Esztergom és Vidéke, 2001

2001-05-10 / 18-19. szám

Esztergom és Vidéke 2001. május 10. Esztergomból Ópusztaszerre Ópusztaszer és Esztergom. A magyar történelem és államalapítás két örök szimbóluma. Ópusztaszer, ahol őseink a legendák és történelmi források szerint először tartottak szert, „országgyűlést", és királyvárosunk, Esztergom, ahol első királyunk, Szent István született, és ahol megalakult a Magyar Állam... Esztergomból Ópusztaszerre vezetett utunk az ENÉKE nyugdíjas klub tagjaival április 29-én, egy csodálatosan szép tavaszi, sőt már nyáriasan meleg napon. Először Szeged nevezetességeivel ismerkedhettünk. Ez a város különösen kedves nekem, hiszen ott végeztem főiskolai tanulmányaimat még a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján. Azóta rengeteget fejlődött a város. A főtér, a Széchenyi tér ezer virággal pompázik, a régi, szép, eklektikus épületek mind szépen felújítva. Eszembe jutott, hogy a mi Széchenyi terünket is hasonló stílusban kéne sétálótérré alakítani. Klébersberg Kunó Melocco Miklós által emelt szobra jelzi, hogy Szeged városa nem felejti, hogy a kultuszminiszter mennyit tett a húszas-harmincas években a Délvidék fővárosáért... A Szegedi Tudományegyetem főépülete viszont eléggé lerobbant állapotban van, „hámlik le a vakolat", ahogy Petőfi írta volna, és József Attila szobra elárvultan áll az ismét nem az ő nevét viselő épület előtt. A Dóm tér már szabadon bejárható, hiszen az Ünnepi Játékokra ismét fölszerelik, majd annak befejeződése után lebontják az üléseket. Néhány órás szegcdi kitérő után eljutottunk utazásunk célpontjához, az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkhoz. Mintegy húsz éve jártam itt utoljára, akkor még csak az Árpád Emlékmű árválkodott, erősen lepusztult állapotban. Most - bátran állíthatjuk - Európa egyik legszebb és legtöbb élményt nyújtó történelmi emlékparkja terül el itt a Csongrád megyei, ősi pusztán! Már olyan sokan és sokat írtak erről a csodáról, hogy nem kívánom untatni az olvasót a részletes ismertetéssel. Csak néhány felejthetetlen élményemet ismertetném. Ilyen például a mesterségek házai, a tanyasi iskola, a múlt század végi, század elji postahivatal, ahol úgy állnak, ülnek a postáskisasszonyok és postás urak szobrai, hogy egyik utastársam még köszönt is nekik, mivel élőnek nézte őket... Na és a pomerád, a sétálóutca, ahol a század eleji Budapest hangulatába kerül a sétáló a szó szoros értelmében. Persze a legfőbb attrakció a Feszty-körkép, a maga lenyűgöző, monumentális élményével. „Mintha templomból, miséről jönne ki az ember, olyan megdöbbentő Árpád vezér és serege a Vereckeihágónál" - mondta egyik sokat látott utastársam. A lengyel és a magyar restaurátorok valóban derék munkát végeztek... Esztergomból Ópusztaszerre, Ópusztaszerről ismét vissza a Duna-partjára. Megjártuk hát őseink fényes útját, és a költővel elmondhatjuk: ez valóban jó mulatság, férfimunka volt! D. Miért lett hatévfolyamos a Szent István Gimnázium? HÉTSZÁZAN TANULHATNAK (Pálos) Az elmúlt évtizedben, a rendszerváltás óta visszanyerte egykori hírnevét a vízivárosi, patinás épületben működő Szent István Gimnázium. Az ötvenedik érettségi találkozó öregdiákjai emlékezhetnek már csak arra, hogy a Szentbenedekrendi Katolikus Szent István Gimnáziumnak és az Esztergomi Városi Szent Imre Gimnáziumnak az államosítása során jött létre az Alma Materük. A maiak vallják ezt az örökséget, országos nagyarányú a jelentkezés, valamint az érettségi utáni továbbtanulás. Az országos tanulmányi versenyeken angol, német, francia, latin nyelvekből, matematikából, földrajzból, rajzművészettörténetből visszatérő döntős helyezéseket érnek el. Számszerűsíthetően az ország gimnáziumainak élcsoportjához tartoznak. A sikeres évtizedről kérdeztük Stróbl László igazgatót. -Miért a hatévfolyamos gimnáziumi rendszert választották? - A magyar közoktatás örvendetesen változatossá vált. Átrendeződött a szerkezet, szélesedett a fenntartói kör, az oktatásban is teret nyert a nyitottság és a tolerancia. Megnyílt a lehetőség a szülői érdekérvényesítésre, hogy beleszólhassanak gyerekeik iskoláztatásába. Iskolánk az elsők között használta ki az ésszerű, modern változtatási lehetőségeket a hatévfolyamos gimnáziumi forma indításával, 1992 szeptemberében. Ennek a modellnek célja, hogy idegennyelveket beszélő és minden értelmiségi pályára alkalmas fiatalokat neveljen. Tanulóink zömét egyetemi és főiskolai továbbtanulásra készítse fel. Diákjaink 12 és 18 éves koruk között tanulnak nálunk. A hatévfolyamos gimnázium oktatási-nevelési rendszerének lényege a kötelező egységes és a differenciált egyéni képzés egymás melletti megvalósítása. Ebben a formában a képzés minden tanuló számára biztosítja az ismereteket a humán és reál tárgyakból az emelt szintű érettségi letételéhez. Lehetőség nyílik a tehetség kibontakoztatására, önképzésre, sportolásra, zenetanulásra, művelődésre. Az iskolaváltás szempontjából a 12 éves kor az optimális. Az önkormányzati gimnáziumunk minden tehetséges tanuló előtt nyitott. A tehetősebb szülők a Szent István Alapítványba fizetik be adományaikat, ebből valósulnak meg a sí- és a sporttáborok, a biológus és környezetvédő tanulmányutak, valamint a németországi és franciaországi nyelvtanuló cserék. - Milyen a tanulói érdeklődés, a tanulmányi és a felvételi eredményük? - A több mint három évszázados múlt, az elismert eredményesség hatására a beiskolázás során több mint háromszoros a túljelentkezés. Nyilvántartásunk szerint az elmúlt években hatvan településről jelentkeztek. Jelenleg tanulóink kevesebb mint fele az esztergomi, a többiek a kisebb és nagyobb térségből valók. Folyamatosan 80 % felett van a továbbtanulók aránya, a szülők elégedettek a hatévfolyamos oktatásunkkal. Tanulmányi évenként visszatérően közel húsz tanulónk jut el a különböző tantárgyak vetélkedőjének országos döntőibe. Énekkarunk arany minősítést szerzett, hazai és külföldi rendezvényeken léptünk fel. Az elmúlt évtizedben diákszínpadunk 17 darabot mutatott be. szerepelt a Várszínház műsorában. - Honnan teremtik elő a pénzügyi feltételeket, mire futja ebből? - A vízivárosi iskolatömb jelenleg városi tulajdonban van, de visszakerül legkésőbb 201 l-ig a Szatmári Irgalmas Nővérek rendjéhez. Fenntartónk a Megyei Önkormányzat, akik költségvetéDobó Nap, 2001 (d.) Évek óta hagyományosan megrendezik a Dobó Napot a névadó gimnáziumban. Az idén ragyogó, koranyári időben, április 28-án tartották a nagymúltú rendezvényt. A szó szoros értelmében a bőség zavara fogadta az iskola tanárait, tanulóit és a meghívott vendégeket. Volt tanárvetélkedő. ahol a tanulók voltak a műsorvezetők és a zsűri is közülük került ki. Nagy sikerrel fellépett a Carmen Táncegyüttesből kivált Mozdulat Táncegyüttes. Megrendezték a foci házibajnokságot. és tanár-diák meccs is .színesítette a kínálatot. Lehetett csuhézást. tojásfestést és agyagozás! tanulni; megválaszolták a „Miss Dobót" is, aki a következő Dobó Napig fontos feladatokat lát majd el az iskola életében... Dóka Antal etológus a kutyákról tartott érdekes előadást, míg a párkányi Tücsök zenekar táncházában Németh Kálmán tanított dunántúli néptáncokat. Ami kicsit zavart: a kulturális „svéd-asztal" jelleg, a sok párhuzamos program. Ahogy mondani szokás: kevesebb néha több. Sebaj! Majd jövőre... sünk 15 %-át, évi 12 milliót nyújtanak számunkra, a többi pénzünk döntően az állami normatívából származik. Egy tanulóra kereken évi 180 ezer forint költség jut. A nappali oktatásban 12 osztályban 365 tanulónk, a felnőtteknél 7 osztályban 317 tanulónk van. A jelenlegi körülményeket mindenképpen átmenetinek tartjuk, hiszen a kereskedelmi szakközépiskola már bírja a város támogatását és rövidesen felköltözik a Várhegyre. Ezzel megoldódhat a tanteremhiányunk, a pedagógiai célkitűzéseink megvalósításához szükséges több előadóterem, olvasóterem, csoportszoba kérdése. Igényünk a helybeli diákétkeztetés. A közel hétszáz fős diáksereg tartalmi és szervezeti működtetését 34 személy biztosítja, a pedagógusok száma 27, melyből 23 fő egyetemet, 4 pedig főiskolát végzett. A szakmai munka összehangolását munkaközösségek segítik, működik a közalkalmazotti tanács, valamint a diákönkormányzat. Intézetünk műhelymunkájának elismeréseként a Pázmány Péter Katolikus Egyetem végzős hallgatóinak gyakorlóhelyként kérte fel tantestületünket. Évente 10-12 tanárjelölt végzi nálunk gyakorlatát 7 vezetőtanár irányításával. - Hogyan folytathatják nagymúltú iskolájuk működését? - A török megszállás után nyomban, 1687-ben Széchenyi György esztergomi érsek tett alapítványt jezsuita rendház és gimnázium létesítésére. Iskolánk szellemiségében vállalja a több évszázadra visszanyúló gyökereit, a humanista embereszmény és a korszerű műveltség egységének alapját. Bízzunk abban, hogy a hatosztályos gimnáziumi oktatás-nevelésünk, a felnőtt gimnáziumi és szakközépiskolai tevékenységünk, a számítógépkezelői szakmai képzésünk és vizsgáztatásunk a jövőben is megtartja létjogosultságát. Szükségesnek tartjuk mindezek korszerűsítését és vállaljuk a fejlesztést. (P.) Varsányiné Juhász Katalin fényképész-mester fotói közel egy éve már bejárták a város intézményeit, iskoláit. Minél több helyen mutatják be, annál több látogatót vonz. Április 27-én délután a Sziget Galériába invitálta az érdeklődőket Bangó Miklós művész-tanár. Juhász Katalin többszáz nagyméretű fotójából ezúttal ő rendezte tárlattá a legértékesebbeket. A nagyszámú érdeklődőt kedves műsor fogadta. A diákénekkar Szerencsésné Kottász Zsuzsanna vezényeltével Schubert-dalokat énekelt, zongorán kísért Jánoska Szabolcs ferences diák. Kedves Nárcisz, a Gyakorló iskola diákja Schubert Szerenádját jó felkészültséggel és szép hangzással zongorázta. Michels Antal belvárosi plébános méltatta a fotózást, mint a pillanat művészetét. Gondolatait Szent Pál leveléből kölcsönözte: „Használjátokfel az időt!" Megnyitójának másik gondolatköre is teológiai vonatkozású volt, mikor Martin Buber filozófus „A pillanat Isten köntöse" megállapítását elemezte. Városrészenként ezúttal is látványos, szép képek kerültek a falra a múltból és a jelenből: Széchenyi tér, Ferenc József utca, Mária Valéria híd, Prímás-sziget, Buda utca. Szent Tamáshegy, Arany-hegy. A szép gyűjtemény felett Juhász Katalin örömmel osztotta meg gondolatait az érdeklődőkkel (fotónkon). Május közepéig tekinthető meg a ki' állítás a Gyakorló iskolában reggel nyolc és este hat óra között. Ferencz József utcza (1913.) Szikrázó napfenyben a lassan „feltámadó" Mária Valéria