Esztergom és Vidéke, 2000

2000-03-09 / 10-11. szám

MÚLT idéző 2000/1 felnémet Walprecht személynévből származik. E három név továbbélése a lakosság bizonyos mértékű folyamatosságát jelentheti (Sinka i.m. 97. oldal). Van még egy széles körben elteijedt név e korból, városunk germán eredetű neve a Gran, mely német nyelvterületen a mai napig élő név. Az avarok (567-803) idejéből nincsenek értesüléseink. Nagy Károly hadműveletei a Dunakanyarig teijedtek és a 804-ben a frankok és avarok között kötött Capitulare a kereskedelmet szabályozta. Ez idő tájt a győztes frankok az avarok egy csoportját Bécs-GyőrSzombathely háromszögbe telepítették. A volt avar utak és a felszabadult szláv szolgáik között tovább folyt a háborúskodás, s 811-ben Aix la ChapeUe-ben az avar követek bepanaszolták a szlávokat, hogy állandóan zaklatják őket. Új érdekes adat 826-ból van, II. Jenő pápa az avar és szláv törzsfőkhöz valamint térítő püspökeikhez intézet levelében azon kívánságának ad kifejezést, hogy Pannónia azon helyein állítsanak fel püspökségeket, ha ez lehetséges, ahol a régi egyházak nyomai az egykor létezett püspöki székekre mutatnak. Hol lehettek ezek a püspöki székek, csak következtetni lehet Piligrim passaui püspöknek 974. év elején VI. Benedek pápához küldött jelentéséből és a Szent István által alapított püspökségek helyéből: Esztergom, Győr, Veszprém, Pécs (Sinka i.m.70. oldal). 830-ban Jámbor Lajos rendet akart teremteni Pannoniában az avarok és szlávok között, ezért az elfoglalt területeket igazgatásilag Ostmarkhoz csatolta, több megyét alakítva ki. A legkeletibb megye (gau) neve Ostergau, a székhelye Osterringun (Esztergom) lett (Sinka i.m. 89. oldal). A kialakult békés állapotban a kereskedelem, a halászat fellendült és a híres dunai halnak a toknak, frankul esturgeon-nak nagy piaca lett Osterringunban. Dr. Balogh Albin: Esztergom Szent István korában című Esztergom régi elnevezései munkájában az 1938-as Emlékkönyv 58. oldalán meg is jegyzi: „esturgeon veszedelmes hasonlóságot mutat Esztergom nevéhez". A békés évek 873-ig tartottak, akkor Kadoman Ostmark hercege és I. Szvatopluk morva fejedelem háborúja során I. Szvatoplukot elfogták, mire a szlávok Sklagamár (Slavomér) vezetése alatt fellázadtak és az Ostmarkot dúlták. Ekkor égették fel Osterringunt és az esturgeon piacát (Sinka i.m. 68-70. oldal). Máthes 1827. évi cikkében azt írta, hogy a bazüika alapozása miatt 1822-ben a Szent István első vértanú templomának és a hozzákapcsolódó épületek lebontásakor a templom alatt talált papi ember csontjain égési nyomokat láttak ésjjüspöki jelvényeket találtak mellette. Őszerinte II. Jenő pápa felhívására alapított osterringuni püspökség utolsó püspöke lehetett a talált halott. Dr. Leopold Antal: Szent István király születéshelye című munkájában az 1938-as Emlékkönyv 18-22. oldalán ezt nem tartja hihetőnek. 874-ben Karloman és I. Szvatopluk Forcheimben kibékült. Majd 884. évi königstettei egyezményben Vastag Károly császártól I. Szvatopluk hűbérül kapta egész Pannoniát, ezért 885-ben székhelyül birodalma közepén Osterringunt választotta, amit szlávul Ostrigonnak neveztek el. Ekkor lett a germán Plintenbergből Visegrád (Sinka i.m. 106-107. oldal). A várhegy és a Duna közötti honfoglalást megelőző település neve a későbbi oklevelekben de Calidis aquis (Víziváros) volt, melynek közvetlen a hévízű tó melletti részét a Szent Tamás hegy alatt valószínű ebben az időben nevezték el Tapulcha (Toplycha, Topulcha)-nak (Sinka i.m. 97. oldal). 894-ben I. Szvatopluk meghalt, utána II. Mojmir lett a fejedelem Ostrigonban, öccse II. Szvatopluk pedig Veszprémben székelt. Kettejük közötti 898/99ben vívott kétéves harcból II. Mojmir került ki győztesen. Azonban 899-ben Arnulf császár meghalt, így a magyarokat nem kötötte tovább a császárral kötött szerződés és 900-ban megszállták a teljes Dunántúlt. II. Mojmir Nyitrára tette át székhelyét Anonymus a honfoglalással kapcsolatban Bellarad nevű várról ír, amelyet a magyarok létrával ostromoltak. „Bellaradban a szláv Bjelihoradot, Belahradot (Fehérvár) ismerjük fel, mely - véleményünk szerint nem lehet más, mint Esztergom"- írta Sinka i.m 106. oldalán. II. Mojmir nem törődött bele a kudarcba, hanem vissza akarta hódítani Pannoniát, ezért Komáromnál átkelt a Dunán, Bánhidánál harcba szállt a magyarokkal és döntő vereséget szenvedett. Veresége akkora volt, hogy minden birtoka a magyaroké lett ezzel befejeződött a honfoglalás (Sinka i.m. 107. oldal). Ekkor Árpád fiának, Zsoltnak (Zoltán, Zulta, Zaltas) adta feleségül lányát, Hanzát (Hanca, Hanka, Johanna) (Sinka i.m 85/86. oldal). Mint érdekességet jegyzem csak meg, hogy Püismarót határában van Hamza partjai nevű terület Géza fejedelem (972-997) idejében Szent Adalbert prágai püspök Esztergomban járván, a Várhegyen bálványt talált, melynek neve Striga volt és azt felégette. Talán a striga-várból lett Strigonium, írta Sinka i.m. 89/90. oldalán. Van aki szerint Esztergom latin neve a szláv Strigon személynévből származott (Sinka i.m. 88. oldalán). Ugyancsak Géza-kori elnevezésnek tartja Győrffy György: István király és műve 153. oldalán az Esztrigon elnevezést, mely bolgár eredetű, bőrpáncélt készítő bolgár kézművesek települését jelentette. Szent István (997-1038) korából való névadásnak tartja Schünemann Konrád Esztergom nevét melyet a szláv Streg (torony) és Goron (Gran, Garam) szókapcsolatból vezeti le, dr. Balogh Albin szerint az .1938-as Emlékkönyv 55/56. oldalán. Szent István pénzein Regia Civitas felirat jelzi Esztergomot Regensburg mintájára (Győrffy szerint i.m. 153. oldalán), ugyancsak itt úja: Asrik esztergomi érsek székhelyét ad Sobottin néven jelöli a Szent Adalbertről írt Passió a XI. században. 1079/80-ból való az első hiteles feljegyzés: Strigonensis (Győrffy i.m. 153. oldalán). A XI. század végén Cosmas cseh krónikás „urbs Strigonia"-t ír (Sinka i.m. 89. oldalán). 1156-ban Martirius érsek oklevelében Sügranensis helynév szerepel, de a kutatók ezt elírásnak tartják (Sinka i.m. 88. oldalán). 1100-as évek végén Esztergom magyar neve Esztrigun (Sinka i.m 89. oldalán). 1200-as években a szláv Ostrigon Ostrichon-ra változott (Sinka i.m. 89. oldalán). 1527-ben a város neve Yzteregon és Yztragon (Sinka i.m. 86. oldalán). 1543-1683 között a török korban Uszturgum és Uszturgan volt Esztergom neve (Sinka i.m. 89. oldalán). Az előző, vagyis a XIX. században Strigonium-Gran-Esztergam volt a mai Esztergom neve. (Ugyanis idén még a XX. század és a 13. évezred utolsó évét tapossuk, mivel egy évszázad 100, egy évezred pedig 1000 évből áll. Ezt Szent István idejében jól tudták, azért tették a koronázást az új évezred, 1001 Újév napjára, ami akkor egybeesett Jézus születése napjával, a Karácsonnyal. A Gergely pápa általi naptárreform szétválasztotta a két ünnepet, ezért a mai naptár szerint 1000 Karácsonya és 1001 Újéve ugyanazt a napot jelenti.) Ki-ki ízlése szerint választhat a kínálatból! Németh Ferenc Blériot 1909-es nevezetes repülése megsokszorozta a repülés iránt érdeklődők számát. Természetesen voltak, akik már meglévő tapasztalatokat és elméleti alapokat felhasználva újabb és újabb repülőszerkezeteket építettek. Mások pedig - már akkor is - igyekezek kihasználni a hiszékeny emberek naivitását némi anyagiak szerzésére. Vagy csak szerény tájékoztatást kívántak nyújtani némi forgalomnövelés cáljából. Az Esztergomi Friss Újság szemfüles riportere kíséri figyelemmel a helybéli eseményeket 1909 októberi tájékoztatása szerint ebben az időben Porgesz Béla, a Korona tulajdonosa tárgyal a Blériot-repülés budapesti felvételeinek átadásáról. Városunkat pedig útba ejti Magyar Vince. Látogatásáról így ír az újság: „... Repülés jegyében fogy az esztendőnek minden napja. Az újságok tele vannak sikerült és nem sikerült felszállások hírével, s mint a gomba, úgy terem a sok feltaláló. Tegnap este Esztergomnak is volt szerencséje egy ilyen madár-emberhez. Repülni ugyan nem repült, de bizonykodott, hogy ért hozzá, nyomban meg is invitálta a kétkedőket, hogy menjenek el vele Kiskunhalasra, ahol a repülőgépe fából megvan. Az illető Magyar Vince kiskunhalasi pékmester, s Esztergomi repülőterek azért jött, hogy Esztergomban pénzt szerezzen repülőgépének költségeihez. A repülőgép alkatrészeit alumíniumból kívánja elkészíteni, de miután már afaalkotmányra egész vagyonát elköllötte, bejárja az országot, hogy a pénzt, lia apránként is, de összegyűjtse. - A magyar nemzet büszke lehet, ha én felszállok - mondta -, mert koronánként szedem össze azt a 17 ezer koronát, melybe a gépem kerül. Papírosból egy szivardobozban meg is volt a repülőgépe. Oly sokáig magyarázta a méreteket és azt, hogy az összes repülőemberek szamarak, hogy végtére egy koronával mi is hozzá akartunk járulni a magyar repülés dicsőségéhez, mikor a feltaláló kijelentette, hogy sajnos a magyar embereknek nincs nagy érzékük a repülés iránt, mert Kiskunhalastól idáig nem hogy valamit gyűjtött volna, hanem alig tud az adományokból megélni, most sincs pénze a tovább utazáshoz. - Hát hogy megy tovább gyűjteni? kérdeztük. - Hát, ha volnának szívesek, kérem, annyit adni, hogy Érsekújvárig vonaton elmenjek. Adtunk neki két koronát, mire ő megjegyezte- Ebből most megvacsorázom, aztán megyek gyalog. És szinte látjuk a feltalálót, aki úgy látszik mindég feltalálja magát, amint a hóna alatt a repülőgéppel gyalogol..." A továbbiakban is a napi hírekben követi az újság az esztergomi repülőeseményeket. : „Rusz Erik Esztergomban állomásozó 76-os gyalogezredbeli hadnagy, mint ismeretes régebb idő óta kísérletez egy repülőgépnek saját tervei szerint való megszerkesztésével. Most mint értesülünk, gépét, mely eddig csak primitív anyagból volt összeállítva, egy fővárosi vállalat teljesen tökéletesíti. A repülőgép rövid idő alatt kész lesz, és Rusz a Strázsa-hegy alatti nagy gyakorlótéren fog vele először felszállni." Néhány nappal később: „Rusz Erik, esztergomi 76-os gyalogezredbeli hadnagy tudvalevőleg egy aeroplán mintát szerkesztett, mely szakértők véleménye szerint valósággal mintája az egyszerűségnek." 1909. december 2-án az esztergomi repülőgépről: „Rusz Erik 76-os hadnagynak repülőgépe már legközelebb megérkezik Esztergomba, hogy kipróbálják. A repülőgép modelljét a legjelesebb aviatikusok is igen praktikusnak tartják. Súlyelosztása és kitűnően kormányozható volta miatt a legnagyobb sikereket várják el tőle. A fővárosi Bárdy-garázs, mely a repülőgép modelljét készíti el, egyik mérnökét Párizsba küldte, hogy a gép hajtásához szükséges Darraque-féle benzinmotort beszerezze és teljesen Rusz előírása szerint szereltesse fel. Rusz Erik már a legközelebb érintkezésbe fog lépni a megyei és városi hatóságokkal a kísérleti helynek kijelölése iránt. Szerinte legkedvezőbb hely volna a nagy katonai gyakorlótér mellen Tát felé elterülő sikság, ahol a gép részére szolgáló félszert is felállíthatná." Ez valóban a városhoz legközelebb található, a célnak megfelelő terület volt. Néhány évvel később (1911) ezen a területen landolt Székely Mihály a nevezetes Bécs-Budapest-Bécs repülése alkalmával, Pischof Autoplan gépével. Sajnos Rusz Erikről többé nem esett szó!? A Rusz által kiszemelt területen még a 30-as években is volt fel- leszállás. Például az 1936. szeptemberi sportbemutató és repülőgépavatás alkalmával. Rexa Iván