Esztergom és Vidéke, 2000

11 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE KÜLÖNSZÁMA A dualizmus korának gazdasági fellendülése Esztergomot is megérintette. Az ipartelepítés egyik fontos előfeltétele itt is az infrastruktúra megteremtése volt, melynek részét képezte az 1892-re kiépült Almásfüzitő-Esztergom közti vasút, valamint az Esztergom-Budapest „direkt" vonal és a Dunát átívelő híd ekkor már folyamatban lévő építése. Ezek a nagy volumenű beruházások minden bizonnyal nyomós érvként jelentek meg a budapesti székhelyű Első Magyar Üveggyár Rt. esztergomi megtelepedési szándékában. 1894. februárjában az Rt. szakemberei értesítik a városi tanácsot arról, hogy befejezték a helyszíni előtanulmányokat, mérnökük már az építési terveken dolgozik. Esztergom az üveggyári telep létesítését minimum százezer forintos beruházáshoz kötötte, ezzel szemben az Rt. két-háromszázezer forintos beruházásokra tett ígéretet és naponta 2-300 munkás foglalkoztatásával számolt. Ugyancsak a biztató előjelek közé tartozik, hogy az Rt. az esztergomi üzemre kívánta alapozni termelési tevékenységét, a részvényei pedig igen kelendőek voltak a tőzsdén. Ily módon az esztergomi üveggyári telep felépítésének semmi sem állhatta útját. A májusban lefektetett szerződéstervezet értelmében az Rt. 25 hold nagyságú területet vásárol meg az Őrhegy (Strázsahegy) és a dorogi országút között elhelyezkedő városi Nagy legelőből, holdanként 100 forintos áron. Ezen a területen 2 év alatt felépíti a minimum kétszázezer forint értékű gyártelepét, mely „a technika jelen fejlődésének megfelelő" színvonalon fog állni. Azért van szükség ekkora térségre, mert a gyárépületeket pavilonszerűen fogják elhelyezni, s ezen kívül egy 80 férőheÜveggyár Esztergomban lyes munkásszállót is létesítenek. A város megengedi, hogy a gyár a már korábban feltárt csipkevölgyi bányából kvarchomokot termeljen ki 5 évig ingyen, ezt követően, 30 éven át mázsánként 1 krajcárt fizet, a bányára pedig elővásárlási joga lesz. A szerződés kiköti, hogy az Rt. mind a homokot, mind a mészkövet - melyet az öreg Stárzsahegy hátsó részében működő kőbányából ugyancsak ingyen fejthet - kizárólag a gyár profilját jelentő sík- vagy táblaüveg gyártásához hesználhatja fel. Az Rt. kötelezi magát a városi bányák rendszeres üzemeltetésére, az esetleges károk megtérítésére, a telepen lévő és a bányákig vezető utak jó karban tartására, amiért cserében Esztergom 30 évig nem enged be a város területére másik üveggyárat, valamint a kvarchomok bérletét sem adja másnak. A városi képviselő-testület 1894. június 13-án ült össze a szerződés jóváhagyását eldöntendő szavazásra. A száz képviselő közül hatvanketten jelentek meg és az elnöklő Helcz Antal polgármester tartózkodása és Cserép János képviselő nemleges szavazata ellenében a testület egyhangúlag igennel szavazott s az Rt.-t felhatalmazta az építkezés azonnali megkezdésére. A város által a Belügyminiszternek felterjesztett szerződés kísérőlevele örömteli hangon számol be az üveggyári tervekről, és szinte már dicsekvésbe hajló önérzettel sorolja az utóbbi évek létesítményeit, amelyek „a szénben gazdag esztergomi vidéken gyáripari telepek létrehozását teszik lehetővé". Különösen azt hangsúlyozza ki, hogy az eddig főleg szőlőtermesztésből élő lakosság megélhetése a filoxéra pusztítása következtében bizonytalanná vált, ezért rendkívül fontos a munkahelyek teremtése. Nemrég sörgyárat telepítettek ide, most pedig táblaüveggyár építésére kerül sor. A város részéről megelőlegezett bizalom birtokában az Rt. rövid időn belül megkezdte az építkezést és egyre-másra nyújtotta be kérelmeit a város építési hatóságához. Elsőként a - máig fennálló - igazgatói épület és irodaház épült fel, melyet az olvasztó", nyújtó-, metsző-, csomagoló- és raktárhelyiségek sora követett a munkásszállóval. A munkások részére még egy kocsmáról is gondoskodott a társaság, gyerekeik számára pedig iskola épült. 1894. decemberére a feszített tempójú építkezés eredményeként elkészültek mind az üzemi, mind a kiszolgáló helyiségek épületei, és átadták az üveggyári iparvágányt is. A következő év májusában Esztergom városa engedélyezi az Rt.-nek, hogy telekkönyveztesse a megvásárolt ingatlant, hiszen eleget tett a szerződésben foglalt feltételeknek: a befektetés nagyságrendje megfelelő, az építkezés befejeződött, az üveggyár üzemel. Az esztergomi üveggyár néhány éves fennállását és működését - források híján - sűrű homoly fedi, a rendelkezésünkre álló adatok inkább csak haldoklásának egyes stációit villantják fel. 1901-ben Esztergom városa felajánlja az Rt.-nek, hogy lemond az éves kvarchasználati díj feléről, ha átengedi a gyárban létesített iskola teljes felszerelését, mivel a város az üveggyár közelében lévő Kenyérmező-pusztán tanyai iskolát hoz létre. Az Rt. beleegyezik, de feltételként szabja, hogy a telepi gyermekeket is fel kell venni a kenyérmezei iskolába. Az üveggyár helyzetében az elkövetkező években sem történhetett javulás. Esztergom továbbra is ragaszkodik az évi költségvetésben előirányzott kavarchasználati díjhoz, amit az Rt. egy ideje nem fizet. A fizetési felhívásokra az Rt azzal válaszol, hogy a helyi körülmények, továbbá a cseh üveg konkurenciája következtében csődbe ment, és a gyár évek óta üzemen kívül van, tehát a homokot sem vette igénybe. 1908-ban dr. Földváry tiszti főügyész jelenti: mivel az Rt.-t felszámolták, a szerződésben foglalt és 1926-ig szóló kvarchasználati díj miatt pert indított az Rt. ellen, melyben az egyezséget ajánlott a városnak. Eszerint hajlandó a hátralévő 18 évre összesen háromezer koronát fizetni, s ez az összeg megfelel a kamatokkal számított tényleges hátraléknak. A képviselő-testület kevésnek találta az összeget, végül 4500 koronában egyeztek ki, mely tartalmazta a perés egyéb költségeket is. A város a fenti összeget egy korábbi, az anyagi lehetőségeit messze meghaladó reprezentációs kiadásra: az Obermayer-féle polgármesteri ház vételárából fennálló tartozásának törlesztésére fordította. Az üveggyár épületeit a szomszédságban működő lőtér bővítése keretében, katonai barakklakások céljára adták ki. Ma már csak találgatni lehet, hogy a nagyjából egyidőben indult tokodi (1892) és esztergomi (1894) üvegyárak közül miért az előnyösebb feltételekkel induló fél lett a vesztes. Kántor Klára GRAN TOURS Esztergom Város Utazási Irodája Szolgáltatásaink: Bel- és külföldi társas utak Szállásfoglalás (hotel, panzió, fizetővendég-szolgálat, kemping) Valutaváltás Városnéző programok Hangversenyek szervezése Idegenvezetés Turisztikai kiadványok Taxi- és autóbusz-rendelés iSZtergomi Unnepi Szent István Nűpok rendezése Információért forduljon irodánkhoz! Tel.: (33) 413-756, (33) 417-052. Fax: (33) 413-756 e-mail: grantour@mail.holop.hu H-2500 Esztergom, Széchenyi tér 25., Pf.: 148 Figyelmet érdemlő felhívás! ESZTERGOM és TOKÉ Az esztergomi polgárság lapja olyan eseményekről, újdonságokról, közhasznú tudnivalókról tájékoztatja olvasóit, melyek minden városát szerető helybéli, vagy elszármazott és idelátogató turista számára nélkülözhetetlenek Előfizette már?! ®WT HIRDESSEN az Esztergom és Vidékében!