Esztergom és Vidéke, 2001

2001-05-10 / 18-19. szám

2 Esztergom és Vidéke 2001. június 14. Aktuális kérdésekről - elsó' kézből Beszélgetés dr. Latorcai János országgyűlési képviselővel A hazai gazdaság kilátásairól Már egy éve tartja bizonytalanság­ban a fejlett világot a tőzsdék ingadozó forgalma és gyakori árfolyamesése. A Parlament Gazdasági Bizottsága visz­szatérően foglalkozik a változásokkal. Az elmúlt hetekben jelent meg a GKI Gazdaságkutató Rt., a Pénzügykutató Rt., valamint az Ecostat Gazdaságelem­ző és Informatikai Intézet előjelzése a hazai gazdaság várható alakulásáról. Először ezzel kapcsolatban kérdeztük országgyűlési képviselőnket, dr. Ixitor­cai János bizottsági elnököt: - Önök milyennek ítélik a gazdaság­gal foglalkozó kutatók jelzéseit? - Kezdjük a gazdaság növekedésé­vel. Valamennyi előjelzés az USA és az EU éves növekedési ütemének csökke­nését jelzi és még így is úgy látják, hogy a gazdaság növekedése hazánkban 5 százalék körüli lesz, amiben továbbra is jelentős szerepet tölt be az export. Bár ezen a területen az előrejelzésekben már ellentmondások is megfigyelhetők. Az Ecostat szakértői például úgy látják, hogy az export dinamikája változatlan marad, de elsősorban a belföldi kereslet dinamikus növekedése miatt az import nagyobb arányban bővülhet az export­nál. A GKI kutatói szerint viszont az idén veszíthet húzóerejéből az export, éppen a belföldi kereslet erőteljes növe­kedése hatására. - A Kormány kulcskérdésnek tekinti az infláció mértékét. Nos, Ön szerint ez. hogyan alakulhat ? - A GKI prognózisa szerint az inflá­ció az év során csak kissé csökken, és ez a csökkenés is elsősorban csak a második félévben jelentkezik. Jelzésük szerint éves átlagban a fogyasztói árak 9 százalék körül emelkednek. Ettől kedvezőbb az Ecostat prognózisa. Sze­rintük a dezinfláció folyamata gyorsul­hat. Abban közös az egyetértés, hogy a második félév hoz csak e tekintetben jelentősebb változást. Éves szinten 8 százalék körüli inflációt jósolnak. A Pénzügykutató Rt. aggályosnak ítéli a csúszó leértékelés ütemének április 1­jétől bejelentett csökkentését, arra való hivatkozással, hogy ez a forint reálfel­értékelődését eredményezheti s ezzel együtt az infláció 10 százalék környe­zetében megmerevedhet. -Milyen változásokat várnak a kuta­tók a mezőgazdaságban és az idegen­forgalomban? - A mezőgazdaságban az idén a fize­tőképes kereslet bővülése prognoszti­zálható, ami a kiskereskedelmi forga­lom 4-5 százalékos bővülését is eredményezheti. Az idegenforgalom­ban is teljesítménynövekedés várható, a bevételek terén ez a növekedés akár 8-10 százalék is lehet. - A belföldi fogyasztás tehát várha­tóan növekszik. Erre mi a pénzügyi fe­dezel ? - A minimálbér emelése, a reálkere­setek tavalyi évhez viszonyított 4 szá­zalékos emelkedése, és a közszféra be­jelentett idei bérfejlesztései miatt lehet számítani a fogyasztás tavalyit megha­ladó. 4,5-5 százalék körüli növekedésé­re. Az előjelzésekből az is kiderül, hogy ezzel együtt csökkenni fog a lakosság megtakarítása, mert a megtakarítások az év folyamán az ingatlanbefektetések irányába áramlanak, ami viszont az in­gatlanok árának emelkedését jelentheti. - A költségvetés milyen változása esetén vetődik fel a pótköltségvetés igé­nye ? - Az előjelzések úgy ítélik, hogy a külkereskedelmi mérleg egyensúlya ugyan romlik, de az államháztartás hiá­nya a GDP-hez viszonyítva nem halad­ja meg a 3.5-4 százalékot, és a befekte­tések szempontjából Magyarország változatlanul vonzó marad. 2-2.5 milli­árd euró összegű külföldi működötöké beáramlás várható. Ezek az adatok egyértelműsítik, hogy a költségvetés a terveknek megfelelően alakul, komoly­talan dolog lenne máris a költségvetési törvény módosításáról beszélni. • Az évközi nyugdíjkorrekcióról -A gazdasági kabinet úgy döntött, az éves infláció várakozástól eltérő alaku­lására tekintettel javasolja a kormány­nak az évközi nyugdíjkiegészítést. Kép­viselő úr, a sajtóban, a rádióban és a televízióban számos hír jelent meg ar­ról, hogy még az ősz előtt nyugdíjkiegé­szítésre kerül sor. Mi indokolja ennek szükségességét? - A nyugdíjemelés összegének terve­zésekor - tavaly ősszel - 6 százalékos inflációval és 8,6 százalékos nettó kere­setnövekedéssel számoltak. Ebből álla­pították meg a törvényi előírásoknak megfelelően a 7,3 százalékos nyugdíj­emelést. A törvényi szabályozás szerint ugyanis a nyugdíjemelés nagyságát a nettó keresetnövekedés és az infláció együttesen határozzák meg. Ehhez a 7,3 százalékhoz adott még a kormány to­vábbi három százalékot, így alakult ki az idei 10,3 százalékos nyugdíjemelés. Mivel az év eleje óta eltelt idő vilá­gosan megmutatta, hogy a tervezett - 6 százalék körüli - infláció nem tartható, reálisan 7-9 százalék közötti értékkel lehet számolni, április elején a kormány gazdasági kabinetje úgy döntött, java­solja a várható inflációt figyelembe ve­vő nyugdíjkorrekció végrehajtását. Az idei nyugdíjtörvénybn mind a nettó keresetnövekedés, mind az inflá­ció 50:50 százalékos figyelembevétele szerepel, ennek megfelelően 7-9 száza­lék közötti inflációt alapul véve 1-1,5 százalék közötti nyugdíjkiegészítés várható. - Sokan az ilyen kicsi nyugdíjemelé­seket nem érzik meg, nyugdíjuk vásár­lóerejének növekedését nem tapasz­talják. - Ha számba vesszük a nyugdíjak elmúlt tíz évbeni változását, azt láthat­juk, hogy azok reálértéke 1990 és 1998 között csökkent. Ebben az időszakban is kiemelkedően rossz volt az 1994 és 1998 közötti, amikor mintegy 10 száza­lékkal csökkent a nyugdíj reálértéke. 1998-tól érezhető a növekedés, ami éves átlagban meghaladta a 3 százalé­kot. Bár vitathatatlan, hogy az évenkén­ti 3 százalék körüli növekedés még ne­hezen érzékelhető, úgy gondolom, hogy a legutóbbi parlamenti választá­sok óta végrehajtott emelések eredmé­nyeként létrejött, több mint 10 százalé­kos nyugdíj reálérték-növekedés mégis érezhetően könnyített a nyugdíjasok helyzetén. -Etéma zárásaként: a nyugdíjkiegé­szítésfolyósítása mikorra várható? - A hatályos jogszabály novemberre teszi a nyugdíjak korrekciójához szük­séges számértékek és mutatók megálla­pítását, s ezt követően lehet csak kidol­gozni egy esetleges nyugdíjkorrekció mértékét, ma mégis úgy látom, elsősor­ban a miniszterelnök úr ez irányú nyi­latkozatai alapján, hogy a kormány el­tökélte, ezzel az 1-1,5 százalék körüli nyugdíjkiegészítéssel nem vár novem­berig, hanem az emelést már azt meg­előzően. nyáron folyósítják. A roma-kérdésről - Az. elmúlt hónapokban a zámolyi romák ügyével volt tele a média, így nem véletlen, hogy ez a kérdés az. egész országra kiterjedő vitát váltott ki. Ho­gyan látja Ön a romák helyzetét és jö­vőbeni sorsát? - Most, amikor a zámolyi romák ügyét említi, eszembe jutnak azok az évek, amikor még jobbára csak cigá­nyokról beszéltünk. Gyermekkorom során a Békés megyei Endrődön sok­szor találkoztam cigányokkal. Jártam közöttük, ismertem közülük sokat, vol­tam putriban is, dolgoztam is, sőt ettem is velük. Egyetemi oktatóként az alma­szedés idején gyakran megfordultam Mátészalkán, ahonnét országos hírre vergődött cigánydinasztiák származ­tak. Talán mondhatom: amennyire kí­vülről ismerni lehet, annyira ismerem őket. Kétféle emberrel találkoztam köztük is; rendessel és kevésbé rendessel. A legfontosabb tanulság, amit az úgyne­vezett cigánykérdésben szereztem az, hogy sok pénz kell a feszítő problémák megoldásához, de a pénznél is fonto­sabb, hogy legyenek emberek - cigá­nyok és nem cigányok -, akik mindeke­lőtt oktatási és kulturális missziót vállalva biztosítani tudják a cigányok kulturális felemelkedését. A cigánykérdés megoldásához elen­gedhetetlenül szükséges, hogy legye­nek cigány tanítók és művészek, cigány orvosok, mérnökök és legyenek cigány papok is, akik cigányul prédikálnak és cigánymisét celebrálnak. Pénz tehát kell. De kell az a felisme­rés is, hogy ezen a nem ma, de nem is tegnap kialakult helyzeten sürgősen változtatni szükséges, mert ez a többség és a kisebbség egybehangzó érdeke. A felismerés úgy tűnik mára megszüle­tett, megtörténtek az első lépések is. Remélhetőleg megszületik a rádöbbe­nés is, hogy bűn volna továbbra is a kicsinyes belpolitikai csatározások szintjén tartani ennek a régi és nagy gondnak a megoldását, mert nem sza­bad egy pillanatig sem felednünk, hogy ebben a kérdésben is legfőképp embe­rekről van szó. -A statisztikák szerint Magyarorszá­gon ma a roma és a nem roma szárma­zásúak között a legnagyobb különbség az egészségi állapotban fedezhető fel. Mit tesz a kormány a különbség meg­szüntetése érdekében? - Az Egészségügyi Minisztériumban készülő népegészségügyi program megfogalmazása szerint kutatási ered­mények nélkül is bizton állítható, hogy: „Magyarországon a cigányság az a leg­nagyobb létszámú, viszonylag egysé­gesen definiálható csoport, amely min­den társadalmi-gazdasági paraméter vonatkozásában a legnagyobb mérték­ben különbözik a lakossági átlagtól". Ezt a tényt figyelembe véve két és félmilliárd forintot javasol a nemzeti népegészségügyi program tervezete ar­ra, hogy megvalósuljon az Egész­ségügyi Minisztérium elképzelése aro­mák egészségügyi állapotának javítására. A tervezet szerint egész­ségházak létesülnek, amelyekben ci­gány származású segéd egészségőröket valamint egészségházi felügyelőket ké­peznek ki és alkalmaznak. - Ezzel kezdődik a program? - Nem, a tárca legelső feladata a vé­dőnők továbbképzése lesz. Az ingyenes tanfolyamon a védőnők nemcsak a hát­rányos helyzetűek egészségi problémá­ival, egészségfejlesztésével ismerked­nének meg, hanem kommunikációs és romológiai alapismeretekkel is foglal­koznának. A védőnőket munkájukban segítenék a cigány származású „segéd­egészségőrök". Erre a feladatra a tárca szerint fiatal, lehetőleg nyolc általános iskolát végzett cigány nők lennének a legalkalmasabbak. A számukra terve­zett bennlakásos alapozó tanfolyam há­rom hétig tartana, a teljes kiképzés pe­dig tizenegy hetet venne igénybe. Ismereteiket a közmunkaprogram kere­tében, a helyi önkormányzatok bevoná­sával hasznosíthatnák. - Es mit takar az „egészségház.! fel­ügyelők " megnevezés? - A minisztérium szükségesnek tartja cigányok-lakta településeken új egész­ségházak létesítését is. Az egész­ségházban mosási, fürdési lehetőség és főzőtanfolyam tartására alkalmas kony­ha is lenne. Az intézmények működte­tésében szerepet kapnának az egész­ségház-felügyelők. Az erre alkalmas ci­gány férfiak ötven órás ingyenes kép­zést kapnának környezet-egészségtani, pénzügyi és szervezési ismeretekből. - Mennyit szánna minderre a tárca? - A képzésekre mintegy hatvanmil­lió forintot fordítana, a tervezett, össze­sen 120 egészségház pedig 2 milliárd 400 millió forintba kerülne. A romák egészségfelmérése, az országos felmé­rés részeként, mintegy 40 millió forint­jába kerül majd a költségvetésnek. - Ön is említette, legfontosabb ezen a téren az. oktatás. Van-e például a fel­sőoktatásban a továbbtanuló cigányok részére valamilyen speciális támoga­tás? - Azok a cigány származású fiatalok, akik a hazai felsőoktatási intézmények­ben, államilag elismert szakképesítést nyújtó képzésben vesznek részt, illetve egyetemi-főiskolai felvételi előkészí­tőn tanulnak, kaphatnak támogatást az Oktatási Minisztérium közelmúltban kiírt pályázatán. Kérelmet a költségté­rítéses képzésű hallgatók, valamint a felsőoktatási intézmények és a velük megállapodást kötő civil szervezetek nyújthatnak be. A pályázat során a mi­nisztérium az idei tanév második, vala­mint az ősszel induló tanév első félévé­re biztosít támogatást, illetve nyújt segítséget a kezdőknek. - Esztergom a tanítóképzés egyik bölcsője. A pedagógus-képzésben mi­lyen támogatások nyerhetők el? - A főiskolai-egyetemi előkészítők szervezéséhez hallgatóként 50 ezer fo­rintos támogatás nyerhető el. Költség­térítéses képzés esetén a pedagóguspá­lyát választó roma fiatalok a teljes összegre fedezetet kaphatnak, a más pá­lyát választók maximum 70 ezer forin­tos segítségre számíthatnak. - Képviselő úr, köszönjük a tájékoz­tatást! (Pálos) Pályázati felhívás A finnországi Espoo városa két­hetes finn nyelvi kurzusra vár egy esztergomi jelentkezőt, aki a finn nyelvet minimum alap szinten be­széli. A kurzusok, a különböző szintek­től függően, júniustól augusztusig tartanak. A pályázat beadásának ha­tárideje: 2001. május 24. A pályázat benyújtási helye: Polgármesteri Hi­vatal Programiroda (Esztergom, Széchenyi tér 1.) Előnyben részesülnek a diákok, a bíráló bizottság döntésénél figye­lembe veszi a jelentkezők szociális helyzetét. Bővebb információ a Pol­gármesteri Hivatal Programirodáján Zelenák Zsuzsánál a 33/413­000/150-es telefonszámon. Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottság: Baranya István elnök Köszönetnyilvánítás A Dobó gimnázium 9. osztályába járok. Látássérült vagyok, ami miatt a tananyag elsajátítása a középisko­lában még több gondot okoz. Szük­ségem volt olyan számítógépre, amely megkönnyíti az otthoni felké­szülésemet. Ezúton szeretnék kö­szönetet mondani a Borlai és Fiai Bt.-nek, amiért önzetlen segítséget nyújtott számítógépem és program­jainak beszerzésében, mert ezzel nagymértékben hozzájárultak tanul­mányaim könnyebb folytatásához. Köszönettel: Benedek Zoltán Esztergom-kertváros Kamarai közlemények • Éljen a lehetőséggel! A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara idén is önálló standdal jelenik meg Eszter­gomban, a Pünkösdi Vásáron. A kis­vállalkozóknak jelentős anyagi meg­terhelést jelent egy kiállításon való részvétel, ezért a kamara tagjai szá­mára lehetőséget kíván biztosítani a megjelenésre. Várják mindazoknak a jelentkezését (előzetesen telefonon), akik termékeiket, szóróanyagaikat el­helyeznék a kamara égisze alatt. Bő­vebb információ: 34/513-016 • „Minősített vállalkozás" A lakosság részéről egyre gyakrab­ban keresik fel a kamarát különböző sérelmekkel, melyek szerint az adott szolgáltató (festő, kőműves, stb.) nem megfelelő minőségű munkát végzett és hosszas hadakozások árán sikerül (vagy nem) orvosoltatni kifogásaikat. Ezért a kamara kezdeményezi tagjai körében a „minősített vállalkozás" státusz létrehozását, mely megszerzé­séhez különböző etikai és szakmai normáknak kell megfelelni minden érdeklődő vállalkozónak. Az így lét­rehozott adatbázist tevékenységek szerint elkülönítve nyilvánosságra hozzuk különböző médiumokban és kiadványokban. Az a vállalkozó, aki a feltételek ellen vét, időszakosan, esetleg véglegesen lekerül a listáról. • Finn, szlovén, ír és osztrák üzletemberek Ajkán A beutazni szándékozó vállalkozá­sok részletes listája (kereslet-kínálat is) megtalálható a kamaránál (34/513­016). Kiemelünk néhány tevékenysé­get, amelyeknél konkrét szolgáltatást keresnek (természetesen kínálat is szerepel az anyagban): Ausztria: sportruházat kereskedő­ket; fém bútorszerelvények gyártóit; együttműködnének kertépítő, tervező cégekkel; kisméretű autókhoz akku­mulátorgyártókat; keresnek bútor­asztalos műhelyeket; faház- és épület­elem kereskedőket; faanyag és fa ter­mékeket az építőipar számára; márványt vennének; jó minőségű tök­magot; olajos magvakat keresnek. Finnország: kéziszerszámokat, fémmegmunkáló gépeket, szeméttá­roló edényeket, emelőszerkezeteket, védőeszközöket (kesztyű, fülvédő, stb.); magyarországi alvállalkozókat bőrtermékek készítéséhez; tölgy, bükk bútorokat és bútorkészítőket ke­resnek; alkalmankénti bedolgozásra varrodákat; feldolgozott tölgyfa anya­gokat; alvállalkozókat keresnek dom­bornyomás, forrasztott elemek előál­lítására; sima, festett fatermékek előállítására; műanyag termékek, fém akadálymentesítő elemek előállításá­ra; alvállalkozókat kesztyűvarrásra; fémmegmunkálókat. Írország: élelmiszeripari terméke­ket és utazási irodákat keresnek; bo­rokat importálnának. Szlovénia: együttműködnének szállítmányozókkal, fafeldolgozó cé­gekkel. • A minőségirányítási rendszerek bevezetése = biztos jövő Keressük azokat a megyei cégeket, amelyek közreműködnek minőség­irányítási és más vállalatirányítási rendszerek kiépítésében, bevezetésé­ben és független tanúsító szervezet általi tanúsításánál. Szeretnénk a me­gyei lehetőségeket felmérni, a helyi szakcégek elérhetőségének ismereté­ben tevékenységüket ajánlani aminő­ségirányítási rendszerek bevezetése előtt álló tagvállaltainknak. Köztu­dott, hogy a magyar vállalkozók kizá­rólag a megfelelő minősítés megléte esetén válhatnak gazdasági partnerré az EU-ban. Ez már most feltétel, ha külföldre dolgozó magyar cég alvál­lalkozója kívánunk lenni. Nyilvántar­tásba vétel: 34/513-016

Next

/
Thumbnails
Contents