Esztergom és Vidéke, 2000

2000-11-30 / 48. szám

2000. november 23. ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 5 Tóth Pál olajképei a Sziget Galériában A fiatal, 36 éves Tóth Pál festő a Magyar Alkotó mű vészek Országos Egyesületének tagja két éve költözött városunkba. Nyergesújfalun nevelkedett, a középiskolát a Hellben végezte. Ipari üzemmérnöki képesítést szerzett és hosszú éveken át üzemvezetőként dolgozott. A festészetet felnőtt fejjel szerette meg, a Mártélyi Művésztelepen képezte magát. Első mestere az Alföld neves festőművésze, Fodor József volt, majd a dorogi Wieszt József művész-tanár tanítványa lett. Festői karrierje szépen haladt, évente önálló kiállításokon tűnt fel: Süttő (1992), Esztergom (1993), Dorog (1994), Kiskőrös (1995), Tatabánya (1996), Nyergesújfalu (1997). November 24-én késő délután sokan mentek el az ünmáron esztergomi festő tárlatának megnyitójára, aki a Tyco Electronics AMP fejlesztő mérnökeként keresi kenyerét, de mindene a festészet. Bangó Miklós művész-tanár volt a házigazda, Tóth Pál munkásságát Cséfalvay Pál kanonok, művészettörténész méltatta. A kiállított 24 darab olajkép két nagy témát fog át. A természetről szólók: Dunaparii fűzfa, Havas fák, Virág csendélet, Kukorica és dinnye, Tavirózsák, Magyar szürke tehéncsorda, Horgász zsákmánnyal. Csendélet, valamint tájképek: Velencei részlel, Kis-Duna sétány, Piac. utca, Kápolna, Bazilika a szigetről, Veranda, Neszmélyi Duna-ág, Parasztház, Háztetők... Határozott vonalaival, erőteljes színeivel Tóth Pál olajképei felkeltik a tárlatlátogató érdeklődését. A Sziget Galériában két héten át bárki megtekintheti a festményeket, némelyik darab meg is vásárolható. A Gyakorló iskola tanítási rendje szerinti időben látogassanak el minél többen a tárlatra. Szép élményt nyújt (Pálos) ág X s. V A Szabadidőközpontban 2000. december 9-én, szombaton 11 órakor Mark Twain: <í?Sí> y V V* oldus és királyfi musical 2 részben a budapesti Hókirálynő Meseszínpad előadásában Játszódik Angliában, a királyi kastélyban és a koldusok tanyáján. Történt egyszer, hogy egy évben és egy napon született két fiúgyermek. Az egyik királyfi palotában, a másik a koldusok tanyáján. Így kezdődik Edward, a trónörökös és Tom Canthy, a koldusfiú története. A sors szeszélye folytán a két gyermek élete egy időre összefonódott. Ugyams úgy hasonlítottak egymáshoz, mint egyik alma a másikhoz. Véletlenül összetalálkoznak és helyet cserélnek egymással. A jó kis játéknak induló hecc valósággá vilik, s a két gyerek egymás életét kell, hogy folytassa. Ők hiába bizonygatják, hogy nem azonosak önmagukkal, senki nem hisz nekik. Vajon hogyan állja meg helyét a koldusfiú a palotában? S miként éli át a herceg a koldusok életét? Megtudhatod, ha megnézed az előadást. Belépőjegy: 450,-Ft Egy kiállítás története Valamikor a '80-as évek elején egy gimnazista lány Anyák Napjára, ajándéknak és meglepetésnek lefényképezte egyik húgocskáját. A „modell" virágcsokrot tartott a kezében. A kép olyan szépre, jóra sikeredett, hogy a család egyik jóbarátja, Urbánné Ferencz Julianna, az Országos Fényképész Ipartestület elnöke rögvest megtette javaslatát. Érdemesnek látta, hogy Kati kitanulja a fotós szakma csínját-bínját. A tanítvány indíttatását az osztályfőnök, Kékesi tanár úr is támogotta. így lett aDobó gimnázium neveltjéből két év elteltével igazi fényképész. Gyakorlatát Vácott végezte, majd Horváth József műtermébe került segédnek. 1987-től 1991-ig műtermi fényképész. Idő múltával a műteremből Fuji Labor lett 1991-től pedig a mesterből főnök. 2000. november 17-én pedig vérbeli fotóművészt ünnepelhettünk a Dobó Galériában dr. Varsányiné Juhász Katalin személyében. Kiállítónk jóvoltából megcsodálhattuk, milyen volt Esztergom régen, és hogy néz ki manapság. Az összevetés nem a véletlen műve. Egy baráti társaságban, ahol Kati is jelen volt a réges-régi fényképek, képeslapok nézegetésekor vita támadt: mit ábzárol ez a kép? Ki, hol, mit akar itt megörökíteni? A laktanyát? A kórházat? (Egyiket sem, hanem a mai Zeiss-üzem épületét!) Fotóalbumában úgy vall a döntés pillanatáról a fotóművész, hogy torokszorító érzés ugyanazt látni és ugyanazt fényképezni, ahol az ősök... Döntött és így született meg másfél év alatt több mint 200 színes, ragyogóan fotózott esztergomi városkép. A különbséget és a (nem mindig szerencsés) változásokat jól érzékelik a Galéria mindennapos szemlélői, az ifjú gimnazisták is: felismerik saját környezetüket lakóhelyüket, nagyszüleik házát és a történelem-okozta veszteségeket. Szerencsénk, hogy ennyi régi kép fennmaradt! Dlesse köszönet Esztergom nemes polgárait, akik dokumentum-értékű képeslap- és fényképgyűjteményeiket (melynek első darabja 1864-ből való!) megőrizték az utókornak, és e megálmodott kiállítás értelmi és művészi szerzőjének szellemi és történelmi hasznosításra átadták. A kiállítás értékét növeli, hogy a képgyűjtemény a már említett album formában a napokban immár második -javított - kiadásban is megjelent sőt angol és német nyelven is viheti városunk hírét a világban. Bánomyné Kovács Ildikó tanár is e szellemben nyitotta meg a kiállítást. -A történészek sokszor leírták már, hogy Esztergom a magyar civilizáló kiindulópontja. Ez így igaz. Az ősök kardja megszerezte a hazát, de megtartani a kultúra segített, és ez a kultúra Esztergomból indult útjára. Városunkban a régi és az új ma is állandóan jelen van az életünkben. Naponta lépkedünk a régi köveken, évszázados falak néznek le ránk a Várhegyről. A környezet, amelyben élünk, része egy folyamatnak. Benne egymásra rétegződnek az előző nemzedékek alkotásai. E tárgyak kíméletlen, szigorú bírája az idő, s a tét: a tárgy, az épület megmaradása, elpusztulása vagy Csipkerózsika-álma a föld alatt. A legtöbb ember szeret régi köveken járni s a történelembe süllyedt világ emlékeit keresni. Tőlünk karnyújtásnyira Magyarország ezeréves történelmét élhetjük át újra a régi tárgyak, épületek vagy éppen fotók segítségével. Ezt a múltidézést szeretnénk most megköszönni az alkotónak. Horváth Gáborné dr. A Magyar Autóklub centenáriumán (P.) Észak-Dunántúl négy megyéjéből érkeztek vendégek november 24-én a Magyar Autóklub területi szervezetének ünnepi rendezvényére. Száz évvel ezelőtt, 1900 november 30-án ötven automobil-tulajdonos alakította meg a Magyar Automobil Klubot; első elnökük gróf Szapáry Antalt volt. Müllner Vilmos, az esztergomi székhelyű terület igazgatója fogadta a klub küldötteit a számos intézmény és a közigazgatás vezetőit. Hegedűs Oszkár országos elnök méltatta a legnagyobb civil szerveződés (300 ezer tagjuk van!) eredményes munkáját, miután a száz év történését egy filmen végignéztük.Tehetős polgárok, mérnökök, az értelmiség széles köre hozta életre a szervezetet. A magyar második volt a franciák után. Ma is legerősebb Közép-Európában. Kárpáti Ferenc területi elnök az esztergomiakat dicsérte: a 30 év alatt Peternák Gusztáv, Kerekes Pál elnökök, Rexa Iván, Erős Miklós titkárok nagyot alkottak. Ma modern műszaki állomás, eszközök szolgálják a tagjaikat és az autósokat. A területről kiemelkedő munkájuk után Ferenczi Gáborné (Veszprém) és Godó Gábor (Esztergom) a szervezet Szent Kristóf emlékérmét kapták. A közel kétszáz vendéget (fotónkon) a Bazilikában Baróti István orgonakoncertje, a Várban Horváth Béla igazgató kedves szavai, valamint szórakoztató műsor várta. Közreműködött Maronka Csilla és Horányi László színművészek, Kraszlán Réka (cselló), Hamvas Anna (hegedű), Reményi József zeneigazgató (zongora), valamint a Zenede rézfúvós triója. Meg h ivó December l-jén, pénteken 17 órától az Esztergomi műhelyek című könyvtári sorozat következő beszélgetésére Pifkó Péter és felesége a házigazdával, Nagyfalusi Tiborral együtt várják az érdeklődő közönséget. A találkozó két tanár-vendégének nemcsak a háztartása közös, hanem érdeklődésük főiránya színjátszás, színház, történelem és így „műhelyük" is, amelynek jónéhány helytörténeti alapmű is köszönhető. Szerzőtársként is jegyzik számos munkájukat; a legutóbbi (Esztergom helytörténeti kronológiája a kezdetektől 1950ig) idén tavasszal jelent meg. Pi'fkóné Zachar Anna rí ej, Dunáról fuj a szél.