Esztergom és Vidéke, 2000

2000-06-22 / 25-26. szám

2000/2. MÚUidézo Alnádori palota Esztergomban - Bottyán János u. 3. Városunk legkorábbi - 1740-es évek és legpompásabb barokk palotája a mai Bottyán János u. 3. szám alatt található, amelynek homlokzata a millenniumi évre eredeti szépségében megújult. A műemléki tábla még nem került vissza a palota falára, mivel az újabb kutatás - édesapám, dr. Prokopp Gyula tanulmányai az Esztergom Év lapjai 1983. és 1988. évi köteteiben - meghatározta az építtető személyét: Terstyánszky János (1700? - 1754) alnádort. Esztergom 1683. október 28-án szabadult fel a 140 éves török uralom alól. Magyarország első fővárosa és Európa-hírű egyházi központja elnéptelenedve, romokban hevert. A Várhegyen császári katonaság rendezkedett be. Az érsek 140 év után sem térhetett vissza ősi székhelyére. De a birtokába tartozó Vár alatti Vízivárosba és Szentgyörgymezőre elküldte tisztjét, a provisort, hogy az ottani uradalmát újjászervezze. Ugyanígy a Káptalan is intézkedett, hogy a tulajdonát képező Szenttamáshegyen meginduljon az élet. A királyi város, a mai belváros, Esztergom legnagyobb kiterjedésű, és legjelentősebb települése, 1683 után a Királyi Kamara alá került, 1708-ig, amíg vissza nem kapta középkori szabad királyi városi jogait. A betelepülők, kis nemesek és főképpen iparosok, még a XVII. század végén megkezdték házaik építését. Az egyik első kőház a Nagypiac-téren, a mai Széchenyi téren, Bottyán János királyi ezredes családi otthona, amelyet 1698-ban nemesi kúria rangjára emelt a király - 1695-99-ben épült a mai belvárosi plébánia templom szerény előd je. 1699-ben már állt a Bottyán u. 3. sz. alatt Svár János nemes ember háza, aki Esztergom megye pénztárosa, a Víziváros harmincadosa és a királyi város bírája volt. Felesége, Lábady Katalin, szintén esztergomi nemesi család tagja. Egyetlen gyermekük Borbála (1699 1760) örökölte a korán elhunyt szülők jelentős vagyonát. 1721-ben már Terstyánszky János felesége, aki még ebben az évben Esztergom város ügyésze lett. 1722-ben a város szenátorai közé választották, és követként küldték az országgyűlésre, Pozsonyba. 1725-ben nagy szolgálatot tett a városnak, amikor megszerezte Bécs engedélyét Esztergom visszaszerzett középkori kettős pecsétnyomójának használatához. A város ezért 24 arany tiszteletdíjjal jutalmazta. Terstyánszky a városi főügyészség mellett megyei hivatalokat is betöltött: főjegyző volt Esztergom és Bars megyében, s helyettes alispán Esztergom megyében. 1734-ben már országos hivatalt visel: a királyi személynök ítélő mestere. S a királyi személy nök 1731-48 között, nem volt más, mint gróf Grassalkovics Antal, a császári udvarban a magyar ügyek egyik legbefolyásosabb embere, aki Terstyánszky Jánost sógorának nevezi. Az ő segítségével emelkedett Terstyánszky még feljebb az országos hivatalokban. 1746-ban királyi tanácsos, aranysarkantyús vitéz és Pálffy János nádor protonotáriusa. 1750-ben már vice-palatinus, vagyis alnádor. Ezt a tisztséget haláláig, 1754-ig betöltötte. Jelentős birtokai voltak Esztergom környékén: Alsó- és FelsőBéla, Kis- és Nagy-Gyiva, Aradpuszta, Vörösvár, Szentiván és Solymár. Mikor építtette e jeles férfiú az esztergomi palotáját? Pontos adataink erre nincsenek, de minden valószínűség szerint akkor, amikor már országos méltóságot viselt, vagyis 1734 után, az 1740-es években. Erre utal az a tény is, hogy 1751-ben a megye már itt, Terstyánszky János házában tartotta ünnepélyes közgyűlését, ahol Csáky Miklós érseket a főispáni tisztségbe beiktatták. 1761-ben Barkóczy Ferenc érsek beiktatása is itt történt. A Vízivárosban álló megyeháza ekkor már túl szerény volt a megyei reprezentáció számára. Az alnádor vendéglátása a pompás, új palotában nagy megtiszteltetés volt a megyei vezetőség számára. Álljunk meg tehát e szép barokk épület előtt, és élvezzük művészi nagyságát! Az ünnepélyes, széles homlokzatú, két szintes palotát manzard tető koronázza. Magasabb, mint az 1770-es években épült városháza. A díszes kapuzat a palota tengelyében nyílik, amelynek széles bejárata a gyalogos forgalom mellett a hintók behajtására is alkalmas volt. A kapuzat két oldalt egy-egy, ferde síkban széttartó félpillér kíséri, amelynek fejezetéhez erőteljes, csigavonalas konzol kapcsolódik. Ezek és a kapu kosáríves, kőkeretének zárókövét képező volutakonzol tartja az emeleti erkélyt. A kapuzat és az erkély is, ívesen az épület síkja elé domborodik. A palota ünnepélyességét, és a város felé való kitárulkozását fokozza az erkély, amely a kapunál mintegy fél méterrel hajlik előre. Az erkély mellvédjét egymásba kapcsolódó szalag-fonat képezi, amelyet csokorba kötött szalagról lecsüngő rózsa és levéldísz ékesít. Az erkély-korlát két szélén, ugyancsak kőből faragott, pompás vázak állnak, telve virággal és déligyümölccsel. A váza peremén két- két emberfej is helyet kap. Mindez nemcsak dekoráció, hanem allegória is: az élet teljességére utal, a szellemi és anyagi javak bőségére, amely a kor emberének eszménye. Az erkélyre egyetlen ajtó nyílik, amely az egész palota tengelyét hangsúlyozza, és a mögötte lévő díszterem jelentőségét is jelzi. Az erkély-ajtó keretén, kétoldalt megismétlődik a földszinti kapu keret motívuma, a volutás konzolok a rézsűs pilléreken. Itt azonban kecsesebbek, hiszen kisebb súlyt tartanak: az ajtó feletti dinamikus vonalú, plasztikus szemöldökpárkányt és a felette elhelyezett pompás oromdíszt. A középen kőből faragott kagyló-dísz tündököl, és mellette kétoldalt egy-egy allegorikus emberfej, lángnyelvekkel koronázva. A palota e díszes tengelyét két oldalt négy tengyelyes, két szintes oldalszárny kíséri. Az emelet, a „piano nobile" a pompásabb kialakítású. Itt az ablakokat plasztikusan mintázott, változatosan kialakított, íves vonalú szemöldök-párkány emeli ki. A kapuzat melletti két első ablak keretét az alatta lévő barokk stukkódísz is gazdagítja, amely a díszterem nagyságát is reprezentálja. Az épület függőleges tagolását egyenletes ritmusban elhelyezett, plasztikus falpillérek képezik, amelyek mindkét szintet összekapcsolják. Á falpillérek azonban megtartják különállásukat az egyes szinteken, a földszinten lapos csigavonal, míg az emeleten barokk volutás fejezet koronázza a félpilléreket. Az épület vízszintes tengelyének széles falsávval való hangsúlyozása a kora barokk stílus jellemzője. Á homlokzat formai kialakítása jól kapcsolódik a XVIII. század negyvenes éveinek hazai és európai építészetéhez. Igen valószínű, hogy Terstyánszky János figyelmébe a nagy támogatója, gróf Grassalkovics Antal ajánlotta az építészt, aki, feltehetően, Mayerhoffer András műhelyéhez tartozott. Mayerhoffert Salzburgból hívta hazánkba Grassalkovics, és 1724től kezdve építette Pesten és Grassalkovics ill. rokonai birtokain a szebbnél szebb barokk épületeket. A pesti Bajza utcai epreskertben látható Józsefvárosi Kálváriát, amelynek részletformái az esztergomi palotával rokonok, 1747-ben készíti. Ez is indokolja a Terstyánszky palota 1740-es évekre való datálását. Röviddel ezután, a század közepétől épülnek a környék további szép palotái, úgy hogy a század végére a város dísz utcájává válik a mai Bottyán János u. és a Jókai u. eleje. Az erkélyajtó frízében latin nyelvű felirat olvasható: CURIA COTTUS STRIGONIENSIS (= Esztergom vármegye székháza). Az örökösök ugyanis 1805-ben eladták a palotát a vármegyének, amely 145 éven át, 1950-ig tartotta közgyűléseit. A XIX-XX. században egyre szűkebbnek bizonyult a barokk palota a megyei székház számára, ezért fokozatosan beépítették a kertet. A Deák Ferenc utcai remekművű szárny 1910-ben készült el a szecesszió stílusának legmonumentálisabb emléke Esztergomban. Az idei millenniumi évre ez a rész is, benne a tágas díszteremmel, visszanyerte ünnepi öltözetét. Kedves Esztergomiak, ez a pompás palota, amelyet többnyire csak Bottyán-kollégiumnak emlegetünk, az utóbbi funkciója miatt, töltsön el mindnyájunkat büszkeséggel. Legyen példaképünk Terstyánszky János, aki egyike volt azoknak a legkiválóbb esztergomiaknak, akik megmutatták, hogy a 140 évig tartó török uralom után rövidesen, európai szintű kultúrát lehet teremteni Esztergomban. Ezt bizonyítja ez a remekművű palota! Halljuk meg ezt a nekünk is szóló üzenetet! S aztán tegyünk is azért, hogy Esztergom mielőbb újra, a jelenben is, európai jelentőségű város legyen! Dr. Prokopp Mária