Esztergom és Vidéke, 2000

2000-11-16 / 46. szám

412 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 2000. november 2. Megjelent dr. Magyar György kötete: Esztergom testkultúrájának története 1000-2000 Dr. Magyar György - fotónkon képviselői munkája közben, a testület ülésén November 7-én kora este a tanítóképző főiskola dísztermében vehettük kézbe először Magyar György tanár úr díszes borítású, a jegyzetekkel, irodalomjegyzékkel, táblázatokkal, fényképekkel együtt 277 oldalt kitevő tanulmánykötetét. A kilenc fejezet kitűnően tekinthető át. A középkori esztergomi testkultúra velés is tartogat sok érdekeset az olősi gyakorlatokkal, lovagi neveléssel, Vitéz János reneszánsz korszakának testi nevelésével felettébb érdekes. Ezt követi az intézményesített testnevelés-oktatás fejlődésének bemutatása, a törvénybe iktatott tornaoktatás kezdete, a tornaversenyek és játékdélutánok bevezetése. A harmadik fejezetben már a versenysportágak és egyletek kialakulása és elterjedése olvasható a dualizmus idején. Hiteles okmányokból származnak a mindannyiunk számára érdekes adatok, az egykori egyesületek születése: Esztergomi Lövészegylet (1886), Tornaegylet (1887), Kerékpáros Egyesület (1898), Hajósegylet (1907), Turista Egylet (1911), Testgyakorlók Köre (1913). A város testnevelés- és sporttörténete a két világháború között című fejezet mindenekelőtt az iskolai oktatás fejlődésének szentel aprólékos figyelmet. Élmény olvasni az Érseki Tanítóképző Intézet, a Szent István (Bencés) Gimnázium, a Reálgimnázium, a Boldog Margit Leánygimnázium és más intézmények testi neveléséről, a diákversenyek hangulatáról. Erre az időre esnek az újabb egyesületek alakulásai: MOVE Esztergomi Sport Egyesület (1920), Esztergomi Munkás Testedző Egyesület (1924), az Esztergomi Sportklub (1927). A jelentősebb sportágak: a labdarúgás, az evezés, az úszás, a természetjárás, a birkózás és ökölvívás rohamléptekben fejlődtek. A második világháború után a politikai helyzettel párhuzamosan a sportélet is merőben átalakult 1945-ben csupán a MADISZ TE nyújtott sportolási lehetőséget az év végén alakult meg az Esztergomi Sportrepülő Egyesület. Sokan nem is tudnak arról, hogy működött itt Munkások Vak Bottyán Egyesülete is (1948). Az újkori egyesületek sorából leginkább az Esztergomi Vasutas Sportegyesület emelhető ki (1948), szervezése dr. Brassai György nevéhez kötődik. A háború utáni iskolai testnevasónak, mint a polgári iskolák, az iparos és kereskedő tanonciskola, az erdőgazdasági szakiskola, ezek a mai fiatalok számára már ismeretlen fogalmak. A tanácsrendszer testnevelése és sportja is rengeteg ismeretanyagot nyújt az új egyesületek (Vasas, Bányász, Kinizsi, Fáklya, Postás, Lokomotív), az OTSB, az MTST sportszervezetek, az MHK-próbák. Erre az időszakra esik az elmúlt négy évtized sportegyesületeinek virágzása: MIM Vasas, GRANVISUS SE, MEDICOR SE, Spartacus SE, SZIM Vasas, Uniker VMTE. Napjaink sportját az önkormányzati rendszer cúnű fejezetben találjuk, apró részletességgel a támogatásokat is, a rendezvényeket is. A diáksportkörök nagy száma és az eredményeik töltik ki a nyolcadik fejezetet majd a kilencedikben a sportági és egyesületi eredményeket (1950-2000) találjuk, 21 sportágban szereztek fiataljaink dicsőséget városunknak. Tóth Sándor tanszékvezető tanár az ismertető során említette, hogy olyan alapmű született mely támpontot nyújt a későbbiekben akár szakdolgozatoknál, akár egyéb kutatásoknál. Dr. Gaál Endre főigazgató előszavában summázza a könyv értékét. „Esztergom város testkulturális tradíciói is több évszázadra nyúlnak vissza. Ezzel foglalkozó, a város testkultúrájának történetét szintézis jelleggel bemutató munka eddig még nem jelent meg. A könyv feldolgozott anyagával a mai embert szólítja meg." Prof. dr. Szabó Béla és dr. Gönczöl László lektorálták a művet, a borító grafikáját Földes Vilmos tanár készítette. A könyv ezer példányban jelent meg, megvásárolható a főiskola könyv- és jegyzetboltjában. Ajánljuk mindenkinek dr. Magyar György érdekes és fölöttébb hasznos művét! (Pálos) „Minden versed az emberek mellett az Istenhez szól' Végvári Vazul verseskötetéről Mint arról már hírt adtunk - (EVID, 2000/44. szám) -, október 25-én délután mutatta be Budapesten, a Magyar írószövetség Klubjában Pomogáts Béla irodalomtörténész, az írószövetség elnöke Végvári Vazul ferences atya Arcok és fények című első verseskötetét. Az írószövetség elnöke beszédének bevezetőjében méltón emlékezett vissza az 1956-os forradalom és szabadságharc néhány eseményére, majd ezt a gondolati szálat vezette tovább, felelevenítve P. Végvári Vazul életének főbb állomásait. Megemlítette a budai Várat védő felkelőket akikhez tettre készen, nagy bátorsággal csatlakozott Vazul atya is. Itt mint lelkipásztor és tábori pap beosztást és fegyvert kért A forradalom után Végvári Vazulnak el kellett hagynia az oszágot így került az Egyesült Államokba. Az amerikai magyarok „ébresztgetője", a cserkészmozgalom elkötelezett támogatója és híveinek közvetlen és őszinte barátja volt Innen tért haza negyven éves emigráció után, 1997-ben Esztergomba. Azóta itthon tevékenykedik, többek között főszerkesztője a ferences gimnázium értékeket őrző lapjának is. Végül Pomogáts Béla kiemelte Vazul atya írásainak transzcendens távlatát befejezésül hozzátette: „Minden versed az emberek mellett az Istenhez szól és, úgy hiszen, hogy a költészetedet meghallgatta az Úristen. Gratulálok a könyvedhez!" Ezek után az alkotó maga olvasta és kommentálta őszinte szívvel az Epilógus, az Erdőben, az Áramkörömbe kapcsollak, testvér, a Bodnár Gábornak, az Áruló határ és az Ég és föld között című verseit és az ott helyben formálódó gondolatait ihletté emelve közvetítette hallgatói felé: - Minden magyar szót úgy vigyetek magatokkal, mint a talizmánt ereklyét Mert a magyar nyelv erő, a magyar nyelv kovász, a magyar nyelv harcos ige... Beszédét befejezve, Vazul atya köszönetet mondott minden kedves segítőtársnak, akik nélkül ez a kötet nem születhetett volna meg. Végvári Vazul megjelent kötetét Kedves Ilona gondozta, a könyvborító- és előzéknyomat Vígh István debreceni művész alkotása, a könyvben látható grafikák Székely György keze munkáját dicsérik. Válogatott verseket és rövid prózákat rejt magában, amelyek szorosan végigkísérik a szerző életútját a magyarországi ifjúkortól az '56-os eseményeken és az amerikai éveken át egészen napjainkig. Az első oldalakon Fr. Lovász Rajmund OFM ajánlja a kötetet olvasásra, átgondolásra és írója megismerésére. A versek tematikája változatos, de a kirajzolódó értékek biztos úton vezetik az olvasót Minden sorban érezhetően ott van az Isten teremtő szeretetébe simuló keresztény, a természet csodálatába elmerült ember, és a hazáját szerető magyar. A bemutatót Dévai Nagy Kamilla előadóművész gitáÍTal kísért éneke zárta. * Az esztergomi közönséget november 24-én, pénteken este 6 órakor v árja szeretettel Végvári Vazul ferences atya a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola dísztermébe. Itt az Arcok és fények című kötet egy irodalmi est keretében kerül bemutatásra, amelyet Tóth Sándor, József Attila-díjas költő, tanszékvezető főiskolai tanár méltat A könyvbemutatót dedikálás követi. A kötet a helyszínen megvásárolható. Tóth Franciska Mi lesz veled, Vaskapu? Emlékszem, gyermekkorom kedvenc kirándulóhelye volt a Vaskapu. Akkoriban még nem épült meg a szerpentinút, úgyhogy rendkívül vadregényesnek és megközelíthetetlennek tűnt a Turistaszálló és környéke. - A Vasi volt számunkra maga a Csomolungma, Esztergom Mont Everestje! - mondta egyik gyermekkori játszótársam a minap. Nos, azóta elkészült a betonút, már percek alatt fel lehet jutni a „Csomolungmára", a valóban szépen helyrehozott turistaházhoz. Ám a megnövekedett forgalom magával hozta a környezetszennyezést is. Az egykori vadregényes utak, ösvények mentén mindenütt szemétkupacok, a civilizáció összes hulladéka. A szerpentinút mentén különösen sok a szemétkupac. Lehet, hogy egyesek már nem kirándulóhelynek, hanem egyszerűen „szemétdombnak" tekintik a Vaskaput? Rengeteg az elhagyatott parlagföld, szőlő, ócska, lerobbant bádogbódé. Jó lenne, ha az „illetékesek" is végre újra felfedeznék Esztergom egykoron legszebb és legromantikusabb kirándulóhelyét! (dezső)