Esztergom és Vidéke, 2000

2000-02-10 / 6. szám

4 Esztergom és Vidéke 2000. február 10. Ismét a kórházról Február 3-ai lapszámunkban adtuk hírrül, hogy az idén nyáron lesz száz éve a Vaszary Kolos Kórház alapkőletételének. Szerte a városban hallani a rémhíreket: Csődbejutott a kórházunk? Van még egyáltalán betegel­látás? Miért utaznak a kórházi kezelésre szorulók a fővárosba és a megyeszékhelyre? Bezárják a százéves kórházat? Ilyen és hasonló kér­dések záporoznak olvasóink köréből. Olyan mérvű a közvélemény érdek­lődése, hogy az okokról, a kialakult helyzetről, valamint a várható meg­oldásról az orvostársadalom választott testületének vezetőjét, dr. Tőrös Péter főorvost kértük beszélgetésre, aki 15 éve vezető főorvos, maga is érzi az ellentmondásokat, amelyek „fekélyesítik" intézményünket. - Csődhelyzet van a kórházban? - Pénzügyileg mindenképpen. Öt­százmilliós kifizetetlen kötelezettsége­ink vannak, természetesen ez már a ka­matos kamatokkal ennyi. Tudomásul kell venni mindenkinek, hogy ezt öne­rőből nem lehet megoldani. Minden ilyen irányú ígérgetés csalárd. Itt járt a miniszter, a politikai államtitkár, ígére­tet adtak 160 milliós támogatásra, ami részmegoldás lehetne, de ebből sem lát­tunk még egyetlen fillért sem. -Milyen helyzetet teremtett a kórház­nak a megyéhez történt átadása? - Ma már tisztán látjuk, ez alapvetően elhibázott lépés volt az akkori önkor­mányzati testülettől. Igaz ugyan, hogy akkor egyikünk sem látta ennek a követ­kezményét. A megyétől nem kaptunk semmit, bár beszálltak a rekonstrukció­ba, de ezt akkor a város is megtehette volna. Skizofrén helyzet teremtődött: a város, a térség a tulajdonos, a megye pedig a működtető. Nekik nem szívü­gyük a kórház, nem érzik magukénak. Ezen példáüan gyorsasággal változtatni kell. Vissza kell venni és a magunkénak tekinteni, a jó gazda gondosságával ke­zelni ezt a 100 éves intézményt. -Miért sikeredett félre az orvos-igaz­gatói pályázat? - Laikus megfogalmazással írták ki, részleteiben hiányos, nem fedte az elvá­rásokat. így is 11 pályázat érkezett, me­lyeket az Orvosi Kamara is véleménye­zett. Öt pályázót támogattunk: dr. Mar­cell Mihály, dr. Pák Gábor, dr. Osvai László, dr. Berbik István és dr. Varga Győző neve egybeesett a megyei népjó­léti bizottság döntésével is. Kizárólag politikai döntésnek tekintjük, ahogy a Megyegyűlés határozott. A városi ön­kormányzat sem értett egyet a helyzet­tel, tehát egyelőre nincs igazgatónk. -A kórház hogyan tud így működni? - Ahogyan a szimfonikus zenészek kannester nélkül. Tudunk gyógyítani, de filléres dolgokkal küszködünk. Tel­jes körű betegellátást biztosítunk, sőt fejlődünk is. A traumatológián képesek lettünk a csípőprotézis beépítésére, ter­mészetesen külső anyagiakkal. Dr. Pák főorvos megbízatása e hónap 15-én le­jár, Szegőfi Béla gazdasági igazgató nyugdíjba vonult, de ami jóérzéssel tölt el, hogy a főorvosi kar végre egységes, kész az együttműködésre. Rendet kell teremteni a vezetésben, akkor kilábolhatunk a jelenlegi helyzet­ből! Pálos Gázfűtés a Kálvária úton is!(?) A városunk egyik legszebb fekvésű hegyi lakóterületén, a Kálvária úton ed­dig nem építették ki a gázvezetéket. A korábbi városi beruházási programból ez évről-évre kimaradt, hiába kilincsel­tek az ott lakók a Városházán. Most önkéntes szerveződésbe kezdtek, az ügy élére állt Vincze Ferenc nyomdaipari, és Varga András szállítási vállalkozó. Mindkettőjüknek családi házuk van itt, és melléjük egyre több épül. A Kálvária úti pincesor megőrizte eddig is hangula­tát, a ráépítések a hegyoldalba igazodó építészeti tervek alapján történnek. Je­lenleg 25-30 családi ház áll már és hó­napról-hónapra kezdődnek a felújítá­sok, építkezések. Január 26-án este Vincze Ferenc ven­dége volt mindenki a Kálvária útról, aki érdeklődik a gázfűtés iránt. Szándéknyi­latkozatot írtak alá és benyújtották igé­nyüket az Észak-Dunántúli Gázszolgál­tató Részvénytársasághoz. Ezzel elin­dulhat a lakossági kezdeményezés. - Mit kell még tenniük? - ezt mi kér­deztük a dorogi üzemigazgatóságon. Szeder Balázs igazgató elmondta, a városi kiépítettség már megközelíti a 60 százalékot. A lakásokhoz a bevezetés jelenleg 73 ezer forintba kerül, de ez több is lehet, ha a kiépítés az átlagosnál drágább lenne. Tehát a Kálvária útiak­nak azt üzeni, lépjenek be minél többen a jelentkezők közé, mert ezzel minden bizonnyal fedezik a beruházás költsége­it. Az igazgató elmondta még: a Kálvá­ria úton, a hegyi körülményeket figye­lembe véve, egy méter vezeték lefekte­tése 10 ezer forintba kerülhet. A 300 méteres útszakaszon ez 3 milliót jelent. Tehát várhatón 40 bekötés esetén egy családra 75 ezer forint jut. Ha minden jól halad, már ősszel beindulhat a gáz­fűtés. Az ÉGAZ partner ebben. Van munkájuk bőven, hiszen az üzemek (Suzuki, AMP, Neuzer Kft. és a többi­ek), az intézmények (Kórház, iskolák, Városháza), a középületek gyakorlati­lag már mind gázzal fűtenek. Megol­dandó még a 2500 távfűtéses lakás gondja, amit jelenleg a Dorogi Erőmű­ből látnak el. Amennyiben megoldás születik, úgy Esztergom elmondhatja magáról, hogy korszakváltás történt a fűtési módban. Nincs már füstölő kemény, nincs már füstfelhő a város felett. Köszönhető a gázfűtésnek, az egyre terjedő villany­kályháknak és a még mindig hagyomá­nyos fafűtéses cserépkályháknak. Végre van valami, amiről elmondhatjuk: az utóbbi tíz évben fejlődött. Üröm az örömben, hogy a Prímás-szigeten árvíz­védelmi hiányosságok miatt egyelőre nem vezethető be a gáz, de ez is belát­ható időn belül megoldódik az új tölté­sen vezető út megépítésével 2005-ig. P. Csontvelődonorok első találkozója Első alkalommal került sor csontvelődonorok találkozójára, melynek január 28-án az esztergomi Vaszary Kolos Kórház Vértranszfúziós Állo­mása és a Fresenius Dializáló Központ adott helyet A csontvelődonorok rosszindulatú vérképzőszervi megbetegedésben szen­vedő - többnyire gyermek és fiatal fel­nőtt - betegek számára tették felajánlá­sukat. Ezek a betegek - amennyiben családi donoruk nincs - csak idegen, de szöveti tulajdonságban hasonló, egész­séges egyén csontvelő átültetésétől vár­hatnak teljes gyógyulást Az esély, hogy megfelelő donort találjanak 1:10 000! A csontvelődonor szervezésben és a kivizsgálás támogatásában úttörő szere­pe volt a Batthyány Társaság és az ak­kori SZOT által létrehozott, nemrég 10 éves évfordulóját ünneplő „Az életért, a csontvelőbetegekért" Alapítványnak. Az ajkai véradók már 1993-ban több beteg esetén keresztül felismerték a csontvelőadás fontosságát, azóta jelent­keznek donorok, 1996 óta pedig egye­sületük is van. A világon 6 millió csont­velődonort regisztáltak, Magyarorszá­gon 1500 körüli a jelentkezők száma, Ajkán 14, Esztergomban 8 véradó je­lentkezett csontvelődonornak is. Az ajkai Vérellátó vérvételi terület­hez tartozó legkiválóbb donorok juta­lomkiránduláson vettek részt az eszter­gomi Vérellátó Állomás meghívására. A kirándulás költségeit az ajkai Korszerű Vérellátásért Alapítvány, valamint az esztergomi Vaszari Kolos Kórház mel­lett az Életért, a csontvelőbetegekért Alapítvány fedezte. A kirándulás prog­ramja- a Bazilika, a Keresztény Múze­um, a Vár megtekintése - után a csont­velő donorok országos és nemzetközi helyzetéről adott tájékoztató követke­zett, melyet Rajczi Katalin tartott. Meg­tisztelte a találkozót dr. Illés Béla, a HUMÁN Intézet főmunkatársa, aki egyúttal elnöke az Életért, a csontvelő­betegekért Alapítvány kuratóriumának. A megbeszéléshez korszerű keretet és körülményeket biztosított a Fresenius Haemodializáló Állomás. A konzultáció alatt kiderült, hogy nincs igazán rendszergazdája a csontve­lő donorok szervezésének, gondozásá­nak, kivizsgálásának és rendszerben tar­tásának. Az alapítvány sokat segít a klu­bok működésében, a vérellátók tulaj­donképpen az első kivizsgálok, de rend­szeresen adható anyagokkal nem ren­delkeznek. A klubok működése úgy ahogy megoldott, de a kivizsgálások költségei, a donorok egészségének kar­bantartási költségei a TB által tisztázat­lan ügynek tekinthetők, és önként vállalt kórházi feladatnak tűnnek. A találkozó szervezői megállapították, szükség van egy országos konszenzus-konferenciá­ra. Dr. Szabó Klára e konferencia meg­rendezését vállalta, az Ajkai Csontvelő­donor Egyesület és Vérellátó Állomás szervezésével közösen. Esztergom kitű­nő helyszín a konferencia megrendezé­sére, és majdan egy nemzetközi tapasz­talatokkal is biró rendezvény kísérheti, ugyancsak Esztergomban. Dr. Nika Mária főorvos, Ajka Utazási irodák - terepszemlén Az ország legnagyobb beutaztatási irodáinak szakemberei jöttek el egy napra városunkba, hogy meggyőződjenek turisztikai kínálatunkról. Kora délelőtt érkez­tek a fővárosból, mínusz 6 fokban jól esett nekik a Prímás-szigeten Szalma József meleg fogadtatása (fotónkon). A szervezés mesteri volt, mert házi disznó vágással lepték meg a vendégeket a csárda udvarán. Rövid időt tölthettek itt, mert a Vármúzeumban Horváth Béla igazgató tartalmas látnivalóval várta már a szakem­bereket. Az irodavezetőkből, hivatásos idegenvezetőkből álló csoport egyik ámu­latba a másikba esett, amikor megtapasztalták a rohamléptekkel történő rekonst­rukciós munkákat Bejárták a nyár óta épült Kis Román Palotát, az épülő várkapu­kat, az igazgatótól elsőkézből értesülhettek a nyári befejezésről. Megismerték az északi rondellán azt a helyet, ahová Melocco Miklós millenniumi szobra kerül ez év karácsonyán. A várhegyi séta után jól jött az a házi disznótoros ebéd, ami a vendégeket a Szalma Csárdában várta. Ezt követően a házigazda - aki a megyei kereskedelmi és iparkamara elnökségi tagja is - szólt a város, a Dunakanyar, a megye vendégfogadó képességéről. Kár, hogy sem az önkormányzat, sem a helyi utazási irodák nem éltek e szakmai találkozás lehetőségével. Késő délutánra járt, amikor elbúcsúztak a vendégek, akik a Hungarotours, a Pegazus, a Malév Air Tours, a Coopturistés még számos mamutirodát képviseltek, és akiktől a szervezett vendégjárás elősegítését várhatjuk. P. I.

Next

/
Thumbnails
Contents