Esztergom és Vidéke, 2001

2001-05-10 / 18-19. szám

6 2001. május 10. Az esztergomi Einczinger pince borozójának díszítése és feliratai > iÚf*' t<| * Idu neked k mámorrá hmw MvnéfyjUe fltf űiima, bar' • i * z: • * Már írtunk róla: az esztergomi Báno­mi-dúlőben lévő egykori Einczinger pince borozójának falait freskók, felira­tok, aláírás-fal díszítették. A helyiség kb. 4 x 4 méter alapterületű. A bejárati ajtótól balra eső falon ablak, jobbra az aláírás-fal, szemben a rézsűs tetőcsík alatt szüreti jelenetet ábrázoló freskó Einczinger Ferenctől. Középen vastag­törzsű fügefa. Lombja alatt, balra, kivá­gott fatörzsön háttal ülő, kifelé tekintő férfi-akt, aki felé a fügefa törzsénél ülő­fekvő női alak kis gyümölcskosarat nyújt. Köztük kék rövidnadrágos fiú hegedül. Jobb oldalon barna, szüreti fa­kádba kék rövidnadrágos férfi hátán lé­vőputtonyból kék szőlőt zúdít. A kádon átnyúló női alak pohár musttal kínálja. A háttérben a Duna és a környékbeli hegyek láthatók. A kép alatt vízszintes sávban levél- és indadíszes ornamenti­ka. Felül felirat, szecessziós modorú betűkkel: „Élj, szeress, igyál, vigad­junk, örvendjetek énvelem." A kép jobb és bal oldalán, a merőle­ges falsík, tető által zárt háromszögű mezőiben tréfás, archaikus írással, nyelvezettel a következő szövegek vol­tak festve. Mai olvasatban: Bal oldalt: „Sok és nem görhes üd­vözlet az Olvasónak. ímez borház (vul­go: pince) emez cintermének falát kü­lömb-külömb díszes pingálmányokkal ékesíték nagyságos nemes ling-beli Fe­renc és vitézlő' nemváj jaki Cornelius esztergombeli cégbeli képíró legények tekintetes fó'molnári Ferenc iskolames­ter kontárkodásával s Katóka ecsetboj­tár körülállásával mély tiszteikédésük jeléül a hordókarcsú Pincegazda iránt. -AzÚr MCMXXIX esztendejének ősze­ló' havában, bő szüret vártában." Névmagyarázat: ling-beli Ferenc: Einczinger Ferenc festőművész, nem­vájjaki Cornelius: IIolló Kornél festő­és szobrászművész, főmolnári Ferenc: Obermiiller Ferenc reáliskolai igazga­tó, Katóka: Einczinger Kató, E. Sándor leánya, férjezett Alberti S.-né, pince­gazda: Einczinger Sándor sütő-nagyi­paros. Jobb oldalt: „Mikoron Dávid zsidó király keményen megverte vala az fene nagy Góliát embert, kerítés s palánk nélkül vala az zsidók öröme. Hebron rózsái csörgőket kötöznek vala lábukra, aranyos ibrik fedőket vevének kezükbe és keményen csapkodának kettőket egy­be. A zsidó sihederek pózna-sípokat fúj­nak vala és hangosan énekelnek vala. ­Jó Urunk az. Pincegazda Sándor imez Dávid, ki meggyőzte vala jó szívével és tiiz.es borával Esztergom falujának minden nemzetségeket. Ihol az. tenyerü­ket verőknek nagy ármádiájába lépni nekünk meg ne tiltassék, nyelvünkre la­katvas ne tétessék, hogy teljes szűnkből kiálthassuk: 'Vivát! Banzaj! '/.sívó! Iránk Ur születése után 1929. esztendő­ben. " Az. ajtótól balra lévő fal és a rá merő­leges nyugati, ablakos fal felületeit gaz­dagon díszítették. Általában ultrama­rin-kék keretbe foglalt mezőkben mindenfelé piros, rózsaszín, sárga virá­gok. csokrok, rózsák, tulipánok ái-meg átszőve levél- és indadísszel. Az ablak mellett a falon festett drapéria. Mintha széthúzott függöny lenne fakarnison, 16 rézkarikán felfüggesztve. És mókás versek szépen kalligrafált betűkkel ír­va. A sarokban kályhakürtő, vaskályhá­val fűthették a szobát. Ottjártamkor, 1991-ben a kályhacső egy darabja még megvolt, viszont a díszítés, az ékítmé­nyek nagy része már lemállott, elmosó­dott. A versek közül is több már olvas­hatatlan, vagy egészen töredékes. Jó karban maradt az egyik mezőben meg­festett Einczinger-címer. Akantuszke­retben balra döntött címerpajzs. Három zöldlombos bükkfa, alatta zöld mező­ben kékkel írt évszám: 1501. A pajzs jobb felső sarkán aranyszínű rostélyos, koronás sisak, a koronában kecses fej­tartású, fehér lúd ül. Alul vers: Idv neked te mámorok komája! Idv neked, te má­mor anyja, bor! Máshol: Hegedűszó, fu rulyaszó, cimbalom... Van-e még, kit a búbánat terhe nyom? A búbánat szivet rágó ürgeft, Borral lehet, borral kell kiönteni. Egy nagyon töredezett, elmosódott vers, mit Szívós Gábor éles cserkész­szemével sikerült megfejteni: Nagyon kedves nekem ez a hely Elmegy majd a gyász, menjen el. Elmehet a nap, a csillagok, de én nem mék én itt maradok. Lemállott négysorosból ennyi ma­radt: „... Vígan ... életem. " Az ajtótól jobbra, viszonylag jó álla­potban maradt fenn a borozószoba fő nevezetessége, az aláírás-fal, mely az egyik illusztris vendégre, Babits Mi­hályra olyan hatással volt, hogy előhe­gyi nyaralójában ő is megvalósította. A mintegy 2x3 méteres felület kékkel keretezve. Középen levél- és virágdí­szek közt 1923-as évszám. Ekkor kelet­kezett és nyilván az elkövetkező hosszú évek során telt meg teljesen aláírással. A 146 még olvasható név tulajdonosai közül kb. 120 személy kiléte azonosít­ható volt régi esztergomi lakosok segít­ségével, de elsősorban dr. Bartal Ernő­né Einczinger Lívia és Alberti Sándorné Einczinger Kató úrasszonyoknak kö­szönhetően. Két oldalt egy-egy női akt Hajós Im­rétől. A bal oldali szőlőfürtök közt szemben áll, a jobb oldali oldalnézet­ben, bal kezében tartott kehelybe szőlő­gerezdet présel. Felettük növényi dísz. Az aláírás-mező bal felsőrészében szé­pen írt vers: „ Új pohár bort, hát barátim, új pohárt, S ismét újat, az előbbi ha lejárt." Most következzenek nevek - a teljes­ség igénye nélkül, hisz sok teljesen el­halványodott - a családtagok, barátok, helyi notabilitások, országos, sőt világ­hírre is szert tett képzőművészek, írók, költők. Vajda Társaság-tagok.cx libris­készítők és gyűjtők, Jaschik Álmos ta­nítványok nevei, kik a vendégszerető, művészetpártoló Einczinger-fi vérek, Ferenc és Sándor présházának borozó­szobájában megfordultak: Seyler Ixtjos, S. Károly zeneköltő roko­na; Sinka Ferencz Pál közgyám, tanár, lap­szerkesztő, társadalmi szervező; medeséri Jeddy Péter tisztviselő. Ola­jos János tanár unokaöccse, Tisza-ro­kon; Benedek Kata festőművész, grafikus, Jaschik tanítvány; Magyarász. Imre festőművész, rajzta­nár; Szabó I. ? ; Marosi Ferenc kereskedő, keresd, taná­csos. városi képviselő-testületi tag. ta­karékpénztári igazgatósági tag. MOVE elnök; dr. Berényi Zsigmond orvos, városi tiszti főorvos; Jaschik Álmos festőművész, tanár, ope­raházi díszlettervező, nyaranta Eszter­gomban festőiskolát vezet (Leitgéb­pince); Etter Ödön takarékpénztári igazgató; dr. Antóny Béla polgármester; Kutassy Lajos, a Fürdő Szálló bérlője; Marosi József vaskereskedő; Berán Károly takarékpénztári cégjegy­ző, főkönyvelő; Vécs Ottó újságíró; Vécsné Oberth Lucia, V.O. neje; Kató - Einczinger Kató, E. Sándor le­ánya; Philipp József a Buzárovits nyomda és könyvkereskedés vezetője, Buzárovits, Eggenhoffer, Rumy rokon; Sebők József gimnazista, teniszpartner; Lintner Kálmán városi és járási állator­vos, leánya Brenner Antalné; nemessányi Kontuly Béla neoklasszi­cista festőművész; Hoffmann Ferenc - ?; Kontulyné Fuchs Hajni grafikus- és fes­tőművész; dr. Décsi Ferenc fogorvos; dr. Hasennauer Andor reáliskolai ma­tematika tanár; Rosta József érseki tanítóképzői tanár; Panni - Riedl Anna, Einczinger Lívia osztálytársa; Csonkás Mihály reáliskolai tanár; Pinteritsné-ex libris gyűjtő tag felesé­ge; dr. Illyés, pesti ügyvéd, az Ex Libris Társaság tagja; Roszival Rudolf papírkereskedő, Hulé­nyi rokon; Hajós Imre festőművész, Berencz ro­kon; Magas Mihály gimnazista, teniszpart­ner; dr. Szegedi Józsefié - Sz. J. ügyvéd neje, Brutsy-Zsámbéki rokon; dr. Breitwieser Pál fogorvos; Jaschikné Müller Mária grafikusmű­vész; dr. mattyasóczi Mattyasovszky Béla ügyvéd, érseki és takarékpénztári ügyész, vármegyei helyettes főügyész, Hajósegylet igazgató, stb.; Szenes Fülöp festőművész; Bayer Ágost festőművész; Bleszl Ferenc takarékpénztári elnök­igazgató, városszépítő. Felesége Ein­czinger lány, leányai: Margit írónő, Er­zsébet Reviczky É.-né; Mihailic Erna takarékpénztári tisztvi­selő, lovag Mihailic Milán ny. ezredes leánya; Kárpáti Aurél író, műtörténész, kriti­kus, Kossuth-díjas (szül. Esztergom­ban); Babits Mihály költő; Simándi Béla újságíró, költő; Györgyi-Lang csendőrezredes leánya, E. L. barátnője; Brutsy Pál takaréki tisztviselő (Zsám­béki); Lívia - Einczinger L., férjezett dr. Bar­tal Ernőné, Einczinger Ferenc leánya; késmárki dr. Frey Vilmos főispán, bankalapító, tartalékos huszárszázados, polg.őrség pk., országgyűlési képvise­lő; Bözsi - Kovács Erzsébet, E. Lívia ba­rátnője, Babits Ildikó nevelőnője; Scheiber Hugó expresszionista festő­művész; dr. Oravecz Gyula orvos, később Ortai; Szénási János - ?; dr. Auer pesti bankár; Irén - E. L. intézeti társa; nemes Török - jogász, grafikus, az Ex Libris Társaság tagja; Fintcsik - ?; Pettes József grafikus, az Ex Libris Tár­saság tagja; Szenes Adél - ?; Gátliy Zoltán dorogi bányamérnök; Gáthy Zoltánné - előbbi neje; Bárdos Miklós takaréki tisztviselő; Fabritzky Antal - ?; dr. Szegedi Józsefe sztergomi ügyvéd; Doktorits - ?; Garzuly De.x grafikusművész, az ásatá­sok vezető restaurátorának felesége; Tilesch Alfréd bányamérnök, főtaná­csos; dr. Arady - pesti ügyvéd, az Ex Libris Társaság alelnöke; ifj. Kósik - K. ép. váll. Kornél, az öccse, rendőrségi tisztviselő, K. Ferenc építő­mester fiai; Laiszky László lapkiadó, nyomdatulaj­donos; Györgyné - Gy. Lászlóné, Klekker Er­zsébet; Koditek Piros takarékpénztári tisztvise­lő, édesanyja Einczinger-lány; Hermán Magda énekesnő, tanárnő, Plátz Rudolf felesége; Gratzl Ferenc reáliskolai német tanár; Berenczné- B. György tanár neje; Mátyássy - ?; Riedl Gyula M. kir. főerdőmérnök, káp­talani erdőtanácsos; Riedl Gyuláné - előbbi neje; Bölcskey - ?; revisnyei Reviczky Elemér főszolgabí­ró, alispán; Tileschné-T. Alfréd bányamérnök ne­je; dr. Etter Kálmán ügyvéd, takaréki ügyész; Petry - grafikus, az Ex Libris Társaság tagja; Márkus Ferenc tanító; Platz Rudolf - Budapest-Váci utcai könyvesbolt vezető, irodalmár; Berencz Mihály - Brunner rokon ?; Zsiga János párkányi szolgabíró, fő­jegyző, Hajdú rokon; vitéz Szívós Waldvogel József ny. hon­védtábornok, városszépítő; vitéz Hermándy Brencz György had­nagy, harcolt a Don-kanyarban, meg­halt Komáromban; Bartal Ernő jogász, később bányamér­nök, Einczinger Lívia férje; vitéz Hermándy - tábornok, Berencz György sógora; Szvoboda Román újságíró; Komán Béla erdőmérnök; Kollárovics Ágoston = Kollányi Ágos­ton - filmrendező később, Kossuth-dí­jas; del Medico, a Magyar Nemzeti Bank revizora; Ilus- Kósik Ilus, K. Ferenc építőmester leánya; Ella - Kósik Kornél neje; Kárpátiné - K. Aurél felesége; Müller Ernő- M. kir. kormányfőtaná­csos, bányatulajdonos; Székely Anci és Klára - Székely állat­orvos leányai; György László takaréki tisztviselő; Vörös József takaréki tisztviselő; Borszéky - ?; Ujváry Ferenc építőmester, Kósik F. veje; Magyarné Betty - ?; Mátyássyné - ?; Bózsing Edina - Einczinger L. intézeti társa; Piri - ?; Basch Edit festőművész, Jaschik tanít­vány, B. Lóránt ügyvéd leánytestvére; Szlabey Vali - Sz. ezredes leánya, Ka­tona Gábor menyasszonya; Einczingerné Györgyi - E. Sándorné; Etter Pál elektromérnök; Hock - ?; Hoffmann Józsiné - ?; Rabinovszky Máriusz műtörténész, mű­vészeti író, esztéta; Nyergesi János festőművész; dr. Kováts Irén - Einczinger rokon, Adolf unokatestvére; Szabóné - ?; vitéz Holló Kornél OTI tisztv., szob­rászművész, festő; Sárközi György író; dr. Katona Gábor ügyvéd; Olajosné Vodicska Anni - O. János ta­nár felesége; Obermiiller Ferenc tanár, reáliskolai igazgató; Gronyetóczky - ?; Trojkó György gimnazista, teniszpart­ner; Wemer Duci - Werner tornatanár Fia; Dex Ferenc grafikusművész, ásatási vez. restaurátor; Iván Kornél - ?; Hellebrand Béla szobrász, kisplaszti­ka-művész; Adolf Ágoston - Einczinger Ferenc és Sándor sógora (mindkét Einczinger Adolf lányt vett feleségül); Berényi István reálista, E. Lívia osztály­társa; Heischmann F. szappangyáros; dr. Kerekes ügyvéd, az Ex Libris Társa­ság tagja; Kovancsekné Manci csemegeüzlet tu­lajdonos; Németh Ferenc postatiszt; Szoleczky Nusi-dr. Etter Kálmán fele­sége, takarékpénztári tisztviselő; Borossné Elli - ügyvéd özvegye; dr. Gróh József ügyvéd, bankigazgató; Walter Béla drogéria tulajdonos (le­ánya Walter Margit költő-írónő); Bakos Agi - ?; vitéz Hollóné Fuchs Nelly - H. Kornél felesége, reáliskolai irodai alkalmazott; Gál - ?; dr. Pokorny Pécs - az Ex Libris Társa­ság tagja. Eddig a névsor, kik közül termé­szetesen sok Babitsék házában is meg­található. Különös, de a házigazdák kézjegye nem lelhető fel saját aláírás­falukon. Talán fel sem írták? Mi azért írjuk nevüket emlékezetünk falára, mi­vel valóban nemes cselekedet volt, hogy, ha már módjuk volt rá, anyagi és szellemi javaikat megosztották mások­kal is. Helyet, időt, bort, kedélyt, mece­natúrát biztosítva, elsősorban a művé­szetek irányába nyitottak. Búsulnivaló akkoriban is akadt bőven. Vesztett há­ború, összeomlás, Trianon, gazdasági válság, plusz az egyéni bajok. Hány barátság szövődött, erősödött, hány művész talált megrendelőre, hányan ju­tottak remekművekhez, hány gond ol­dódott meg egy pohár bor mellett? Hány emelkedett eszmecsere, parázs vita és magyar nóta hangozhatott el a derűsen pingált helyiségben, vagy a kertben? Ahol a bort arra használták, amire való: a gondolatok és jókedv fel­szabadítására, egymást értő, becsülő beszélgetésre, mókára, nótára. Ahol az ital nem kocsmajellegű, hanem szel­lemitöltésű. Hja! akkoriban még jobbá­ra gyalog jártak az emberek és nem néztek annyi televíziót, többet törődtek egymással, családdal, volt tisztesség, tekintély, stb. - mondogatjuk mostaná­ban. Ezek az idők elmúltak, ahogy ez a présház is. Feltámasztani nem tudjuk, csak e papírlapokon. Annak viszont semmi nem állja útját, hogy állítólag újrapolgárosodó vilá­gunkban a tehetősek úszómedencéjük helyett, vagy mellé műpártoló borozó­szobát is építsenek. Már csak azért is, mert aki a medencéből iszik, attól még verset nem tud írni... Igények kellenének. Ésjómodor. Míg a Babits-villa aláírás-fala orszá­gos, művelődéstörténeti adalék, az Einczinger présházé inkább helyi, pol­gártörténeti vonatkozású, amelyről sok fontos összefüggés, tanulság kiolvasha­tó. Nem árt, ha egy város ismeri és becsüli régi társadalmát, lakóit, azok példamutató cselekedeteit, okulnak be­lőle a jelenleg itt élők, különben a tele­pülés csupán egy jövő-menő, szükség­leteiket időlegesen itt végző, arctalan emberek karavánszerája lesz... Összeállította és fotózta: Olajos István

Next

/
Thumbnails
Contents