Esztergom és Vidéke, 2000

11 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE KÜLÖNSZÁMA XI. Ince pápa resztény uralkodói megfellebbezhetetlen tisztelettel tekintettek rá. Kiváló diplomáciai érzékkel simította el a keresztény hatalmak közti egyenetlenségeket, sikerült őket a török elleni küzdelmek érdekében egyesíteni. A sürgető idő mindenben őt igazolta: 1683. augusztusában a KaraMusztafa nagyvezír által vezetett százezres török sereg már Bécset ostromolta. Győzelmük esetén megnyílt volna az út Európa szívébe! XI. Ince pápa múlhatatlan érdeme, hogy III. (Sobieski) János lengyel királyt sikerült meggyőznie, vegyen részt Bécs felmentésében. A keresztény seregek felszerelésére Sobieskinek 500 ezer, Miksa Emánuel bajor választófejedelemnek 300 ezer forintot adományozott, míg Bécs védelmére/. Lipót császárnak 400 ezer forintot bocsátott rendelkezésére. Sokan követték személyes példáját: a Vatikán bíborosai közül többen hoztak anyagi áldozatot a keresztény hadak felfegyverzése érdekében. Mindenképpen meg kell emlékeznünk ez alkalommal Szelepcsényi György esztergomi érsek személyéről is, aki a különböző egyházi alapítványokba szánt vagyonának nagy részét, 400 ezer forintot áldozott a török elleni küzdelemre. Sobieski János levelezéséből ismerjük, hogy a lengyel hadak az 1683. szeptember 12-ei bécsi győzelmet követően a hazatérés gondolatával foglalkoztak. Tudjuk, XI. Ince pápa követe, Bouonvisi bíboros beszélte rá a királyt arra, hogy a lengyel seregek vegyenek részt Párkány, illetve Esztergom októberi felszabadításában; tette pedig ezt XI. Ince egyértelmű kérésének megfelelve. A keresztény hadak bécsi, majd esztergomi győzelme nemcsak a Felvidék, Esztergom és környéke immár végleges - felszabadítását eredményezte. Esztergom megvétele nyitott utat az ország belsejének felszabadításához is. Függetlenül attól, hogy Sobieski a tél beálltával visszatért Lengyelországba, XI. Ince pápa fáradhatatlanul munkálkodott tovább a török elleni hadjárat folytatásáért. A Vatikánban tartózkodó követeken, nunciusain keresztül igyekezett az uralkodókat a keresztes hadjárat szolgálatának továbbra is megnyerni. 1684. március5-én az ő kezdeményezésére jött létre az ausztriai Linz városában Ausztria, Lengyelország és a Velencei Köztársaság szoros együttműködésében a Szent Liga, s ezen szövetség védnökének a megfellebbezhetetlen tekintélyű XI. Ince pápát választották. Az e ligába tömörült keresztény hatalmak seregei 1685-ben Visegrádot, 1686. szeptember 2-án Buda várát foglalták vissza a töröktől. XI. Ince pápa életének fő célját Fraknói Vilmos történész, a vatikáni levéltár diplomáciai anyagának kutatási eredményeit publikáló, 1886ban megjelent „XI .Ince pápa és Magyarország felszabadítása" című művében a következőképpen öszszegzi: „XI. Ince pápa, kit a kezdet fényes sikere megerősített azon hitben, hogy az ő uralkodása idejére tartotta fenn a Gondviselés azon cél elérését, mely felé elődei, hét évszázad folyamán, eredménytelenül törekedtek: a nyugati kereszténység egyesült erőfeszítésével az izlám hatalmának megtörését. (...)" Mindezen tettei indokolják tehát, hogy XI. Ince pápa Magyarország felszabadításában végzett áldozatos munkásságának méltó emléket állítson Esztergom városa: szemben az esztergomi érsek-prímások palotájával, közel az Erzsébet-parkban álló Sobieski-emlékműhöz. A gondolat felvetése, hogy Esztergom e régi adósságát törlesszük, és a megvalósítás feladatainak gondozása a Millenniumi Társadalmi Kollégium tagjainak érdeme. A bronz domborműben megjelenített élethű portré művészi megformálásáért Asszonyi Tamás szobrászművészt, a tervezésért és a kiviteli munkák irányításáért Karácsony Tamás Ybl-díjas mérnököt illeti a köszönet. A műalkotáshoz Esztergom anyagi támogatást kapott a Magyar Millenniumi Kormánybiztos Hivatalától; a Hivatal a költségek 50 %-ának biztosításával sietett a város segítségére. Köszönjük! Koditek Pál A Jubileumi Szent Évre, a Magyar Millennium ünnepkörére lélekben ráhangolódva, 1999-ben Advent 4. vasárnapját választottuk arra, hogy immár maradandó emléket állítsunk XI. Ince pápának, a 17. századvégi Európa jeles államférfijának, a Magyarország török alóli felszabadításban legnagyobb érdemeket szerzett egyházfőnek. 1936-ban, Budavár török alóli felszabadulásának 250-ik évfordulóján vette fel az érseki Víziváros főutcája, az egykori Úri utca XI. Ince pápa nevét. 1950-ben az utca kényszerűen nevet változtatott: mindmáig semmi sem emlékeztetett városunkban az Esztergom felszabadításáért is közbenjáró nagy pápára. Ki is volt XI. Ince, akinek személyéről a múlt évtizedekben kevés szó esett? Talán a mi Szent István királyunknak koronát küldő II. Szilveszter pápa óta nem nyújtott akkora politikai és gazdasági segtséget Magyarországnak a Szentszék, mint az 1676. szeptember 12-én Szent Péter trónját elfoglaló XI. Ince pápa korában. Családi nevén Odescalchi Benedek vagyonos itáliai bankár-családból származott Ifjúkorában a katonai pályát választotta, Lengyelországban több török elleni ütközetben vett részt személyesen is ismerte tehát az oszmán térhódítás ellen küzdő Közép-Európa korabeli viszonyait. 25 éves korában tér vissza Rómába, majd a papi hivatást választva kiváló egyházjogászként szerzett hírnevet 34 éves korában már bíboros volt. Erkölcsi feddhetetlensége, szociális érzékenysége, vallásos buzgalma okán nagy tekintélyre, tiszteletre tett szert; 1676-ban pápává választották. Szigorú takarékossággal, a Szentszék hivatalainak átszervezésével rövid idő alatt feltöltötte a Vatikán kincstárát lehetővé téve ezzel, hogy milliókat áldozhasson a török elleni hadjáratokra. A világi dolgokban oly kiváló érzékkel eligazodó pápa példamutatóan puritán életet élt: másoktól levetett reverendákat viselt lakosztálya pedig csupán egy dolgozószobából és egy háló fülkéből állt. Személyes példaadása sokban hozzájárult ahhoz, hogy korának ke-