Esztergom és Vidéke, 2000

2000-10-12 / 41. szám

2000. november 23. ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 5 3 Október 6. A József Attila Általános Iskolában volt dolgom. Reggel nyolckor az iskola aulájában gyülekező gyerekeket láttam. Gondoltam, hogy az október 6-ai ünnepségre készülnek, s így mint hívatlan vendég - magam is végignézem a megemlékezést. Egy kis leánytanuló üdvözölte a megjelenteket, röviden ismertette a nap jelentőségét, majd szólította az első „aradi vértanút". A mögötte felsorakozott, ünneplőbe (fehér ing, sötét nadrág) öltözött diákok közül az egyik kivált és felolvasta a vértanú rövid életrajzát Mellette diáktársa a hós fényképét tartotta, majd átadta társának, aki a képet a tablóra helyezte. így ment ez mind a 13 tábornok és gróf Batthyány Lajos első miniszterelnök nevének felolvasásakor. Ezután egy diáklány elszavalta Petőfi: „Egy gondolat báni engemet" című versét. Az esemény hangulatához illó halk zeneszó mellett a 14 felolvasó diák l-l szál szekfűt helyezett el a fényképek alá. Befejezésként a műsorvezető égő mécsest tett le a képek elé. A megjelentek hálás tapssal köszönték meg a VI/B osztály tanulóinak ezt a meghitt kis ünnepséget amiért köszönet illeti Zségerné Kádár Anikó osztályfőnököt. Bélay Iván * Október 6-án délután szokásos Duna-parti sétámat végeztem. Eszembe jutott a méltóságteljes városi ünnepség, a meghitt szentmise a Belvárositemplomban... Néma áhitatomból csattogó diszkózene vert fel. Mint kiderült az egyik Duna-parti iskola (hadd ne mondjuk, hogy melyik) tárva-nyitva álló ablakaiból harsogott a nem éppen alkalomhoz illó muzsika. Belülről fiatal lányok kacagása és néhány mutáló fiúhang hallatszott. Elgondolkodtam: ezek a fiatalok nem tudják, vagy csak nem akarják tudni, hogy október 6. Nemzeti Gyásznapunk, melyen - enyhén szólva - nem illik semmiféle hangoskodás, „bálozás". Vajon legközelebbi diszkójukat mikorra programozták be? Még rágondolni is rossz: lehet hogy éppen Halottak Napjára? (d.) Olvasókönyv a szabadságharcról Október 6-án délután a Megyei Levéltár előadótermében családias hangulatú összejövetelre gyülekeztek a helytörténet iránt érdeklődők - levéltárosok, könyvtárosok, történészek, tanárok, a sajtó képviselői hogy részt vegyenek az intézmény most megjelent Esztergom és Komárom megye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt című „olvasókönyvének" bemutatóján. A könyvben közölt több mint másfélszáz kordokumentumot Bencze Cs. Attila, a levéltár igazgató-helyettese, egyben lapunk főszerkesztője válogatta, szerkesztette és látta el jegyzetekkel. Csombor Erzsébet igazgató üdvözlő szavai után - melynek során a levéltár eddigi és tervezett kiadványairól, az intézet célkitűzéseiről is szót ejtett - Sitku Pál történelemtanár mutatta be Bencze Cs. Attila könyvét kiemelve annak jelentőségét az iskoláknál nemrég bevezetett helytörténeti oktatásban. Hézagpótló ez a mű fogalmazott Sitku Pál -, hiszen városunk és megyénk történelmének egy olyan korszakáról vonultat fel hiteles és érdekes dokumentumokat melyek eddig nem, illetve csak kevésbé ismertek a lakosság, különösen a diákság előtt A könyv erénye, hogy nemcsak a történelmi eseményekről ad forráshű leírást, de megismerhetjük belőle mai kettős megyénk akkori poiitikai-gazdasági-társadalmi életét is. A szerző a könyv néhány érdekességére hívta fel a jelenlévők figyelmét válaszolt a felvetődött kérdésekre, majd kötetlen beszélgetés alakult ki, melynek során több, történelmi „búvárkodásairól" is ismert személy mondott elismerő véleményt és egészítette ki az Olvasókönyvben fellelhető adatokat saját tapasztalataival. Örömmel üdvözöljük e kiadvány megjelenését amely nemcsak az iskolai oktatásban, a helytörténeti kutatómunkában jelenthet fogódzót a szakembereknek, érdekes, tanulságos olvasmányt is kínál a „laikusok" számára. -thó Kantáta ősbemutató a Belvárosi templomban (Pl.) Az aradi vértanúk tiszteletére rendezeU városi ünnepség-sorozat este a Belvárosi templomban ért véget ahol a szenünisén Michels Antal plébános szentbeszédében a hősök példaadásáról, hazaszeretetéről szólt. A misét követően hangverseny volt melyen a Városi Szimfonikusok és a Balassa Vegyeskar Bach: 51. kantátáját, majd Mozart: Exultate jubilale motetta című művét adták elő. Ezt követően Verebes Ernő: Psalmus Inter Nos (Bizalmas zsoltár) című kantátáját magyarországi ősbemutatóként szólaltatták meg Kiss Rózsa (szoprán) és Basky István (tenor) közreműködésével, vezényelt Reményi Károly. E művet szeptember első hétvégéjén Zentán, a millenniumi ünnepség keretében már előadták muzsikusaink és énekeseink. Ott nagy közönségsikert aratott. Ezúttal is meghatóan szép előadást hallottunk. Verebes Ernő (38 éves) zeneszerző zentai orvosszülők gyermeke, vegyészetet és zenét is tanult. Ma a szabadkai konzervatórium tanára. Most bemutatott művének forrása az 1539-ben napvilágot látott Kulcsár Kódex, melyet egy pálosrendi szerzetes vetett papírra. Az abban talált zsoltárirodalomból merítette a szöveget melynek legszebb gondolata: Isten a mi segedelmünk. A mű zenei hangzásában kemény, hamisítatlan kortársdarab. Vadság és líraiság egyaránt felfedezhető benne. Az ősbemutatón részt vett a szerző és családja is. Az ünneplésből a főszereplőknek bőségesen kijutott (fotónkon). Az ünnepi hangverseny Cezar Frank: Panis Angelicus c. ünnepi darabjával zárult. További hír, hogy a zenekar és az énekkar szombaton és vasárnap főszerepetjátszott a párkányi Híd Koncerí-sorozaton. Haydn: Istenes Szent János miséjét, valamint Bárdos- és Rudnay emléke Vágszentkereszten (-los) Rudnay Sándor hercegprímás emlékét egy évtizede ápolja a nevét viselő Kulturális és Városvédő Egyesület amely a felvidéki kapcsolatok megteremtésében is jeleskedik. Rudnay emléke vezette szombati útjukat is, amelyről dr. Kiss-Rigó László plébánostól nyertünk értesülést. - Rudnay Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából szülőfalujában, a szlovákiai Vágszentkeresz len nagyszabású, egésznapos ünnepség-sorozat zajlott október 7-én, amelyen a Szlovák Köztársaság kormányát a miniszterelnök-helyettes, a Magyar Köztársaságot a pozsonyi Magyar Nagykövetség elsőtitkára képviselte. Az ünnepi koncélebrációs szentmisét Ján Sokol, a nagyszombatpozsonyi érsek vezette, majd a templomkertben leleplezte Rudnay Sándor mellszobrát. A szentmise elején virággal köszöntötték az esztergomi egyesület küldöttségét és az esztergom-budapesti főegyházmegye képviselőjét. A több száz résztvevő ezután az érsek szülőházához vonult ahol Kápolnai Dezső, a Rudnay Egyesület elnöke - a nyitrakolosi polgármester társaságában - megkoszorúzta a Rudnay-emléktáblát Az ünnepség következő állomása a helyi általános iskola volt, amely ez alkalommal vette fel ünnepélyes keretek között Rudnay Sándor nevét. Az iskolában a bíboros életét és tevékenységét bemutató kiállítást tekinthették meg a jelenlévők. Az ünnepség résztvevői tiszteletére díszebédet adott a helyi polgármester, majd következett a Rudnay Szeminárium a község művelődési házában. Az előadások után a rendezők emlékérmet adományoztak a Rudnay Sándor életművével foglalkozó közéleti személyiségeknek, köztük Kápolnai Dezsőnek, valamint Káfer Istvánnak, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárának. Az ünnepségek végén Kápolnai Dezső köszönetet mondott a meghívásért és nagy tapsot aratva méltatta a szlovák-magyar közös gondolkodást Rudnay életművével kapcsolatban, majd a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület jelvényével ajándékozta meg a község polgármesterét és a nagyszombati Szent Adalbert Társaság elnökét * László atyától értesültünk arról is, hogy az alapítvány gondozásában felújjul a Szenttamás-hegyi Kálvária szoborcsoport melynek munkálata a végéhez közeledik. E hónapban ünnepélyesen avatják.