Esztergom és Vidéke, 2000

2000-05-11 / 19. szám

2000. május 11. Esztergom és Vidéke WWW^ Nem sokkal az építkezés befejezése után ide temették fiatalon elhalt kisebbik fiát, Béla herceget (1269). Bár királyi székhelyét a tatárjárás után Budára helyezte át IV. Béla, úgy rendelkezett, hogy halála után szeretett városába, a ferences testvérek templomába temessék. Ezért 1270-ben itt helyezték őt örök nyugalomra, majd még ugyanebben az évben feleségét, Mária királynét is. Az „örök nyugalom" azonban nem adatott meg második honalapítónknak: a kolostort 1526-ban felégette a török. A tetőszerkezet helyreállítása után azonban még fennállott 1594-ig, s csak az 1595-ös ostromban pusztult el végleg. A helyi Régészeti Társulat már a század elején végzett kutatásokat, majd később többen történeti adatok alapján igyekeztek a sír helyét meghatározni. A kutatókat Bél Mátyás leírása vezette félre, aki 1730 táján úgy gondolta, hogy az új plébánia-templom a régi ferences zárda helyére épült. E tudósítás alapján a királysírt a mai belvárosi plébánia-templom mellett keresték vagy vélték megtalálni. A templom kertjében végzett ásatásaink során előkerültek ugyan egy Árpád-kori eredetű templom maradványai, azonban a feltárás eredményei szerint e maradványok nem a ferencesek templomának, hanem egy másik templomnak a maradványai voltak. A régészeti adatok, illetve a 16. századi ábrázolások - különösen Wolfgang Meyerpeck ostromképe alapján a régi templom a feltételezett helytől keletebbre, részben a mai lakóházak, részben az úttest, illetve főleg a mai ferences templom és kolostor alatti részen fekhetett. Jól látható, hogy az egyébként sík területen elterülő belváros legmagasabb pontja valószínűleg a régi kolostor-építmény rom- és törmelékhalmaza - a mai ferences templom környékén van, ahová a négy irányból összefutó utak egyformán emelkednek. Valahol ezen a részen, talán éppen itt, az úttest alatt, ahol gyanútlan járókelők és járművek közlekednek, nyugszanak IV. Béla király és családja elfeledett földi maradványai. A mai naptól ez a szép alkotás idézi emlékét második hon- és városalapítónknak, és figyelmezteti a késői utókort arra, hogy a legnagyobb pusztulásból is van feltámadás, csak kellő lelkierő, hit, akarat és összefogás kell hozzá. Dr. Horváth István elmondta még, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának, a Magyar Millenniumi Hivatalnak és a városi önkormányzatnak anyagi támogatásával jött létre az emlékmű. A koszorúk elhelyezését követően dr. Paskai László bíboros, prímás-érsek áldotta meg a műalkotást. Délután a városlakók százai vonultak ki megcsodálni a nagyszerű történelmi emlékművet, mely reményeink szerint rövid időn belül idegenforgalmi nevezetességünkké válik. P. Újabb emlékművei gazdagodtunk (Folytatás az 1. oldalról) Vasárnap fél egykor sokan jöttek el a IV. Béla király út és a Bottyán utca sarkán, a Ferences rendház kőfalában kialakított emlékmű avatására. Koditek Pál millenniumi tanácsnok köszöntötte az érdeklődőket, majd dr. Horváth István régész, múzeumigazgató tért ki avatóbeszédében a királyi család sírjával kapcsolatos történeti és régészeti kutatásokra. - Második honalapítónk, a tatárok által elpusztított Magyarország és Esztergom város újjáépítője, IV. Béla király és családja emlékművének avatásakor felmerül a kérdés: miért éppen itt létesül? Történelmi tanulmányainkból tudjuk, hogy István király esztergomi koronázását kivéve a magyar királyok koronázási és temetkezési helye a székesfehérvári királyi bazilika volt. Géza fejedelmet és Szentlstvántisotttemettékel. Árpádházi királyainkat azonban ezután még hosszú ideig másutt, általában az általuk alapított templomokban temették el. A tatárpusztítás után - amelyben az 1230 táján alapított esztergomi kolostor, a ferencesek első magyarországi temploma és rendháza is elpusztult - a Dalmáciából visszatérő IV. Béla király építtette újjá a magyar ferences rendtartomány központját, az esztergomi ferences monostort. Habsburg Ottó... (Folytatás az 1. oldalról) Az Osztrák-Magyar Monarchia történelmi évszázadainak fordulatairól, a „trianoni átokról", a fasizmusról, a kommunizmusról hallottunk érdekfeszítő előadást Kérdésekre válaszolva az elnök elmondta, példaértékűnek tartja a jelenlegi magyarosztrák kapcsolatot s azt a meggyőződését fejezte ki, hogy rövid időn belül az Európai Unió revidiálja az Ausztria elleni szankcióját. * Délelőtt folyamán Habsburg Ottó részt vett a Mindszenty-emlékmisén, az azt követő Prímási Palota-beli fogadáson. Kora délután a Balassa múzeum könyvtárában találkozott a Polgáregylet vezetőivel, amelyen részt vett dr. Latorcai János országgyűlési képviselő is. A sajtónak a vendég bő félórát szánt, melynek során a Mindszenty hercegprímáshoz fűződő kötődéséről kérdeztük. - Korunkban kevés olyan energikus, sziklajellemű egyéniség élt, mint Mindszenty József - mondta többek között Habsburg Ottó. - Egész életében - a kommunista rezsim börtöneiben éppen úgy, mint az amerikai követség belső számkivetésében, vagy végül abban az időben, amikor arra kényszerítették, hogy hazáját elhagyja - olyan határozott elvhűségről tett tanúbizonyságot amely minden szemlélőt meghatott Személyében népünk olyan példaképet kapott akire a legnehezebb órákban is bizalommal tekinthetünk fel, s akire bátran hagyatkozhatunk. A fiával, Györggyel, és Baltazár nevű unokájával vendégeskedő diplomata Szent István városában hitet tett nemzetünk uniós csatlakozása és a Duna-medence nemzetiségeinek újjonnani megbékélése mellett. Esztergomi látogatását késő este fejezte be. * Dr. Horváth Istvánt, az Esztergomi Polgáregylet elnökét arról kérdeztük: milyen céllal hozták létre a Konzervatív Estéket? - Az Esztergomi Polgáregylet 1997-ben alakult meg, s kezdettől fogva a régi polgári egyesületi hagyományokat kívánta feleleveníteni. Ennek keretében időről-időre felmerült a szükségessége egy közéleti klub létrehozásának, melynek megszervezésére most nyílt lehetőségünk. A Konzervatív Esték már nevében is jelzi alapvető irányultságát. A múlt század végén városunkban rendkívül élénk egyesületi élet folyt A konzervatívjelző elsősorban ezen hagyományok iránti tiszteletünket fejezi ki. A beszélgetés-sorozat célja továbbá, hogy a napjainkra pejoratív értelművé vált konzervativizmus megnevezés valódi értékrendjét megismertesse a városlakókkal, a konzervtív érzelmű polgárok számára pedig rendszeresen találkozási lehetőséget teremtsen. A diskurzus tematikailag nyitott: meghívottaink közé a magyar szellemi élet - művészek, tudósok, politikusok, publicisták - minden irányzatából szeretnénk megnyerni kiemelkedő személyiségeket. A beszélgetés-sorozatnak klub jelleget szeretnénk biztosítani, ezért klubtagsági igazolványokat tervezzünk kibocsátani. Ezt a tagdíjukat befizetett egyleti tagok ingyenesen, a külső érdeklődők 500 forintért kaphatják meg. Rendezvényeinket a tagságival nem rendelkező vendégek belépődíj fejében látogathatják. A tagsági kártya nemcsak a hivatalos rendezvényekre lesz érvényes, hanem a klub exkluzív összejöveteleire is, ezeket a hagyományos értelemben vett közéleti kaszinók mintájára fogjuk megrendezni. Tagsági kártya igényelhető Kovács Gábor titkárnál (Esztergom, Bajnok u. 1., tel.: 402-621). Pálos Zarándokok... (Folytatás az 1. oldalról) (...) Engesztelő zarándoklatra jöttünk össze Mindszenty bíboros halálának 25. évfordulóján. A magyar millennium évében emléke és tanítása vezessen továbbra is abban, hogy a keresztény magyar múlt építői legyünk. Imádkozzunk azért hogy őt minél előbb egyházunk boldogai között tisztelhessük. Kövessük végrendeletének utolsó mondata szerint: „megtartani magyarságban és hitben népünket, különösen ifjúságunkat." A Mindszenty Alapítvány a jubileum kapcsán pályázatot írt ki oratorikus műre, vegyeskairaés orgonára. A pályázatra beérkezett művek közül Mohay Miklós: Mindszenty miséje hangozhatott fel a szentmise keretében, melyen 80 tagú énekkart alkotott a fővárosi Szent Margit Gimnázium és a Ferences gimnázium kórusa. Ugyancsak a mise során szólalt meg Varga László: Mindszenty nek hősi vére című műve. Vezényelt Köncse Kriszta, orgonált Baróti István orgonaművész. A több mint kétórás szertartás a Himnusz és a Szózat eléneklésével zárult majd a hatalmas tömeg fegyelmezett sorban késő estig vonult az altemplomba Mindszenty sírjához. -los „Végtelenített médiaháború" Május 4-én a Magyar Radikális Fiatalok meghívására Bencsik András, & Magyar Demokrata főszerkesztője tartott előadást a Zöld Házban, „Végtelenített médiaháború" címmel. A Szabadidőközpont zsúfolásig telt vetítőtermében Papp Pál díszműkovács köszöntötte az egybegyűlteket, majd Kolok Melinda főiskolai hallgató szavalta el Dsida Jenő sokáig tiltott költeményét a Psalmus Hungaricust. Bencsik András előadásában az „új istenről", a mindenható globalizmusról beszélt, mely megszünteti a népek, nemzetek emlékezetét történelmi tudatát, halálra ítéli anyanyelvét A média korunkban olyan szerepet tölt be, mint a középkorban a hadsereg mondta majd arra biztatta hallgatóit hogy a magyar nemzeti értékeket bátran vállalják fel, és nyiltan vallják meg. Beszélt az ír nép hősies szabadságharcáról, arról, hogy az írek az anyák méhével próbálják visszafoglalni ősi földjüket, azáltal, hogy az ír asszonyok 8-10 gyerek szülnek. Végezetül a Magyar Demokrata főszerkesztője összefogásra szólította fel nemzeti érzelmű hallgatóságát mert - mint fogalmazott - „a magyar népnek Istentől elrendelt küldetése van." D.L.