Esztergom és Vidéke, 2000
2000-11-02 / 44. szám
2000. október 19. ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 A képviselő-testület október 19-ei ülésén Juhász Albint főállású alpolgármesterré választotta A képviselő-testület október 19-ei ülésén Meggyes Tamás polgármester két ülés közötti eseményekről, határozatokról szóló beszámolója után dr. Sári Katalin, a városi tisztifőorvos tájékoztatóját hallgatták meg a képviselők az esztergomiak egészségügyi helyzetéről. A kimutatásból kiderült, hogy a magyar lakosságra jellemző kedvezőtlen népesedési tendencia Esztergomban is észlelhető: míg 1996-ban 309 újszülött látta meg a napvilágot, tavaly már csak 288. A tanulmány összességében megállapítja, a város polgárainak egészségi állapota kedvezőtlen, hasonlóan a megyei és az országos helyzethez. A testület ezért úgy döntött, hogy az érintett városházi irodák és bizottságok bevonásával igyekszik mielőbb megvizsgálni annak a lehetőségét, miként lehetne javítani a helyzeten. Ezt követően a testület zárt ülés keretében tárgyalt két szerződés néhány vitatott kérdéséről, illetve a bérlakás-pályázat eddigi eredményéről és a következő pályázati fordulóról. Szintén zárt ülésen tájékoztatta a városatyákat Meggyes Tamás az Alkotmánybíróság elnökével, dr. Németh Jánossal folytatott megbeszéléséről. Mint kiderült, a megbeszélés célja az volt, hogy a tövény szerint a királyvárosban székelő Alkotmánybíróság valóban funkcionáljon Esztergomban, ítélethirdetésekre itt (is) kerüljön sor. A délelőtt tíz órától - ebédszünettel - délután három óráig tartó testületi ülésen a képviselők 13 igen szavazattal társadalmi megbízatásúból főállású alpolgármesternek minősítették Juhász Albint, döntöttek több közhasznú alapítvány támogatásáról, nemet mondtak a polgármester és a két alpolgármester jutalmazására, elfogadták viszont a Várszínház beszámolóját az idei évadról és Koditek Pál, millenniumi tanácsnok beszámolóját a 2000-es esztendő harmadik negyedévi millenniumi feladatainak végrehajtásáról. Meggyes Tamás kérésére levették ellenben a napirendről a város utazási irodája, a Gran Tours Kft. szervezésében megrendezett Szent István-napokról szóló tájékoztatót. Meggyes arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy a városházi belső ellenőrzés bevonásával jelenleg polgármesteri vizsgálat folyik az utazási irodánál a Szent István-napokkal és az iroda működésével kapcsolatban, ezért a vizsgálat lezárásáig nem volna célszerű bármilyen Gran Toursos ügyben a testületnek dönteni. Haller Zoltán független képviselő javaslatára lekerült a napirendről a kertvárosi lakópark-szerződés módosítása, hasonlóképpen később tárgyalja a testület a város előzetes település-fejlesztési koncepcióját. Az ülésen elfogadták még a 2001. (és 2002.) évre vonatkozó önkormányzati költségvetés elkészítésének ütemtervét, illetve a Prímás-sziget fejlesztési és rendezési koncepcióját. A városi főépítész, Sári István által felvázolt terv a szigeten csak igen csekély mértékű beépítést engedélyez, ellenben elképzelhetőnek tartaná, hogy egy csökkentett és szigorúan szabályozott gépjárműforgalom előtt megnyissák a Kossuth hidat. Gulya István Koszorúzás a Sobieski-emlékoszlopnál (G.L) A „Magyar-lengyel kapcsolatok a X-XVI. században" elnevezésű rendezvény-sorozat keretében - melynek október 19-2l-e között állomásai Budapest, Székesfehérvár és Esztergom voltak - október 21-én koszorúzási ünnepségre került sor az Erzsébet-parkbeli Sobieski-emlékoszlopnál. Köszöntő beszédében Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere fontos és megőrzendő hagyománynak tartotta, hogy városunk évről-évre megemlékezik Jan Sobieskiről, Sobieski Jánosról, a kiváló lengyel uralkodóról, hadvezérről, politikusról és azokról a lengyel katonákról, akik életüket áldozták Esztergom jövőjéért a Várhegyen. A polgármester emlékeztetett arra, hogy az 1680-as években Lotharingiai Károly, II. Miksa, III. János György fejedelmek és Sobieski lengyel király egyesített csapatai sikerrel akadályozták meg az Oszmán Birodalom további teijeszkedéséL „Sobieski páratlan érzékkel ismerte fel azt a lehetőséget, hogy eljött az idő a török megszállók Közép-Európából történő kiűzésének megkezdésére. Seregével a Duna mentén Esztergom felé indult, s Párkánynál újból felvette a harcot az ellenséggel. Nagy áldozatok árán aratlak győzelmet, de ez a győztes csata volt az előfeltétele az esztergomi Vár visszafoglalásának. A bécsi csatát 1683-ban sikerrel megvívó Sobieski hadvezér csapatai október 9-én Párkányba, október 27-én pedig Esztergomba hozták el a szabadságol" mondta Meggyes Tamás. A polgármester beszéde után Csombor Erzsébet, az esztergomi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat vezetőjének közreműködésével a magyarországi lengyel követség képviselői, a konferencia lengyel vendégei, a városi lengyel kisebbség képviselői és a város vezetése helyezték el az emlékoszlopnál a megemlékezés koszorúit. Kitüntetettjeink Esztergom Város Képviselő-testülete az október 23-ai nemzeti ünnep alkalmából kiemelkedő szakmai és a városért végzett tevékenységéért elismerő oklevéllel tüntette ki, illetve jutalomban részesítette: Folyami Sándornét, a József Attila Általános Iskola tanítóját, munkaközösség-vezetőt; Baloghné Tóth Ritát, a kertvárosi óvoda óvodapedagógusát; Baranyai Irént, a városi Zeneiskola zenetanárát; Batyik Istvánt, a Montágh Imre Általános Iskola és Speciális Szakiskola gyógypedagógusát, szakiskolai munkaközösség-vezetőt; Benda Jánost, a Kőrösy László Középiskolai Kollégium igazgatóját; Béres Zsuzsát, a Somogyi Béla Általános Iskola tanárát; Bodrogai Máriát, a Montágh Imre Általános Iskola és Speciális Szakiskola gyógypedagógusát; dr. Arató Gézánét, a Nevelési Tanácsadó gyógypedagógusát, fejlesztőpedagógust; dr. Magyar Györgynét, a Petőfi Sándor Általános Iskola tanítóját, gyermekvédelmi felelőst; Durzák Annát, a Szent István Gimnázium tanárát; Gáspár Istvánnét, a szentgyörgymezői óvoda dajkáját; Gerendás Ritát, a Honvéd utcai óvoda óvodapedagógusát; Kohl Sándornét, a Mindszenty József Katolikus Általános Iskola tanítóját; Kotz Istvánt, a Somogyi Béla Általános Iskola igazgatóját; Kovács Gizellát, Esztergom Város Zöld Óvodájának dajkáját; Kurucz Lászlót, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskolájának tanárát, igazgató-helyettesét; Pándi Jánosnét, az Aranyhegyi óvoda dajkáját; Papp Antalnét, a Belvárosi óvoda óvodapedagógusát; Pásztó Andrást, a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium tanárát, Psenák Istvánnét, az Angyalkert Óvoda óvodapedagógusát; Szilágyiné Arató Máriát, a Montágh Imre Általános és Speciális Szakiskola logopédusát; Tóth Jánosnét, a Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola tanárát, munkaközösség-vezetőt; Varga Lászlónét, az Erzsébet királyné úti óvoda élelmezésvezetőjét; Vegera Gyulánét, a Bánomi óvoda dajkáját; Somogyi Mihályt, a Sportcsarnok sportvezetőjét. Csernus Ferencet, a Szabadidőközpont igazgatóját; Csombor Erzsébetet, a Komárom-Esztergom Megyei Levéltár igazgatóját; Hercz Lászlónét, a Gazdasági Ellátó Szervezet gazdasági vezetőjét; Balázs Évát, az Egyesített Szociális Intézmény igazgatóját; dr. Berbik Istvánt, a Kolos kórház osztályvezető főorvosát; dr. Gréger Ottüiát, a Kolos kórház osztályvezető főorvosát; dr. Jankovich Mihályt, a Kolos kórház osztályvezető főorvosát; Gyöngyösiné J. Gizellát, a Szent Rita Fogyatékos Otthon szakasszisztensét; Legény-Tóth Mihályt, a Kolos kórház mútőssegédjét; Mohos Adriennt, a Kolos kórház röngtenasszisztensét; Oláhné Tarján Izabellát, a Kolos kórház ápolónőjét; Szabó Lászlónét, a Kolos kórház osztályvezető főnővérét; Tilk Józsefnét, az Egyesített Szociális Intézmény ápolónőjét; Tóth Ferencnét, az Egyesített Szociális Intézmény házi-gondozóját; Tóthné Gál Máriát, az Egészségügyi Alapellátó Intézmény körzeti nővérét; Viszolai Istvánnét, a Pszichiátriai Betegek Otthonának főnővérét; Werni Emmát, a Városi Bölcsödé bölcsődevezetőjét. Oklevélben és pénzjutalomban részesült Kertész Sándor, városi tűzoltóparancsnok is.