Esztergom és Vidéke, 2000

2000-06-01 / 22. szám

10 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE KÜLÖNSZÁMA Az esztergomi templomok és kápolnák nyári miserendje Bazilika: Belvárosi: Ferences: Szent Anna: Szentgyörgymező Víziváros: Kertváros: H-R: 7; Szo.: 18; V.: 7, 10.30 ós 18 H-Szo.: 7.30 és 19; V.: 9.30, 11.30, ós 19 H-Szo.: 6.30 és 9; V.: 8, 9.30, 11 és 18.30 H. ós Sze.-Szo.: 7; K.: 19; V.: 7, 9, 11 és 19 H. és Sze.-Szo.: 18; K.: 9.30; V.: 8.30 ós 10 V.: 9 ós 18 V.: 10.30 Szt. István kápolna: H.,Sze„ P.: 7; K.,Cs.: 17.30; Szo.: 17; V.: 8 Zárdatemplom: V-P.: 6.30; Szo.: 7 Fogadalmi kápolna: V.: 4.30 Református: V.:10 Evangélikus: V.:10 ves, ízléses alkotás, tervezője az olaszországi őskeresztény bazilikák egyszerűbb elemeit használta fel. Az idén fogtak hozzá a torony átépítéséhez. A város bővelkedik kápolnákban. Közöttük legnagyobb és leglátogatottabb a Szenttamás-hegy lábánál lévő Szent István kápolna, egy volutás oromzatú barokk épület, kis huszártoronnyal, lantformájú ablakokkal. 1745 körül épült, főoltárképét Jacobey festette 1875-ben. A kápolnában rendszeresen tartanak szentmisét. A Szenttamás-hegy tetején áll a Szent Tamás kálvária-kápolna. Az előtte lévő szobrok eredetileg a Várhegyen álltak, és csak 1823-ban, a kápolna építésekor kerültek a mai helyükre. A hegy tetején állt a 12. század végén alapított Szent Tamás prépostság temploma, névadója Becket Tamás Canterbury-i érsek. A templom és a mellette lévő káptalani épületek 1543-ban pusztultak el. Helyén a törökök erődítményt építettek, a maradványokat csak 1730-ban romboltatta le az akkori várparancsnok. A Belvárosi temető fölött, a Kálvária-hegyen áll az 1900-ban épült, neogótikus Kálvária kápolna. A temető felső végén egy ugyancsak 1900-ban emelt kis kápolna áll, a temető alsó bejáratánál pedig egy 18. századi, nemrégen restaurált kápolnát találunk. A temetőtől nem messze, a Dobogókői út elején is áll egy apró építmény, a Rozália kápolna, s ha innen a szőlőhegyek felé indulunk, az Orbán kápolna tűnik a szemünkbe, ahová még manapság is kivonulnak a gazdák Orbán-napján. A Szent Anna templom és a Rozália kápolna között fél úton találjuk az egykori Aggok Háza, a mai Egyesített Szociális Intézmény egytoronyos, szerény barokk kápolnáját, a Fogadalmi kápolnát, mely már 1756-ban is létezett, s amelyben vasárnaponként rendszeresen van szentmise. A Jánoskúti út kanyarulatában, a Szentjános-kút mellett emelkedik az apró Szent János kápolna, ahol a nyári időszakban vasárnaponként szentmisét is celebrálnak. Végezetül meg kell említenünk az egykori copf stílusú görögkeleti szerb (rác) templomot, mely a Kossuth Lajos utca 60. számú ház udvarán áll. Fazsindelyes teteje az utcáról is jól látszik. Már régóta használaton kívül áll, városunkban az utolsó rác T < . u-ii Templomok, kápolnák Esztergom bővelkedik templomokban: a Bazilikán kívül 7 katolikus, 1 református és 1 evangélikus templom, valamint 6 katolikus kápolna található a városban, de ezek száma még mindig alatta marad az Árpád-házi királyok korában a város területén épített templomoknak. Közülük az élre kívánkozik a Belvárosi plébéniatemplom, a Pór Antal téren, a Kis-Duna-part közelében. Valójában a Szent Péter templom maradványain épült fel, melyet már 1294-ben említ egy oklevél, és a 17. század folyamán pusztult el. Helyére egy ideiglenes templom épült, melyet 1726-ban újjáépítettek, megnagyobbítottak, de az épület ennek ellenére még mindig szerény méretű és rossz állapotú volt, ezért a város 1756-ban rászánta magát egy teljesen új templom építésére, 1764-ben Barkózcy érsek szentelt fel. A Szent Péter és Pál nevére szentelt, téglalap alaprajzú épület dongaboltozatos, széles hajója háromszakaszos. Az eredetileg barokk és szobrászatilag gazdagon díszített oltárépítményt az 1900-as évek elején márványoltárral cserélték fel. A fából faragott barokk szószék 1763 táján készülhetett. A Mindszenty tér kiemelkedő épülete a Vízivárosi plébániatemplom. Helyén egy 1594-ből származó metszet szerint egy torony nélküli templom állt, mely a várostromok során elpusztult Az új templom, melyet az 1600-as évek végén építettek, szintén nem rendelkezett toronnyal, mivel a városparancsnok stratégiai szempontból, a kilátás érdekében megtiltotta. Csak 1788-ban építtetett hozzá tornyokat Batthány érsek. 1820-tól 1863-ig az ideiglenes érseki főszékesegyház szerepét töltötte be. A legegységesebb barokk művészeti emlék volt Esztergomban, míg 1944-ben bombatalálatot nem kapott, és berendezésének nagy része megsemmisült Mintegy két évtized kellett a restauráláshoz, de régi pompáját nem sikerült visszaállítani. E templomtól nem messze, a Pázmány Péter utcában - egybeépülve a négy középiskolát és egy zárdát magábafoglaló háztömb többi épületével - található a szatmári irgalmasnővérek kis temploma, a barokk Zárdatemplom. S ha egy újabb háztömböt magunk mögött hagyunk, a Hittudományi Főiskola udvarán elénk magasodik a város legújabb, egyben legmodernebb kápolnája, mely azonban csak a főiskola épületéből közelíthető meg. A Hősök terén, az új forgalmi csomópontnál áll a klasszicista Szent Anna templom, másnéven: Kerektemplom. 1828 és 1835 között épült Packh János tervei szerint - mintegy előtanulmányként a bazilikához. Főoltárképén Szent Anna, Joachim és Szűz Mária látható, az oltár carrarai márványból készült. A templomot a Mária-ünnepeket ábrázoló domborművek és mellékoltárok díszítik. Ugyancsak Szent Annának szentelték a Belvárosban lévő Ferences templomot. A helyén állhatott a 13. század első évtizedeiben épült és a rend magyarországi főkolostorának számító ferences kolostor és templom. A tatárjárás után IV. Béla építtette újjá, akit feleségével és fiával ide helyeztek örök nyugalomra. E kolostor lakója volt egykoron Tomori Pál, a mohácsi csata fővezére is. A törökök 1526-ban felégették az épületet de csak a 15 éves háború idején pusztult el végleg. A város 1687-ben hívta be ismét a ferences rend szerzeteseit, az újjáépített templom azonban csak 1716-ra, a rendház pedig csak egy évvel később készült el. Miután azonban a vizenyős talajra épüli templom alapja nem bíra a terhet 1745-ben elkezdték az épületet felújítani. Az oromzatos homlokzatú barokk templomnak félkörös párkányzata van, a sarkokon piramisokkal. A főoltárkép Szent Annát ábrázolja, a korábbi belső díszítések egy részét a2 1910-14 közötti restaurálás alkalmával eltávolították. Szentgyörgymezőn, a 48-as téren áll a városrész plébániatemploma, melynek építését 1731-ben kezdték meg. E barokk építmény egy korábbi gótikus templom alapjaira épült csak a szentély alakja módosult A középkori templom a Szent György prépostság templomával azonosítható, melyet még Szent István alapított Egy bizonyos: 1230-ban már létezett A prépostság és a kanonoki házak a török háborúk idején pusztultak el. A templom falai egyszerűek, hajója kétboltszakaszos, a szentély méretéből ítélve eredetileg nagyobbra tervezték. A templomot az 1800-as években többször is restaurálták. Kertváros főutcáján található a városrész moder vonalú plébániatemploma, melyet 1941. november 30-án Serédi Jusztinián bíboros érsek szentelt fel. A neoromán templomot Pfalcz Tivadar helyi építési vállalkozó építette, de a torony akkor csak a kórus magasságáig emelkedett Csak 1948ban épült tovább, akkor kapott harangot s a következő évben orgonát. !953-ban került az oltár fölé az a dombormű, amely Szt Istvánt Szent Imrét és Szent Gellért püspököt ábrázolja, a háttérben Boldog Gizella és Szent Adalbert püspök látható. Az esztergomi református templom a Petőfi utcában található. Nyolc évvel a református egyházközség megalakulása után, 1889-ben avatta fel a gyülekezet a templomot melyet 1947-ben bővítettek és restauráltak. Mai formáját 1975-ben nyerte el. Az esztergomi evangélikus templom építésének szükségessége 1928ban vetődött fel, de csak 10 év múlva tudják megvenni a Simor János utcai telket, az építkezés pedig csak 1941ben kezdődött el - helyi építőmesterekkel -, de még abban az évben felszentelték. Egyszerűségében is ked-