Esztergom és Vidéke, 2000

2000-11-09 / 45. szám

4 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 2000. november 2. Váro$i Televízió Tíz éve * * az Önök szolgálatában. .7 Könyvajánló KÁROLY-LAKTANYÁTÓL A DON-KANYARIG Jön a Fekete méz! (Sz-B.) Néhány hete Budapesten, a Vigadóban alkalmain volt megnézni Pozsgai Zsolt: Fekete méz című két­részes történelmi játékát. A darabot öt évvel ezelőtt a sáros­pataki önkormányzat felkérésére írta a szerző a város jubileumi ünnepsége­ire. A helyi ősbemutatót is Pozsgai Zsolt rendezte. Az akkor összeállt al­kalmi színtársulat azóta évente 3-4 alkalommal - ha a szereplők színházi vagy filmes szereplése éppen megen­gedi - előadja a darabot - mindig nagy sikerrel. A történet 1660-ban, Sárospatakon, a főszereplő Lórántffy Zsuzsanna ha­lálával kezdődik. A halott nagyasz­szony azonban megszólal - a hozzá ellátogató, virrasztó rokonok és isme­rősök gondolataiban -, érvel, vitatko­zik. Régóta elnyomott indulatok tör­nek fel a valós történelmi figurákban, II. Rákóczi Györgyben, Báthory Zsó­fiában, Apáczai Csere Jánosban, Csa­tári Benedekben és társaikban. A darab kiváló. A szereplők is. Ne­kem különösen Kautzky Armand, Tóth Auguszta és - esztergomi lévén, nagy büszkeséggel - Maronka Csilla játéka tetszett. A színpadon szinte forrt a légkör, magasra korbácsolt ér­zelmek, indulatok, tragédia és humor vonultak el szemünk előtt A szereplók legtöbbjét mi, eszter­gomiak főleg a televíziós sorozatok­ból ismerjük. Most november végén módunkban lesz a színpadon is látni őket mivel a Szabadidőközpont kul­turális programjainak szervezői lekö­tötték egy esti előadás erejéig a pro­dukciót. Maronka Csilla - aki a darabban Orsolyát a főúri család házvezetőnő­jét játssza igen meggyőzően - leg­utóbbi találkozásunkkor örömmel új­ságolta, hogy a darab híre Angliába is eljutott alkalmi színtársulatuk nem­rég Londonban játszotta el az ottani magyar kolónia meghívására - szin­tén nagy sikerrel. A Fekete méz megtekintését feltét­lenül ajánlom mindazoknak, akik sze­retik a színvonalas szórakozást akik kedvelik az érdekes, látványos és el­gondolkodtató színdarabokat a szel­lemes párbeszédeket Pozsgai Zsolt fekete mé^ -történelmi játék két részben­lorántffy Zsuzsanna Kopetty Lia Báthory Zsófia - Tóth Auguszta Stephanie, balettmester - Timkó Eszter Orsolya - Maronka Csilla II. Rákóczy György - Kautzky Armand Csatári Benedek - Lux Adám Apáczai Csere János - Schnell Ádám Bence - Mély völgyi Ádám Rendezte: Pozsgai Zsolt 1660, Sárospatak. Ritkán kezdődik így egy színdarab: a főszereplő meghal. Lórántffy Zsuzsanna halott, örökösre vár szellemi öröksége, a pataki református kollégium és minden, ami ezzel jár. A "szerető" rokonok megkönnyebbülten lépnek be szobájába virrasztar, De ki mondta, hogy önmagukban nem szólal meg a nagyasszony? Hogy nem kell szembesülni, vitatkozni még a halál után is? Régóta elnyomott indulatok törnek fel a valós történelmi figurákban akkor, azon az éjszakán. Jegyek válthatók a Szabadidőközpontban Jegyár: 800,-Ft Jó fél évszázada hallgattak el a fegyverek. Megtörtént a békekötés, lezajlott a Nürnbergi-per, bőven lett dolguk az „ügyeletes" történészek­nek, ám nem ért véget a II. világhábo­rú. Elünk még jónéhányan - bár erő­sen fogyatkozva-, akiknek idegeiben holtig ott remeg, sőt a génjeikbe ivó­dott mindaz a borzalom, ami hat be­tűbe belefér: HÁBORÚ. Ez az eddigi legnagyobb világégés csak a legutol­só át- és túlélő halálával múlik el vég­leg. Akik ott voltunk és megmarad­tunk: kényszerű emlékőrzők vagyunk valahányan. Nem tudunk felejteni. Pedig életünk során sokat felejtünk, sokat kell is felejtenünk, de ez a hábo­rú bennünk rekedt. Ezek a gondolatok jutottak eszem­be a szóban lévő könyv elolvasásakor. Szerzőjét - Kadosa Árpád tanár urat (Szabadka 1914. — Esztergom 2000.) - nagyon sokan ismerjük és tiszteljük városunkban. Azt viszont csak jóval kevesebben tudjuk róla, hogy felnőttkora valóságos tükörképe a II. világháborúnak. Alig fejezte be felsőfokú tanulmányait máris meg­kapta katonai behívóját. De beszélje­nek inkább a számok! 1937. október 5-én vonult be először. 1947. július 23-án tért vissza a szovjet hadifogság­ból. E két dátum között eltelt idő: 3516 nap. Ebből tényleges katonai szolgálatban töltött 1408 napot szov­jet hadifogságban volt 891 napot, ta­nárként működhetett 1217 napot 1937-1947 között nem találunk olyan esztendőt, amelyben ne viselt volna katonai- vagy hadifogoly­egyenruhát. Tartalékos, ám sűrűn be­hívott tisztként sokkal inkább volt „tartalékos tanár". A fiatal karpaszományos ott volt a felvidéki és kárpátaljai bevonuláskor. Jó fél évszázad után is megható emlé­keket őriz Erdély részleges visszacsa­tolásáról. Csetnikek orvlövéseit élte túl a Délvidéken. Aztán irány a Don! A 41 napos gyalog- illetve lovasme­net a bjelorusz homokpusztákon át, a vélt győzelem felé, egyre távolodva a hazától, teljes menetfelszereléssel... Közben verejtéklucskos ing és egy­egy bőrigázás, éjjelente rendszeres szovjet légitámadások, mind gyen­gébb élelmezés és rohamosan fogyó harci kedv... A Don menti harcok: ro­ham és visszavonulás, egymásba ol­vadó nappalok és éjszakák, egyre nyomasztóbb ellátási gondok, az ál­landósuló fegyver- és lőszerhiány. Aztán a nagy orosz tél: a mínusz 30­40 fokok; a térdig érő porhó és a met­sző szél; a hidegtől lefagyott orr. Fűt­hető fedezék, meleg étel és téÜ ruha híján harcolni alig, csak elhullani le­het. A valóság kegyetlen regénye azon­ban nem itt végződik. A Szerzőt ismét ••»•• Zenés-irodalmi est (P) A közelmúlt hagyományai­hoz híven Tóth Sándor tanszékve­zető főiskolai tanár már szervezi az esedékes és nagy érdeklődéssel várt irodalmi estet Közkedvelt költők, írók, előadóművészek programjának egyeztetése nem kis feladat számára, mégis vállalta, hogy lapunk részére némi előze­test adjon. - Kik vállalták eddig az eszter­gomi szereplést? - A Független Magyar írók Egyesülete és a Magyar írók Szö­vetsége rendezésében neves írók, költők, színművészek lesznek je­len: Nagy Gáspár és Gyurkovics Tibor Kossuth-díjas költők. Her­nádi Gyula Kossuth-díjas író, An­na Mária írónő, Szeghalmi Elemér József Attila-díjas író, Császár Angéla és Szokolay Ottó érdemes művészek, Bökönyi Laura szín­művésznő, Rubold Ödön színmű­vész, Elmer István és Kipke Tamás írók, akik mindketten innen indul­tak, valamint jómagam. Közremű­ködik a Monteverdi Kórus Hunya­di Zoltán vezetésével, valamint a Strigonium Consort (szólista: Fe­hér László klarinétművész). A belépés díjtalan. Hívjuk és várjuk tehát az érdeklődő eszter­gomiakat erre az irodalmi, zenei estre a tanítóképző főiskola dísz­termébe, november 15-én (szer­dán) este fél hétre. mundérban találjuk Budapest ostro­makor. Átéli és szintén leírja a főváros bekerítését, az egyre szoruló gyűrűt, majd az 1945. február 11-12-ei ösz­szeomlást. Ezután, mint mondat vé­gén a pont következik a 29 hónapos hadifogság. (Erről részletesen a „ Vi­szontlátásra, hadnagy úr!" című könyvében számol be a Szerző — Bp., Népszava Kiadó Vállalat 1989.) Kadosa tanár úr nemcsak végig résztvett a világtörténelem eddig leg­véresebb háborújában, hanem szép magyar stílusban (hiszen magyarta­nár) le is írja élményeit Emlékei, sor­sa hű tükörképe annak, ahogy az em­berek - katonaruhában vagy civilben - akkor éltek, gondolkodtak és szen­vedtek. Egyéni sorsok bemutatása nélkül nincs korszerű történelemírás, nincs nemzeti emlékezet sem. Maholnap eltűnnek az utolsó szem­tanúk is. Még élő és író történelmi forrásaink végképp kiapadnak. Ezért f. év április 4-ei halála után is nagyon meg kell becsülnünk őt de feleségét is, a megözvegyült Erika asszonyt akinek fáradozása nélkül nem olvas­hatnánk e kitűnő, ebben a témában alighanem utolsó könyvet. Megvásá­rolható mindkét helyi könyvesbol­tunkban; 274 oldalnyi és 1180,-Ft az ára. Dobay Pál

Next

/
Thumbnails
Contents