Esztergom és Vidéke, 2000

2000-08-03 / 31-32. szám

6 Esztergom és Vidéke 2000, augusztus 3. A harmadik nap reggelén búcsút vettünk Szatmárnémetitől, s így az alföldtől is. Balra már hegyek kéklenek... Máramaros megyében Szinérváralja az első állomásunk, ahol Erdős Sylvesler Jánosnak, a falu híres szülöttjének emlékművénél tisztelegtünk, majd megtekintettük a helyi református templomot, amely a 2000. évi Magyar Református Világ találkozó egyik s/inhelye volt július 7-én. Legközelebb Misztútfaluban álltunk meg. Megcsodáltuk Tótfalusi Kis Miklós, az első magyar betűmetsző emlékházának - melyet Molnár József egykori esztergomi diák, az 1948 óta Münchenben élő író, szerkesztő és kiadó alapított - relikviáit, majd meghallgattuk a helyi lelkész feleségének előadását Kis Miklós életútjáról. A 350 évvel ezelőtt született tehetséges diák Nagybányán, majd Nagyenyeden tanult, innen tanítóként Fagarasra került, ahol akkor Apafi Mihály fejedelem rezidenciája volt. Harmincéves korában Hollandiába küldték egyrészt teológiát tanulni, másrészt a nyomdászattal ismerkedni. Itt tanulta meg a betűmetszést, melyben világhírnévre tett szert. O készítette az ún. Aranyos Bibliái, amely több más kiváló „nyomdatermékkel" együtt a ház emlékszobájában látható. 1690-ben tért haza Erdélybe, Kolozsvárott megalakítja a híres Főnix Nyomdát, de a református egyház nem nézi jó szemmel tevékenységét, a korábbi két magyar nyelvű biblia - a váradi és a vizsolyi - nyelvi modernizálását A misztótfalusi gyűjtemény számos ritkasággal dicsekedhet. (Hogy a mi Szállási doktorunk magángyűjteménye se lehet akármilyen, azt némileg jelzi az alábbi eset. Idegenvezetőnk az egyik könyvről büszkén jegyezte meg, hogy tudomása szerint ez az egyetlen példány Európában. Mire Szállási Árpád szerényen csak annyit mondott: Tévedni tetszik. Nekem is van belőle.) Tovább haladva Nagybánya felé, az arany- és az ezüstbányászat földjén jártunk. Ott tudtuk meg, hogy évszázadokkal ezelőtt még nem dolgoztak románok a bányákban, ugyanis e babonás nép nem volt kapható a földalatti munkára, ezért magyarok, szászok, lengyelek és szlovákok dolgoztak a mélyben. Ma a lakosság kétharmada román, jelzik ezt az egyre szaporodó hagymakupolás, fémlemezzel borított lakóházak - az ortodoxia számunkra szokatlan ízlésvilágaNagybánya, ahol királyaink pénzét verték egykor, szinte alig őrzött meg valamit régi városképéből. Néhány utca jelzi csupán, milyen lehetett valaha ez az ősi város. A régi utcák egyikében húzódik meg szerényen az a múzeum, ahol a híres Nagybányai Festőiskola alkotásai láthatók. Nagybánya másik múzeumában az Európa-hírű bányavirággyűjteményt csodálhattuk meg. Kár, hogy egyik tárlatot sem engedték fényképezni, így a látványt csak lelki szemeink rögzíthették. Gróf Teleki Sándor koltói kastélya nevezetes emlékhelye a magyar irodalomnak. Az erdődi esküvő után ide utazott a mézeshetekre Petőfi Sándor és újdonsült neje, Júlia Igaz, az úton hintójuk tengelytörést szenvedett, így a nászéjszakát egy fogadóban voltak kénytelenek tölteni, de utána boldog heteket élt át itt az ifjú pár, melyek költéSzakmal tanulmányúton „Transylvánlában" (III.) „Maros vize folyik csendesen..." Koltó - az a bizonyos szoba és ágy... szetünkben is kitörölhetetlen nyomokat hagytak: a kastély parkjának öreg somfája alatt írta Petőfi szerelmi lírájának gyöngyszemeit. A régi épület szobáiban, az ódon bútorok között ínég ott látható a nászágy, számtalan becses emlék-kép, iromány, használati tárgy. Még mielőtt Koltóra értünk, szakavatott irodalmárunk. Nagyfalusi Tibor szemelvényekkel tarkított kiselőadásából ismerhettük meg közelebbről költőnk e tájhoz fűződő kapcsolatát, itteni vendégeskedéseit, Teleki grófhoz fűződő barátságát. Kísérőnktől, Máriás Józseftől, a szatmári szerkesztőség munkatársától pedig azt is, hogy Koltó nem csupán egy az irodalmi emlékhelyek között Több annál: a környék magyarságának zarándokhelye, az évente itt megrendezett Petőfi-bál pedig a legrangosabb társadalmi eseménye Bánya és Kővár vidék magyarságának. Nagysomkút - e kis város református parókiáján született Szilágyi Domokos költő. Csak fóhajtásnyi időnk van az emlékezésre. Tovább, tovább! Kisbuszunk Kővár mellett haladt el, ahol egykoron a Báthory István fejedelem ellen vonuló Balassi Bálintot ápolták a csatában szerzett fejsebével. A költőnek e dicstelen kimenetelű próbálkozását szerencsére az elnéző és szegről-végről rokon fejedelem csupán afféle „szobafogsággal" sújtotta: a gyulafehérvári várban szabadon járhatott-kelhetett, tehette a szépet az erdélyi hajadonoknak, verselhetett kedvére, csak elmennie nem volt szabad. A ,Jiepe-hupás"5z(7ágy megyén áthaladva Beszterce-Naszód megye központjába, Besztercére érkeztünk, ahol egy rövid sétán ismerkedtünk a szép, tiszta várossal, a szász építészet remekeivel. De hol vannak már azóta a szászok?! Este lett, mire Maros megyébe, a különböző kultúrák találkozási pontjába értünk. Éjszakai szállást Szászrégen római katolikus plébániáján kaptunk, ahol a plébános és házvezetőnője igazi vendégszeretettel fogadták fáradt kis csapatunkat. Negyedik nap - útban a Gyergyóimedence felé - először Marosvécset érintjük, ahol aHelikon bölcsője ringott, megcsodáltuk a kastélyt, Erdély Trianon utáni felocsúdásának első tanúját Aztán Hargita megyében folytattuk utunkat, egy kis kitérővel bekukkantottunk Borszékre, ahol az egészség forrása, a messze földön híres borvíz fakad több mint tíz kútból. Magunk is megkóstoltuk a szabadon csordogáló, kellemesen savas gyógyvizet, melyet palackozva minden vendéglőben felszolgálnak, ha ásványvizet kér a szomjas magyar. Gyergyóditróhoz, Puskás Tivadarnak, a telefonhírmondó feltalálójának szülőfalujához közeledve kísérőnk elmesélte, hogy a híres fizikusnak egyik őse. Puskás Klára még nagyobb hímevet vívott ki magának, amikor az 1750es években a betörő tatárhordák ellen hadat gyűjtött, s egyik éjszaka rátört az ellenség táborára. O maga-kilenchónapos terhesen-egy cséphadaróval három tatárt terített le, aztán a győztes csata után hazament, és egy egészséges ikerpárnak adott életet. Petőfi, kopjafák, plébános, kollégák - Szászrégenben így él a múlt... G yergyódi trón megcsodál tuk a kív ülbelül egyaránt impozáns, hatalmas, székesegyház-méretű templomot, melyet a szomszéd község, Remete fiatal polgármestere mutatott be csapatunknak. A következő településen, Gyergyóremetén hosszasan elidőztünk. Először Asztalos László főorvos és kedves felesége, Etelka asszony láttak vendégül családi házukban, majd részt vettünk a helység szülöttének. Cseres Tibor írónak tiszteletére rendezett alkalmi ünnepségen. Ennek keretében a nevét viselő Közművelődési Egylet tagjaival együtt megkoszorúztuk a község központjában álló emlékművét, majd a hirtelen ránkszakadt zápor elől a közeü iskolába menekülve Szállási Árpád, az író barátja - személyes élményei alapján - beszélt a 20. század második felének egyik kiváló prózaírójáról. Az 1964-ben megjelent, az újvidéki vérengzést őszintén feltáró Hideg napok, mely óriási vihart kavart a magyar irodalmi- és közéletben, sok barátot, de mégtöbb ellenséget szerzett az írónak. (Cseres Tibor évekig hiába várt arra, hogy szerb írótársai megúják a választ, melyben ők is elítélik a magyar hadsereg véres tetteire válaszoló szörnyű vérbosszút, melyet Tito partizánjai vittek véghez, s mely több mint 30 ezer ártatlan magyar ember életét követelte. Végül is maga írta meg a választ.) Életének utolsó éveiben visszanyúlt a Székelyföldhöz, megírta Őseink kertje, Erdély című történelmi regényét. Gyergyóremete másik nagy szüllöttének, a gánti bauxit és sok más természeti kincsünk felfedezőjének, Bálás Jenő bányamérnöknek nevét is iskola őrzi a település túlsó végén, Csutakfalván. Természetesen ide is ellátogattunk vendéglátóink szíves invitálására. Nem is az iskola volt, ami megragadott ebben a faluban, hanem a régi székely építészet hagyományait híven őrző házak. A falakat vastag fenyőgerendákból építik, erre kívül-belül vékony léc-rácsozat kerül, amit bevakolnak, majd befestenek. Felépítése gyorsabb, hőszigetelése jobb, mint a mi tégla, kő vagy beton házainké. Elbúcsúzva remetei barátainktól Gyergyószárhegy, Erdély fejedelmeinek egykori székelyföldi szálláshelye volt utunk következő állomása. Itt töltötte gyermekéveit Bethlen Gábor, ferences kolostorában élt Kájoni János, itt található Erdély legjelentősebb kőszobrászatiparkja. De az idő sürgetett, rövid nézelődés, és irány a Gyilkos-tó, melynek partján, egy hangulatos szállodában hajtottuk álomra fejünket. Persze előbb megkóstoltuk az itteni csorbát, a hegyipatakok ízletes pisztrángját, és természetesen végigizgultuk a labdarúgó EB aznapi meccseit is. Szerkesztő műhelyünk tagjai ugyanis - mint kiderült nemcsak irodalmi és történelmi ismeretekben járatosak, igen tájékozottak a sport berkeiben is. Nagyfalusi Tibor a meccs szünetében „levizsgáztatta" Szállási doktort, aki kapásból felsorolta az 50-es évek szegedi NB Il-es csapatának, az SZVSE-nek leggyakoribb felállítását épp úgy, mint a 60-as évek VB döntőinek góllövőit vagy a 70-es évek jelentősebb átigazolásait Bevallom, én már az aznapi meccsek eredményeire sem emlékszem... Szába