Esztergom és Vidéke, 2001

2001-09-20 / 37. szám

257 Napi hírek kapcsán - első kézből: Mit tud ezekről országgyűlési képviselőnk? Új támogatások, adókedvezmények várhatók (Pálos) Az elmúlt hetekben számos információt hallhattunk arról, hogy a kormány új adókedvezményeket léptet hatályba és bővíti a támogatásokat is. Erről kérdeztük országgyűlési képviselőnket, dr. lett orcái Jánost, a parlament Gazdasági Bizottságának elnökét. - Képviselő'úr, mennyire megalapo­zottak azok az. információk és hírek, amelyek az. új adókedvezményekről és az eddigi támogatások bővítéséről szól­nak? - Miniszterelnök úr és a szakminisz­terek a kormány augusztus 28-ai ülését követően immár második fordulóban egyeztettek a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításához ké­szített előterjesztésről. Ennek négy fő eleme: a nyugdíjak adóztatásának eltör­lése, a lakáscélú támogatások bővítése, a családi típusú mezőgazdasági vállal­kozások kedvezményeinek növelése, valamint a gyermekes családok adóter­heinek enyhítése. A tervezett változá­sok összesen mintegy hárommillió pol­gárt érintenek kedvezően. - Ilyen volumenű kedvezményekhez a költségvetés alapos támogatása szüksé­ges. Mi tette lehetővé e költségvetés többlet-fel vállalását ? - A két évre szóló kiszámítható költ­ségvetés, valamint a kapcsolódó adó­jogszabályok megteremtették a folya­matosan bővülő gazdasági növekedés alapjait. A növekedés pedig máris lehe­tőséget teremtett a terhek csökkenésére. - Képviselő úr jelezte, hogy e forrás­többletből a nyugdíjak adóztatásának eltörlésére, a lakásépítések támogatá­sára, a családi típusú mezőgazdasági vállalkozások létrehozására és a gyer­mekes családok támogatására szándé­koznak forrásokat biztosítani. Konkré­tan milyen intézkedések várhatók? - A kormány javaslata értelmében 2002. januárjától a nyugdíj mellett dol­gozók adóalapját többé nem növeli a nyugdíj. A számítások szerint ez az in­tézkedés kb. 320 ezer nyugdíjas mun­kavállalót érint majd kedvezően. A kor­mány azt reméli a módosítástól, hogy a nyugdíj mellett dolgozók a változások hatására a legális jövedelemszerzést he­lyezik majd előtérbe, és így egyre több, még munkaképes ember lép újra mun­kába, talál elfoglaltságot és kereseti le­hetőséget biztosító munkahelyet. A kormány tovább szándékozik bő­víteni a lakáshitelekhez kapcsolódó adókedvezményeket is. Ennek megfe­lelően a jövőben az éves törlesztőrész­let 40 százaléka, maximum 240 ezer forint írható majd le az adóalapból, szemben a korábbi 20 százalékkal, amelynek maximális összege 35 ezer forint volt. E kedvező változás vélhetően az új lakások vásárlásának, építésének to­vábbi gyarapodását eredményezi már a közeljövőben is. A kormány azt tervezi, hogy az emelt összegű kedvezményt az adózók már az idén fizetett törlesztő­részletek alapján is igénybe vehetik. Ez a döntés önmagában 60 ezer magánsze­mély számára biztosítja az adóterhek A Dunaferr-ügyról csökkenését. A kormány programjában is meghirdetett cclja az erős, családi típusú mezőgazdasági gazdaságok ki­alakításának elősegítése. Ezt figyelem­be véve tartalmazza az előterjesztés, hogy a családi mezőgazdasági vállalko­zások tagjai - ha mezőgazdasági őster­melők - évi hatmillió forint árbevételig átalányadózást választhassanak. Abban az esetben, ha nem őstermelők, akkor viszont a bevétel 40 százalékának meg­felelő összegig költségátalányt számol­hatnak el. Az előterjesztés egy másik, a mezőgazdasági vállalkozásokra vonat­kozó kedvezményt is megfogalmaz. Ez szerint a termőföld értékesítéséből szár­mazó bevétel adómentessé válik, ha a vevő mezőgazdasági családi vállalko­zás tagja. A javaslat-csomag a családi agrárvállalkozások termőföldvásárlá­sának illetékterheit is csökkenti, egyes esetekben illetékmentessé teszi a vételt. A kormány eddig is kiemelten támo­gatta azokat, akik munka mellett gyer­meket is nevelnek. Most újabb döntés született, ami elsősorban az iskoláskorú gyermeket nevelő szülők pénztárcája számára kedvező, hogy évi 10 ezer fo­rint összegig a szülő részére gyermek­enként természetben juttatott iskola­kezdési támogatás nem minősül bevételnek, így adózni sem kell utána. A módosítás mintegy 550 ezer gyer­meket nevelő családot érint kedvezően. Az országgyűlést az MSZP-s és az SZDSZ-es képviselők javaslatára augusztus elején rendkívüli ülésre hívták össze. A képviselők többségének távolmaradása miatt azonban az érdemi ülésre nem került sor. Ugyanezen a napon a Fidesz-frakció felkérte az Országgyűlés Gazdasági Bizottságát, hogy a Miniszterelnöki Hivatal általános jogkörű politikai államtitkárának az Országgyűléshez eljuttatott vizsgálati jelentése alapján vizsgálja ki a Dunaferr Rt. Vagyonkezelésbe adásának körülmé­nyeit és törvényességét. Erről is kérdeztük dr. Latorcai Jánost, úgy is mint a Gazdasági Bizottság elnökét. - Elnök úr, kérjük avassa be lapunk olvasóit, hogy miről is van itt szó! - A Fidesz képviselőcsoportja az Or­szággyűlés augusztus 13-ai rendkívüli ülését követően a Dunaferr Rt. vagyon­kezelését vizsgáló eseti albizottság fel­állítását kezdeményezte a parlament Gazdasági Bizottsága keretein belül. A bizottság munkája során áttekintené a Miniszterelnöki Hivatal általános jog­körű politikai államtitkára által az Or­szággyűlés részérc megküldött, c témá­ban készített vizsgálati jelentést, az abban feltárt, a nagyvállalat által az Acél XXI. Kft.-vcl kötött vagyonkeze­lői szerződés körüli visszásságokat, és meghallgatná az APV Rt. és a Dunaferr jelenlegi és a döntéseket hozó korábbi vezetőit is. - Örömmel vennénk, ha összefoglal­ná a vizsgálati jelentés Jő'bb megállapí­tásait, mindazt az. előzményt, mely a dolgok ismeretéhez nélkülözhetetlen. - A Dunaferr Rt. 1992-től működött konszernként, majd az 1993-as jelentős állami konszolidációs támogatás után 1995-től már nyereséget is elkönyvelt. Ezek után mégis úgy ítélték meg. hogy szükség van egy külön vagyonkezelői felügyeletre, annak ellenére, hogy a Dunaferr Rt., mint holdingszcrvczet lé­nyegéhen maga is csak vagyonkezelés­sel foglalkozott. A pályázat kiírására még ebben az évben sor került. A kiírás szigorú feltételekkel cs igen rövid, hat­hetes határidővel történt. Az idő rövid­ségét a/ is indokolhatta. írja a jelentés, hogy ebben a/ időszakban \olt készü­lőben egy országgyűlési határozat, amelynek értelmében a nemzetgazda­ság szempontjából jelentős társaságok privatizálásához szükség volt a kor­mány jóváhagyására is. s ez az ország­gyűlési határozat a Dunaferr Rt.-t a nemzetgazdaság működése szempont­jából jelentős társaságnak n\ il\állította. Az APV Rt. nem várta meg, hogy a határozat hatályba lépjen, hanem az egyetlen érvényes pályázatot benyújtó Acél XXI Kft.-vcl megkötötte a \a­üvonkezelői szerződést. Az albizottság feladatának fontos ré­szét képezi e szerződés megkötésének és tartalmának vizsgálata. Ezt egyrészt az indokolja, hogy a Dunaferr maga is vagyonkezelőként volt nyilvántartva, tehát törvényes kényszer nem állt fenn egy másik hasonló jellegű cég felállítá­sára cs a feladat oda történő átvitelére. Másrészt a szerződés tartalma is aggá­lyos, hiszen jóval több kedvezményt építettek bele, mint amennyi a pályázati kiírásban szerepelt, és ennek kapcsán a szerződő cég tulajdonosai, akik egy fő kivételével a Dunaferr Rt. vezetői vol­tak, meghatározott mértékű vagyon­gyarapodás esetén aránytalanul nagy összegű sikerdíjra is igényt tarthattak. A jelentés szerint jogilag nehezen véd­hető az is, hogy a vagyonkezelő ingyen jutott kincstári vagyonhoz, mivel az egyik állami tulajdonos a Kincstári Va­gyonigazgatóság volt. A jelentés pénzügyi szempontból két tényre hívja fel a figyelmet. A szerző­dés aláírását követően a korábbi 15 szá­zalékos. éves szintű vagyongyarapodás nem emelkedett a tervezett mértékben, ám ennek ellenére sor került sikerdíj­előleg kifizetésére. Másrészt a nagyvállalat magántulaj­donban lévő részei komoly nyereséget könyvelhettek cl, miközben az állami tulajdonban lévő cégcsoport vesztesé­ges volt. Ezzel a kereszttulajdonlások olyan bonyolult rendszere jött létre, amelyben ugyanaz, a vagyonkezelő a Dunaferr Rt. 100 százalékos tulajdoná­ban lévő cégek vezetőjeként vesztesé­get. a szolgáltató cégek vezetőjeként vagy résztulajdonosaként pedig nyere­séget termelt. Ennek eredményeképpen olyan belső ..pénzszivattyúkat" lehetett működtetni, amelyek hozadéka megha­ladta a sikerdíj összegét is. Az eseti albizottság által vizsgálandó másik téma a mészkő- és dolomitszállí­tások körülményei. 1999-ig a Dunaferr Rt.-nek kizárólagos szerződése volt a Mészkő és Dolomit Kft.-vei. ettől az ewó'l viszont más - 10 százalékkal ol­csóbb arakkal -a Dolomit kőbán\ ásza­ti Kft. is a beszállítók közé került. A 10 százalékos kedvezmény ellenére 2000­ben a társaság két vezetője mégis a Mészkő és Dolomit Kft.-vei kötött ma­gas kötbér és kártérítés kikötésével egy olyan szerződést, amely megakadá­lyozta a többi szereplő piacra jutását. Csak megjegyezni kívánom, hogy ez a Dunaferr csoport konszolidációjával foglalkozó jelentés a Miniszterelnöki Hivatal honlapján is megtalálható. - Hallhatnánk-e valamit az eseti al­bizottság munkájáról? - Az eseti albizottság felállításáról augusztus 28-án döntött a Gazdasági Bizottság egyhangú szavazattal. A nyolctagú albizottságba a Fidesz és az MSZP két-két főt, a többi frakció pedig egy-egy tagot delegálhat. Az elnöki te­endőket Márton Attila látja el. Az albi­zottság megalakulását követően hala­déktalanul hozzálátott a feladatok elvégzéséhez. Heti gyakorisággal ülé­sezik, s már az eddigiek során is számos meghallgatást, helyszíni kihelyezett ülést tartott, és szakértők felkérésére is sor került. Ennél többet pillanatnyilag mondani magam sem tudok, mert az albizottság munkájában személyesen nem veszek részt. Az SZDSZ javaslata: Legyen Kossuth-emlékév az előttünk álló esztendő Tegnap, szeptember 19-én volt Kos­suth Lajos születésének 199. évforduló­ja, mely alkalomból az előttünk ál ló egy esztendőt a Szabad Demokraták Szö­vetsége Kossuth emlékévnek javasolja nyilvánítani. Kossuth Lajos a magyar polgári át­alakulás, a szabadság s a szabad Ma­gyarország ügye iránt elkötelezett poli­tika szimbóluma volt és maradt ha­zánkban. Kossuth Lajos nemcsak a magyar szabadelvűség és liberalizmus gazdag és nemes történetének legnagyszerűbb alakja, a magyar szabadságküzdelmek nemzetközileg is legelismertebb meg­személyesítője, de egyúttal Szent Ist­ván és gr. Széchenyi István mellett a magyar történelem legismertebb sze­mélyisége is. Személye nemcsak törté­nelmünk, de kultúránk és folklórunk részévé is vált. A Habsburg-ház trónfosztását ki­mondó 1849. április 14-ei országgyűlés Kossuth Lajost Magyarország Kor­mányzójává választotta. Noha a forradalom közeli bukását követően, Kossuth hosszú élete végéig emigrációba kényszerült, hazájától so­se szakadt el. Torinói háza minden ma­gyar ember előtt nyitva volt, s a hazai politika is mindvégig - 1894-ben bekö­vetkezett haláláig - támaszkodhatott minden jelentős alkotmányos döntés megalkotásánál véleményére, tanácsai­ra, állásfoglalására. Minden megnyilvánulásával a sza­badság elsődlegessége mellett tett hitet. Alkotmánytervezetében a következő­ket írta: „én hazám jövendőjét nem a hatalomban, hanem a szabadságban keresem. Beszéljenek 'erős kormány­ról' azok, akik a 'rend' ürügye alatt uralomra vágynak. Én azt hiszem, hogy a rendnek nincs eró'sebb biztosítéka, mint a megelégedés, mely csak szabad­ság alapján le he tséges. í.n tehát ellene vagyok a központosítás eszméjének, én gyűlölöm a mindenhatósági irányi úgy a törvényhozó, mint a végrehajtó hata­lomnál, és sohasem fogok kezet nyújta­ni olyan intézmények behozatalához, melyek egyrészt ellenkeznek az. emberi jogokkal, miket az. államnak védeni, s nem elnyelni kell, másrészt ellenkeznek a politikai szabadsággal, mert a hatal­mat csak a szabadság rovására lehet összpontosítani." Liberális meggyőződése mellett mindig és szilárdan kitartott. így a de­mokratikus fejlődés alappillérének mi­nősítette az állam szekularizációját le­hetővé tevő kötelező polgári házasság­kötést, állami anyakönyvvezetést. Reméljük, hogy a magyar állam Ma­gyarország egyetlen liberális pártjának javaslatától függetlenül is méltó módon kíván megemlékezni Kossuth Lajosról. Ugyanígy reméljük azt is, hogy a mil­lenniumi év szobor- és emlékkiállításait követően Kossuth Lajos emlékének méltó megőrzéséről sem feledkezik el sem megyénk, sem Tatabánya városa. Ezért megfelelő módon és formában kívánunk hamarosan javaslatot tenni egy Kossuth-emlékmű felállítására a megyeszékhelyen. Mi azt kérjük, hogy akinek számít a szabadság eszménye és Kossuth Lajos emléke, ünnepeljen velünk szeptember 29-én, szombaton délután 2 órakor a parlament előtt, a Kossuth téren. Szalay Gábor, az SZDSZ Komárom-Esztergom megyei országgyűlési képviselője Elismerést aratott a gazdák kiállítása (P.) Lapunkban közzétett felhívásból tudhatták olvasóink (EVID 2001. szep­tember 13.), hogy az Olvasókörben a gazdák termény- és termékbemutatója volt a hétvégén. Szombaton reggel 10 órára minden a helyén volt, az Olvasó­kör földszinti nagytermét megtöltötték a gazdák „kincsei". A konyhakertek­ben, a földeken, a szőlőkben megter­melt minden hasznos termés megszem­lélhető volt. Ezen kívül nagy sikert aratott Klotz Józsi bácsi hatalmas tab­lója, melyet 7000 növényi magból komponált meg és Nagymagyarország domborzatát ábrázolta. (E tabló fényké­pes részletes bemutatására későbbi számunkban visszatérünk - a szerk.) Ér­dekes színfolt volt Gerendás János hen­tesmester termékbemutatója házilagos készítésű finomságokból, valamint a régebbi időkben használatos szer­számok és eszközök felsorakoztatása. Sokan csodálták meg Hegedűs Sándor kézműves munkáját, a székelykapuval díszített paraszti portát, fogatos kocsit lovakkal. Szándékaink szerint az ő kü­lönleges tehetséget kívánó hobbijára is majd visszatérünk. A kiállítást dr. Ba­logh Zoltán gazdaköri elnök nyitotta meg, név szerint köszöntötte azokat, akik felvonultatták termékeiket, termé­nyeiket: Vödrös Dániel, Dunai László, Dunai Gábor, Ivanov Mihály, Szabó János, Böszörményi Balázs, Erős Já­nos, Lőrinczy György, Bokrosné Raj­ner Katalin, Cs. Nagy Lajos, Holop Sándor, Juhász Béla, Meszes Ferenc, Gerendás János, Elek Attila, Ébele Jó­zsef, Hegedűs Sándor, Tihanyi Ferenc­né, Klotz József (fényképünkön). Mint az elnöktől megtudtuk, ezt a hagyo­mányteremtő termény- és termékbemu­tatót a jövőben folytatni szeretnék. Meszes Feri bácsi, a déli városrész közismert gazdája kérdésünkre el­mondta, hogy ő65 éve ismerkedett meg az olvasóköri programokkal, de ilyen bemutatóra nem emlékezik. Az Olvasó­kört a gazdák 1998-ban kapták vissza. Azóta sok száz társadalmi munkaórát fordítottak rá. Újjávarázsolták a pincét, ahol már jövő évtől kezdve új otthonra találhat a borverseny, a közösségi ter­met, a teljes lépcsőházat. A gazdák büszkék rendezvényeikre, a bűzaszen­tclésre, az aratóbálra, a szüreti bálra, a borversenyre és most legújabban már a termény- és termékbemutatóra is. Szép és hasznos dolgokat láttunk. Köszönettel vonult végig a sok érdek­lődő az asztalok között és kijárt a gra­tuláció a büszke városi gazdáknak.

Next

/
Thumbnails
Contents