Esztergom és Vidéke, 2000

2000-06-01 / 22. szám

9 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE KÜLÖNSZÁMA Balassa Bálint Múzeum A Bajcsy-Zsilinszky utca 63. számú, egyemeletes barokk épület, ahol ma a Balassa Múzeum kiállítóhelye és raktára van, hajdan a Megyeháza volt, és a 18. században épült. Az épületet 1830-ig használta székházként Esztergom vármegye, ekkor költöztek át a királyi városba. Az épület alatt középkori eredetű dongaboltozatos pince van. A középkori járószint a mainál 255 cm-rel mélyebben húzódott. A mai pince tehát eredetileg a ház földszintje volt, a mostani földszint magasságában talált falak pedig akkor az emelethez tartoztak. A jelenlegi ház emeletén állandó múzeumi kiállítást láthatunk, mely Esztergom török kori történeti emlékeit mutatja be. Látható itt több, a korabeli Esztergomot ábrázoló metszet, török agyag- és rézedények, 17. századi díszpáncél, szakállas puskák, ágyúgolyók. A Szenttamás-hegyi ásatás török kori emlékeit, az ottani fazekasműhely készítményeit külön tárló mutatja be. A múzeumban találhatók a névadó Balassi Bálint életével kapcsolatos írások is. Ezen kívül állandó helytörténeti kiállítás és időszakos kiállítások láthatók a múzeumban - e kiadvány megjelenésének napjaiban például a Szent Korona különféle ábrázolásai. Babits Emlékház Ebben a villában töltötte nyarait 1924-től a két világháború közötti időszak egyik legnagyobb magyar költője, Babits Mihály. A kertből idelátszik az esztergomi Bazilika, mely Babitsot versre is ihlette: „Rossz föld, de megterem itt legalább a csend / virága, nyugtató lótuszom, s odalent / kertem az egész táj, hol óriáscsiga / kétszarvú dómjával a bölcs Bazilika." A szerény nyaraló teraszának bejárati fala tele van aláírásokkal. Babitsnak ugyanis az volt a szokása, hogy barátai, vendégei, tisztelői, tanítványai nevét nem vendégkönyvbe íratta, hanem a fehérre meszelt tornác falára kék festékkel és ecsettel. Olyan nevek sorakoznak egymás alatt, mint Móricz Zsigmond, Benedek Marcell, Dutka Ákos, Hunyadi Sándor, Szerb Antal, Radnóti Miklós, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Szegfű Gyula, Illyés Gyula, Tamási Áron, Féja Géza, Weöres Sándor és Németh László. Az épület Babits bútoraival berendezett emlékmúzeum. Duna Múzeum Évszázados falak között kapott méltó elhelyezést Esztergomban a Duna Múzeum, hivatalos nevén: Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum, mely országos gyűjtőkörű szakmúzeum. A 18. század második felében épített, műemlék jellegű, káptalani ház Esztergom belvárosában, a Kölcsey utcában található. 1790. február 20-án termeiben őrizték a magyar királyi koronát - útban Bécsből Budára. Az egész Dunakanyart és Pestet romba döntő 1838-as árvíz idején itt volt Esztergom városának segélyosztó központja. A múzeum vizeink történetének, a vízügyi szakma írott és tárgyi emlékeinek, jeles művelőinek dokukemtumait gyűjti egybe, dolgozza fel és mutatja be látogatóinak. Korszerű számítógépes rendszer tarja nyilván az egyes gyűjteménycsoportokat, a számítógépes kalandozást kedvelők hamarosan az interneten is megkereshetik a múzeum legértékesebb tárgyait, dokumentumait. A Duna Múzeum jelenleg átalakítás miatt nem fogad látogatókat. Várhatóan 2001 nvarán nvüik maid mee az úi állandó kiállítás. Örökségünk tárházai Megyei Levéltár Az intézmény Esztergomban három épületben kapott helyet, a kutató- és ügyfélszolgálat azonban csupán a főépületben, a Vörösmarty utca 7. szám alatt működik. Ez az épület ad otthont a levéltári rendezvényeknek és az időszakos kiállításoknak is. Itt 1999 tavaszára készült el a gördülőálványokkal felszerelt, légkondicionált, korszerű raktárépület, mely megoldotta az intézmény korábbi tárolási gondjait. Jelenleg 7495 ifm (iratfolyóméter) anyagot őriznek itt, ami kb. 70 000 doboznyi, kötetnyi iratanyagot jelent - a mai Komárom-Eszergom megye területén található szervek és jogelődjeik dokumentációit. A történelmi Esztergom vármegye középkori értékes dokumentumai a török megszállás alkalmával, sajnos, elvesztek. Az Érsekújvárba menekült megye üléseiről mindössze egy iratköteg és jegyzőkönyvi töredékek maradtak meg. Esztergom megye fondjai közül kiemelkedő forrásértékű a megye közgyűlések anyaga. Az 1696-1702 és az 1710-1848 közötti időszakból kisebb hiányoktól eltekintve megmaradt a jegyzőkönyvek sorozata, és viszonylag épségben maradt meg a szabadságharcot követő időszak anyaga is. A családfakutatók sokat forgatják a nemességi iratokat, közöttük a Pathók szép kiváltságlevelét. Esztergom szabad királyi város legkorábbi anyaga is a 18. század elejéről szánnazik. Büszkeségünk az 1708. és 1725. évi városi kiváltságlevél. Az előbbit várhatóan szeptemberben az olvasók is kézbe vehetik facsimile kiadásban. , A megye települései közül 60 község - zömmel 20. századi - iratanyaga került a levéltár őrizetébe. Több közigazgatási és gazdasági szerv anyagát szintén ebben az intézményben őrzik - számos más érdekességgel együtt. Az irattár anyagából szeptemberbe nyílik kiállítás, mely az írásbeliség és a levéltár történelmi kapcsolatát kívánja bemutatni az érdeklődőknek. A levéltár ügyfélszolgálata hétfőn és pénteken 8-12 óráig, szerdán 8-16.30ig, kutatószolgálata pedig hétfőn, kedden és csütörtökön 8-15.30-ig, pénteken 8-12.30-ig áll az ügyfelek, a kutatók, az érdeklődők rendelkezésére. Prímási Levéltár és a Simor-könyvtár A Keresztény Múzeumon kívül a Prímási Palotában kapott helyet a Prímás Levéltár is, mely azonban csak külön engedéllyel látogatható. Anyaga egyház és világi részre tagolódik. A világi könyvtárnak - mely az esztergomi érsekei birtokjogi és közjogi iratait őrzi - legrégebbi darabja 1138-ban kelt. Itt őrzi] az Aranybullának a 15. század elejéről való másolatát is. Ugyanebben az épületben van a Simor János bíboros érsek által alapítotl közel 40 ezer kötetes könyvtár is, mely 35 középkori kódexet és számo ősnyomtatványt is őriz.