Esztergom és Vidéke, 2000

2000-05-11 / 19. szám

4 Esztergom és Vidéke 2000,májusit Varázslabda: A művészet hatása a fiatalokra Keszthely városa ezen a tavaszon ismét Helikonra hívta Dunántúl ifjú­ságát. A183 éves múltra visszatekintő országos jelentőségű eseményen 18 művészeti kategóriában 3500 diák vett részt. Ezek a számok bizonyítják, hogy a fiatalok nyitottak a művészet­re, a kultúrára, örömmel élik át - a fellépések izgalma mellett - az együ­vé-tartozás, az egymásrautaltság ér­zését A magas színvonalú produkciókat rengeteg készülés, munka, lemondás előzte meg. Ma, amikor az értékrend a fejére állt s mindent a pénz határoz meg, öröm látni, hogy sok-sok ezer fiatal­nak fontos az igazi értékek megisme­rése, tolmácsolása. Tanítványaimmal, a Szent István Gimnázium tanulóival mi is boldogan vettünk részt ezen a rendezvényen. Hazafelé, amikor az élmények gazda­gon kavarogtak bennünk, arról be­szélgettünk, mit jelent számukra az éneklés, a hangszeres muzsikálás; mit jelent színpadra állni egy-egy szín­házi produkcióval, vagy vállalni a költészet remekeinek bemutatását a pódiumokon. Megható volt ahogy - ki-ki tempe­ramentuma szerint - szavakat keres­gélve, vagy éppen egymás szavába vágva fejezte ki véleményét Összegezve elmondhatom: bol­dogságot örömet ad számunkra az együttes munka, az összetartozás, az élmény, amely által többet kapnak a világból, amely a hétköznapok fölé emeli őket. Elfelejthetik gondjaikat megsokszorozhatják örömüket Meg­tanulnak egymásra figyelni, egymás­ért drukkolni, és ami nagyon fontos: örülni a másik sikerének. Jóleső érzés látniuk, hogy az ő művészetükkel örömet szereznek az embereknek. A taps, a siker növeli önbizalmukat örülnek annak, hogy olyan többletük van, amivel gazdagíthatják környeze­tüket. Az egyik tanuló egy szóval sum­mázta azt amit számára a művészet jelent: „létszükséglet". Elgyönyör­ködtem ezekben a fiatalokban, és megerősödött bennem, hogy érde­mes, és csak így érdemes őket nevel­ni. Igaz, valódi értékeket adni, mutat­ni nekik, mert - bartóki példát hozva - vágynak a t iszta forrásra. Nekünk, felnőtteknek, pedagógu­soknak, szülőknek kell igényesnek lennünk, példát adnunk, s akkor ifjú­ságunk is igényes lesz. A művészet olyan erő, amely meg­tanít megkülönböztetni szépet és rú­tat amely emberibb emberré tesz ben­nünket Gyerekeink fogékonyak. Aki közülük találkozhat ezzel, aki meg­érezheti az igazi művészet erejét mindig vágyik a szebbre, értékesebb­re. S akkor áldozatokra is képes érte. Hideg, téli hajnalokon is elindul az iskola felé, mert a 0. órában próbál az énekkar. (Vidéki gyerekek 6 órakor már buszra szállnak ezért!!!) A napi 7-8 órás iskolai feladat után még 2-3 órát próbál a színpadi próbán, vagy gyakorol hangszeren. Ezeknek az ál­dozatoknak gyümölcse az öröm, amely újabb örömök forrása lesz. így gazdagítja önmagát és másokat. Divatos dolog ma az egészséges táplálkozásról cikkezni, beszélni. De jó lenne legalább ilyen mértékben hangsúlyt fektetni a lelki egészségre! S ennek egyik fontos tényezője a mű­vészet Ne fosszuk meg ifjúságunkat ettől az éltető tápláléktól! Szeretettel adom tovább a labdát Bányai Máiyás kollégámnak, akitől azt kérdezem: milyen ez a világ, amelyben élünk? Durzák Anna Mi az igazság az Erzsébet-szobor körül? Telefonon felhívott a minap egykori kollégám, Szódáné Kükedi Éva, az Esz­tergom-Ehingen Baráti Társaság elnö­ke. Jó hírt közölt elkészült az az Erzsé­bet-szobor, amelyről egyik tavalyi szá­munkban már hírt adtunk. Az előzmé­nyekről az alábbiakat mondta el: - Az eredeti esztergomi terrakotta Erzsébet-szobor Zala György alkotá­sa volt. Ali. világháború alatt a szobor komoly sérüléseket szenvedett be­szállították a Balassa múzeumba, s mivel restaurálásáról, újbóli felállítá­sáról a régi rendszerben szó sem lehe­tett, ott porosodott a raktárban több mint ötven éven át. Csak ezekben az években vetődött fel a gondolat - el­sősorban az Esztergom Barátainak Egyesülete vezetőiben hogy helyre kellene állítani. Be is került Koditek úr millenniumi programjába. Részint közadakozásból, részint városi pénz­ből a szobrot Vadász János esztergo­mi művész restaurálta. Visszanyerte eredeti formáját de köztéri szobor­ként nem lehetett felállítani, mivel sem egységes felületű, sem időálló nem volt. Ekkor határozták el az ille­tékesek, hogy az eredetivel megegye­ző, új szobrot készíttetnek. Ebben az időben jártak itt Ehingen testvérvárosunk küldöttei, és megkér­dezték tőlem, milyen maradandó em­léket adhatnának a millenniumra Esz­tergomnak. Én ezt a szobrot javasol­tam, és ők örömmel vállalták az elké­szíttetését Abban maradtuk - megbe­szélve a dolgot a millenniumi tanács­nok úrral hogy pályázatot ír ki az önkormányzat a szobor elkészítésére, ennek költségeit pedig az Ehingen­Esztergom Baráti Társaság magára vállalja. Horváth Tibor budapesti szobrászművész pályázatát fogadtuk el, és miután több szakértő vélemé­nyét meghallgattam úgy döntöttünk, hogy ne mészkőből, ne is márvány­ból, hanem bronzból készüljön az al­kotás. Bár a restaurált mintát csak hosszas huzavona után tudtuk megkapni a res­taurátortól, végülis ennek alapján ké­szítette el Horváth úr a gipszmásola­tot - ami most a Kossuth utcai kira­katban látható - és erről a végleges bronzszobrot amelynek a fényképe ugyanott van elhelyezve. (Lásd a mel­lékelt képet!) Mindezért az ehingeni­ek 1,3 millió forintot fizettek ki a mű­vésznek, ami nagyon reális összeg, főleg ha hozzátesszük, hogy három elismert szakértő zsűrizte le az alko­tást és minden tekintetben elégedet­tek voltak vele. - A posztamenset is ez a szobrász készíti el? - Sajnos, nem. Úgy tudom, Kodi­tek úrék egy süttői kőfaragót bíztak meg ezzel a feladattal, aki nagyon jutányos árat kér ugyan (380 ezer fo­rintot), de nem tudom, milyen minő­ségű munkát fog majd produkálni. Az elfogadott gyakorlat az, hogy mindig a szobor készítőjét szokták felkérni a posztamensek megtervezésére és megalkotására, hiszen a mű így kerek egész. Az is a gondom ezzel a poszta­menssel, hogy velem - aki a szobor­ügyben ehingeni barátaink teljhatal­mú megbízottja vagyok, s a szobor elkészítésénél végig ott bábáskodtam - nem egyeztették a rávésendő szöve­get Az ehingenieknek egyetlen kikö­tése volt: legyen odaírva a poszta­mensre, hogy a szobor az ő városuk ajándéka. Ugy hallom, az önkor­mányzat az összes adakozó nevét rá akarja vésetni, amit viszont fölös­Sokasodnak a feladataink A főépítészi iroda egy évéről Egy éve alakult a Városházán a fő­építészi iroda, melyet Sári István ve­zet (fotónkon). Munkatársaival - Lux Évával és Szabó Csabával - együtt szakmai beszélgetésre hívták a sajtó képviselőit hogy a nagy nyilvános­ság is értesülhessen eredményeikről, terveikről. A térségünk fejlődésére oly nagy hatással bíró főépítészi szer­vezet működésének kezdetén már jó kapcsolatot épített ki Dorog és Nyer­gesújfalu szakmabelieivel, további a Földhivatallal, a Műemlékvédelem­mel, a szakmai és gazdasági kamará­val, a Phare-irodával. A Mária Valéri híd újjáépítése érdekében a miniszté­riumokkal, a szlovák partnerekkel szorosan együttműködnek. Vezeté­sükkel újjáalakult az építészekből álló Tervtanács, mely tanácsadó testület­ként véleményezi a városképet meg­határozó építményeket Már az első alkalommal éles kritikával illették az Ipolyi Arnold utca elején építendő családi ház terveit, majd a dorogi útra tervezett bevásárló csarnokot - annak igénytelensége miatt - el is utasítot­ták. A főépítész kérdésünkre elmondta, hogy a KHVM kiírta az esztergomi­táti Duna-part árvízvédelmi töltésé­nek tervpályázatát Ebben egyértel­műen szerepel a Prímás-sziget bevé­dése, a koronán pedig út vezetése. Katona Kálmán miniszter néhány héttel ezelőtti látogatása és ígérete eredményt hozott Ugyancsak terve­zési pályázat jelent meg a Szent Ta­más-hegyen átvezető új 700 m útsza­kaszra. Ezzel is régi vágya valósulhat meg az ott lakóknak, valamint a kis­kert tulajdonosoknak. Napi több kilo­métert megspórolhatnak. A most for­málódó Széchenyi Nemzeti Fejlesz­tési Tervben is lesznek városunkat érintő fejlesztési lehetőségek, melyet ugyancsak a főépítész bonyolít majd Az elmúlt egy év munkái és eredmé­nyei őket igazolják. (os) legesnek tartok, hiszen az adakozó esztergomi polgárok érdemeit más módon - pl. díszoklevéllel, az avatá­son nevük felolvasásával vagy a kö­szönet más nyilvános módjával - is el lehet ismerni. - Elkészült tehát a szobor, készül a posztamens, ki van tűzve a szobor­avató időpontja is. Van-e valamilyen országos visszhangja ennek a műal­kotásnak? - A szobrászok, restaurátorok, a művészettörténészek körében igen nagy az érdeklődés, már sokan jelez­ték közülük, hogy ott szeretnének len­ni a szobor leleplezésénél. Termé­szetesen a határainkon túlról is vá­runk vendégeket. Itt lesz például Habsburg Ottó és az egykori császári -királyi família több leszmármazottja. És eljönnek az adakozók is Ehingen­ből - népes küldöttséggel. A szobor­avatás egyébként augusztus 19-én lesz az Erzsébet-parkban, ünnepélyes külsőségek között. Szába

Next

/
Thumbnails
Contents