Esztergom és Vidéke, 2000

2000-11-09 / 45. szám

4 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 2000. november 2. Váro$i Televízió Tíz éve * * az Önök szolgálatában. .7 Könyvajánló KÁROLY-LAKTANYÁTÓL A DON-KANYARIG Jön a Fekete méz! (Sz-B.) Néhány hete Budapesten, a Vigadóban alkalmain volt megnézni Pozsgai Zsolt: Fekete méz című kétrészes történelmi játékát. A darabot öt évvel ezelőtt a sárospataki önkormányzat felkérésére írta a szerző a város jubileumi ünnepségeire. A helyi ősbemutatót is Pozsgai Zsolt rendezte. Az akkor összeállt alkalmi színtársulat azóta évente 3-4 alkalommal - ha a szereplők színházi vagy filmes szereplése éppen megengedi - előadja a darabot - mindig nagy sikerrel. A történet 1660-ban, Sárospatakon, a főszereplő Lórántffy Zsuzsanna halálával kezdődik. A halott nagyaszszony azonban megszólal - a hozzá ellátogató, virrasztó rokonok és ismerősök gondolataiban -, érvel, vitatkozik. Régóta elnyomott indulatok törnek fel a valós történelmi figurákban, II. Rákóczi Györgyben, Báthory Zsófiában, Apáczai Csere Jánosban, Csatári Benedekben és társaikban. A darab kiváló. A szereplők is. Nekem különösen Kautzky Armand, Tóth Auguszta és - esztergomi lévén, nagy büszkeséggel - Maronka Csilla játéka tetszett. A színpadon szinte forrt a légkör, magasra korbácsolt érzelmek, indulatok, tragédia és humor vonultak el szemünk előtt A szereplók legtöbbjét mi, esztergomiak főleg a televíziós sorozatokból ismerjük. Most november végén módunkban lesz a színpadon is látni őket mivel a Szabadidőközpont kulturális programjainak szervezői lekötötték egy esti előadás erejéig a produkciót. Maronka Csilla - aki a darabban Orsolyát a főúri család házvezetőnőjét játssza igen meggyőzően - legutóbbi találkozásunkkor örömmel újságolta, hogy a darab híre Angliába is eljutott alkalmi színtársulatuk nemrég Londonban játszotta el az ottani magyar kolónia meghívására - szintén nagy sikerrel. A Fekete méz megtekintését feltétlenül ajánlom mindazoknak, akik szeretik a színvonalas szórakozást akik kedvelik az érdekes, látványos és elgondolkodtató színdarabokat a szellemes párbeszédeket Pozsgai Zsolt fekete mé^ -történelmi játék két részbenlorántffy Zsuzsanna Kopetty Lia Báthory Zsófia - Tóth Auguszta Stephanie, balettmester - Timkó Eszter Orsolya - Maronka Csilla II. Rákóczy György - Kautzky Armand Csatári Benedek - Lux Adám Apáczai Csere János - Schnell Ádám Bence - Mély völgyi Ádám Rendezte: Pozsgai Zsolt 1660, Sárospatak. Ritkán kezdődik így egy színdarab: a főszereplő meghal. Lórántffy Zsuzsanna halott, örökösre vár szellemi öröksége, a pataki református kollégium és minden, ami ezzel jár. A "szerető" rokonok megkönnyebbülten lépnek be szobájába virrasztar, De ki mondta, hogy önmagukban nem szólal meg a nagyasszony? Hogy nem kell szembesülni, vitatkozni még a halál után is? Régóta elnyomott indulatok törnek fel a valós történelmi figurákban akkor, azon az éjszakán. Jegyek válthatók a Szabadidőközpontban Jegyár: 800,-Ft Jó fél évszázada hallgattak el a fegyverek. Megtörtént a békekötés, lezajlott a Nürnbergi-per, bőven lett dolguk az „ügyeletes" történészeknek, ám nem ért véget a II. világháború. Elünk még jónéhányan - bár erősen fogyatkozva-, akiknek idegeiben holtig ott remeg, sőt a génjeikbe ivódott mindaz a borzalom, ami hat betűbe belefér: HÁBORÚ. Ez az eddigi legnagyobb világégés csak a legutolsó át- és túlélő halálával múlik el végleg. Akik ott voltunk és megmaradtunk: kényszerű emlékőrzők vagyunk valahányan. Nem tudunk felejteni. Pedig életünk során sokat felejtünk, sokat kell is felejtenünk, de ez a háború bennünk rekedt. Ezek a gondolatok jutottak eszembe a szóban lévő könyv elolvasásakor. Szerzőjét - Kadosa Árpád tanár urat (Szabadka 1914. — Esztergom 2000.) - nagyon sokan ismerjük és tiszteljük városunkban. Azt viszont csak jóval kevesebben tudjuk róla, hogy felnőttkora valóságos tükörképe a II. világháborúnak. Alig fejezte be felsőfokú tanulmányait máris megkapta katonai behívóját. De beszéljenek inkább a számok! 1937. október 5-én vonult be először. 1947. július 23-án tért vissza a szovjet hadifogságból. E két dátum között eltelt idő: 3516 nap. Ebből tényleges katonai szolgálatban töltött 1408 napot szovjet hadifogságban volt 891 napot, tanárként működhetett 1217 napot 1937-1947 között nem találunk olyan esztendőt, amelyben ne viselt volna katonai- vagy hadifogolyegyenruhát. Tartalékos, ám sűrűn behívott tisztként sokkal inkább volt „tartalékos tanár". A fiatal karpaszományos ott volt a felvidéki és kárpátaljai bevonuláskor. Jó fél évszázad után is megható emlékeket őriz Erdély részleges visszacsatolásáról. Csetnikek orvlövéseit élte túl a Délvidéken. Aztán irány a Don! A 41 napos gyalog- illetve lovasmenet a bjelorusz homokpusztákon át, a vélt győzelem felé, egyre távolodva a hazától, teljes menetfelszereléssel... Közben verejtéklucskos ing és egyegy bőrigázás, éjjelente rendszeres szovjet légitámadások, mind gyengébb élelmezés és rohamosan fogyó harci kedv... A Don menti harcok: roham és visszavonulás, egymásba olvadó nappalok és éjszakák, egyre nyomasztóbb ellátási gondok, az állandósuló fegyver- és lőszerhiány. Aztán a nagy orosz tél: a mínusz 3040 fokok; a térdig érő porhó és a metsző szél; a hidegtől lefagyott orr. Fűthető fedezék, meleg étel és téÜ ruha híján harcolni alig, csak elhullani lehet. A valóság kegyetlen regénye azonban nem itt végződik. A Szerzőt ismét ••»•• Zenés-irodalmi est (P) A közelmúlt hagyományaihoz híven Tóth Sándor tanszékvezető főiskolai tanár már szervezi az esedékes és nagy érdeklődéssel várt irodalmi estet Közkedvelt költők, írók, előadóművészek programjának egyeztetése nem kis feladat számára, mégis vállalta, hogy lapunk részére némi előzetest adjon. - Kik vállalták eddig az esztergomi szereplést? - A Független Magyar írók Egyesülete és a Magyar írók Szövetsége rendezésében neves írók, költők, színművészek lesznek jelen: Nagy Gáspár és Gyurkovics Tibor Kossuth-díjas költők. Hernádi Gyula Kossuth-díjas író, Anna Mária írónő, Szeghalmi Elemér József Attila-díjas író, Császár Angéla és Szokolay Ottó érdemes művészek, Bökönyi Laura színművésznő, Rubold Ödön színművész, Elmer István és Kipke Tamás írók, akik mindketten innen indultak, valamint jómagam. Közreműködik a Monteverdi Kórus Hunyadi Zoltán vezetésével, valamint a Strigonium Consort (szólista: Fehér László klarinétművész). A belépés díjtalan. Hívjuk és várjuk tehát az érdeklődő esztergomiakat erre az irodalmi, zenei estre a tanítóképző főiskola dísztermébe, november 15-én (szerdán) este fél hétre. mundérban találjuk Budapest ostromakor. Átéli és szintén leírja a főváros bekerítését, az egyre szoruló gyűrűt, majd az 1945. február 11-12-ei öszszeomlást. Ezután, mint mondat végén a pont következik a 29 hónapos hadifogság. (Erről részletesen a „ Viszontlátásra, hadnagy úr!" című könyvében számol be a Szerző — Bp., Népszava Kiadó Vállalat 1989.) Kadosa tanár úr nemcsak végig résztvett a világtörténelem eddig legvéresebb háborújában, hanem szép magyar stílusban (hiszen magyartanár) le is írja élményeit Emlékei, sorsa hű tükörképe annak, ahogy az emberek - katonaruhában vagy civilben - akkor éltek, gondolkodtak és szenvedtek. Egyéni sorsok bemutatása nélkül nincs korszerű történelemírás, nincs nemzeti emlékezet sem. Maholnap eltűnnek az utolsó szemtanúk is. Még élő és író történelmi forrásaink végképp kiapadnak. Ezért f. év április 4-ei halála után is nagyon meg kell becsülnünk őt de feleségét is, a megözvegyült Erika asszonyt akinek fáradozása nélkül nem olvashatnánk e kitűnő, ebben a témában alighanem utolsó könyvet. Megvásárolható mindkét helyi könyvesboltunkban; 274 oldalnyi és 1180,-Ft az ára. Dobay Pál