Esztergom és Vidéke, 2001
2001-05-10 / 18-19. szám
2 Esztergom és Vidéke 2001. június 14. Aktuális kérdésekről - elsó' kézből Beszélgetés dr. Latorcai János országgyűlési képviselővel A hazai gazdaság kilátásairól Már egy éve tartja bizonytalanságban a fejlett világot a tőzsdék ingadozó forgalma és gyakori árfolyamesése. A Parlament Gazdasági Bizottsága viszszatérően foglalkozik a változásokkal. Az elmúlt hetekben jelent meg a GKI Gazdaságkutató Rt., a Pénzügykutató Rt., valamint az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet előjelzése a hazai gazdaság várható alakulásáról. Először ezzel kapcsolatban kérdeztük országgyűlési képviselőnket, dr. Ixitorcai János bizottsági elnököt: - Önök milyennek ítélik a gazdasággal foglalkozó kutatók jelzéseit? - Kezdjük a gazdaság növekedésével. Valamennyi előjelzés az USA és az EU éves növekedési ütemének csökkenését jelzi és még így is úgy látják, hogy a gazdaság növekedése hazánkban 5 százalék körüli lesz, amiben továbbra is jelentős szerepet tölt be az export. Bár ezen a területen az előrejelzésekben már ellentmondások is megfigyelhetők. Az Ecostat szakértői például úgy látják, hogy az export dinamikája változatlan marad, de elsősorban a belföldi kereslet dinamikus növekedése miatt az import nagyobb arányban bővülhet az exportnál. A GKI kutatói szerint viszont az idén veszíthet húzóerejéből az export, éppen a belföldi kereslet erőteljes növekedése hatására. - A Kormány kulcskérdésnek tekinti az infláció mértékét. Nos, Ön szerint ez. hogyan alakulhat ? - A GKI prognózisa szerint az infláció az év során csak kissé csökken, és ez a csökkenés is elsősorban csak a második félévben jelentkezik. Jelzésük szerint éves átlagban a fogyasztói árak 9 százalék körül emelkednek. Ettől kedvezőbb az Ecostat prognózisa. Szerintük a dezinfláció folyamata gyorsulhat. Abban közös az egyetértés, hogy a második félév hoz csak e tekintetben jelentősebb változást. Éves szinten 8 százalék körüli inflációt jósolnak. A Pénzügykutató Rt. aggályosnak ítéli a csúszó leértékelés ütemének április 1jétől bejelentett csökkentését, arra való hivatkozással, hogy ez a forint reálfelértékelődését eredményezheti s ezzel együtt az infláció 10 százalék környezetében megmerevedhet. -Milyen változásokat várnak a kutatók a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban? - A mezőgazdaságban az idén a fizetőképes kereslet bővülése prognosztizálható, ami a kiskereskedelmi forgalom 4-5 százalékos bővülését is eredményezheti. Az idegenforgalomban is teljesítménynövekedés várható, a bevételek terén ez a növekedés akár 8-10 százalék is lehet. - A belföldi fogyasztás tehát várhatóan növekszik. Erre mi a pénzügyi fedezel ? - A minimálbér emelése, a reálkeresetek tavalyi évhez viszonyított 4 százalékos emelkedése, és a közszféra bejelentett idei bérfejlesztései miatt lehet számítani a fogyasztás tavalyit meghaladó. 4,5-5 százalék körüli növekedésére. Az előjelzésekből az is kiderül, hogy ezzel együtt csökkenni fog a lakosság megtakarítása, mert a megtakarítások az év folyamán az ingatlanbefektetések irányába áramlanak, ami viszont az ingatlanok árának emelkedését jelentheti. - A költségvetés milyen változása esetén vetődik fel a pótköltségvetés igénye ? - Az előjelzések úgy ítélik, hogy a külkereskedelmi mérleg egyensúlya ugyan romlik, de az államháztartás hiánya a GDP-hez viszonyítva nem haladja meg a 3.5-4 százalékot, és a befektetések szempontjából Magyarország változatlanul vonzó marad. 2-2.5 milliárd euró összegű külföldi működötöké beáramlás várható. Ezek az adatok egyértelműsítik, hogy a költségvetés a terveknek megfelelően alakul, komolytalan dolog lenne máris a költségvetési törvény módosításáról beszélni. • Az évközi nyugdíjkorrekcióról -A gazdasági kabinet úgy döntött, az éves infláció várakozástól eltérő alakulására tekintettel javasolja a kormánynak az évközi nyugdíjkiegészítést. Képviselő úr, a sajtóban, a rádióban és a televízióban számos hír jelent meg arról, hogy még az ősz előtt nyugdíjkiegészítésre kerül sor. Mi indokolja ennek szükségességét? - A nyugdíjemelés összegének tervezésekor - tavaly ősszel - 6 százalékos inflációval és 8,6 százalékos nettó keresetnövekedéssel számoltak. Ebből állapították meg a törvényi előírásoknak megfelelően a 7,3 százalékos nyugdíjemelést. A törvényi szabályozás szerint ugyanis a nyugdíjemelés nagyságát a nettó keresetnövekedés és az infláció együttesen határozzák meg. Ehhez a 7,3 százalékhoz adott még a kormány további három százalékot, így alakult ki az idei 10,3 százalékos nyugdíjemelés. Mivel az év eleje óta eltelt idő világosan megmutatta, hogy a tervezett - 6 százalék körüli - infláció nem tartható, reálisan 7-9 százalék közötti értékkel lehet számolni, április elején a kormány gazdasági kabinetje úgy döntött, javasolja a várható inflációt figyelembe vevő nyugdíjkorrekció végrehajtását. Az idei nyugdíjtörvénybn mind a nettó keresetnövekedés, mind az infláció 50:50 százalékos figyelembevétele szerepel, ennek megfelelően 7-9 százalék közötti inflációt alapul véve 1-1,5 százalék közötti nyugdíjkiegészítés várható. - Sokan az ilyen kicsi nyugdíjemeléseket nem érzik meg, nyugdíjuk vásárlóerejének növekedését nem tapasztalják. - Ha számba vesszük a nyugdíjak elmúlt tíz évbeni változását, azt láthatjuk, hogy azok reálértéke 1990 és 1998 között csökkent. Ebben az időszakban is kiemelkedően rossz volt az 1994 és 1998 közötti, amikor mintegy 10 százalékkal csökkent a nyugdíj reálértéke. 1998-tól érezhető a növekedés, ami éves átlagban meghaladta a 3 százalékot. Bár vitathatatlan, hogy az évenkénti 3 százalék körüli növekedés még nehezen érzékelhető, úgy gondolom, hogy a legutóbbi parlamenti választások óta végrehajtott emelések eredményeként létrejött, több mint 10 százalékos nyugdíj reálérték-növekedés mégis érezhetően könnyített a nyugdíjasok helyzetén. -Etéma zárásaként: a nyugdíjkiegészítésfolyósítása mikorra várható? - A hatályos jogszabály novemberre teszi a nyugdíjak korrekciójához szükséges számértékek és mutatók megállapítását, s ezt követően lehet csak kidolgozni egy esetleges nyugdíjkorrekció mértékét, ma mégis úgy látom, elsősorban a miniszterelnök úr ez irányú nyilatkozatai alapján, hogy a kormány eltökélte, ezzel az 1-1,5 százalék körüli nyugdíjkiegészítéssel nem vár novemberig, hanem az emelést már azt megelőzően. nyáron folyósítják. A roma-kérdésről - Az. elmúlt hónapokban a zámolyi romák ügyével volt tele a média, így nem véletlen, hogy ez a kérdés az. egész országra kiterjedő vitát váltott ki. Hogyan látja Ön a romák helyzetét és jövőbeni sorsát? - Most, amikor a zámolyi romák ügyét említi, eszembe jutnak azok az évek, amikor még jobbára csak cigányokról beszéltünk. Gyermekkorom során a Békés megyei Endrődön sokszor találkoztam cigányokkal. Jártam közöttük, ismertem közülük sokat, voltam putriban is, dolgoztam is, sőt ettem is velük. Egyetemi oktatóként az almaszedés idején gyakran megfordultam Mátészalkán, ahonnét országos hírre vergődött cigánydinasztiák származtak. Talán mondhatom: amennyire kívülről ismerni lehet, annyira ismerem őket. Kétféle emberrel találkoztam köztük is; rendessel és kevésbé rendessel. A legfontosabb tanulság, amit az úgynevezett cigánykérdésben szereztem az, hogy sok pénz kell a feszítő problémák megoldásához, de a pénznél is fontosabb, hogy legyenek emberek - cigányok és nem cigányok -, akik mindekelőtt oktatási és kulturális missziót vállalva biztosítani tudják a cigányok kulturális felemelkedését. A cigánykérdés megoldásához elengedhetetlenül szükséges, hogy legyenek cigány tanítók és művészek, cigány orvosok, mérnökök és legyenek cigány papok is, akik cigányul prédikálnak és cigánymisét celebrálnak. Pénz tehát kell. De kell az a felismerés is, hogy ezen a nem ma, de nem is tegnap kialakult helyzeten sürgősen változtatni szükséges, mert ez a többség és a kisebbség egybehangzó érdeke. A felismerés úgy tűnik mára megszületett, megtörténtek az első lépések is. Remélhetőleg megszületik a rádöbbenés is, hogy bűn volna továbbra is a kicsinyes belpolitikai csatározások szintjén tartani ennek a régi és nagy gondnak a megoldását, mert nem szabad egy pillanatig sem felednünk, hogy ebben a kérdésben is legfőképp emberekről van szó. -A statisztikák szerint Magyarországon ma a roma és a nem roma származásúak között a legnagyobb különbség az egészségi állapotban fedezhető fel. Mit tesz a kormány a különbség megszüntetése érdekében? - Az Egészségügyi Minisztériumban készülő népegészségügyi program megfogalmazása szerint kutatási eredmények nélkül is bizton állítható, hogy: „Magyarországon a cigányság az a legnagyobb létszámú, viszonylag egységesen definiálható csoport, amely minden társadalmi-gazdasági paraméter vonatkozásában a legnagyobb mértékben különbözik a lakossági átlagtól". Ezt a tényt figyelembe véve két és félmilliárd forintot javasol a nemzeti népegészségügyi program tervezete arra, hogy megvalósuljon az Egészségügyi Minisztérium elképzelése aromák egészségügyi állapotának javítására. A tervezet szerint egészségházak létesülnek, amelyekben cigány származású segéd egészségőröket valamint egészségházi felügyelőket képeznek ki és alkalmaznak. - Ezzel kezdődik a program? - Nem, a tárca legelső feladata a védőnők továbbképzése lesz. Az ingyenes tanfolyamon a védőnők nemcsak a hátrányos helyzetűek egészségi problémáival, egészségfejlesztésével ismerkednének meg, hanem kommunikációs és romológiai alapismeretekkel is foglalkoznának. A védőnőket munkájukban segítenék a cigány származású „segédegészségőrök". Erre a feladatra a tárca szerint fiatal, lehetőleg nyolc általános iskolát végzett cigány nők lennének a legalkalmasabbak. A számukra tervezett bennlakásos alapozó tanfolyam három hétig tartana, a teljes kiképzés pedig tizenegy hetet venne igénybe. Ismereteiket a közmunkaprogram keretében, a helyi önkormányzatok bevonásával hasznosíthatnák. - Es mit takar az „egészségház.! felügyelők " megnevezés? - A minisztérium szükségesnek tartja cigányok-lakta településeken új egészségházak létesítését is. Az egészségházban mosási, fürdési lehetőség és főzőtanfolyam tartására alkalmas konyha is lenne. Az intézmények működtetésében szerepet kapnának az egészségház-felügyelők. Az erre alkalmas cigány férfiak ötven órás ingyenes képzést kapnának környezet-egészségtani, pénzügyi és szervezési ismeretekből. - Mennyit szánna minderre a tárca? - A képzésekre mintegy hatvanmillió forintot fordítana, a tervezett, összesen 120 egészségház pedig 2 milliárd 400 millió forintba kerülne. A romák egészségfelmérése, az országos felmérés részeként, mintegy 40 millió forintjába kerül majd a költségvetésnek. - Ön is említette, legfontosabb ezen a téren az. oktatás. Van-e például a felsőoktatásban a továbbtanuló cigányok részére valamilyen speciális támogatás? - Azok a cigány származású fiatalok, akik a hazai felsőoktatási intézményekben, államilag elismert szakképesítést nyújtó képzésben vesznek részt, illetve egyetemi-főiskolai felvételi előkészítőn tanulnak, kaphatnak támogatást az Oktatási Minisztérium közelmúltban kiírt pályázatán. Kérelmet a költségtérítéses képzésű hallgatók, valamint a felsőoktatási intézmények és a velük megállapodást kötő civil szervezetek nyújthatnak be. A pályázat során a minisztérium az idei tanév második, valamint az ősszel induló tanév első félévére biztosít támogatást, illetve nyújt segítséget a kezdőknek. - Esztergom a tanítóképzés egyik bölcsője. A pedagógus-képzésben milyen támogatások nyerhetők el? - A főiskolai-egyetemi előkészítők szervezéséhez hallgatóként 50 ezer forintos támogatás nyerhető el. Költségtérítéses képzés esetén a pedagóguspályát választó roma fiatalok a teljes összegre fedezetet kaphatnak, a más pályát választók maximum 70 ezer forintos segítségre számíthatnak. - Képviselő úr, köszönjük a tájékoztatást! (Pálos) Pályázati felhívás A finnországi Espoo városa kéthetes finn nyelvi kurzusra vár egy esztergomi jelentkezőt, aki a finn nyelvet minimum alap szinten beszéli. A kurzusok, a különböző szintektől függően, júniustól augusztusig tartanak. A pályázat beadásának határideje: 2001. május 24. A pályázat benyújtási helye: Polgármesteri Hivatal Programiroda (Esztergom, Széchenyi tér 1.) Előnyben részesülnek a diákok, a bíráló bizottság döntésénél figyelembe veszi a jelentkezők szociális helyzetét. Bővebb információ a Polgármesteri Hivatal Programirodáján Zelenák Zsuzsánál a 33/413000/150-es telefonszámon. Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottság: Baranya István elnök Köszönetnyilvánítás A Dobó gimnázium 9. osztályába járok. Látássérült vagyok, ami miatt a tananyag elsajátítása a középiskolában még több gondot okoz. Szükségem volt olyan számítógépre, amely megkönnyíti az otthoni felkészülésemet. Ezúton szeretnék köszönetet mondani a Borlai és Fiai Bt.-nek, amiért önzetlen segítséget nyújtott számítógépem és programjainak beszerzésében, mert ezzel nagymértékben hozzájárultak tanulmányaim könnyebb folytatásához. Köszönettel: Benedek Zoltán Esztergom-kertváros Kamarai közlemények • Éljen a lehetőséggel! A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara idén is önálló standdal jelenik meg Esztergomban, a Pünkösdi Vásáron. A kisvállalkozóknak jelentős anyagi megterhelést jelent egy kiállításon való részvétel, ezért a kamara tagjai számára lehetőséget kíván biztosítani a megjelenésre. Várják mindazoknak a jelentkezését (előzetesen telefonon), akik termékeiket, szóróanyagaikat elhelyeznék a kamara égisze alatt. Bővebb információ: 34/513-016 • „Minősített vállalkozás" A lakosság részéről egyre gyakrabban keresik fel a kamarát különböző sérelmekkel, melyek szerint az adott szolgáltató (festő, kőműves, stb.) nem megfelelő minőségű munkát végzett és hosszas hadakozások árán sikerül (vagy nem) orvosoltatni kifogásaikat. Ezért a kamara kezdeményezi tagjai körében a „minősített vállalkozás" státusz létrehozását, mely megszerzéséhez különböző etikai és szakmai normáknak kell megfelelni minden érdeklődő vállalkozónak. Az így létrehozott adatbázist tevékenységek szerint elkülönítve nyilvánosságra hozzuk különböző médiumokban és kiadványokban. Az a vállalkozó, aki a feltételek ellen vét, időszakosan, esetleg véglegesen lekerül a listáról. • Finn, szlovén, ír és osztrák üzletemberek Ajkán A beutazni szándékozó vállalkozások részletes listája (kereslet-kínálat is) megtalálható a kamaránál (34/513016). Kiemelünk néhány tevékenységet, amelyeknél konkrét szolgáltatást keresnek (természetesen kínálat is szerepel az anyagban): Ausztria: sportruházat kereskedőket; fém bútorszerelvények gyártóit; együttműködnének kertépítő, tervező cégekkel; kisméretű autókhoz akkumulátorgyártókat; keresnek bútorasztalos műhelyeket; faház- és épületelem kereskedőket; faanyag és fa termékeket az építőipar számára; márványt vennének; jó minőségű tökmagot; olajos magvakat keresnek. Finnország: kéziszerszámokat, fémmegmunkáló gépeket, szeméttároló edényeket, emelőszerkezeteket, védőeszközöket (kesztyű, fülvédő, stb.); magyarországi alvállalkozókat bőrtermékek készítéséhez; tölgy, bükk bútorokat és bútorkészítőket keresnek; alkalmankénti bedolgozásra varrodákat; feldolgozott tölgyfa anyagokat; alvállalkozókat keresnek dombornyomás, forrasztott elemek előállítására; sima, festett fatermékek előállítására; műanyag termékek, fém akadálymentesítő elemek előállítására; alvállalkozókat kesztyűvarrásra; fémmegmunkálókat. Írország: élelmiszeripari termékeket és utazási irodákat keresnek; borokat importálnának. Szlovénia: együttműködnének szállítmányozókkal, fafeldolgozó cégekkel. • A minőségirányítási rendszerek bevezetése = biztos jövő Keressük azokat a megyei cégeket, amelyek közreműködnek minőségirányítási és más vállalatirányítási rendszerek kiépítésében, bevezetésében és független tanúsító szervezet általi tanúsításánál. Szeretnénk a megyei lehetőségeket felmérni, a helyi szakcégek elérhetőségének ismeretében tevékenységüket ajánlani aminőségirányítási rendszerek bevezetése előtt álló tagvállaltainknak. Köztudott, hogy a magyar vállalkozók kizárólag a megfelelő minősítés megléte esetén válhatnak gazdasági partnerré az EU-ban. Ez már most feltétel, ha külföldre dolgozó magyar cég alvállalkozója kívánunk lenni. Nyilvántartásba vétel: 34/513-016