Esztergom és Vidéke, 2000

2000-02-10 / 6. szám

2000. február 10. Esztergom és Vidéke Tisztelgés dr. Berényi Zsigmond emléke előtt Pénteken délután Esztergom egykori tisztiorvosának emlékére önkor­mányzatunk emléktábla-avató ünnepséggel egybekötött megemlékezést tartott dr. Berényi Zsigmond Vörösmarty utca 6. szám alatti egykori lakó­házánál. Alakját, tetteit Meggyes Tamás alpolgármester idézte fel. Emlék­beszédét alant közöljük. Rohanó világunkban időnként szük­ség van arra, hogy nemzetünk, városunk múltjába visszatekintve, hitet és erőt merítsünk az előttünk járó nemzedékek személyes példaadásából. Ez évben van 55-dik évfordulója az emberiséget sújtó legnagyobb világ­égés, a második világháború befejezésé­nek. Én, mint az azóta felnőtt harmadik nemzedék tagja vallom, hogy egy város polgársága is csak akkor lesz képes szembenézni korának kihívásaival, ha ismeri, becsüli és tiszteli történelmét, korábbi lakóinak cselekedeteit, áldozat­vállalását Itt állunk dr. Berényi Zsigmond, Esz­tergom város egykori tisztiorvosának lakóházán elhelyezett emléktábla előtt tanúsítva azt, hogy a ma élő esztergomi­ak nem feledik áldozatvállalását Ki is volt dr. Berényi Zsigmond? 1882-ben született Esztergomban, édesapja dr. Berényi Gyula, a század elejei Esztergom két kerületi orvosának egyike. Egyetemi tanulmányait Buda­pesten, majd Boroszlón (ma Wroclaw ­Lengyelország) végezte. 1907-ben sze­rezte meg orvosi diplomáját. Szülőváro­sába hazatérve először gyermekorvosi és szülész-nőgyógyászi prakszist foly­tatott, majd édesapja helyére lépve a 29 éves fiatal orvost 1911-ben a város ke­rületi orvosává választotta a képviselő­testület. Orvosi kvalitásaival, szociális érzékenységével rövid idő alatt kivívta a város polgárainak tiszteletét és meg­becsülését. Az 1930-as évek második felétől kap megbízást a városi tisztior­vosi teendők ellátására. Ez időtől fogva az egyre többet betegeskedő Serédi Jusztinián hercegprímás háziorvosa is. Kortársai visszaemlékezéseiből tudjuk: „... nagy műveltségű, széles látókörű polgárként a két háború közli Esztergom pezsgő kulturális életének egyik szerve­zője, motorja. Személyes tekintélyének latbavetésével sokat tett a Szent István Artézi Fürdő Telep megépítéséért, Esz­tergom fürdővárossá fejlesztéséért." 1944 tavaszát, koranyarát írjuk: Esz­tergom zsidó származású polgárait el­hurcolják, de a nagy tiszteletnek örven­dő dr. Berényi Zsigmondot családjával együtt dr. Etter Jenő polgármester és dr. Serédi Jusztinián hercegprímás közben­járására „visszabiztosítják". A nyilas hatalomátvételt követő időszakban is ­Esztergom jóérzésű polgárainak óvó te­kintetétől kísérve - bántatlanságot élve­zett, mígnem 1944/45 fordulóján, a Bu­dapestről, Szentendréről kirajzott nyila­sok zsidó származása miatt elhurcolták és 1945. január 31-én a tokodi pincéknél megölték. ÉkÁ Megtehette volna, hogy elrejtőzik, segítő kéz lett volna hozzá, elég, ha arra gondolunk, hogy a Prímási Palota hány sorstársának adott titkon menedéket De ő szembenézett személyes sorsá­val, vállalta származását, egyben a ma­gyarsághoz való tartozását is. 1950-ben a Vízivárosban a XI. Ince pápa utca dr. Berényi Zsigmond nevét vette fel. Esztergom városa halálának 25-dik évfordulóján emléktáblával tisz­telget egykori tisztiorvosának emléke előtt Most, a Magyar Mülennium évé­ben a 25 évvel ezelőtt állított emléktáb­lát megújíttattuk és a Millenniumi Tár­sadalmi Kollégium javaslatára, az Or­szágos Műemlékvédelmi Hivatal enge­délyével lakóházának falára helyeztük át. Úgy véljük, emlékét közelebb hozza hozzánk e ház falán a múló idő. Mártírhalálának 55-dik évfordulóján tisztelettel adózunk emlékének! Fotók a maják világából Szabó Zoltán, a székesfehérváriból fővárosivá vált fotóművész kiállítása február 4-én nyüt meg a Petőfi iskola Híd Galériájában, Beszélő színek - a maják világa címmel. Deszpot Gábor iskolaigazgató köszöntötte az érdeklő­dőket. Guatemalában élnek évezredek óta a maják, az ottani indiánok. A civilizált ember gondolkodásában a sámánhit és a katolikus vallás egészen más, a maják vüágában mégis békésen megférnek egymással. A furcsa együttlét egyik mo­mentuma a halottkultusz. Erről beszélt megnyitóján Kántor János művészta­nár, és arról is, hogy a temetések inkább fieszták, mint komor szertartások. A kö­zép-amerikai ország egyes vidékein az év bizonyos napjain színes papírsárká­nyok kúsznak a magasba. Úgy tartják, a sárkány kalauzként segíti az égbeköltö­zést. Építkezéseik, temetőik egyaránt színesek, kedvelik a bíbort, a pirosat, a feketét Mindezekről meggyőződhet­tünk a kiállított közel harminc nagymé­retű, színes fotó láttán. Órákig elme­renghettünk az Arcok a túlvilágról soro­zat, a Kopálfüstben, a Fohász, az Istenek háza, a Feszület, a Füstöskonyha, a Dél­időben című felvételek előtt. Szabó Zoltán fotói két héten át tekint­hetők meg a Petőfi iskolában. (los) Japán gyermekrajzok a Sugár Galériában Csakazértis!" Erdélyi János György jól is­mert alakja az esztergomi művészé­letnek. Már 18 évesen a Bajor Ágost Képzőművészkörben tanult festeni Heil Ferenctől, Nóvák Lajostól és a fiatalon elhunyt Kollár Györgytől, aki nemcsak mester, hanem jóbarát is volt. Szép sikereket aratott műveivel Erdélyi János György. Nagyméretű ikonjai tompa aranyfényükkel, mély színeikkel már messziről magukhoz vonzották a nézők tekintetét. A ha­zai sikerek után többéves németor­szági munka és kiállítások sora kö­vetkezett, 1993-ig... A 44 éves sikeres művészhez és férfihez Jsten elküldte angyalát, hogy tegye próbára emberi és lelki erejét". Az élete teljében és sikerei csúcsán lévő művészt agyvérzés ér­te! Bár az orvostudomány segítségé­vel sikerült talpra állítani, de mara­dandó testi bajokkal is meg kell bir­kóznia a mindennapjai során. Bal karja béna maradt, s a járás is nehe­zére esik. Sebzett madárként hullott az el­magányosodás szigetére, és csak a művészet maradt meg segítségként, mint más alkotóművésznek. Fe­renczy Béni szobrászművész kaija bénulása után akvarellek festésével tért vissza az alkotó élethez. Beetho­went süketsége sem akadályozta a zeneszerzésben. Erdélyi Jánosnak is az alkotás maradt meg fogódzóként. „Csak­azértis!" - mondta, és 1994. márci­us 11 -én kiállítással bizonyította, hogy Jákobként birkózik Isten an­gyalával, és csak fél térdre esett. Most új képekkel tervez kiállí­tást: a Sugár Galériában április 28­án nyílna önálló tárlata, amellyel azt szeretné bizonyítani: a művészet örök és legyőzheteüen! Muzslai Ágnes Február 3-án nyüt meg a Sugár Galé­riában a nálunk ritkán látható japán gyermekrajzokból egy érdekes kiállítás. Kotz István iskolaigazgató köszöntötte az érdeklődőket, mindenekelőtt a diák­ságot és tanáraikat Nekik szól leginkább ez a gyűjte­mény, mert képet alkothatnak a japán gyermekek rajzbeli képességeiből. Kántor János művésztanár maga is járt hét évvel ezelőtt Japánban egy tanul­mányúton, így közelről tapasztalhatta a keleti szorgalmat, alaposságot, a művé­szet iránti alázatot. A japán embereknek az az igazi titka, hogy együtt élnek a természettel, azt végtelenül tisztelik, ugyanakkor magas szintű technikai. technológiai kultúrát teremtenek maguk körül - mondta megnyitójában. Az itt látható rajzokat Prunkl János, főiskolai tanár, festőművész gyűjtötte össze hosszú éveken át. Van köztük fa­metszet, színes tusrajz, tempera, tussal rajzolt kaUigrafika (képünkön). A ter­mészetet, építészeti alkotásokat, város­részleteket, a gyermeki élet hétköznap­jait ábrázolják. Szép, alapos gyermek­munkák. Módszertani szempontból is figyelemre méltóak. Éppen ezért ki kell használni a lehetőséget: minden iskolá­ból jöjjenek el megnézni a kiállítást. A rajzok március 1-jéig láthatók az iskola tanítási rendjében. P.I.

Next

/
Thumbnails
Contents