyjuk, majd tálaljuk. Erőspaprikát is adunk mellé, amelyből mindenki ízlése szerint rak a tányérjába. Nemere Ilona két ponty-különlegessége A csorba, az erdélyiek népszerű levese nemcsak marha-, sertés- vagy baromfihússal készülhet, de ponttyal is. Két kicsi, sovány pontyot megtisztítunk, feldarabolunk, besózunk, majd állni hagyjuk. Kb. 2 liter vízben felteszünk főni megtisztított, felkarikázott zöldségeket (10 dkg sárgarépát, 10 dkg petrezselyemgyökeret, 5 dkg zellergumót, 2 szem krumplit). Amikor felforrt, beletesszük a haldarabokat, 2 babérlevelet, 1 szem felnegyedelt paradicsomot, 1 félbevágott, húsos paprikát, 5 dkg rizst, 1 kávéskanál vegetát, néhány szem borsot és - ha még szükséges - ízlés szerint sót. Ha az alkotóelemek mind megpuhultak, 1 dl tejfölt 2 tojás sárgájával összekeverünk, a főzőlével hígítjuk, majd behabarjuk vele a csorbát. A Tisza partjáról való a következő halétel, a tejfölös-gombás ponty. Egy másfél kilós pontyot megtisztítunk, és ujjnyi vastag szeletekre vágjuk. A szeleteket megsózzuk, borsozzuk, és kivajazott tepsibe tesszük. 20 dkg gombát vékony szeletekre, egy nagyobb fej vöröshagymát apró kockákra vágunk, és rászórjuk a halszeletekre. Ráöntünk 2 dl fehérbort, majd előmelegített sütőben puhára pároljuk. 3 dl tejfölben 1 evőkanál lisztet simára keverünk, ráöntjük a halra, s még néhány percre visszatesszük a tepsit a sütőbe. Főtt krumplival tálaljuk. Magyar Elek "ínyencmester" töltött hala Nagyobb méretű, beirdalt keszegeket kívül-belül besózunk. Utána elkészítjük az alábbi tölteléket. Egy tejben áztatott zsömlét 1 evőkanál reszelt vöröshagymával, apróra vagdalt zöldpetrezselyemmel, 2 db szétnyomott olajos szardíniával (vagy szardella-pasztával), 2 tojással, kevés reszelt citromhéjjal, a halak olajon párolt ikrájával, sóval és borssal összekeverünk. E keverékkel megtöltjük a halakat, majd hasukat bevarrjuk. A megtöltött halakat kivajazott tepsibe rakjuk, és kb. fél óráig sütjük. Közben olvasztott vajjal öntözgetjük. A kész halakból kihúzzuk a cérnaszálat. Köretnek rizst vagy krumplit adunk hozzá. K-Sz. E.