Esztergom és Vidéke, 2001

2001-09-20 / 37. szám

2 2001. szeptember 20. Zsolnay porcelánboltot nyitottak JO HA TUDJA... (-los) A világhírű márka Kovács Katalin cs Szokoli Ferenc (Jolónkon polgármesterünkkel a megnyitón) vállalkozásának keretében városunkba is eljutott. A Batthyány utca 9. szám alatt, a Csülök Csárda emeleti helyiségeit műemléknek kijáró figyelmességgel és igényességgel újították fel galériának, melyben az új üzlet funkcionál. A közel százéves bútorok, az üveges vitrinek romantikus hátteret nyújtanak a vázák, a készletek, az tálak, a porcelán-figurák bemutatásához. A megnyitóra eljött Meggyes Tamás polgármester is, aki az önkormányzat nevében örömet és elismerését fejezte ki az igénycsen kialakított üzletért, valamint a Zsolnay porcelán-termékek forgalmazásáért. A Várhegyet kereső turisták, a népszerű Csülök Csárda forgalma ígéretes lehet a most nyílt porccián bolt számára - mondta a nagyközönségnek polgármesterünk. A pécsi székhelyű gyárat ár. Zoltánné Kabók Ibolya értékesítési igazgató képviselte, akitől néhány adatol is megtudtunk. Az alapítás 1853-ban Zsolnay Miklós rövidáru kereskedő nevéhez kötődik, aki megvette a pécsi és a lukafai kőedény-manufaktúrát. Rövid idő múlva bécsi, klagenfurti, pest-budai, újvidéki, károlyvárosi, varasdi üzleteket nyitott a gyáros. A kereslet olyan nagy volt, hogy szükséges volt a bővítés, és a hidasi bánya is Zsolnay kezébe került. Az 1878-as párizsi világkiállítás aranyérmét és nagydíját is elnyerték termékeikkel, a századelőn pedig már az ipari kerámiákkal is monopolhelyzetet teremtettek. Az államosítást követően a művészi termékek háttérbe szorultak, a kályha- és épületkerámia dömpingtermclesc folyt. Tíz évvel ezelőtt a cég részvénytársasággá alakult, állami többséggel. A díszműgyártás fejlesztésével a Zsolnay pocclán újra nemzeti lemékeink sorába került. A Zsolnay gyár művészi kínálata mostantól városunkban is elérhető. Az Esztergomi Liberális Klub következő találkozójára szeptember 24-én, hétfőn 18 órától kerül sor a városi könyvtárban. Az immár 11. őszi évadnyitó vendége - hagyományosan - Kis János filozófus, az SZDSZ első elnöke lesz, a házigazda pedig dr. Varga Győző. A rendezvényt a Friedrich - Naumann Alapítvány támogatja. • A mikro-, a kis- és a középvállalkozások adóalap- és adókedvezménye Az adótörvény több kedvezményt kizárólag a mikro-, kis- és középvállalkozások részére biztosít. A törvény értelmében kis- és középvállalkozásoknak (kkv) az. a vállalkozás minősül, amelynek: - összes foglalkoztatott! létszáma250 főnél kevesebb, és - éves nettó árbevétele legfeljebb 4 milliárd forint, vagy a mérlegfőösszege legfeljebb 2,7 milliárd forint. Kisvállalkozásnak számít az a vállalkozás, amelynek: - az. összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb és - éves nettó árbevétele 700 millió forint, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 500 millió forint. Mikrovállalkozásnak a kisvállalkozásokon belül az a vállalkozás tekinthető, amelynek az összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb. Mindhárom kategóriára vonatkozik az a korlátozás, amely szerint bármely vállalkozás akkor eshet valamelyik csoportba, ha a vállalkozásban az állam, az önkormányzat vagy mikro-, kis-, illetve középvállalkozásoknak nem minősülő vállalkozás tulajdoni részesedése külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25 %-ot. Adókedvezmény A kkv-k adóterheinek mérséklése céljából új adókedvezmény bevezetésére került sor 2001-ben. Az adócsökkentés a hitelszerződés megkötésének teljes adóévében kkv-nak minősülő adózók által 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől felvett kamata után érvényesíthető. Az adókedvezményre vonatkozó korlátozás szerint a bemutatóra szóló részvényt kibocsátó részvénytársaság a kedvezménnyel nem élhet. Mivel az adókedvezmény először 2001-ben megkötött szerződések alapján vehető igénybe, az adómérsékléssel az. érintett adózók ténylegesen már a 2001. évi nyereségük utáni társasági adót is csökkenthetik. Az adókedvezmény az említett hitelre az adóévben fizetett kamat 40 c/c-a, de nem lehet több mint 5 millió Ft. További korlátot jelent, hogy az adókedvezmény mértéke nem haladatja meg a számított társasági adó (illetve az elvileg „100 %-os" adókedvezményekkel csökkentett számított társasági adó) 70 %-át. Az adómérsékléssel kapcsolatban további előírás, hogy az adózó az adókedvezményt csak azon adóévben veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz a nyilvántartásban szerepel. A kedvezmény érvényesítésének utolsó éve az az adóév, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetni. A törvény külön szankciókat fogalmaz meg az adókedvezménnyel összefüggésben. Ezek szerint, ha az adózó: a.) a hitelszerződés megkötésének évét követő 4 éven belül a hitellel érintett beruházást nem helyezi üzembe, vagy b.) a tárgyi eszközt az üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő 3 évben elidegeníti, c.) a korábban igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie. Ha az üzembe helyezés az említett időkorláton belül a beruházás elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódása következtében marad el, a vállalkozásnak nem kell a növelt összegű adókedvezmény visszafizetésével számolnia (Tao. 22/A. §.) • Beruházási adóalap-kedvezmény Az adóév utolsó napján a vonatkozó jogszabály szerint mikro-, illetve kisvállalkozásnak minősülő adózók 2001től külön adóalap-kedvezményt érvényesíthetnek. Az adózás előtti eredményből levonható összeg megegyezik a következő eszközök üzembe helyezése érdekében az adóévben elszámolt beruházási értékkel: a.) ingatlan - kivéve az ún. üzemkörön kívüli ingatlanokat, amelyek közé az adózó vállalkozási tevékenységgel közvetlen összefüggésben nem állandó ingatlanok tartoznak iTao.4. íj. 34/a.i. b.) tenyészállat. c.j a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz. A törvény előírja, hogy csak a korábban még használatba nem vett. előzőekben felsorolt eszközök üzembe helyezése érdekében felmerült beruházási költségek vehetők számításba az adóalap megállapításakor. Az adózás előtti eredményből ténylegesen levonható összegre vonatkozó korlátozás szerint a leírható kedvezmény nem haladhatja meg a vállalkozás adóévi adózás előtti eredményét, és nem lehet több 10 millió Ft-nál sem (Tao.7. §. /12/bek.). Ez azt jelenti, hogy a veszteséges, illetőleg 0 eredményt kimutató adózók ezen ajogcímen akkor sem mérsékelhetik az adóalapjukat, ha a többi feltételnek egyébként megfelelnek. Az Adókódexben példákon keresztül levezetve megtalálhatók a különböző megszorítások, szankciók! • Változott a csődtörvény A jelenleg hatályos csődtörvény két lényeges pontban változott szeptember l-jétől. Az egyszerűsített felszámolások esetén az állam garanciát vállal a máshonnan nem ellentételezhető költségek anyagi fedezetére (a biztosok nem fognak ingyen dolgozni). A minimumtarifa kiegészítésére esetenként százezer forint jut. A konstrukció gyakorlatilag a díjkiegészítési alap állami feltöltését jelenti. Ősztől módosult a hitelezők közötti, úgynevezett kielégítési sorrend is: a kis- és középvállalkozások tartozásai megelőzik a köztartozásokat. A Pénzügyminisztériumban azzal számolnak, hogy koncentrálódik a piac. A kisebb cégek megszűnnek, vagy beolvadnak a nagyobb felszámolótársaságokba. (gé) Nyár - tábor - élmények Nem telt események nélkül a nyár sem a József Attila Általános Iskolában. Július 5-én 10. alkalommal nyílt meg a Piktor Nemzetközi Gyermek Képzőművészeti és Honismereti Tábor. Az. ünnepélyes megnyitón dr. Medgyasszay IMSZIÓ országgyűlési képviselő a Nemzeti Alapítvány Kuratóriumának elnöke köszöntötte a Gyergyószcntmiklósról. Zentárói, Párkányból és Esztergomból érkezett táborozókat. Fekete hiszi ó, Párkány alpolgármestere és Kiss Tamás esztergomi képviselő a két város polgármesterének üdvözletét tolmácsolta. A Piktor táborban Mezei Erzsébet művészeti vezető irányításával ebben az esztendőben olyan fiatalok vettek részt, akik az elmúlt kilenc tábor valamelyikében már megfordultak Esztergomban és Párkányban. Így számos fiatal művész fogalmazta meg saját eszközeivel a balladák motívumaihoz kapcsolódó gondolatait. A 10. tábor ugyanis a Hídavatás, vándormotivumok a magvar balladákba)] címet v iselte. A képzőművészeti alkotómunka mellett a többi művészeti ágba is belekóstoltak a táborozók. Saját kollésű balladáikat is előadták a záróműsoron. Kirándulniuk Pannonhalmára. Győrbe. Pozsonvba. s persze ismerkedtünk a két v áros nev ezetességeivel. művészeti énekeivel. A tábori mint minden esztendőben az iden is kiállítás zárta, amely meggyőzött bennünket arról. hog\ fontos műhellyé vall a Piktor tábor. S köszönet illeti mindazokat, elsősorban a kel varos önkormányzalál. akik létezései. eredményes cs színvonalas működését támogatják, libben az esztendőben külön is köszönetet mondunk a Nemzeti Alapítványnak és az Illyés Alapítványnak. Augusztus 3-án nyílt meg a. Nemzetközi Segítség és Barátság Egyesület önkénteseinek tábora iskolánkban. Az egyesület kettős céllal érkezett Esztergomba és Párkányba. A szlovák-magyar barátság elmélyítésére békeparkot létesítettek. A két városban kialakított parkot átadták Meggyes Tamásnak és Jan Oravec polgármesternek. A József Attila iskolában és Párkányban az Ady iskolában a fiatalok különböző munkát végeztek. A mi iskolánkban lefestették az. udvari játékokat, padokat. Segítettek a nyári takarításban. Párkányban a futópályát tették rendbe. Megismerkedtek városunk nevezetességeivel, történetével. s a Szentgyörgymezői Olvasókörben zenés, táncos műsoron vettek részt. Augusztus 5-én indult a József Attila iskola énekkara Vereczkei Attila vezetésével hagyományos nyári énekkaros táborba Balatonfüredre. A hetedik alkalommal megrendezett táborban a napi két próba mellett sok érdekes program várt a gyerekekre. A délutánokat a füredi strandon töltötték. Hajóv al utaztak Tihanyba az apátság megtekintésére. Esténként a parton rendezett különféle kulturális eseményeket tekintették meg. A tábor jó alkalmat nyújtott arra. hogy az iskola furulyazenekara felkészüljön arra a műsorára, amelyet a korona fogadása alkalmából mutatott be a vendégek tiszteletére. Dr. Pifkó Péterné Fordra telik, dióra nem? Még meg sem repedt a dió zöld burka, és máris kezdik illetéktelen kezek verni a diófa ágait. Ezt észlelte egy határbeli gazda, aki látta, hogy egy idegen - autós ember - veri a diófa ágait az egyik ismerőse földjén. Odaszólt hozzá: Fordra telik, de dióra nem? Az illető fölnézett, majd szedte tovább a diót. A gazda, hazafelé menet szólt a földtulajdonos fiának, hogy egy autós veri a diófájukat. Ő azonnal kiment, és tetten érte a tolvajt. Az erélyes rábeszélés eredményeként az elkövető odaadta neki az összegyűjtőt diókat. Amint 7-én (pénteken) a dobogókői úton ballagtam a Lajtos-kert felé, messziről láttam, hogy egy diófánál két személy veri és szedi össze a diókat. Amikor közelre értem, akkor láttam, hogy a föld tulajdonosa, a szorgalmas és köztiszteletben álló Nádler László és felesége gyűjti zsákba a diót. Az alsó ágakról verték le nehezen azokat, hogy a jövő-menő alkalmi tolvajoktól mentsék azt, ami menthető. Igen elszomorító az a tény, hogy a szőlő- és gyümölcsérés idején megszaporodnak a határban a lopások. Bár vannak őrző pásztorok, de mégis sokan panaszkodnak lopásokra. Sajnos, sokan akarnak mások nagy költséggel és fáradsággal végzett munkájának eredményéből ..gond nélkül" részesedni. Az ilyen elkövetőkre lenne célszerű olyan ..humánus" büntetést kiszabni, hogy pl. a bőven található parlagföldekből kapnának egy adott területet hasznosításra. Bizonyos, hogy az első küzdelmes és költséges év után belátnák, hogy a művelt föld nemcsak termést ad. hanem azon becsület - és sok fizikai munka által egészség is - terem! Klotz József Mosoni István emléke A kertvárosi GRANTE Rt. alapító, meghatározó tulajdonosú vezérigazgatója volt. Azt, hogy a gyár mikrohullámú antennagyártás nemzetközileg elismert bázisa lett, nagyrészt Mosoni István szakmai és szervezési képességének köszönhette. Életpályája az alkotó mérnököknek tipikus esete. Végzett technikusként 18 évesen került Budára az Elektrotechnikai Vállalathoz (napjainkban az Antenna Hungária működik a helyén), laboratóriumi munkát végzett, résztvett az ország URH és TV műsorszóró hálózatának kiépítésében. Rájött, hogy alkotókészségét nagyobb elméleti tudással kamatoztathatja, esti tagozaton elvégezte a Műegyetem villamosmérnöki karát, 1972-ben diplomázott. Mivel a rövidhullámú adóállomások telepítése körzetekben történt, munkáját hétfőn reggeltől pénteken estig végezte hallatlan energiával. Későbbi munkájának meghatározója volt. hogy 1975 őszén a Finommechanikai Vállalat fejlesztő laboratóriumába került. Keze alatt a mintapéldányokból eladható gyártmányok születtek. Meglátta a gazdasági és társadalmi átalakulás szükségszerűségét, éveken át fáradozott azon, hogy a kertvárosi FMV 4. számú egysége független gyárrá váljon. Az elmúlt nyolc évben a gondos gazda figyelmességével óvta az öreg gyártelep állagát. Hallatlan munkabírása és városszeretete révén a gyár szociális épületszárnyát bővítette, emeletet húzott rá, 80 fős vendéglátó szálláshelyet hozott létre, étteremmel. Szakembereket kért fel, hogy a gyár környezetében felszínre hozza az esztergomi melegvizet. Két fúrt kút Mosoni István elképzeléseit igazolja. Támogatta a sportolókat, mindenekelőtt a triatlont és a kézilabdát kísérte figyelemmel. Napjainkban a gyárban közel kétszázan keresik kenyerüket. Érdekelte a város minden mozzanata, a fejlesztést kívánta második otthonában. Az egyes fórumokon, civil szervezetekben mindig mondott építő véleményt, állandóan a megoldást kereste. Ezért sokan tisztelték és becsülték. Az ismerői megdöbbenéssel fogadták a hírt, hogy szeptember második hetének utolsó munkanapja estéjén hirtelen érte a szívhalál. 54 éves volt. Mély részvéttel temették el szeptember 13-án az esztergomi belvárosi temetőben. Felesége, három gyermeke, két unokája, a nagyszámú rokonság mellett gyászolják Mosoni István vezérigazgatót cége dolgozóin kívül szerte a városunkban, mindenhol az országban, ahol megfordult és alkotott. Nyugodjék békében! (P.I.)