Esztergom és Vidéke, 2000

2000-06-01 / 22. szám

11 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE KÜLÖNSZÁMA Szent István királyunk a korábbi barbár rend helyébe szilárd intézményeket létesített tíz püspökséget, ötven várispánságot és számos királyi udvarházat. Szervező munkájának záloga királyi korona volt, amelyet II. Szilveszter pápától kapott 1000-ben, s amellyel még ez év karácsonyán megkomáz tatta magát A pápa által adott korona egyrészt azt jelentette, hogy a magyar király spirituálisán csupán a római pápától függött, másrészt a világi uralom jelképe volt. Szent István koronája a mai koronázó paláston látható, de ez a korona egyáltalán nem hasonlít a mai koronához, mely csupán jogilag azonos vele. István koronáját III. Henrik császár 1045-ben, miután védencét, Pétert a magyar trónra segítette, visszaküldte a pápának, s maga adott Péternek új koronát. Hogy ennek mi lett a sorsa, nem tudni, viszont I. Géza már a bizánci császártól kapott koronát viselte, ami azonos volt a mai korona alsó részével. A felső rész eredetére vonatkozóan megoszlanak a vélemények, legvalószínűbbnek tűnik, hogy a gömb alakú pántokat Szent László készíttette Szent István koponyája számára és ennek egy részét Könyves Kálmán - akinek uralkodása alatt megbontották Szent István fejereklye-tartóját - vagy II. Géza építtette rá a koronára. A tatárjárás alatt IV. Béla a koronázó jelvényeket az uralma alá tartozó Dalmáciába menekítette, de 1245ben már visszavitték Székesfehérvárra. A korona kalandos korszaka az Árpád-ház kihalásával kezdődött, amikor három trónkövetelő is fellépett Először Vencel cseh herceg koronáztatta meg magát Székesfehérváron, majd mikor Károly Róbert visszaűzte Csehországba, a magával vitt koronát átadta az újabb trónkövetelőnek, Ottó bajor hercegnek- A megkoronázott Ottó Erdélybe vonult, ahol azonban László vajda elfogta és elvette tőle a koronát. Bár időközben a pápai legátus Károly Róbertet Székesfehérváron egy másik koronával megkoronázta, ez a szertartás csak akkor lett érvényes, amikor a szent koronával melyet visszavettek László vajdától megismételték azt. Ilyen előzmények után érthető, hogy az 1309. évi Budai Zsinat a következőképpen határozott: A Szent Korona és Esztergom „(...) kijelentünk, hogy aki ezek után arra a vakmerőségre vetemedik, hogy (...) az említett Szent Koronát (...) nyillan vagy titokban tolvaj módon elorozza vagy erőszakkal lefoglalja, (...) bármilyen méltóságú, rendű, rangú legyen is, a kiközösítás büntetése alá esik (...) Fosszák meg minden hübértől, kedvezményétől, előjogától (...)" Az Anjou-házbeli királyaink a korona őrzési helyéül Visegrádot jelölték ki Székesfehérvár helyett. Zsigmond király fél évszázados uralkodása idején a Szent Koronát jobbára a budai várban őrzik. Habsburg Albert azonban Pálóczi György érsek őrzésére bízza Esztergomban. Albert halála után Erzsébet királyné újszülött csecsemőjét 12 hetes korában megkoronáztatta ugyan, de Ulászló kiűzte őket az országból. Sajnos, a királyné magával vitte a koronát, sőt később 2500 aranyért elzálogosította III. Frigyes német-római császárnak. A kornát csak Mátyás királynak sikerült visszaszereznie a császártól 1463ban. ó aztán törvényt hozott a korona őrzéséről, nehogy újra idegen kézre kerüljön. II. Ulászló újabb törvényekkel igyekezett a korona őrzését biztosítani; az őrzési hely továbbra is a visegrádi vár ötszögletű tornya. A mohácsi csata utáni zavaros időkben a korona egy ideig a siklósi várban is vnlf- _ Pfr^nvi PApr knrnnanr nrÍ7f»t^ben -, majd a német császárok házi oltárát díszítette egészen 1608-ig, amikor is a bécsi egyezmény kötelezte Rudolf császárt a korona visszaadására. Ekkor egy időre Pozsonyba került a korona, ahol az esztergomi érsek helyezte azt II. Mátyás fejére. A korona Pozsonyból Bethlen Gábor kezébe került aki azonban nem akarta magát megkoronáztatni. Előbb a zólyomi, majd az ecsedi várba vitette, aztán 1622-ben átadta a koronát II. Ferdinánd küldötteinek, akik Sopronban vitték. 1644-ben a győri vár fogadja be a koronát, 1683-ban Bécsbe, majd Linzbe, végül Passauba menekítik a törökök támadása elől. 1712-ben hozzák ismét vissza Pozsonyba, átmenetileg a komáromi vár is vendégül látja egy időre. II. József Bécsbe viteti, s csak néhány nappal halála előtt egyezik bele, hogy visszavigyék Magyarországra. A hazahozatal ezúttal szinte diadalmenet volt: Győrön, Komáromon és Esztergomon átjutott a korona új őrzési helyére, Budára. Az esztergomi fogadtatásról Keresztesi József így ír naplójában: „Esztergomból eleibe mentek száz lovasok s ugyanannyi gyalogosok, mind csinos magyar öltözetben. Az érseki városból is sok fegyveresek s az érsek katonái, mind egyforma zöld ruhában. Azalatt háromszáz egyforma magyar fehér köntösben lévő, hajókat rózsaszín pántlikába kötött s kezeikben égő viasszgyertyákat tartó leányok két sorjában várták a város végén. Die 20.feruarii este kilenc órakor érkezvén a korona Esztergom határába, kezdettek mindenfelé az ágyúk és harangok megszólalni. Bevitetett a városba, melyben azelőtt is valaha lakott ezen palládium, sok gyertyák s szövétnekek világánál. Elől ment a lovasság s gyalogság, kétoldalról az említeti leányok, a tolongó népnek pedig a legszélesebb utca is keskeny volt. Azt követték az Esztergom és Hont vármegyei uraságok, kiket Sissay Károly és Majthényi László viceispánok vezettek. A koronát a prépost illuminált szobájába felvitték a legelső urak, és egy selyemmel bevont asztalra tévén, magyar orációt mondott felette a vik/íriiiK oprwráliv úr Artán n korona kivétetett, és mindenek nézhették." A korona a napoleoni-háborúk alatt kétszer is elhagyta Budát, előbb Munkácson, később Gyöngyösön „vendégeskedett". 1830-ban Pozsonyba vitték V. Ferdinánd megkoronázására, 1848-ban pedig Kossuth Debrecenbe szállíttatta. 1849-ben Szemere Bertalan innen is kénytelen volt tovább menekíteni, végül Orsaván elásta. A császári hatóságok évekig hiába kutattak utána, csak 1853-ban sikerült felkutatni. Az utolsó királykoronázás 1916ban volt hazánkban, ekkor koronázták meg Budán Ferenc József fiát, IV. Károlyt AII. világháború utolsó hónapjaiban a koronát előbb Veszprémbe, majd Kőszegre menekítik, innen szállították külföldre. Hosszú viszontagságos út után került az amerikaiak által megszállt Frankfurtba, a Német Nemzeti Bank széfjébe. Csak évtizedek múlva, 1978. január 6-án adta vissza - ünnepélyes keretek között az Országházban - az Egyesület Államok kormánya hazánknak. Innen még aznap a Nemzeti Múzeumba került. Az Orbán-kormány döntése értelmében a koronát a múzeumból tavaly az Országházban szállították, őrzéséről ezen túl ott gondoskodnak. Felröppent a hír: a korona a millennium évében ellátogat az ország nagyobb városaiba. Csakhogy - mivel a törvény rendelkezése szerint ez a nemzet legféltettebb kincse, és ezért nem lehet „országjáró körútra" vinni - helyette a nemrég elkészített hiteles másolat fog utazni, majd az első koronázás helyszínére, Esztergomba kerül végső helyére. (A másolat készítője, Kevi-Farkas Zsolt ötvösmester május 20-án részt vett az Olvasókörben rendezett kézműves bemutatón. Fotósunk itt, munka közben kapta lencsevégre.) E kiadvány várható megjelenésének napjaiban zárja be kapuit a Balassa múzeumban az a kiállítás, amely a Szent Korona ábrázolásait mutatta be. Akinek módjában volt megtekinteni, bizonyára felejthetetlen élményekkel gazdagodott. (Győrffy György: A korona kilenc évszázada című könyvének és az Esztergom és Vidékében megjelent korábbi írásokfelhasználásával )