Esztergom és Vidéke, 2001

2001-02-01 / 5. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE ALAPKOLETETEL Tornacsarnok épül a Mindszenty iskolában (-los) Tíz évvel ezelőtt alapították az Esztergomi Szent Anna Plébánia és Iskolaközpont Mindszenty József Katolikus Iskoláját. Az intézmény tervezett fejlesztésének jelképes alapkövét 1993 májusában Módi Ferenc — akkor az Antall-kormány minisztereként - és Paskai László bíboros helyezték el. Az eredeti elképzeléseknek megfelelően eddig felépült tíz tanterem és a tanári, továbbá az aula, a sportudvar, valamint egy szép szabadtéri színpad, nézőtérrel. Mindez az építési program elsőés második ütemét valósította meg az ötből. Január 29. emlékezetes nap marad az intézet életében, hiszen ekkor kezdődött el formálisan is az építkezés harmadik üteme. Tizenhárom órakor az iskola aulájában - „teltház" előtt - Kiss-Rigó László plébános, a főegyházmegye tanügyi főigazgatója köszöntötte a megjelenteket, köztük Deutsch Tamás ifjúsági és sportminisztert, Hegyi Lászlót, az Oktatási Minisztérium államtitkárát, Meggyes Tamás polgármestert, továbbá önkormányzati képviselőket, a város iskoláinak igazgatóit, tanárait. Az iskola diákszínpada Tóth Sándor József Attila-díjas költő erre az alkalomra írt Szó-kép című versének oratorikus feldolgozását mutatta be, Csemy Szilvia tanítónő rendezésében; ezután a miniszter szólt a hallgatósághoz. „Az iskola fegyelem nélkül olyan, mint a vízimalom víz nélkül" — idézte a görög mondást, majd a Mindszenty iskola katolikus szellemiségű nevelését, a diákok előrehaladását méltatta. Ez eddig főként a tanulmányi sikerekben mutatkozott meg, ezentúl a sportteljesítményekre nézve ugyanilyen reményekre jogosít a nemzetközi szintet elérő tornacsarnok megvalósulása. Tanuszoda, szauna, „összkomfortos" öltözők, teszik majd még vonzóbbá. Nemcsak a diákokat, a gyermekeket, hanem szüleiket is nyitott kapukkal fogja várni, hogy közösen sportoljanak, hogy a testkultúra szellemi erővé váljék. Az ünnepség végén Magyar György igazgató hirdette ki az olimpia idején meghirdetett vetélkedő végeredményét; a díjakat a miniszter adta át. (Erről sportrovatunkban részletesen is tudósítunk.) A közel egyórás ünnepséget követően az iskola udvarán helyezték el az új létesítmény alapkövét. A zárszót Deutsch Tamás miniszter mondta, kifejezve azt a reményét, hogy jövőre már a csarnok felavatására érkezhet Esztergomba. A Dobó gimnázium és a Comenius 2000 Hajdanán létezett egy szakfelügyeleti rendszer, melynek keretében megyénként és szaktárgyanként 3-4 gyakorlott, jó szakember vizsgálta, bírálta, segítette az általános és középiskolai tanárok oktató-nevelő munkáját. A '80as években - nem tudni, mi okból - ez megszűnt, s a szakreferensek hálózata vette át ezt a munkát, akik egy nagyobb területnek - 2-3 megye oktatási intézményeinek - szaktanárait próbálták hasonlóképpen segíteni - valljuk meg, nem sok sikerrel. Jelenleg az a helyzet, hogy az egyes tanárok lelkiismeretére van bízva, milyen alapossággal, milyen felkészülten tanít, munkájukat legfeljebb az igazgatójuk ellenőrzi. De hát hogyan tud például egy testnevelő tanárt szakmai tanácsokkal ellátni egy történelem vagy magyar szakos igazgató? - Ezen a helyzeten próbál segíteni a Comenius 2000 közoktatási és minőségfejlesztési program - újságolta egykori kollégám, Szekeres János, a Dobó gimnázium testnevelő tanára, aki most, mint megtudtam, egyike azoknak a pedagógusoknak, akik azon fáradoznak, hogy a más ágazatokban (az iparban, a kereskedelemben vagy az egészségügyben) már sikerrel működő minőségbiztosítási rendszert az oktatásügybe is bevezessék. -Mi ennek a programnak a lényege? - A minőségfejlesztés az elkövetkező években az okatáspolitika egészét átfogó elvvé válhat. Az Oktatási Minisztérium a minőségfejlesztéssel meg kívánja teremteni azt a segítő, ösztönző környezetet, ahol az intézmények kiszámítható kereteken belül tervezhetik és egyeztethetik munkájuk minőségét partnereikkel. E célkitűzések megvalósítására az oktatási ágazat sajátosságainak megfelelő minőségfejlesztési, minőségirányítási modelleket dolgoz ki, amelyeket folyatamosan terjeszteni kíván. Elsőként a közoktatás és az iskolarendszerű szakképzés területére dolgozta ki a Comenius 2000 közoktatási és minőségfejlesztési programot. A program modelljei építenek a nemzetközi és hazai tapasztalatokra, ám kizárólag az oktatás-nevelés speciális, szolgáltató jellegének megfelelő követelmény- és eszközrendszert alkalmaznak. E munkával párhuzamosan megkezdődött egy többszintű értékelési-ellenőrzési rendszer koncepciójának kidolgozása is, együttesen teremtik meg az előrelépés lehetőségét. Az értékelésPüspökeink római látogatáson (Pál) Az MTI rövidhírben közölte, hogy a Magyar Püspöki Kar tagjai - köztük Paskai László bíboros, Beer Miklós és Spányi Antal esztergomi főegyházmegyei segédpüspökök-az ún. „ad limina" látogatásra, egyhetes tartózkodásra Rómába érkeztek. Kérdésünkre az. utazás céljának lényegét Kiss-Rigó László teológiai tanár, plébános a következőkben foglalta össze: - Az ősi jogintézmény a megyéspüspökök öt évenkénti kötelező római látogatását írja elő a II. Vatikáni Zsinatot követően is. A látogatás alkalmából a püspökök felkeresik az apostol fejedelmek sírját és találkoznak Róma püspökével, a pápával, valamint a Vatikáni Államtitkárság által kiadott normák szerint elkészített írásbeli jelentésüket szóban is kiegészítik a különböző kongregációknál, azaz a Szentszék hivatalainál. Az ősi hagyományú látogatás mai formájában az egyház katolicitásának, vagyis egyetemességének, valamint Róma püspökének és a részegyházak megyéspüspökeinek kollegialitását hivatott kifejezni. A Magyar Katolikus Püspöki Kar tagjai legutóbb 1993-ban utaztak Rómába i Íven látogatásra. A következő, 1998-hán esedékes látogatás a 2000. jubileumi év eseményeire való felkészülés miatt mostanáig halasztódott. Kiss-Rigó László rendelkezésünkre bocsátotta azt a faxot is, amelyet kérésére Németh László a Pápai Magyar Intézet igazgatója küldött Rómából. Ebből idézünk, hogy érdeklődi) olvasóink a részletes programról is tájékozódhassanak. ..A Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) január 24-én érkezett Rómába. Másnap délelőtt 11 lírakor a püspökök részt vettek a Falakon kívüli Szent Pál Bazilikába a pápai ökumenikus istentiszteleten. Az ilyenkor szokásos hivatalos látogatások sorát január 26-án, pénteken délelőtt kezdték meg. Első útjuk a Papi Kongregációba vezetett, ahol Seregély István egri érsek az MKPK elnöke köszöntötte a kongregáció bíboros prefektusát és Ternyák Csaba érseket, a kongregáció titkárát. Adélelőtt folyamán megkezdődtek a személyes találkozások II. János Pál pápával. A Szentatya elsőként Paskai László bíboros, prímás-érseket fogadta négyszemközti beszélgetésre. Ennek végén Magyarország prímása bemutatta a pápának két segédpüspökét, Spányi Antalt és Beer Miklóst. Azok a püspökök, akik későbbi időpontban találkoznak a pápával, ezen a délelőttön felkeresték a Cor Unum Pápai Tanácsot. Délután pedig két kisebb delegáció a Justitia et Pax Pápai Tanácsnál és a Családok Pápai Tanácsánál járt. Este a püspökök közül többen a Sant Egidio közösség imáján vettek részt a Santa Maria in Trastevere templomban. Az ad limina látogatás egyik legfontosabb hivatalos programja Péter apostol sírjának a felkeresése. Erre múlt szombaton a reggeli órákban kei ült sor, amikor a magyar püspökök a Szent Péter Bazilika altemplomában lévő Magyarok Nagyasszonya kápolnában mutattak be szentmisét. Ezen számos hívő között részt vett Tar Pál, a Magyar Köztársaság szentszéki nagykövete is. A kongregációknak a hagyomány és a protokoll alapján rangsora van. Az első és legfontosabb a Hittani Kongregáció. Szombaton délelőtt ide látogattak el a magyar püspökök, ahol Paskai László bíboros köszöntötte Josef Ratzinger bíboros prefektust. A nap folyamán a Szentatya további püspököket fogadott; eközben egy küldöttség - Beer Miklós segédpüspök vezetésével - ellátogatott az Egészségügyek Pápai Tanácsához. Délben a püspökök egyik csoportját, amelyet Paskai László vezetett munkaebéden látta vendégül II. János Pál pápa. Január 28-án - lévén ez a hó utolsó vasárnapja - a római magyar közösség szokásos szentmiséjén vettek részt, a szentbeszédet Miklósházi Attila, a külföldön élő magyarok püspöke mondta. A szentmise után a MKPK tagjai a Pápai Magyar Intézetbe látogattak, este pedig a Collegium Germanicum et Hungaricum vendégei voltak. Itt a Rómában tanuló papnövendékekkel is találkoztak." ellenőrzés rendszere a minőségfejlesztés nélkül puszta felügyeletté válna, ugyanakkor a belső fejlesztés sem élhet a külső eredmények visszajelzései nélkül. - Kötelezó'-e részt venni az iskoláknak ebben a programban? - Egyelőre még nem. Országos szinten 2000-ben indult el, s a rendszerbe belépni pályázat útján lehetett. A mi iskolánk - belátva, hogy a megnövekedett követelményeknek, igényeknek csak az oktatás színvonalának emelésével tud megfelelni - megpályázta és sikeresen cl is nyerte ezt a lehetőséget. Úgy tudom, városunk középiskolái közül jelenleg csak mi kezdtük el ezt a programot. - A gyakorlatban mit jelent ez? - Még a kezdet kezdetén tartunk. Egyelőre a helyzetfelmérés, a feladatmeghatározás folyik. Többszáz kérdőívet adtunk ki a tanulók, a szülők és a kollégák részére, amelyekből elsősorban azt szeretnénk megtudni, hogyan vélekednek munkánkról, az iskolai körülményekről és lehetőségekről a tanulók és a szülők, illetve hogyan ítélik meg saját és kollégáik munkáját az intézmény tanárai. Mondhatom, igen tanulságos olvasni ezeket a kitöltött íveket. Feldolgozásuk nagy munka, de egészen biztos, hogy sok hasznos és megszívlelendő tapasztalatot lehet majd leszűrnünk belőle. - Ebben a munkában az egész, tantestület részt vesz? - Természetesen mindenki bekapcsolódott a programba, de konkrét feladatot csupán nyolcan kaptunk. Nekem például a médiával való kapcsolattartás a reszortom. Ezért is javasoltam ezt a beszélgetést. Ez egy olyan terület, olyan lehetőség, amelyet eddig nem használtunk ki. Igaz, a Dobó gimnázium többször is szerepelt a sajtóban - az Esztergom és Vidékében is de mindig csak valamelyik kiállítás, ünnepség, hangverseny vagy sportrendezvény kapcsán. Azt szeretnénk, ha a jövőben rendszeresen az olvasók, a tévénézők elé tárhatnánk oktató-nevelő munkánk eredményeit, az iskolánk nyújtotta lehetőségeket, netán a gondokat is. Hírt szeretnénk adni róla, hogyan élnek, tanulnak nálunk a gyerekek, mi az, amit nyújtani tudunk nekik. Persze a visszajelzésekre is kíváncsiak vagyunk a szülők, a tanulók, a város társadalma részéről, amelyben ugyancsak segítségünkre lehet a média. -Az.t hiszem, nemcsak az Esztergom és Vidéke, de a többi sajtóorgánum, a helyi rádiók és tévék is szívesen vállalják ezt az együttműködést, hiszen ez nemcsak az iskolának és a médiának hasznos, de a helyi oktatásügy is csak nyer vele. En még azt is megoldhatónak tartom, hogy a két éve megszűnt Diáktoll mellékletünk mintájára újra lehetőséget adjunk városunk diákjainak arra. hogy életükről, munkájukról, eredményeiről tudósítsanak, hogy hallassák véleményüket egy-egy általuk szerkesztett oldalon. Ehhez persze az kell, hogy maguk a diákok vállalják az ezzel járó munkát. Említett ifjúsági mellékletünk ugyanis éppen azért szűnt meg, mert nem volt elég vállalkozó szellemű diák erre a munkára. De térjünk vissza a minőségbiztosítási programra! Távlatokban ti, pedagógusok mit vártok a Comenius 2000-től? Jobban fog tanítani ezután például a matematika- vagy nyelvszakos tanár? - Reméljük, igen. De persze, ez nem olyan program, amelynek az egyes teljesített pontjait kipipáljuk, aztán ülünk a babérjainkon. Úgy gondolom, az eredmények csak lassan, fokozatosan fognak majd jelentkezni. Az eredményességet abban látom, hogy végre lesz a pedagógusoknak kontrollja - mégpedig mérhető, kimutatható kontrollja több irányból is: egyrészt a tanulók és szülök visszajelzései, igényei, másrészt a felettes szervek szakmai véleményei, azon kívül a kollégák segítő - bíráló vagy dicsérő - észrevételei. Ez, véleményem szerint, a kollégákat nyilvánvalóan vagy egyre eredményesebb munkára fogja sarkallni, vagy a pálya elhagyására készteti, hiszen senki sem szeret negatív előjelű bírálatok kereszttűzében „sütkérezni". Távlatokban, legalábbis remélem, a minőségi munka minőségi bérfejlesztést is eredményez majd - egy differenciáltabb pénzelosztást s bár e program plusz pénzeket egyelőre nem hoz az intézményeknek, de ha a minőségi fejlődés következtében egyre több gyerek jelentkezik az iskolánkba, ha egyre népszerűbbek leszünk a szülők körében, az természetesen az anyagi támogatás mértékét is emelni fogja, hiszen, mint köztudott, ennek alapja elsősorban a tanulólétszám. - Várható-e, hogy ez a minőségfejlesztési program szélesebb körben is el fog terjedni? - Minden oktatási intézménynek érdeke a minőségfejlesztés. Ezért biztosan egyre többen fognak csatlakozni hozzánk. De valószínűnek tartom, hogy az Oktatási Minisztérium előbbutóbb kötelezővé, általánossá teszi ezt a rendszert. Ezt kívánja tőlünk az EUcsatlakozás is, hiszen a normák, a követelmények Európa-szerte igen magasak az élet szinte valamennyi területén, nemcsak az iparban, a kereskedelemben, a mezőgazdaságban, de az egészségügyben, a környezetvédelemben és természetesen az oktatás területén is. - Kívánjuk, hogy ez a belső önfejlesztő folyamat eredményes legyen, s hogy széles körben hasznosítsák majd városunk többi oktatási intézményei is! Szába A KSzE állásfoglalása A Prímás-sziget fejlesztési és rendezési koncepciójáról a Közéleti Szövetség Esztergomért elnöksége - a hozzá eljuttatott észrevételek, illetve szakértői csoportjának véleménye alapján - az alábbi állásfoglalást alakította ki: - A szövetség egyetért és támogatja a megvalósuló Mária Valéria híd levezető útjának a Prímás-sziget Nagydunai oldalán, az elkészítendő árvízvédelmi töltésen való kialakítását és a Töltés utca feletti szakaszon építendő hídon keresztül a 1 l-es számú főutba való becsatlakoztatását. - Támogatjuk a Kis-Duna be- és kifolyásánál a szabad vízfolyást biztosító árvízvédelmi kapuk kialakítását. - Megoldást kell keresni a Mána Valén a híd városközpontot elkerülő északi elvezető útjával kapcsolatban is. - A sziget árvízvédelmi töltésének és az ezen vezetendő közútnak a tervezésénél fontosnak tartjuk a Prímásszigeten már meglévő intézmények és létesítmények vízparti közlekedési kapcsolatának kialakítását a hagyományos és ma is szépen fejlődő víziturizmus érdekében. Fontos figyelembe venni az országos Széchenyiterv Esztergomot is érintőjacht-kikötő programját is. - Nem értünk egyet a Prímás-sziget indokolatlan feldarabolását és zöldterületének csökkenését eredményező további kereszt és hosszirányú utak kialakításával, az Árok és a Duna utcáknál új hidak építésével, a Kis-Duna mentén tervezett 35 %-os beépítettséggel, valamint a védett Gesztenye fasorban vegyes használatú utak kialakításával. - A Prímás-sziget rendezési és fejlesztési programjában a rendezett zöldterületeknek, parkoknak, séta- és kerékpárutaknak, szabadidős, kulturális, idegenforgalmi, fürdő- és sportlétesítményeknek kell dominálniuk. - Szükségesnek tartjuk a fenti témában a lakosság rendszeres tájékoztatását és véleményük kikérését, a döntésekben való részvételük biztosítását. Esztergom, 2001. január 29. KSzE Elnöksége