Esztergom és Vidéke, 2001
2001-05-10 / 18-19. szám
2001. június 14. Esztergom és Vidéke Festmények és „táncoló tuzliliomok' Brassai-grafikák a Balassa Múzeumban Amatőr művész testvérpár, Nagy Gizella és Nagy Ildikó tisztelte meg alkotásaival az esztergomi Dobó Galériát. Mindketten Mosonmagyaróváron élnek, festészeti szabadiskolákban és szakkörökben tanultak. Gizella hat évvel ezelőtt szerelmeskedett bele a tűzzománc-technikába és azóta - belföldön és külföldön - számtalan kiállításon mutatta be csodálatosan ragyogó alkotásait. (E technika történelmi útját Egyiptomtól napjainkig, a velejáró kísérletezés kudarcait és örömeit Bánomyné Kovács Ildikó ismertette megnyitójában.) A művésznő a mosonmagyaróvári Tallós Prohászka István Mú'vész,eti Kör egyik alapítója s a Szivárvány Művészkör tagja. Húga, Ildikó is e körhöz tartozik (civilben napközis nevelő és két kisgyermek édesanyja). Ám a képzőművészetek más ágait: az akvarellt, az olajat, s főként a pasztellt műveli. Képeit most Budapestről, a Duna Palotából hozta hozzánk. Ott, nemes és szoros művészi versenyben háromszáz művész alkotásából százhúsz került kiállításra és az Eíó'címűképe az öt díjazott egyike lett! E városi tájkép érdekesen ellentétes színskálán mutatja be az eső nyomasztó szürkeségét és az esernyők, az emberi figurák élénk színű, de elmosódó, tarka foltjait. Természeti képei hazánk jeles tájait akülönféle évszakok szépségében ábrázolják: a Dunakanyart Zebegénynél, a Viharos Dunát, a Szigetközi teleket, a Balaton környékét. Életképei (Mackók, Nagyon fáj, Születés, Ölelés) szemléletesek és elgondolkodtatóak, mély emberi érzelmek kifejezői. Épület-ábrázolásai színesek, vidámak. Ilyen például: a Horvát tengerpart pirostetejűvillája s az Óvári kápolna. Elvont témájú képein (Metamorfózis, Illúzió) pedig nagy, színes foltokat fest. Gizella tűzzománc-képeiből is jópárat sorolhatunk e kategóriába (Hangulat, Robbanás, Csend, Vágyak, Alom, Remény, Béke, Kompozíció). A pompásan ragyogó színekhez a művész mindig harmonikusan odaillő, ugyancsak színes, vagy éppen fekete keretet választott. Virágai (Ciklámen, Napraforgó, Édesanyámnak, Tulipánok, Pipacsok, Szirmok, Csendélet) valójában „táncoló tűzliliomok", ahogyan szavalónk szabadon választott Wordswortverse, Szabó Lőrinc fordításában a képek jellegét meghatározta. A művész aktjai, tájképei (Tél, Ósz, Törékeny természet), vallási képei (Hit, Fájó szívvel), mosoni városképei sejtelmesen szépek! Ezúton és szívből gratulálunk a nemrég kapott mosonmagyaróvári Pro Urbe oklevélhez! Ildikó képeit pedig Esztergom után - Stockerau egyik, patinás magángalériája várja, ahol már többször bemutatta alkotásait. A művészeknek további alkotói sikereket és újbóli viszontlátást, a tárlatlátogatóknak színes élményeket és kellemes időtöltést kíván: Horváth Gáborné dr. Kiállítás a Zsigmond kútja fogadóban (H. G.) A Fogadó a Zsigmond kútjához galériájában április 24-én nyílt meg Harcsa Károlyné Guttman Györgyi süttői festő kiállítása. A művész a Tatabányai Bányász Művészkör tagja. Belföldi, társas kiállításai e körhöz kötődnek. Mostani, önálló kiállításán a kilencvenes évek alkotásait mutatja be Esztergom művészetkedvelő közönségének. Jellegzetes alkotói módszerei: az akvarell, a grafika, a pasztell és főként a vegyestechnika. Mívesen megrajzolt képeit igen szép, élénk színvilággal tölti ki. Városképein megyénk és a Dunakanyar szépséges ódonságait, Tatát, Szentendrét és lakóhelyét, Süttőt ábrázolja. Természeti képei igen változatosak: fákat, folyóvölgyeket, virágokat, őszi tájakat fest - főként a már említett vegyestechnikával. A tárlat május 20-ig látogatható. Tündérország kapujában György Tünde kiállításáról - György Tündének (is) Kedves Tiinde! Engedd meg régi ismeretségünk jegyében, hogy ne száraz tudósításban számoljak be az április 27-én, a Laskai Osvát Antikváriumban megnyitott kiállításodról. Emlékszem, amikor vagy jó tíz éve szerényen, de szorgalmasan róttad a köröket az uszodában, még nem gondoltuk volna, hogy a szombathelyi tanárképző főiskola rajz-biológia szakának elvégzése után, hamarosan háromgyermekes anyaleszel... Méghozzá micsoda anya! Dc hiszen az anyaság, a gyermekek szeretete és nevelése, amire egész életfilozófiádat felépítetted, ez számodra a Tündérország, melynek a kapujában a festményeid is állnak. Mint azt egykori tanárod, Tóth Csaba Szombathelyről érkezve kiállításod megnyitóbeszédében is megállapította: itt élsz köztünk a Földön, dc a felettes világ, a Tündérország vagy Menyország határozza meg minden mozdulatod, amikor gyermekeidet az öledbe ülteted, amikor enni adsz nekik, amikor játszol velük... Kiállításod megtekintése után kisétáltam a Duna-partra egy kicsit levegőzni. A hirtelen jött cnyhülctbcn megvadult fiatal lányok és fiúk zajongtak, üvöltöztek, káromkodtak. Eszembe jutott: te talán meg tudnád szelídíteni őket pasztell színű képeiddel, a Tündérországból érkező festményeiddel. Te talán ál tudnád adni nekik az Anyaság örök öröméi, szent sérthetetlenségét. Ezúton kívánok jó egészséget, további „lündéres" képeket, és változatlanul boldog anvaságot! Barátsággal: Dezső László Boldog házasság - törékeny kincs Kedves jegyesek és házasság előtt álló fiatalok! Készüljünk együtt a boldog családi életre és a házasság szentségére! Hétrészes előadás- és beszélgetéssorozat indul májusban kedd esténként nyolc órától Esztergomban, a Belvárosi Plébánián (IV. Béla király utca3..telefon: 33/413-791). Programunk: Május 8. dr. Litkei Éva: A helyes önismeret Május 15. P. Michels Antal: Isten ter\'e a házassággal Május 22. Orosz Tibor és Bea: Gyermekvállalás Május 29. Erős Gábor és Cili: A hűség Június 5. Tamás Balázs és Magdi: Családegyház. Június 12. Orbán Balázs és Kati: Konfliktusok Június 19. Vilmos Péter és Éva: Istenképünk, hivatásunk Várjuk mielőbbi jelentkezéseteket a helyi plébánián! (-los) Május 4-én délután élete első gyűjteményes tárlatát mulatta be Brassai Gabriella grafikus a Balassa Bálint Múzeum kiállítási épületében. A városunkban élő és alkotó tehetséges grafikust dr. Horváth István régész, múzeumigazgató mutatta be a kiállító szintet megtöltő nagyközönségnek. Brassai Gabriella a Dobó gimnáziumban Bánhidy László tanártól kedvelte meg a rajzolást és a művészettörténetet. Érettségi után az olaszországi Carrara Képzőművészeti Akadémián tanult, majd ezt követve Budapesten az Iparművészeti Főiskolán végzett grafika-tipográfia szakon. 1997-től több kisebb kiállításon mutatkozott: a könyvtárban, a Pincegalériában, Dunakeszin, Sárváron. Eddigi alkotásai színe-javát, számszerint 41 alkotást hozott bemutatni. Képeit Turányi Sándor restaurátor rendezte tárlattá. Látványosak a nagyméretű vászonra festett olajképei: Ablakban, Szatír, Vénusz, Tengeri csikó, Kódex. A kisebb méretűolajképeit fára festette: Kísértés, Bika, Gyík, Kos, Oroszlán, Vízben, Király, Hernyó, Farkasszem, Bőgőmasina, Kacsázó. Merített papírra, vegyes technikával festett színes képei vibrálók és vidámak: Magamban sorozat 1-4, Ölelés, Áldozat. Grafikáit tussal készítette és kontúrjai, vonalvezetése határozott, barátságos: Küzdelem, Kétfejű kékmadár, Cica. A szép látványt Horányi László színművész kamaraműsora gazdagította szavalatával, gitáros énekszámával. Brassai Gabriella gyűjteményéből néhány darab még megvásárolható a kiállítás nyitvatartása alatt május 27-éig. A végzős tanítóképzősök köszöntése és ballagása (Pálos) Fél évszázaddal ezelőtt megszakadt hagyományt elevenítettek fel az érseki Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola negyedéves hallgatói ünnepélyes ballagásuk visszaállításával. Ők a tanulmányi időszakot már teljesítették, óráikat letudták, számukra következik az egy hónapos kemény vizsgaidőszak, majd június közepén az államvizsga. Május 3-án késő délután főiskolájuk udvarán búcsúztak az alma matertől, szülők, hozzátartozók és az alsóbb évfolyamú diáktársaik sorfala között. Tóth Sándor tanszékvezető tanár ékesszólóan fordult az ünneplőkhöz, tanítványait gazdag útravalóval látta el. A 165 végzős és a többszáz kísérő ünnepi menetben vonult fel a Bazilikába, ahol Beer Miklós püspök, szemináriumi rektor celebrálta paptanárokkal együtt a hálaadó szentmisét. Baróti István orgonaművész játékával színesítette az ünnepi pillanatokat. Majd minden végzős magához vette a megszentelt gyertyát és útjuk a főiskola dísztermébe vezetett vissza. Gaál Endre kanonok, főiskolai főigazgató köszöntötte az iskolájukat elhagyó tanító, művelődésszervező, szociálpedagógus valamint kommunikáció szakos hallgatókat, és az itt elsajátított tudás birtokában derék helytállást kívánt számukra az életben. A ballagás előtti estén zenés-irodalmi műsor köszöntötte nemcsak a hallgatóságot, hanem az érdeklődő nagyközönséget is. Tóth Sándor, József Attila-díjas költő ezúttal már tizedik alkalommal hívta városunkba a demokratikus írók és költők jeles képviselőit. Először hallották az esztergomiak Vasadi Péter költőt, valamint Tóth János ütőhangszeres művészt, az Operaház zenekarának tagját. Az est zárásaként a Monteverdi Kórustól egy Lassus-szerzeményt hallottunk, vezényelt Hunyadi Zoltán. Az esztergomi polgárok nevében Török József képviselő mondott köszönetet az est szereplőinek, és adta át az önkormányzat díszes könyvajándékát. Anyák-napi koncert (I.) A Balassa kórus és a Városi Szimfonikus Zenekar múltheti CD-lemezfelvétele miatt némi késedelmet szenvedett a 8. bérleti hangverseny. Május 5-én este a Dobó gimnázium aulájában nagyszámú nézőközönség előtt műsorukat Anyák-napi ajándéknak szánták. Reményi Károly művészeti vezető újfent igényes zenedarabokat választott, melyhez kiváló, nemzetközi pódiumokat is megjárt szólistákat nyert meg. Beethoven kétségtelenül a 19. század legnagyobb zeneszerzője. Kilenc szimfóniája, két miséje, operája, balettje, számos zongoraversenye jól ismert a zenekedvelők körében. D-dúr hegedűversenye nem tartozik a sokat játszott művek közé. E mű előadására vállalkoztak szimfonikusaink, szólistaként a fővárosból érkezett, kiváló technikájú vendégművész, Viszmeg Katalin lépett fel. Miután percekig ünnepelte őt az esztergomi publikum, a szünetben rövid bemutatkozást kértünk tőle. Megtudtuk, hogy Makóról Baranyai Györgyné tanítványaként került a Zeneakadémiára, ahol mindmáig Kertész István a mestere. Ösztöndíjjal egy évet az Egyesült Államokban tanulhatott, diplomahangversenyére május 21-én a Zeneakadémia nagytermében kerül sor az itteni koncerten játszott hegedűversennyel. Szünet után Hegedűs Gönczy Katalin pódiumra lépésével folytatódott a zenei csillogás. Edvard Grieg, norvég zeneszerző a-moll zongoraversenyét hallottuk tőle. A művésznő 1997-ben Grazban egy nemzetközi versenyen Kovács Istvánnal nagydíjat nyert. Mesterének Schweitzer Katalint és Walter Mooret (Bécs) vallja. Tanít a Zeneművészeti Főiskolán és a miskolci egyetemen, hétvégeken pedig koncertezik. Esztergomba egyenesen Debrecenből érkezett. A 40 tagú zenekar a hangverseny zárószámaként Grieg: Peer Gynt szvitjét szólaltatta meg. E műben a zeneszerző a norvég zenei motívumok mellé a német romantikát is beépítette, hiszen öt évig ott tanult a 19. század derekán. Pásztóyné Nádudvari Erika koncertmester, Horváth Sándor elsőhegedűs, Reményi József karnagy és valamennyi zenész kiválót nyújtott. Az este hét órakor kezdődött koncert után még tíz órakor is gratulációktól volt hangos az aula. Ünnepnapok szereplője: az ifjúsági énekkar (-los) Egy évtizede a Szent Anna Plébánia és az akkor alapított Mindszenty József Katolikus Általános Iskola közösségéből nőtte ki magát a mára számtalan közszereplést vállaló ifjúsági énekkar (fotónkon). Különösen az egyházi és közösségi ünnepeken hallhatjuk, láthatjuk őket, műsoruk változatos és alkalmakra összeállított. A szép hangzás, a magabiztos fellépés sok próbát, gyakorlást sejtett. Működésükről és céljaikról kérdeztük Styevola Aranka tanítónőt, karvezetőt. - Énekkarunk neve: ifjúsági énekkar, noha ez nem fedi teljesen a valóságot, hiszen főleg alsó tagozatos tanulók tagjai a kórusnak. Ez az énekkar már régtől fennáll, kb. 10 évvel ezelőtt felső tagozatos és középiskolás tagjai voltak. Innen az elnevezés. Én öt éve vezetem az énekkart. A tagok közé lehet sorolni jelenleg egy óvodást, aki nagy lelkesedéssel hallás után tanulja az énekeket. Zömmel 1-6. osztályos tanulók tagjai a kórusnak, akikkel hetente egyszer egy órát próbálunk. De kiválóságaink közé tartoznak az egyetemista és már dolgozó lagok is. akik nagy segítségek abban, hogy az alsó tagozatosok hangját képezzék. Nagy gondot fordítunk a kórusban arra, hogy ki milyen hangszeren játszik, tudásukat itt kamatoztathatják, így van furulyásunk, fuvolásunk és gitárosunk. A jó és erős hangú tanulókkal, pedig szólót énekeltetünk. A tagok létszáma 15-18 fő. Sok helyen énekelünk, sok energiát fektetünk abba, hogy szépen. Vasárnaponként a kilenc órás szentmisén énekelünk a Szent Anna templomban. Év közben: karácsonykor a misztérium-játékon, a Becket-emlékünnepségen, anyák- és apák-napján, az Orbán-kápolnánál, a nagymamák köszöntésén, Szent Miklós ünnepén. Karácsony előtt járunk betlehemezni családokhoz. Az idén kórusunk számos tagja énekelt a Bazilikában az éjféli szentmisén az iskola énekkarával, amelyet a televízió is közvetített. Úgy érzem, énekkarunk minden tagja nagy örömmel és lelkesedéssel vesz részt ezeken a rendezvényeken. A programokból is látszik, hogy „modern" egyházi dalokat éneklünk, amelyet gitár- és egyéb hangszerkísérettel adunk elő. Célunk, hogy minél több taggal, minél több szólamban, minél több jeles eseményen résztvéve színvonalasabbá és ünnepélyesebbé tudjuk tenni az egyházi ünnepeket. Minden olyan Fiatal jelentkezését várjuk, akik a Szent Anna Plébániához tartoznak és szeretnek énekelni, jó hanggal rendelkeznek vagy tudnak valamilyen hangszeren játszani.