Esztergom és Vidéke, 2000

11 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE KÜLÖNSZÁMA 2000 Szerda 1 Mindenszentek, Marianna Csütörtök 2 Halottak napja, Achilles Péntek 3 Győző Szombat 4 Károly Vasárnap 5 Imre Hétfő 6 Lénár Kedd 7 Rezső Szerda 8 Zsombor Csütörtök 9 Tivadar Péntek 10 Réka Szombat 11 Márton, Martin Vasárnap 12 Jónás, Renátó Hétfő 13 Szilvia Kedd 14 Aliz Szerda 15 Albert, Lipót Csütörtök 16 Ödön Péntek 17 Hortenzia, Gergő Szombat 18 Jenő Vasárnap 19 Erzsébet, Zsóka Hétfő 20 Jolán Kedd 21 Olivér Szerda 22 Cecília Csütörtök 23 Kelemen, Klementina Péntek 24 Emma Szombat 25 Katalin, Katinka Vasárnap 26 Virág Hétfő 27 Virgil Kedd 28 Stefánia Szerda 29 Taksony Csütörtök 30 András, Andor, Andrea Fő az egészség! Szent András hava Őszutó vaj vagy margarin, 24 dkg reszelt sajt, 2 dl tejföl, 1 dkg só. A tésztát a sajt felével gyorsan összegyúrjuk. Hideg helyen 1-2 órát pihentetjük. Késfok Az ember környezete döntő tényező az egészség szempontjából. Mivel életünk tekintélyes részét lakásunkban töltjük, könnyen belátható, milyen szerepe van ennek a néhány négyzetméternek egészségünk megőrzésében. Különösen a téli hónapokban, a fűtési szezonban válik fontossá, mennyire figyelünk oda lakásunk fűtésére, szellőztetésére, páratartalmára, tisztaságára. Ez utóbbi persze az év minden időszakában fontos, hiszen a közmondás szerint is: a tisztaság fél egészség. A fűtési szezonban a lakás hőfokát ne csak a pénztárcánk szabályozza! Fontos a termosztát, amelyen beállíthatjuk a napszaknak megfelelő hőfokot. A reggeli készülődésnél érdemes felfűteni a lakást 20-22 fokra, utána - főleg, ha senki sincs otthon - elég a 15-16 fok is. Délután újból felmelegítjük a lakást 18-20 fokig, este - a tévénézés, fürdés idejére - 20-22 fok a legmegfelelőbb, lefekvéskor pedig vissza lehet kapcsolni 16-18 fokra. (Ennél néhány fokkal lehet kevesebb is, ha melegebb hálóruhát veszünk magunkra.) Magasabb hőfok azonban már egészségtelen. Bármilyen hőfok is van a lakásban, a rendszeres szellőztetés nagyon fontos. Rövidebb időre többször is kinyithatjuk az ablakot vagy az ajtót, ez a helyiség hőfokán nem sokat változtat, de az elhasznált levegő kicserélésére elegendő. Mivel a fűtés kiszárítja a szoba levegőjét, lényeges a kellő páratartalom pótlása, ez történhet a fűtőtestre helyezett párologtató edénnyel, de páraszóró "spricni"-vel is, ami nem csak a szobanövények beszórására alkalmazható. Maguk a növények is segítik a szoba levegőjének, páratartalmának javítását, megfelelő gondozásuk azonban szakismeretet igényel. A sárguló, lehulló levelek sok helyen jelzik: a háziak nem igazán értenek a szobanövények ápolásához. Barátunk: a kert __ Ez a hónap - három társával együtt - egy-egy római számról kapta a nevét. Úgy látszik, a régi rómaiaknak szeptemberhez érve elfogytak az ötleteik, s az utolsó négy hónapot csupán számnevekkel jelölték: hetedik, nyolcadik, kilencedik, tizedik. (Akkor ugyanis csak ennyi hónapból állt az év!) Jeles napok Az "emberes" őszi-téli hónapok sora a nagy névnapozások időszaka. Novemberre is esik néhány. Ilyen a Márton nap (november 11.), amikoris libát illett vágni, s ha a lúd mellcsontja fehér volt, havas, ha sötétebb színű, akkor esős tél volt várható. A nap névadója különben úgy 360 körül még Martinusként őrizte a „limest" a pannóniai Savariában (Szombathely ókori elődjében). Római lovaskatonából lett galliai hittérítő, majd tours-i püspök. A nevezetes névnapok sorába tartozik a november 19-ei Erzsébet és a november 24-ti Katalin is. Az előbbi név a héber Eliséba, az utóbbi a görög Aeikatherine névből származik. Katalin naphoz egy időjóslás is tartozik: „Ha Katalin kopog, a Karácsony locsog". Vagyis ha Katalin napkor fagy van, karácsonykor enyhe idő várható. A november 50-ai András nap is jeles napja a hónapnak: az Adventet megelőző utolsó „ mulatság nap", ettől fogva karácsonyig nem tartottak lakodalmat,zenés mulatságot a régi időkben. András egyben „férjjósló" nap is. A lányok sokágú András-csillagot tettek a párnájuk alá, sugaraikra férfineveket írtak. Minden este, lefekvéskor, sötétben letéptek belőle egy nevet, s akinek a neve utoljára maradt, azt várták karácsonykor leánykérőbe. A mestercukrász titkaiból A hónap eleje még aszúszőlőt édesíthet, de a csupaszon didergő ágak már örömest felöltenék vattás télikabátjukat... Sajtos rudacskák Hozzávalók: 40 dkg liszt, 28 dkg vastagságúra nyújtjuk, derelyevágóA kertünkben lévő fenyőfélék és lomblevelű örökzöldek túlnyomó többsége jól tűri a téli hideget, csupán néhány mediterrán származású fát és cserjét kell takarással megvédeni. Veszélyt jelent viszont az örökzöldekre az ún. élettani szárazság, mely akkor léphet fel, ha a föld mélyen átfagy. Ilyenkor a gyökérzet nem tudja pótolni a lombozat által elpárologtatott vízmennyiséget. Fokozza ezt a veszélyt az erős napsütés, mert ilyenkor a párolgás erőteljesebb. Ez ellen a talaj átfagyásának megakadályozásával védekezhetünk. Öntözzük be még a fagyok beállta előtt a növények tövét, majd takarjuk be vastagon lombbal, szalmával vagy más alkalmas anyaggal. Ajánlatos ezenkívül az oszlop-termetű örökzöldeket körbe kötözni, hogy a hó súlya szét ne nyomja, le ne törje az ágakat. A lombhullató idősebb fák fölösleges ágait is eltávolíthatjuk ebben az időszakban, a vágási felületeket viszont zárjuk le valamilyen sebkezelő anyaggal, pl. fabalzsammal. A lehullott lombot, az évelők elszáradt részeit gereblyézzük össze, kiváló komposzt-anyag ez (kivéve a diófa levelét, ezt ne keverjük a komposztba!), de ha nem akarunk bajlódni a komposztálással, gyüjtsük műanyag zsákokba, és bízzuk a Rumpoldra. Novemberben esedékes a borok első fejtése is. Ilyenkor derül ki, milyenre sikeredett az idei termés. A borhibák túlnyomó része még javítható ebben a stádiumban. Levegőztetéssel, derítő szerekkel szag- és ízsemlegesítő vegyszerekkel sok borhiba eltüntethető, de ha nincs ebben gyakorlatunk, ajánlatos szakember segítségét kérni, nehogy a helytelenül végzett kezeléssel még tovább rontsunk a helyzeten. Konyhatündér val rudakra vágjuk. A maradék sajttal megszórjuk. Közepesen forró sütőben világosbarnára sütjük. Prima „borkorcsolya"! A konyhai örömök rejtelmeibe KIS-SZÖLGYÉMY EMÍLIA avatott be Méltatlanul elhanyagolt húsféleség - főleg itt, e tájon - a birkahús. Sokan idegenkednek tőle, és - sajnos - az ára sem kedvező. A hentes két kategóriába sorolja a birkahúst: eleje és hátulja. Az előbbi csontosabb, bár az utóbbiból sem hiányoznak a csontok, az inak, a hártyák és a faggyú. A birkahússal az első teendő: megszabadítani a fölösleges részektől, azaz leválasztani a színhúst. A második: a hús leforrázása, amihez enyhén ecetes vizet használunk. A birka húsa így elveszti jellegzetes szagát. A harmadik tennivalónk (bár ez el is hagyható): a hús pácolása. Erre a fokhagymával, sóval, esetleg mustárral ízesített tej a legalakalmasabb. Az így előkészített alapanyagból többfajta ételt is „alkothatunk". A fiatalabb, gyengébb húst - főleg, ha nagyobb darabról van szó - megsüthetjük egészben is. Gazdag fűszerkeverékkel bedörzsölve, tegyük a sütőbe, és ne felejtsük el gyakorta locsolgatni saját a levével. Felvágva-szelve, természetesen még változatosabb remeklésekre alkalmas. Ha nyársra tűzdeljük (a húsérmék között szalonna és zöldpaprika szeletkékkel, hagymakarikákkal!) alufóliában nagyszerű „rablóhúst" süthetünk, kiváltképp tábortűz, vagy faszén parazsa felett. A magyar ízlés számára a birkahús is pörköltként a legnépszerűbb. Elkészítése nem sokban tér el a marhapörköltétől, szintén többféle fűszert ajánlatos használni, és felereszteni is száraz vörösborral a legjobb. A fűszerek közül javasoljuk a tárkonyt, a majorannát, a pirospaprikát, a feketeborsot, a borsfüvet, a fokhagymát, a vöröshagymába köménymagot, a petrezselyem- és zellerzöldet. Szabadtűzön, bográcsban főzve, az étel ízvilága még gazdagabbá válik!