Esztergom és Vidéke, 2000

2000-02-10 / 6. szám

2000. február 10. Esztergom és Vidéke Tisztelgés dr. Berényi Zsigmond emléke előtt Pénteken délután Esztergom egykori tisztiorvosának emlékére önkormányzatunk emléktábla-avató ünnepséggel egybekötött megemlékezést tartott dr. Berényi Zsigmond Vörösmarty utca 6. szám alatti egykori lakóházánál. Alakját, tetteit Meggyes Tamás alpolgármester idézte fel. Emlékbeszédét alant közöljük. Rohanó világunkban időnként szükség van arra, hogy nemzetünk, városunk múltjába visszatekintve, hitet és erőt merítsünk az előttünk járó nemzedékek személyes példaadásából. Ez évben van 55-dik évfordulója az emberiséget sújtó legnagyobb világégés, a második világháború befejezésének. Én, mint az azóta felnőtt harmadik nemzedék tagja vallom, hogy egy város polgársága is csak akkor lesz képes szembenézni korának kihívásaival, ha ismeri, becsüli és tiszteli történelmét, korábbi lakóinak cselekedeteit, áldozatvállalását Itt állunk dr. Berényi Zsigmond, Esztergom város egykori tisztiorvosának lakóházán elhelyezett emléktábla előtt tanúsítva azt, hogy a ma élő esztergomiak nem feledik áldozatvállalását Ki is volt dr. Berényi Zsigmond? 1882-ben született Esztergomban, édesapja dr. Berényi Gyula, a század elejei Esztergom két kerületi orvosának egyike. Egyetemi tanulmányait Budapesten, majd Boroszlón (ma Wroclaw Lengyelország) végezte. 1907-ben szerezte meg orvosi diplomáját. Szülővárosába hazatérve először gyermekorvosi és szülész-nőgyógyászi prakszist folytatott, majd édesapja helyére lépve a 29 éves fiatal orvost 1911-ben a város kerületi orvosává választotta a képviselőtestület. Orvosi kvalitásaival, szociális érzékenységével rövid idő alatt kivívta a város polgárainak tiszteletét és megbecsülését. Az 1930-as évek második felétől kap megbízást a városi tisztiorvosi teendők ellátására. Ez időtől fogva az egyre többet betegeskedő Serédi Jusztinián hercegprímás háziorvosa is. Kortársai visszaemlékezéseiből tudjuk: „... nagy műveltségű, széles látókörű polgárként a két háború közli Esztergom pezsgő kulturális életének egyik szervezője, motorja. Személyes tekintélyének latbavetésével sokat tett a Szent István Artézi Fürdő Telep megépítéséért, Esztergom fürdővárossá fejlesztéséért." 1944 tavaszát, koranyarát írjuk: Esztergom zsidó származású polgárait elhurcolják, de a nagy tiszteletnek örvendő dr. Berényi Zsigmondot családjával együtt dr. Etter Jenő polgármester és dr. Serédi Jusztinián hercegprímás közbenjárására „visszabiztosítják". A nyilas hatalomátvételt követő időszakban is Esztergom jóérzésű polgárainak óvó tekintetétől kísérve - bántatlanságot élvezett, mígnem 1944/45 fordulóján, a Budapestről, Szentendréről kirajzott nyilasok zsidó származása miatt elhurcolták és 1945. január 31-én a tokodi pincéknél megölték. ÉkÁ Megtehette volna, hogy elrejtőzik, segítő kéz lett volna hozzá, elég, ha arra gondolunk, hogy a Prímási Palota hány sorstársának adott titkon menedéket De ő szembenézett személyes sorsával, vállalta származását, egyben a magyarsághoz való tartozását is. 1950-ben a Vízivárosban a XI. Ince pápa utca dr. Berényi Zsigmond nevét vette fel. Esztergom városa halálának 25-dik évfordulóján emléktáblával tisztelget egykori tisztiorvosának emléke előtt Most, a Magyar Mülennium évében a 25 évvel ezelőtt állított emléktáblát megújíttattuk és a Millenniumi Társadalmi Kollégium javaslatára, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal engedélyével lakóházának falára helyeztük át. Úgy véljük, emlékét közelebb hozza hozzánk e ház falán a múló idő. Mártírhalálának 55-dik évfordulóján tisztelettel adózunk emlékének! Fotók a maják világából Szabó Zoltán, a székesfehérváriból fővárosivá vált fotóművész kiállítása február 4-én nyüt meg a Petőfi iskola Híd Galériájában, Beszélő színek - a maják világa címmel. Deszpot Gábor iskolaigazgató köszöntötte az érdeklődőket. Guatemalában élnek évezredek óta a maják, az ottani indiánok. A civilizált ember gondolkodásában a sámánhit és a katolikus vallás egészen más, a maják vüágában mégis békésen megférnek egymással. A furcsa együttlét egyik momentuma a halottkultusz. Erről beszélt megnyitóján Kántor János művésztanár, és arról is, hogy a temetések inkább fieszták, mint komor szertartások. A közép-amerikai ország egyes vidékein az év bizonyos napjain színes papírsárkányok kúsznak a magasba. Úgy tartják, a sárkány kalauzként segíti az égbeköltözést. Építkezéseik, temetőik egyaránt színesek, kedvelik a bíbort, a pirosat, a feketét Mindezekről meggyőződhettünk a kiállított közel harminc nagyméretű, színes fotó láttán. Órákig elmerenghettünk az Arcok a túlvilágról sorozat, a Kopálfüstben, a Fohász, az Istenek háza, a Feszület, a Füstöskonyha, a Délidőben című felvételek előtt. Szabó Zoltán fotói két héten át tekinthetők meg a Petőfi iskolában. (los) Japán gyermekrajzok a Sugár Galériában Csakazértis!" Erdélyi János György jól ismert alakja az esztergomi művészéletnek. Már 18 évesen a Bajor Ágost Képzőművészkörben tanult festeni Heil Ferenctől, Nóvák Lajostól és a fiatalon elhunyt Kollár Györgytől, aki nemcsak mester, hanem jóbarát is volt. Szép sikereket aratott műveivel Erdélyi János György. Nagyméretű ikonjai tompa aranyfényükkel, mély színeikkel már messziről magukhoz vonzották a nézők tekintetét. A hazai sikerek után többéves németországi munka és kiállítások sora következett, 1993-ig... A 44 éves sikeres művészhez és férfihez Jsten elküldte angyalát, hogy tegye próbára emberi és lelki erejét". Az élete teljében és sikerei csúcsán lévő művészt agyvérzés érte! Bár az orvostudomány segítségével sikerült talpra állítani, de maradandó testi bajokkal is meg kell birkóznia a mindennapjai során. Bal karja béna maradt, s a járás is nehezére esik. Sebzett madárként hullott az elmagányosodás szigetére, és csak a művészet maradt meg segítségként, mint más alkotóművésznek. Ferenczy Béni szobrászművész kaija bénulása után akvarellek festésével tért vissza az alkotó élethez. Beethowent süketsége sem akadályozta a zeneszerzésben. Erdélyi Jánosnak is az alkotás maradt meg fogódzóként. „Csakazértis!" - mondta, és 1994. március 11 -én kiállítással bizonyította, hogy Jákobként birkózik Isten angyalával, és csak fél térdre esett. Most új képekkel tervez kiállítást: a Sugár Galériában április 28án nyílna önálló tárlata, amellyel azt szeretné bizonyítani: a művészet örök és legyőzheteüen! Muzslai Ágnes Február 3-án nyüt meg a Sugár Galériában a nálunk ritkán látható japán gyermekrajzokból egy érdekes kiállítás. Kotz István iskolaigazgató köszöntötte az érdeklődőket, mindenekelőtt a diákságot és tanáraikat Nekik szól leginkább ez a gyűjtemény, mert képet alkothatnak a japán gyermekek rajzbeli képességeiből. Kántor János művésztanár maga is járt hét évvel ezelőtt Japánban egy tanulmányúton, így közelről tapasztalhatta a keleti szorgalmat, alaposságot, a művészet iránti alázatot. A japán embereknek az az igazi titka, hogy együtt élnek a természettel, azt végtelenül tisztelik, ugyanakkor magas szintű technikai. technológiai kultúrát teremtenek maguk körül - mondta megnyitójában. Az itt látható rajzokat Prunkl János, főiskolai tanár, festőművész gyűjtötte össze hosszú éveken át. Van köztük fametszet, színes tusrajz, tempera, tussal rajzolt kaUigrafika (képünkön). A természetet, építészeti alkotásokat, városrészleteket, a gyermeki élet hétköznapjait ábrázolják. Szép, alapos gyermekmunkák. Módszertani szempontból is figyelemre méltóak. Éppen ezért ki kell használni a lehetőséget: minden iskolából jöjjenek el megnézni a kiállítást. A rajzok március 1-jéig láthatók az iskola tanítási rendjében. P.I.