Esztergom és Vidéke, 2001

2001-05-10 / 18-19. szám

2001. június 14. Esztergom és Vidéke Szomszédolás és kapcsolatfelvétel Pilisvörösváron A havi rendszerességgel összehívott Kertbarát Kör Egyesületek országos ta­lálkozóján a jelenlévő Szentgyörgyme­zői Kertbarát Körvezetője, Eró'sMiklós meghívót kapott a szomszéd megye legfiatalabb városában, Pilisvörösvá­ron működő kertbarát kör vezetőjétől egy ünnepi rendezvényre. Az ünnep apropója fennállásuk 30. évfordulójá­nak köszöntése volt. Szívesen vettük a meghívást, mivel a szentgyörgymezői­ek is nemrég, 2000-ben rendeztek ha­sonló ünnepséget. A találkozás lehető­séget adott a további kapcsolatok áttekintésére is. Az időpont április 28., a helyszín az új város régi művelődési háza volt, ahol jelen volt a helyi kertba­rát kör több mint száz tagja, illetve az ország számos településéről érkezett vendégek. Elsősorban a szomszédok, mint Budapest, Pomáz, Dunabogdány, Göd, Nagymaros és - mint új kapcsolat - Esztergom. Érkeztek távolabbról is: Debrecen, Baja, stb. Részt vett a Kert­barátok Országos vezetősége is, élén Szent-Miklósi Ferenccel, aki hozzászó­lásában nem felejtette el megjegyezni, hogy az országban 270 kertbarát kör működik, több mint 20 ezer taggal és 1,5 millió kiskert-tulajdonos van. En­nek ellenére - mint legnagyobb civil szervezet - a kormánytól nem kaptunk és nem kapunk kellő támogatást, ellen­tétben a néhány száz tagot számláló speciális egyesületekkel. Megerősítet­te, hogy a kertbarát körök nem politizál­nak, hanem saját fogyasztásra termel­nek és szem előtt tartják az immár 30 éve megfogalmazott gondolatot: Ker­tészkedj - Művelődj - Barátkozz! Mind­ezt persze a ma már újjáalakult gazda­körökkel együtt. A rendezvény színvonalát emelte, hogy ezen alkalommal rendezték meg a helyi borversenyt is. A beszámoló után, amit Schreck János elnök tartott, a ven­dégek és a városuk vezetői üdvözölték a vörösváriak eddigi eredményeit és to­vábbi sikereket kívántak nekik. A szentgyörgymezőiek ajándéka egy gyönyörű, Esztergomot bemutató könyv és szintén a város értékeit ismer­tető videokazetta volt. Reméljük, ezzel felkeltjük érdeklődésüket városunk iránt, és látogatásuk alkalmával felke­resik kertbarát körünket is. Petróczy Gyula Új Jancsó-film a Petőfi Moziban Május 7-én ankétra várták Jancsó Mik­lóst városunk filmszínházába, de végül a rendező helyett csak legújabb filmje, az Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél című alkotása érkezett meg Esztergomba. A film egy Krúdy-novellát idéz címével, de Jancsó újabb szatírájának gyakorlatílag semmi köze sincs a századforduló világá­hoz. Az ezredfordulót, a 20. és 21. század fordulójának bomlott, szétesett, bűnössé züllött világát leplezi le helyenként maró gúnnyal és naturalizmussal, máshol könnyed, szinte szeretetteljes humorral. A film 2000. augusztus 20-a környékén ját­szódik, két főhőse Kapa (Scherer Péter) és Pepe (Mucsi Zoltán) már Jancsó két legu­tolsó filmjének is főszereplői voltak. A főhősök állandóan meghalnak, és újra fel­támadnak, utalva ezzel azokra a politikai hullákra, akiket még/egyverrel'sem lehet kiirtani a közéletből. Kapa az okoskodó újgazdag figuráját testesíti meg, míg Pepe a kisemmizett örök munkanélküli, a lezüllött lumpen, akit barátja különböző céljaira használ fel, és akit mindig átver. Miközben a két jóba­rát fantasztikus kalandokon megy át, a legkiválóbb hazai és erdélyi rock és tán­cházas zenekarok lépnek fel a filmben, jelezve, hogy a bomlás és züllés ellenére akad még érték ebben az országban. Vé­gül is hőseink eljutnak a Niagara vízesés­hez, álmaik netovábbjához. De előtte még a rommá égett B udapest Sportcsarnokban részt kell venniük egy pincérversenyen, ez az ő „utolsó vacsorájuk". Jancsó Miklós, Hernádi Gyula és Grunwalsky Ferenc műve éles kritika a mai magyar valóságról. Kár, hogy a ren­dezők nem tudtak eljönni Esztergomba. (dezső) Nincsen már kegyelet? Hetek óta járom a szentgyörgyme­zői temetőt. Felkeresem az oda teme­tett neves emberek sírjait, leírom, le­pényképezem a síron található szebbnél-szebb fej fákat, síremléke­ket. így találtam rá többek között a múlt századi megyei és városi veze­tők mellett ismert orvosok, pedagó­gusok. egyházi személyiségek nyug­helyeire. Nemrég a nagymúltú Palkovics család kriptája mellett fedeztem fel egy tölgyfakereszten egy művészi fa­ragású Krisztus-testet. Annyira meg­tetszett, hogy lefényképeztem e szép síremléket. Akkor nem is gondoltam arra, hogy ez a síremlék nemsokára már csak fényképen tekinthető meg. Legutóbbi temetői sétám során ugyanis megdöbbenve tapasztaltam, hogy a keresztet elfűrészelték és el­vitték. Kérdésemre Polácsek Sándor temetőgondnok elmondta, hogy ami­kor észrevették a kereszt eltűnését, jelentették Varga Lajos plébánosnak, aki a családot és a rendőrséget is ér­tesítette. A helyi TV a rendőrségi hírekben közölte a kereszt eltűnését, és kérte a nézőket, hogy akik valamit tudnak ezzel kapcsolatban, jelentsék. A ke­resztről fényképet is bemutattak. Mélyen együttérzek a családdal az őket ért fájdalmas veszteségben, és remélem, a rendőrségnek sikerül a keresztet megtalálni. Sajnos, egyre többet hallani a temetők mcggyalá­zásáról, a síremlékek lerombolásá­ról. Hát ide jutottunk?! A sírban nyugvó feje fölül már elviszik a fejfát is? Kereskedelmi árucikk lett a ke­reszt. a síremlék? Remélem, hamaro­san rendőrkézre kerülnek a tettesek, és elnyerik méltó büntetésüket. Egy szomorú temetőjáró Sikeres konferencia a repülőgépgyártásról Tizedik évébe lépett az esztergomi autógyártás Osamu Suzuki elnök: JÓ DÖNTÉS VOLT A MAGYARORSZÁGI BERUHÁZÁS padlóvázára épül. így beillik az. itteni gyártásba. A felépítmény présszerszá­mai Japánból átszállíthatok, és az itteni gépekre felszerelhetők. Suzuki úr arról is beszélt, hogy az. anyagyárukban már elkezdték az IGNIS utáni újabb családi kocsi gyártását, mely a LIANA nevet kapta. Ez a már ismert BALENO pad­lóvázára épül, ötajtós, 87 lóerős. A LI­ANA megjelenése és piaci térhódítása már előre vetíti, hogy 2002-től az IG­NIS -t Esztergomban gyártsák. Ezt egyébként Takashi Nakayama vezér­igazgató a lapunknak adott exkluzív in­terjújában már említette (EVID, 2001. febr. 15.). Pálos Mint ahogy már előzetesen hírt ad­tunk róla, a MTESZ április 25-én orszá­gos konferenciát rendezett Esztergom­ban, a Technika Házában. Az oktatási Minisztérium és a repüléssel foglalkozó számos cég hatékony támogatásával létrejött tanácskozás sok résztvevőt vonzott az ország egész területéről, Nyíregyházától Szombathelyig. A ma­gyarországi repülőgépgyártás törté­nete, magyar mérnökök a világ repüló'­gépgyártásában címet viselő konferen­cia résztvevőit színes, látványos tablók fogadták az előcsarnokban, az elhangzó előadások is valamennyien érdekesek és igen színvonalasak voltak. Dr. Michelberger Pál akadémikus elnöki megnyitója után Winkler László gépészmérnök beszélt a magyar repülő­iparnak a két világháború közötti fejlő­déséről, Bende Lajos tervezőmérnök a magyar repülőipar esztergomi emlékeit ismertette, majd Zsák Ferenc gépész­mérnök tartott előadást a repülőgép­gyártás és -javítás legutóbbi évtizedei­ről . Rövid szünet után dr. Rohács József tanszékvezető egyetemi tanár előadását hallhattuk a magyar mérnökök szerepé­ről a repülés fejlesztésében, majd a re­pülőipar jelenlegi helyzetéről tartottak tájékoztatót a repülőgépek gyártásával és javításával foglalkozó cégek képvi­selői, Hámori György (AEROPLEX Kft.), Pekk Antal (GE Hungary Engine Services Rt.) és Molnár Zoltán (Halley Kft.). A délutánba nyúló, sikeres kon­ferenciakonzultációval és állófogadás­sal ért véget. Lapunk révén személyesen is kötő­dünk a Magyar Suzuki Rt. esztergomi gyáralapításához, hiszen 1989-ben az akkor induló zöldmezős építkezésen Lepsényi István akkori vezérigazgató vendégei voltunk. A gyártószalagról az első összeszerelt Swift 1992 októberé­ben került le, majd a sorozatgyártás 1993-ban indult. Rohamléptekben nőtt az esztergomi gyártású Suzukik iránt az igény, melyhez igazodott a gyártókapa­citás. Az eredetileg évi 50.000 darabra tervezett gyártósor megduplázódott, és 2000-ben már 78.000 autót értékesítet­tek. Hazai piacon legkeresettebb az esz­tergomi Suzuki, mégis ennél is több az exportgyártás. Tervek szerint 2001-ben itthon 30.000, külföldön 57.000 eszter­gomi Suzukit vásárolhatnak. Tizedik alkalommal járt hazánkban és váro­sunkban Osamu Suzuki úr elnök-vezér­igazgató (fotónkon). Április utolsó he­tében gyárszemlét tartott, találkozott a sajtó képviselőivel, Takashi Nakayama vezérigazgató és Fórián István vezér­igazgató-helyettes társaságában tisztel­gő látogatást tett Orbán Viktor kor­mányfőnél. A Magyar Suzuki Rt. éves közgyűlé­sén az elnök bejelentette, hogy jó dön­tés volt a Magyarországra való telepü­lésük. A gyáralapítás előtt több településre szóló ajánlatot kaptak, az akkori ipari minisztériumból. Most már fejlődés nyomán 1989-ben már tízmil­lió Suzuki futott a világ útjain. Napja­inkban 62 gyárat tudhat magáénak a világcég, ebből Európában hetet, köz­tük az esztergomit. Á motorkerékpár­gyártásból 1,6 millió került 190 ország­ban értékesítésre. A közúti járművek mellett gyártanak generátorokat, szi­vattyúkat, csónakmotorokat, sőt még konténerházakat is. Most tudtuk meg azt is, hogy a Suzuki név magyarul „Harangozó" nevet fed. Suzuki úr esztergomi látogatása so­rán meggyőződhettünk arról, hogy az elmúlt évtized alatt most a legjobb a kapcsolat a cég és a városvezetés kö­zött. Sokat lendített ezen, hogy egye­nesbe került a helyi iparűzési adóról szóló törvénykezés is, továbbá Takashi Nakayama, valamint Fórián István sze­mélyében kapcsolatot kereső, dinami­kus vezetők kerültek pozícióba. Az érthetetlenül krónikus munkáslét­szám-hiány is megoldódni látszik az­zal, hogy Párkány környékéről vendég­munkásokjelentkeztek. A Magyar Suzuki Rt. esztergomi gyárában a Swift és a Wagon R + model­leké továbbra is a főszerep. Ám az új beruházással telepített 1500 tonnás AI­DA présgépek (fotónkon) már lehetővé teszik, hogy a jelenleg Kosaiban gyár­tott IGNIS típust idehozzák. Annál is inkább, mert ez a típus a Wagon R + tíz év elteltével igazolódott számukra, hogy szerencsés volt az esztergomi vá­lasztásuk. A legjobb földrajzi környe­zetben, jó szállítási utakkal, képzett munkaerővel rohamosan fejlődött a gyártás és 415.000 autó készült már városunkban. Ők voltak az elsők az ak­kor formálódó ipartelepen: 35 hektáros területen működik a gyáróriás. Az alap­tőkéjüket 82 milliárd forintra emelték, az cz évi értékesítési árbevételük eléri a 126 milliárdot. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Suzuki cég alapításakor 1909-ben szövőgépek, kerékpárok, robogók gyártásába kezdett, majd az autógyártás 1955-ben indult. A hatalmas léptékű

Next

/
Thumbnails
Contents