Esztergom és Vidéke, 2000

2000-03-09 / 10-11. szám

2000/1 MÚLT idézd 1848. március 25. A városegyesítési törekvések 1848-as dokumentumaiból Esztergom szabad királyi város választmánya első ízben 1848. március 22-én juttatott el egy levelet Andrássy Mihályhoz, a vármegye alispánjához a városrészek - Esztergom királyi város, Szentgyörgymező, Szenttamás és Víziváros - közigazgatási egyesítése és az egységes nemzeti őrsereg ügyében, majd március 25-én Pinke István főbíró már a Vármegyéhez intézett újabb folyamodásban az egyesülési javaslatok azonnali kidolgozására küldöttség kirendelését is kéri. A dokumentumokat - amelyek rövidesen kötetben is megjelennek - a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára őrzi. Szöveg- és betűhív közlésével egyben a kor hangulatát is érzékeltetni kívánjuk. 1848. március 22. Tekintetes Első Alispán ur! Azon nagyszerű mozgalmak, melylyek az emberi szabadság kivivására, a jogegyenlőségre egész Európát felvillanyozták, körünkbe is elhatott, s f[olyó] é[vi] martius 18-kán szab[ad] kir[ályi] Esztergom városában, szomszédozó Szent Tamás, Érsek város és Szent György mező városok számos lakosainak hozzájárultával, ósnépgyülést tartottunk a személy és vagyon bátorság őrködése felett intézkedendő. A nagyszerű átalakulás, melly hazánkban új életet szült, a nép összhangzására új intézményeket igényel, s mi hálát adunk Istenünknek, hogy azon roppant események, mellyek a polgári jogok és kötelességek egyenlő felosztására történtek, békés uton, polgári vér nélkül fejeztettek be. Felséges urunk királyunk, királyi trónját a polgárok bizodalmára fektette, s e szerint minden hazafinak kötelessége azt hiven meg őrzeni, életével és vagyonával fentartani. És ezen érzettől át hatva, Esztergom város polgársága hazafiúi kötelességéhez sorozá a nemzeti órseregnek önkényes hozzájárulástali felállítását elhatározni addig is, míg a törvényhozás e tárgyban minden hazafira kötelezőleg intézkedni fog,- és pedig előzőleg azért, mert az átalakulás korszakában találkozhatnak a nemzeti közszabadságnak olly ellenségei, kik a közbékét, nyugalmat, a személyt és vagyont háborgatni s megtámadni vakmerősködhetnek, a becsületes hazafinak pedig, valamint az alkotmányos szabadságot, úgy a személy és a vagyon bátorságot megőrzeni egyik legszentebb kötelessége. Midőn tehát a nemzeti őrsereg felállítását elhatározá, lelkes szózatok emelkedtek a szomszédozó mezővárosok lakosaiból a hozzánki csatlakozásra, melylyet Esztergom polgársága hőn karolván fel, azon reménnyel, hogy nem sokára, midőn az úrbéri viszonyok kiegyenlítve lesznek, úgy is egy város leendünk. Mi az érdemes szomszédozó mező városok lakosait mint testvéreket tárt kebellel fogadandjuk, mind a mellett mégis arra kértük és szólítottuk, hogy az eddigi viszonyokat, meddig a törvény jelen állapotában fenmarad, tiszteletben tartsák, és ezt az új törvények szentesítése előtt ők se akarják megcsorbitani. Tekintetes első Alispány ur! Úgy hisszük, teljesen megvan győződve, mint mi, hogy az összeolvadás nem a hatóságok felforgatására vagy megsértésére van irányozva, hanem tudva vannak a törvény javaslatok, mellyek nem sokára Felséges urunk királyunk által megszentesitetnek, tudva van, hogy az úrbéri tartozások a status által lészen kifizetve, s így a hazának mindegyik lakosa e tekintetben szabad polgár lesz; és hogy mennyiben és miképen lehet e négy testvérvárost egyesíteni, melly egyesülésből mindegyikre kimondhatlan haszon áradna, nem tartozik tüzetesenjelen tárgyunkhoz, mert mi a fenálló viszonyokat, meddig a törvényhozás más téren működni nem enged, épségben és teljes ügye keze tünk el fentartatni kívánjuk. De miután rendkívüli események érhetik édes hazánkat, itt a csatlakozás, a testvéri egyetértés minden esetre főfontosságú, s a béke és nyugalomnak legfőbb biztosítéka, és legnagyobb támasza egyedül az eggyé fort erő. Midőn tehát a szomszédozó mező városok lakosai hazaifiúi (sic!) érzettel összeforrottan, velünk együtt és egybe akarják a közbéke és nyugalom fentartására a nemzeti őrséget felállítani, ezen akarat felől szükségesnek láttuk a tekintetes első Alispán urat értesíteni, egyszersmind teljes bizodalommal felkérni, hogy ezen egyesülést megyei és személyes közremunkálkodásával ápolni, elősegíteni méltóztassék. És midőn kérésünkhezi hozzájárulását teljes bizodalommal reméljük, méltóztassék hozzánk, mint a nemzeti őrsereg alakítására, ugy a béke és nyugalom fentartására őrködő választmányhoz minélelőbb a megye részéről is tagokat küldeni, kik velünk együtt a király, alkotmányos szabadság, testvéri egyetértés, béke és rend fentartásán őrködni fognak. Kelt Esztergomban 1848. évi martius 22-kén tartott választmányi ülésből Megkülönböztetett tisztelettel maradván a választmány megbízásából. (Forrás: K-EMÖL IV. 1002. - Esztergom szab. kir. város iratai, 1848. 1. 220. Fogalmazvány.) A Komárom-Esztergom Megyei önkormányzat Levéltárában őrzött dokumentumokat közli: Bencze Cs. Attila Tekintetes Vármegye! Azon nagyszerű események közt, mellyek magyar hazánkat ujjá és szabaddá varázsolták, az egyes községekben is emelkednek kivánatok, mellyek szerint a helyhatósági érdekek a korigényeihez képest kiegyenlitendők. És miután a szabad honpolgárnak a szabad gondolat és szabad föld megadatik, mind Esztergom Szabad Királyi Város, mind Sz[ent] Tamás, Érsekváros és Sz[ent] György mező városok lakosai, a régóta keblök meleg érzetével tápláló egyesülési vágyat többé már nem titkolván, valósággal életbe léptetni kívánják. Már a négy testvér város természet adta fekvésénél fogva úgy is egyé alkottatván, s eddig is csak a múlt időkben támadt viszonyok szakiták szét egymástól; de miután az úri viszonyok törvény által minden órán megszüntetni fognak, és a jog egyenlőség életet nyer, mind a négy város érdeke, mind politicai, mind köz gazdászati, mind pedig a közbátorság és rend fentartása tekintetéből a szoros egyesülést, egy testbe forradást kívánja. Ekép, midőn mind a négy szomszédozó város közjava az egységet igényli, azon érdeknél fogva, mennyiben az egyesülendő Szent Tamás, Érsekváros és Sz[ent] György mező városok a megyei közhatóság alatt állanak, bizodalmas tisztelettel kéljük a Tekintetes Vármegyét, méltóztassék az egyesülés nagy eszméjének a létező hatósági viszonyok kiegyenlítése mellett miképen lehető felfejlesztésére közgyülésileg küldötséget rendelni, melly vélünk vegyes választmányilag a javaslatot elkészítené. Addig is azonban míg az egyesülés valósággá lészen, a közbátorság és rend szigorú megőrizhetése mulaszthatlan kötelességgé teszi, hogy a négy városban hatóságilag felállítandó nemzetőrségnél, ha netalán a még fen álló viszonyoknál fogva még most szoros és tellyes egység forró óhajtásunk szerint eszközölhettő nem volna is, összhangzás légyen;- és e czélra már Te[kin]t[e]tes Andrássy Mihál első Alispán úr f[olyó] e[sztendő] marczius 22én választmányilag fel is kéretett, méltóztassék tehát a Tekintetes Vármegye e tekintetben is hova hamarébb az első Alispán Úrhoz intézet levelünk tartalmánál fogva intézkedni. Megkülönböztetett tisztelettel maradván kelt Esztergomban Marczius 25én tartott választmányi ülésből. Tekintetes Vármegyének alázatos szolgája Pinke István mp. v[áros] bírája és Választmányi Elnök. (Forrás: K-EMÖL IV. 101.a. - Esztergom vármegye közgyűlési iratai, 779/1848. közgyűlési szám Megjegyzés: A levelet március 27-én iktatták a vármegyénél, és vezérelték a március 28-án tartott közgyűlés elé. A vármegye jegyzőkönyvében rögzített végzést az irat hátoldalára is rávezették: ,,Sz[abad] klirályi] Esztergám városnak a 3. szomszédozó mezővárosokkali összeforraszlása érdemibeni javallat előterjesztése, a köz csend fentartásával és nemzet őrsereg életbe léptetésével foglalkozó, s e részben szinte a város részérül kiküldendő választmánnyal egyetértőleg működendő középponti választmány utasíttatik.") Mi történt Mária Terézia szobrával? Már hírt adtunk arról, hogy többen kezdeményezték: városunkban ismét fel kellene állítani azt a Mária Teréziát ábrázoló szobrot, amelyet még az 1700-as évek végén elődeink készíttettek. Eleddig még pontosan azt sem lehetett tudni, hol állt utoljára, mi is történt vele az 1848-as események forrongásai közepette. Nos, kutatásaink részben sikerrel jártak, most első ízben közölhetünk egy olyan dokumentumot, amely fogódzói kínál a „ rejtély" megfejtéséhez, a további kutatásokhoz. Ez egy hivatalos jelentés, amely a szabadságharc leverése után íródott. A címzett Jagasics Sándor, a megye élére frissen kinevezett királyi biztos, aki már 1849. szeptember 18-án fontosnak tartotta, hogy e szobor ügyében jelentéstételre hívja fel Esztergom akkori főpolgármesterét. A királyi biztos „rendeletét" még nem sikerült fellelnünk. Nagyságos Királyi Biztos Úr! Az e folyó hó 18-án - 126-ik sz[ám] aflatt] kelt rendelete nyomán, boldog emlékű Maria Terézia Királnőnek a forradalmi pártütő kormány főnökei által szét romboltatni, jelenleg pedig helre állíttatni meg hagyott Emlék szobra kiegészítése, s illő helen leendő fel állítása tárgyában tisztelet tellyesen van szerencsém előterjeszthetni, miszerént még a múlt században a piacz közepén a nagy és felejthetlen nevű Királynőnek örök tisztelet jeléül Eleink által fel állíttatni rendeltezen Emlék miatt, idő jártával, a népesedés szülte nagyobb országos és heti vásárok tartására szolgáló tér megszorítva lenni tapasztaltatván, (l]823-ik évi Decembfer] 10-én, s [ 1 ]824-ik évi február 16-án kelt tanátsi felterjesztésre, Április 7-ik és Nove[m]b[e]r 10-én [1]824. leérkezett Felsőbb Kormány Széki engedelem mellett, a piacztól a Buda uttzai kaszárnya átellenébe lévő téren állíttatott fel, és miután ezen változásra szolgált ok naponta inkább növekednék, és annak azon helyre állítása a Tér nevezetes meg szorításával volna egybe kötve, úgy vélném: miként az úgy nevezett Rotunda előtti tér e czélra, kellő készület által, leg illőbb, s díszesbb hely lehetne. Kelt Esztergámban Sept[em]ber 19-én [1]849. Nagyságodnak alázatos szolgája Takács Istvány sk. fopolg[ár]mester. (,Forrás: K-EMÖL IV. 151. - 146/1849. számú cs. kir. biztosi irat Hátirat a címzett saját keze által: „A Rotunda piaczán részint a Templomnak közelsége, részint a szükséges felügyelésnek távolsága miatt MTheresia szobrát felálítani nem lehetvén, a polgármester gondoskodjék más alkalmas helyről." Az újabb javaslatot előterjesztő iratról ezidáig szintén nem tudunk.