Esztergom és Vidéke, 2000

2000-10-12 / 41. szám

2000. október 12. ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 mint a romatanulók helyzete és pályaorientációja az általános és középiskolában, a tehetséggondozás, az etika és a mentálhigiéné oktatása, a deviáns viselkedés az oktatásban, a középiskolai jogok és a médiatörvény felülvizsgálata a magatartási mintaként ábrázolt erőszak korlátozása érdekében. A magyar oktatás és az európai uniós integráció A Ili. Esztergomi Finn Kulturális Napok (Folytatás az 1. oldalról) Október 5-én dr. Szíj Enikő, a Magyar-Finn társaság nemrég megválasztott elnöke tartott előadást a finn őstörténetkutatás legújabb irányairól, 6-án Aki Kaurismáki: Gyufagyári leány című filmjét vetítették, 10-én Szegedi Csilla előadását hallgathattuk meg az élő költők társaságáról. Lapzárta után került sor a Kulturális Napok további programjaira: szerdán Szopozy Nagy Lajos: Kánon az erdőn című kötetének bemutatója, pénteken és szombaton újabb filmvetítés szerepel a műsorban, majd 14-én délelőtt a Szabadidőközpontban egy gyermekprogram zárja a Kulturális Napok esemény-sorozatát Tudósításunkat hadd zárja itt Reima Luoto könyvének néhány sora: „A magyarokról az elemiben azt mesélték, hogy rokon nép, apám később ezeket az ismereteket mélyítette tovább. így aztán, amikor a magyar csapat 1952-ben hazánkban az olimpián megnyerte az öttusaverseny aranyérmét, hazaérkezésem után így dicsekedtem: Mi nyertük az aranyat! Csodálatos érzés volt, valóban olimpiai hősnek éreztem magam, hiszen a csapathoz tartoztam... Mikor e sorokat írom már több százszor jártam Magyarországon. Bebarangoltam az északi hegyeket és völgyeket, csikósokkal kóboroltam Hortobágy pusztáin, szőlőt szüreteltem Tokaj harmatos domboldalain, csendes pillanatokat töltöttem kolostorok boltívei között és templomok kriptáiban, bőröm pirosra sült a Balaton partján jártam Kelet-Magyarország hangulatos és szegény kis falvaiban. Útjaim során több tucat jó barátra tettem szert, akiknek színes csoportjába a társadalom elitjétől a falusi libapásztorig sok mindenki belefér." (GI.) Az esztergomi Vár és a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola ad otthont október 12-13 között „Az iskola, mint az esélyteremtés, a felemelkedés eszköze" elnevezésű szakmai konferenciának. A kétnapos tanácskozást csütörtökön 8 órakor Pokornyi Zoltán oktatási miniszter „A magyar oktatásügy fejlesztése az EU-csatlakozás tükrében" című előadása nyitja. A két nap során az oktatási szakértők, a minisztérium illetékesei mellett szót kap Meggyes Tamás, a házigazda Esztergom polgármestere - aki a Vág-Duna-Ipoly Eurorégió oktatásszociológiai helyzetéről beszél -, valamint a külföldi lengyel, román, szlovák és ukrán vendégek csoportja is. A magyarországi és külföldi kistéségek és régiók oktatási és integrációs tapasztalatai mellett sor kerül a csatlakozást elősegítő uniós programok és magyar programok, pályázatok ismertetésére. így a résztvevők tájékoztatást kapnak többek között a SAPARD, a PHARE, a SOCRATES II, a LEONARDO, illetve a Közoktatásfejlesztési és Modernizációs Közalapítvány és a Soros Alapítvány témába vágó tevékenységéről. A konferencián olyan aktuális oktatási kérdések is terítékre kerülnek, A sors hozta úgy, hogy Klányi Sándor (fotónkon) eddigi élete során jórészt szülőfalujában és városunkban szolgált Üzemmérnöki, műszaki tanári pályája ide kötötte, városunk kitüntetését is elnyerte. Közéleti ténykedése azonban a történelmi szálak- kai Esztergomhoz kötődő szép hegyi településre, Kesztölcre szólította. Városunkhoz való kötődése azonban továbbra is napi kapcsolatot jelent. - Miként gondol az iparban és a szakképzésben eltöltött évekre? - Gyártástechnológus üzemmérnök vagyok. Közel húsz évet töltöttem a szövetkezeti iparban (Esztergomi Vasipari Szövetkezet), utoljára a Labor MIM üzemvezetőjeként dolgoztam. Az iparban bekövetkezett változások szele engem is elért, így 40 évesen pályát kellett változtatnom. Ekkor végeztem el a Budapesti Műszaki Egyetem műszaki-tanári szakát Új munkahelyem az esztergomi Géza Feje- delem Szakiskola lett, ahol szakoktatóként műszaki tanárként dolgoztam, majd az iskola egyik gyakorlati oktatásvezetője lettem. Nosztalgiával gondolok vissza ezekre az évekre, hiszen jó és sikeres kapcsolatot tudtam kialakítani Esztergom város önkormányzatával. Az ipari tanulók munkájával elősegítettük a város játszótér-felújítási programjának megvalósítását és minden évben részt vettünk a városi uszoda karbantartási munkáinál is. Ezen előzmények után nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy átvehettem Arckép Klányi Sándor kesztölci polgármester az Esztergomért kitüntető emlékplakettet. - Közéleti szereplése egybeesik a rendszerváltással. Hogyan is kezdődött? - A közösségi munkában a sport révén már korábban is tevékenykedtem. Sőt egy alkalommal - igaz, rövid ideig - a Kesztölci Sportegyesület megbízott elnöke lehettem. 1990-ben, az önkormányzati választásokon képviselőként indultam, meg is választottak, így bekerültem a kesztölci önkormányzat képviselő-testületébe. 1994-től alpolgármester voltam, majd községünk polgármesterének tragikus halála után megbízott polgármester. Az időközi polgármester-választáson, 1999 májusában négy jelölt közül megválasztottak Kesztölc község polgármesterének. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen a testületi tagokat gyermekkoruk óta ismerem, és a képviselő-testület két ciklus óta majdnem változatlan összetételű, kilenc tag közül nyolc fő másodszor is képviselő lett. A szakmai programot még a néhai polgármesterrel együtt dolgoztuk ki, melynek vezérfonala a folytonosság és a megbízhatóság volt vagyis folytatni kell, illetve be kell fejezni az infrastruktúra fejlesztését. Örömmel mondhatom, hogy mára Kesztölcön a teljes infrastruktúra kiépült és megbízhatóan üzemel. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincs tennivalónk. A program egyik pontja kiemelten kezeli környezetünk szépítését, védelmét hiszen községünk a Pilis-hegység lábánál, gyönyörű környezetben található. Csak rajtunk múlik, hogy olyan környezetet alakítsunk ki, melyet minden összetevőjével együtt szeretünk és jól is érezzük magunkat benne! - Hallotam, hogy jól gazdálkodik a kesztölci önkormányzat. Mi ennek a titka? - Egyre fontosabb lesz az idegenforgalom, különösképpen a borturizmus, a lovasturizmus beindítása, mert hál'Istennek a község területén működik a GIMESKÖ-VIN Borház, illetve a sportpálya mögött van egy lovarda is. Ezt a tevékenységet azért is kell fejleszteni, mert a község legnagyobb adóforrása, a Lencsehegyi Szénbánya megszűnőben van. így talán a turizmus lehet az egyik kitörési pont a bevételek pótlására. Büszkén említhetem, hogy a községben nincs helyi adó kivetve. Sőt az önkormányzat minden évben biztosítja az általános iskolai tanulók 4-5 napos külföldi (szlovákiai) üdülését. Teszi ezt azért is, mert ilyenkor egy-egy napra meglátogatják tanulómkat a testvérkapcsolatok településeinek (Búcs és Felsőkirályi) tanulói, és kezdetét veheti a játékos elméleti- és sportvetélkedő. Ezek mindig nagyon jól sikerült programok. A millenniumi év utolsó nagy rendezvényét november 26-án tartjuk, amikor is községünk átveszi a Millenniumi Zászlót, ünnepli a római katolikus templom építésének 200. évfordulóját, és megtartja a Kelemen-napi búcsút. * A polgármester ugyan nem szólt róla, de feltétlenül meg kell említenünk: Kesztölc több mint 70 hektáros szőlőültetvénye újra visszanyerte országos hírnevét, amelyet még a korábbi évszázadokban alapozott meg. Pálos