Esztergom és Vidéke, 2000

2000-02-03 / 5. szám

20Ö0. február 3. Esztergom és Vidéke 1 Meggyes Tamás alpolgármester levele dr. Áder János házelnök részére Tisztelt Elnök Ur! Esztergom, Szent István városa, 250 évig Magyarország első fővárosa, a magyar római katolikus egyház székhelye az elmúlt ezer évben kiemelkedő jelentőséggel bírt történelmünkben. Sajnos a mindannyiunk által ismert események hatására, a rendszerváltás idejére elvesztette még a kistérségben betöltött vezető szerepét is, és egy határmenti kisvárossá vált. Az elmúlt években a helyi lehetőségeinket figyelembe véve mindent megtettünk annak érdekében, hogy szeretett városunk, Esztergom visszanyerje a magyar történelemben az őt megillető helyet. De célunk csak a törvényhozó- illetve a kormányzati szervek tevőleges közreműködésével valósítható meg. Ezúton szeretném megerősíteni - tudomásunk szerint az Országgyűlés hatáskörébe tartozó legfontosabb kéréseinket, amelyek beteljesülése az idén, a Magyar Millennium évében óriási jelentősséggel bírna Esztergom rehabilitálásában. Nagy megtiszteltetés lenne számunkra, ha az Országgyűlés 2000ben kihelyezett ünnepi ülést tartana az államalapítás helyszínén, Esztergomban. Önkormányzatunk kérését nyomatékosítja, hogy a kihelyezett ülés gondolatát dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergombudapesti érsek úr is - már a múlt évben - szorgalmazta. Régi vágyunk a megyeijogú városi cím megszerzése, amire dr. Orbán Viktor miniszterelnök úr az 1998. október 19-én Esztergomban elhangzott beszédében ígéretet tett. A megyei jogú városi cím odaítélésére kiváló alkalom lehetne a kihelyezett parlamenti ülés. Tisztek Elnök Úr! Úgy gondolom, hogy fenti kéréseink csak az Országgyűlés hathatós támogatásával teljesülhetnek. Esztergom polgárai és a magam nevében tisztelettel kérem, hogy támogassa elképzeléseinket, és hatáskörében tegyen meg mindent, hogy visszakapja régi rangját Esztergom, vagyis az a magyar város, ahol 1000 karácsonyán első királyunk pápai koronával történt megkoronázásával ténylegesen legitimizálták teljes jogú, szuverén európai államiságunkat. Esztergom, 2000. január 27. Tisztelettel: Meggyes Tamás Varázslabda MIT ÉR A MŰVÉSZET, HA ESZTERGOMI? A fenti kérdést az elmúlt héten Miavecz Jénö bizottsági elnök tette fel Kaposi Endrének, a Esztergomi Művészek Céhe titkárának. Kérdésére az alábbi válasz érkezett. A kérdés kétféle módon értelmezhető. Ha a városban fellelhető köz- és magángyűjteményekre is vonatkoztatjuk, akkor csak azt mondhatjuk, hogy Esztergom hatalmas, több évtizedes adósságot görget maga előtt. Gondoljunk a Modern Képtár ügyére, a városi fotótárra, az alig vagy csak elvétve látható idehagyományozott életművekre, a magángyűjtők „láthatatlan" kincseire. Ha a kérdést a város jelenlegi művészeti közéletére vonatkoztatjuk csupán, akkor sem vagyunk híján a nehézségeknek. A városnak nincs saját galériája, és nem rendelkezik egyetlen közgyűjtemény tulajdonjogával sem. Ezért aztán minden művészeti akció megvalósításakor az intézmények .jóindulatára" támaszkodhat csupán. Ebből adódóan a már hagyományos és kiemelkedő jelentőségű művészeti rendezvények sorsa is bizonytalan. (Pl. Fotóbiennálé, Pasztellbiennálé.) A kérészéletű magángalériák elsősorban üzleti vállalkozások, ezektől művészi értékfelmutatást nem várhatunk, az iskola-galériák dicséretes, ám összehangolatlan tevékenysége jelenthet némi vigaszt számunkra. Ha nem kap támogatást, akkor hamarosan bezár Ferenczi Gábor Pince Galériája is, ő maga pedig Tátra költözik. A városban élő „hivatásos" művészek céhbe tömörülése egy önvédelmi gesztus volt, de az így nyert önkormányzati támogatás olyan csekély, hogy az évi két kiállítás költségeire sem futja. Egyetlen levelezőlap méretű fekete-fehér katalógusunkat a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával adtuk ki. A városban műtermek nem épülnek, így új művészek letelepítésére nincsen mód. A fiatal alkotók elhagyják Esztergomot, az elöregedés már jól érzékelhető. A Céh jövő évi tiszújító közgyűlésén a címben feltett kérdés feltehetően nagy hangsúlyt kap majd. * E sorozat folytatásaként a Városfejlesztési Iroda vezetőjétől, Bacsa Györgynétől kérdezem: - Mit ér a gyermek, ha esztergomi - avagy miért nincsenek városunkban korszerű, biztonságos és tiszta játszóterek? Kaposi Endre EGYHÁZ ES MAGYARSAG KONFERENCIA Vendégek a világ huszonöt országából A világ különböző országaiból, ahol magyarok élnek és egyházi közösségek léteznek, jöttek el városunkba, a Vitéz János főiskolán január 2728-án megrendezett konferenciára. A Külügyminisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala közös szervezésében 25 országból érkeztek a résztvevők. A vendégeket NémcthZsolt és Várhegyi Attila politikai államtitkárok, Szabó Tibor elnök, Meggyes Tamás alpolgármester, valamint Gaál Endre főigazgató fogadták. Eljött és köszöntőt mondott Paskai László bíboros, Tőkés László királyhágómelléki református püspök (fotónkon), Kari Josef Rauber vatikáni nuncius, Tempfli József nagyváradi, Reizer Pál szatmári megyéspüspökök, Péitkai J. Róbert londoni evangélikus püspök, Mózes Árpád kolozsvári evangélikus püspök, Molnár Ottó párizsi magyar főlelkész, Adriányi Gábor bonniegyháztörténészprofeszszor, Berkovits Tivadar Svédországból, Erdélyi Géza rimaszombati református püspök, Szabó István zsinati elnök az USA-ból, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, Keresztes Szilárd görögkatolikus püspök, Schweitzer József országos főrabbi, Erdő Péter egyetemi rektor és még sokan mások. A 200 résztvevő közül több mint nyolcvanan kértek és kaptak szót. A szórványban élő külföldi magyarok sorsáról, a nemzetük iránti hűségről hallottunk megrázóan szép példákat Jugoszláviából, Argentínából, Los Angelesből, Ausztriából, a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, Vajdaságból, Németországból. Minden hozzászóló mondandóját rögzítették és a szervezők ígérték, hogy kiadványban megjelentetik. A határon inneni és túli vendégek egyaránt otthon érezték, érezhették magukat városunkban, hiszen Esztergom minden magyar szellemi fővárosa még ma is! P. I. Dr. Boross Péter a ferenceseknél Január 29-én zárult középiskoláinkban a félév. Ebből az alkalomból a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium növendékei és tanárai reggel hálaadó szentmisén vettek részt, majd 10 órakor diákfórumot tartottak. Előadójuk dr. Boross Péter egykori belügyminiszter, későbbi miniszterelnök volt, aki most Orbán Viktor kormányfő tanácsadója. A kompromisszumkészség az érett politizálás erénye - mondta ki az előadó. -Hazánkban tartósan a koalíciós kormányzásra kell berendezkedni, melynek alapja a célok megítélése és azonossága. A politikusok vonzerejét és a politizálás fontosságát meg kell erősíteni. Fel kell hagyni az ideges megnyilvánulásokkal, ajánlatos lenne, ha a különböző pártokat képviselő politikusok informális kapcsolata szorosabb lenne és főleg javulna. Most két évvel a választások után, illetve a 2002-es választások előtt még nem tudhatjuk, hogy mit hoz a jövő. Az lenne a célszerű, ha a Fidesz, a Független Kisgazdapárt és az MDF közös jelölteket állítana. Az év derekán sorra kerülő köztársaságielnök-választásról is kifejtette véleményét Boross Péter. Az államfőnek nemzetközileg és reprezentatív szempontból is nagy a jelentősége. Kell, hogy értse a politikát, de nem feltétlenül kell politikusnak lennie. A legfontosabb, hogy olyan személyiség legyen, akire felnéznek ideha•za és külföldön is! (ál)