Esztergom és Vidéke, 2001

2001-05-10 / 18-19. szám

2001. június 14. Esztergom és Vidéke Festmények és „táncoló tuzliliomok' Brassai-grafikák a Balassa Múzeumban Amatőr művész testvérpár, Nagy Gi­zella és Nagy Ildikó tisztelte meg alko­tásaival az esztergomi Dobó Galériát. Mindketten Mosonmagyaróváron él­nek, festészeti szabadiskolákban és szakkörökben tanultak. Gizella hat év­vel ezelőtt szerelmeskedett bele a tűz­zománc-technikába és azóta - belföl­dön és külföldön - számtalan kiállí­táson mutatta be csodálatosan ragyogó alkotásait. (E technika történelmi útját Egyiptomtól napjainkig, a velejáró kí­sérletezés kudarcait és örömeit Bá­nomyné Kovács Ildikó ismertette meg­nyitójában.) A művésznő a moson­magyaróvári Tallós Prohászka István Mú'vész,eti Kör egyik alapítója s a Szi­várvány Művészkör tagja. Húga, Ildikó is e körhöz tartozik (ci­vilben napközis nevelő és két kisgyer­mek édesanyja). Ám a képzőművésze­tek más ágait: az akvarellt, az olajat, s főként a pasztellt műveli. Képeit most Budapestről, a Duna Palotából hozta hozzánk. Ott, nemes és szoros művészi versenyben háromszáz művész alkotá­sából százhúsz került kiállításra és az Eíó'címűképe az öt díjazott egyike lett! E városi tájkép érdekesen ellentétes színskálán mutatja be az eső nyomasztó szürkeségét és az esernyők, az emberi figurák élénk színű, de elmosódó, tarka foltjait. Természeti képei hazánk jeles tájait akülönféle évszakok szépségében ábrázolják: a Dunakanyart Zebegény­nél, a Viharos Dunát, a Szigetközi tele­ket, a Balaton környékét. Életképei (Mackók, Nagyon fáj, Születés, Ölelés) szemléletesek és elgondolkodtatóak, mély emberi érzelmek kifejezői. Épü­let-ábrázolásai színesek, vidámak. Ilyen például: a Horvát tengerpart pi­rostetejűvillája s az Óvári kápolna. El­vont témájú képein (Metamorfózis, Il­lúzió) pedig nagy, színes foltokat fest. Gizella tűzzománc-képeiből is jópá­rat sorolhatunk e kategóriába (Hangu­lat, Robbanás, Csend, Vágyak, Alom, Remény, Béke, Kompozíció). A pompá­san ragyogó színekhez a művész min­dig harmonikusan odaillő, ugyancsak színes, vagy éppen fekete keretet vá­lasztott. Virágai (Ciklámen, Naprafor­gó, Édesanyámnak, Tulipánok, Pipa­csok, Szirmok, Csendélet) valójában „táncoló tűzliliomok", ahogyan szava­lónk szabadon választott Wordswort­verse, Szabó Lőrinc fordításában a ké­pek jellegét meghatározta. A művész aktjai, tájképei (Tél, Ósz, Törékeny ter­mészet), vallási képei (Hit, Fájó szív­vel), mosoni városképei sejtelmesen szépek! Ezúton és szívből gratulálunk a nem­rég kapott mosonmagyaróvári Pro Ur­be oklevélhez! Ildikó képeit pedig ­Esztergom után - Stockerau egyik, pa­tinás magángalériája várja, ahol már többször bemutatta alkotásait. A művészeknek további alkotói sike­reket és újbóli viszontlátást, a tárlatlá­togatóknak színes élményeket és kelle­mes időtöltést kíván: Horváth Gáborné dr. Kiállítás a Zsigmond kútja fogadóban (H. G.) A Fogadó a Zsigmond kútjához galériájában április 24-én nyílt meg Harcsa Károlyné Guttman Györgyi süttői festő kiállítása. A művész a Tatabányai Bányász Művészkör tagja. Belföldi, társas kiállításai e körhöz kötődnek. Mostani, önálló kiállításán a kilencvenes évek alkotásait mutatja be Esztergom művészet­kedvelő közönségének. Jellegzetes alkotói módszerei: az akvarell, a grafika, a pasztell és főként a vegyestechnika. Mívesen megrajzolt képeit igen szép, élénk színvilággal tölti ki. Városképein megyénk és a Dunakanyar szépséges ódonságait, Tatát, Szentendrét és lakóhelyét, Süttőt ábrázolja. Természeti képei igen változatosak: fákat, folyóvölgyeket, virá­gokat, őszi tájakat fest - főként a már említett vegyestechnikával. A tárlat május 20-ig látogatható. Tündérország kapujában György Tünde kiállításáról - György Tündének (is) Kedves Tiinde! Engedd meg régi ismeretségünk je­gyében, hogy ne száraz tudósításban számoljak be az április 27-én, a Laskai Osvát Antikváriumban megnyitott kiál­lításodról. Emlékszem, amikor vagy jó tíz éve szerényen, de szorgalmasan rót­tad a köröket az uszodában, még nem gondoltuk volna, hogy a szombathelyi tanárképző főiskola rajz-biológia sza­kának elvégzése után, hamarosan há­romgyermekes anyaleszel... Méghozzá micsoda anya! Dc hiszen az anyaság, a gyermekek szeretete és nevelése, amire egész életfilozófiádat felépítetted, ez számodra a Tündérország, melynek a kapujában a festményeid is állnak. Mint azt egykori tanárod, Tóth Csaba Szom­bathelyről érkezve kiállításod megnyi­tóbeszédében is megállapította: itt élsz köztünk a Földön, dc a felettes világ, a Tündérország vagy Menyország hatá­rozza meg minden mozdulatod, amikor gyermekeidet az öledbe ülteted, amikor enni adsz nekik, amikor játszol velük... Kiállításod megtekintése után kisé­táltam a Duna-partra egy kicsit leve­gőzni. A hirtelen jött cnyhülctbcn meg­vadult fiatal lányok és fiúk zajongtak, üvöltöztek, káromkodtak. Eszembe ju­tott: te talán meg tudnád szelídíteni őket pasztell színű képeiddel, a Tündéror­szágból érkező festményeiddel. Te ta­lán ál tudnád adni nekik az Anyaság örök öröméi, szent sérthetetlenségét. Ezúton kívánok jó egészséget, továb­bi „lündéres" képeket, és változatlanul boldog anvaságot! Barátsággal: Dezső László Boldog házasság - törékeny kincs Kedves jegyesek és házasság előtt álló fiatalok! Készüljünk együtt a boldog csalá­di életre és a házasság szentségére! Hétrészes előadás- és beszélgetés­sorozat indul májusban kedd estén­ként nyolc órától Esztergomban, a Belvárosi Plébánián (IV. Béla király utca3..telefon: 33/413-791). Programunk: Május 8. dr. Litkei Éva: A helyes önismeret Május 15. P. Michels Antal: Isten ter\'e a házassággal Május 22. Orosz Tibor és Bea: Gyermekvállalás Május 29. Erős Gábor és Cili: A hűség Június 5. Tamás Balázs és Magdi: Családegyház. Június 12. Orbán Balázs és Kati: Konfliktusok Június 19. Vilmos Péter és Éva: Istenképünk, hivatásunk Várjuk mielőbbi jelentkezéseteket a helyi plébánián! (-los) Május 4-én délután élete első gyűjteményes tárlatát mulatta be Brassai Gabriella grafikus a Balassa Bálint Múzeum kiállítási épületében. A városunkban élő és alkotó tehetséges grafikust dr. Horváth István régész, múzeumigazgató mutatta be a kiállító szintet megtöltő nagyközönségnek. Brassai Gabriella a Dobó gimnáziumban Bánhidy László tanártól kedvelte meg a rajzolást és a művészettör­ténetet. Érettségi után az olaszországi Carrara Képzőművészeti Akadémián tanult, majd ezt követve Budapesten az Iparművészeti Főiskolán végzett grafika-tipográ­fia szakon. 1997-től több kisebb kiállításon mutatkozott: a könyvtárban, a Pince­galériában, Dunakeszin, Sárváron. Eddigi alkotásai színe-javát, számszerint 41 alkotást hozott bemutatni. Képeit Turányi Sándor restaurátor rendezte tárlattá. Látványosak a nagyméretű vászonra festett olajképei: Ablakban, Szatír, Vénusz, Tengeri csikó, Kódex. A kisebb méretűolajképeit fára festette: Kísértés, Bika, Gyík, Kos, Oroszlán, Vízben, Király, Hernyó, Farkasszem, Bőgőmasina, Kacsázó. Me­rített papírra, vegyes technikával festett színes képei vibrálók és vidámak: Magam­ban sorozat 1-4, Ölelés, Áldozat. Grafikáit tussal készítette és kontúrjai, vonalve­zetése határozott, barátságos: Küzdelem, Kétfejű kékmadár, Cica. A szép látványt Horányi László színművész kamaraműsora gazdagította szava­latával, gitáros énekszámával. Brassai Gabriella gyűjteményéből néhány darab még megvásárolható a kiállítás nyitvatartása alatt május 27-éig. A végzős tanítóképzősök köszöntése és ballagása (Pálos) Fél évszázaddal ezelőtt meg­szakadt hagyományt elevenítettek fel az érseki Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola negyedéves hall­gatói ünnepélyes ballagásuk visszaállí­tásával. Ők a tanulmányi időszakot már teljesítették, óráikat letudták, számukra következik az egy hónapos kemény vizsgaidőszak, majd június közepén az államvizsga. Május 3-án késő délután főiskolájuk udvarán búcsúztak az alma matertől, szülők, hozzátartozók és az alsóbb évfolyamú diáktársaik sorfala között. Tóth Sándor tanszékvezető ta­nár ékesszólóan fordult az ünneplők­höz, tanítványait gazdag útravalóval látta el. A 165 végzős és a többszáz kísérő ünnepi menetben vonult fel a Bazilikába, ahol Beer Miklós püspök, szemináriumi rektor celebrálta papta­nárokkal együtt a hálaadó szentmisét. Baróti István orgonaművész játékával színesítette az ünnepi pillanatokat. Majd minden végzős magához vette a megszentelt gyertyát és útjuk a főiskola dísztermébe vezetett vissza. Gaál End­re kanonok, főiskolai főigazgató kö­szöntötte az iskolájukat elhagyó tanító, művelődésszervező, szociálpedagógus valamint kommunikáció szakos hallga­tókat, és az itt elsajátított tudás birtoká­ban derék helytállást kívánt számukra az életben. A ballagás előtti estén zenés-irodal­mi műsor köszöntötte nemcsak a hall­gatóságot, hanem az érdeklődő nagykö­zönséget is. Tóth Sándor, József Attila-díjas költő ezúttal már tizedik al­kalommal hívta városunkba a demokra­tikus írók és költők jeles képviselőit. Először hallották az esztergomiak Va­sadi Péter költőt, valamint Tóth János ütőhangszeres művészt, az Operaház zenekarának tagját. Az est zárásaként a Monteverdi Kórustól egy Lassus-szer­zeményt hallottunk, vezényelt Hunyadi Zoltán. Az esztergomi polgárok nevé­ben Török József képviselő mondott köszönetet az est szereplőinek, és adta át az önkormányzat díszes könyvaján­dékát. Anyák-napi koncert (I.) A Balassa kórus és a Városi Szimfonikus Zenekar múltheti CD-lemezfelvétele miatt némi ké­sedelmet szenvedett a 8. bérleti hangverseny. Május 5-én este a Dobó gimnázium aulájában nagy­számú nézőközönség előtt műso­rukat Anyák-napi ajándéknak szánták. Reményi Károly művé­szeti vezető újfent igényes zeneda­rabokat választott, melyhez kivá­ló, nemzetközi pódiumokat is megjárt szólistákat nyert meg. Beethoven kétségtelenül a 19. század legnagyobb zeneszerzője. Kilenc szimfóniája, két miséje, operája, balettje, számos zongora­versenye jól ismert a zenekedve­lők körében. D-dúr hegedűverse­nye nem tartozik a sokat játszott művek közé. E mű előadására vál­lalkoztak szimfonikusaink, szólis­taként a fővárosból érkezett, kivá­ló technikájú vendégművész, Viszmeg Katalin lépett fel. Miután percekig ünnepelte őt az esztergo­mi publikum, a szünetben rövid bemutatkozást kértünk tőle. Meg­tudtuk, hogy Makóról Baranyai Györgyné tanítványaként került a Zeneakadémiára, ahol mindmáig Kertész István a mestere. Ösztön­díjjal egy évet az Egyesült Álla­mokban tanulhatott, diploma­hangversenyére május 21-én a Zeneakadémia nagytermében ke­rül sor az itteni koncerten játszott hegedűversennyel. Szünet után Hegedűs Gönczy Katalin pódiumra lépésével foly­tatódott a zenei csillogás. Edvard Grieg, norvég zeneszerző a-moll zongoraversenyét hallottuk tőle. A művésznő 1997-ben Grazban egy nemzetközi versenyen Kovács Ist­vánnal nagydíjat nyert. Mesteré­nek Schweitzer Katalint és Walter Mooret (Bécs) vallja. Tanít a Ze­neművészeti Főiskolán és a mis­kolci egyetemen, hétvégeken pe­dig koncertezik. Esztergomba egyenesen Debrecenből érkezett. A 40 tagú zenekar a hangver­seny zárószámaként Grieg: Peer Gynt szvitjét szólaltatta meg. E műben a zeneszerző a norvég ze­nei motívumok mellé a német ro­mantikát is beépítette, hiszen öt évig ott tanult a 19. század dere­kán. Pásztóyné Nádudvari Erika koncertmester, Horváth Sándor elsőhegedűs, Reményi József kar­nagy és valamennyi zenész kiválót nyújtott. Az este hét órakor kezdő­dött koncert után még tíz órakor is gratulációktól volt hangos az aula. Ünnepnapok szereplője: az ifjúsági énekkar (-los) Egy évtizede a Szent Anna Plé­bánia és az akkor alapított Mindszenty József Katolikus Általános Iskola kö­zösségéből nőtte ki magát a mára szám­talan közszereplést vállaló ifjúsági énekkar (fotónkon). Különösen az egy­házi és közösségi ünnepeken hallhat­juk, láthatjuk őket, műsoruk változatos és alkalmakra összeállított. A szép hangzás, a magabiztos fellépés sok pró­bát, gyakorlást sejtett. Működésükről és céljaikról kérdeztük Styevola Aranka tanítónőt, karvezetőt. - Énekkarunk neve: ifjúsági énekkar, noha ez nem fedi teljesen a valóságot, hiszen főleg alsó tagozatos tanulók tag­jai a kórusnak. Ez az énekkar már régtől fennáll, kb. 10 évvel ezelőtt felső tago­zatos és középiskolás tagjai voltak. In­nen az elnevezés. Én öt éve vezetem az énekkart. A tagok közé lehet sorolni jelenleg egy óvodást, aki nagy lelkese­déssel hallás után tanulja az énekeket. Zömmel 1-6. osztályos tanulók tagjai a kórusnak, akikkel hetente egyszer egy órát próbálunk. De kiválóságaink közé tartoznak az egyetemista és már dolgo­zó lagok is. akik nagy segítségek abban, hogy az alsó tagozatosok hangját ké­pezzék. Nagy gondot fordítunk a kórus­ban arra, hogy ki milyen hangszeren játszik, tudásukat itt kamatoztathatják, így van furulyásunk, fuvolásunk és gi­tárosunk. A jó és erős hangú tanulókkal, pedig szólót énekeltetünk. A tagok lét­száma 15-18 fő. Sok helyen énekelünk, sok energiát fektetünk abba, hogy szé­pen. Vasárnaponként a kilenc órás szentmisén énekelünk a Szent Anna templomban. Év közben: karácsonykor a misztérium-játékon, a Becket-emlék­ünnepségen, anyák- és apák-napján, az Orbán-kápolnánál, a nagymamák kö­szöntésén, Szent Miklós ünnepén. Ka­rácsony előtt járunk betlehemezni csa­ládokhoz. Az idén kórusunk számos tagja énekelt a Bazilikában az éjféli szentmisén az iskola énekkarával, ame­lyet a televízió is közvetített. Úgy ér­zem, énekkarunk minden tagja nagy örömmel és lelkesedéssel vesz részt ezeken a rendezvényeken. A progra­mokból is látszik, hogy „modern" egy­házi dalokat éneklünk, amelyet gitár- és egyéb hangszerkísérettel adunk elő. Célunk, hogy minél több taggal, minél több szólamban, minél több jeles ese­ményen résztvéve színvonalasabbá és ünnepélyesebbé tudjuk tenni az egyhá­zi ünnepeket. Minden olyan Fiatal je­lentkezését várjuk, akik a Szent Anna Plébániához tartoznak és szeretnek éne­kelni, jó hanggal rendelkeznek vagy tudnak valamilyen hangszeren játszani.

Next

/
Thumbnails
Contents