Esztergom és Vidéke, 2000

2000-03-09 / 10-11. szám

II Esztergom és Vidéke 2000. március 9. KISTÉRSÉGI TAJOLO Arckép Benkovics László, Pilismarót polgármestere A tizennegyedik évet kezdte meg a napokban Pilismarót első polgáraként Benkovics László: 1987. március l-jén választották tanácselnöknek, ma már a harmadik ciklust vezeti. A Duna-parti községben nőtt fel, a Bottyán technikumba járt, majd az Államigazgatási Főiskolán szerzett képesítést Korábban Esztergomban az egyik állami nagyvállalatnál dolgozott. Ezért is örülünk annak, hogy ná­lunk a képviselő-testület 90 %-a nem tagja egyetlen pártnak sem. Települé­si politikát pártoktól függetlenül lehet csinálni. Bizonyítja ezt az is, hogy aki felkeresi Pilismarótot vagy csak át­utazik a településen (és ezt korábban is megtette) szembetűnő fejlődést lát - Mikre a legbüszkébbek? - Az önkormányzatiság eddig el­múlt kilenc évében építettünk egy gyönyörű községi sportcsarnokot van már gázunk, telefonunk/kábelté­vénk és ettől az évtől pedig azon ke­vés települések közé tartozunk, ahol 100 %-os a csatornázottság, beleértbe üdülőtelkeinket is. Kevés saját pén­zünkből, amelyet pályázati források­kal egészítettünk ki, korszerűsítettük intézményeink fűtési rendszerét az orvosi rendelő műszerellátottságát fejlesztettük a közvilágítást. Rende­zési tervünk megvalósításával össz­hangban végzett területvásárlások ré­vén több mint 100 pilis maró ti telektu­lajdonost sikerült „milliomossá" ten­nünk. Természetesen Pilismarót sem „tejjel-mézzel folyó Kánaán". Önkor­mányzatunkjelenlegi elfogadott költ­ségvetésében 18 millió forintos „lyuk" tátong, amelyet valószínűleg csak hitelek felvételével sikerül be­foltoznunk. Ennek ellenére ha nem is „hurrá" hangulatban, de folytatjuk a község­és a közösségépítő munkákat. Leg­fontosabb természetesen intézménye­ink működtetése. Emellett fejlesztési feladat is van bőven ebben a 2002-ig terjedő ciklusban is. - Milyen munkákról van szó? - A nagy közműberuházások telje­sen tönkretették útjainkat, amelyek helyreállítása első számú feladatunk. Még ebben az évben szeretnénk ki­építeni az egészséges ivóvízellátást biztosító vezetékrendszert a Duna­parti üdülőterületen és Basaharcon is. Idegenforgalmi fejlesztéseink között szerepel a Duna-menti kerékpárút pi­lismaróti szakaszának megépítése is. Szeretnénk, ha a ciklus végére Pilis­marót egy EU-konform településsé válna... Az is tudott hogy egy közösségben végzett munkát nem lehet mindenki megelégedésére tenni. Eddigi tanács­elnöki és polgármesteri teendőim so­rán sok barátot és segítőt szereztem magamnak, de mi tagadás, vannak olyanok is, akik nem értenek egyet elképzeléseimmel. Azt hiszem, ez így természetes. Számomra az a fontos: a képviselő-testülettel együttgondol­kodva, munkánkkal a település jövő­jét szolgáljuk. P.I. - Hogyan kerüli Ön az iparból a közigazgatásba? - A középiskola elvégzése után a Granvisus Szemüvegkeret Gyárban kezdtem el dolgozni, előbb gyakorló­technikusként majd energetikusként végül beruházóként 1985-től Pilis­marót Községi Tanács tagja és a VB tagjaként - a gyári munka mellett ­Pilismarót közéletében is tevékenyen részt vettem. Talán ennek köszönhe­tően 1987. március l-jétől, időközi választás eredményeként a Községi Tanács elnöke lettem. Nem volt számomra könnyű idő­szak a tanácsrendszer utolsó három éve. Az iparból bekerülve az állami­gazgatás, közigazgatás útvesztőibe, a gazdaságban megszokott racionális döntésekhez szokva, sokszor ütköz­tem „falba". Emellett „megcsíptem" a Nagymarosi Erőműépítés legrázó­sabb időszakát Az építkezés 1989-es leállítása után a település fejlesztésére vonatkozó ígéretek halmaza közepet­te kellett szinte a nulláról indulva megvalósítani mindazt ami a lakos­ság jogos elvárása volt már évtizedek óta. A rendelkezésre álló kevés pénz­ből lakossági összefogással utakat járdákat hidat építettünk. Magyarán: tettük a dolgunkat így érkeztünk el az 1990-es önkor­mányzati választásokhoz. Ezt meg­előzően az 1980-as változások után nálunk is néhányan pártok alapításá­hoz kezdtek. A kezdeti fellángolások után, mire az önkormányzati válasz­tásokig értünk, működő pártoktól, a Munkáspárt kivételével már nem is beszélhettünk. Én akkor is, és az azt követő választásokon is független je­löltként vállaltam a megmérettetést Azóta is azt vallom, hogy egy telepü­lést irányítani igazából csak pártérdek nélkül, mindig a falu közösségének javát szem előtt tartva lehet. A válasz­tásoknál nagyon sok esetben lehetet látni, hallani: a polgármester „függet­len jelölt", ám valójában a választáso­kat megelőzően valamelyik pártnak a katonája volt csak így szebben hang­zik... Ipari Park Dorogon is Újabb gazdasági sikert könyvelhet el térségünk, hogy a Gazdasági Mi­nisztériumhoz benyújtott pályázat alapján a dorogit is a most már közel száz Ipar Park rangjára emelték. Nagy előny ez, mutatja a tény, a SANYO japán világcég már bele is kezdett az új beruházásba. A hivatalos bejelenté­sen szerepet vállalat dr. Latorcai Já­nos országgyűlési képviselőnk, a Par­lament Gazdasági Bizottságának el­nöke, dr. Tittmann János polgármes­ter és Rakusz Lajos, az Ipari Parkok Egyesületének elnöke (fotónkon). A polgármester köszöntőjéből megtudtuk, hogy az első fecske a SA­NYO az első ütemben négyszáz dol­gozót fog foglalkoztatni, mely a má­sod ik ütemben kétezerre dagad. A sok száz új munkahelyen a híradástechni­kai eszközökhöz és a számítógépek­hez szükséges tartós elemeket és líti­uintelepeket gyártanak. A termé­szetbarát technológia jövőre kezdő­dik, ez év derekán indul a kísérleti gyártás. Sok mindent tettünk, de még ennél is többet kell tennünk azért, hogy va­lóban működőképes legyen az Ipari Park. A feltételek adottak - mondta dr. Tittmann János. Dr. Dávid Anna - előző dorogi pol­gármester -, a környezetvédők helyi vezetője is örül: - Bízom benne, hogy a Dorogra települő üzemek korszerű­ek, a jövő gyárai lesznek. Szakmai hozzáértésével, a térsé­günk iránti elkötelezettségével sokat tett az esztergomi után most egy újabb iparterület beléptetésével dr. Latorcai János képviselőnk, aki ezekkel a sza­vakkal fordult a vendégekhez: - Egyértelműen arra a megállapí­tásra juthatunk, hogy a környezetba­rát technológia honosításával végre megvalósulhat Dorog térségnek fej­lesztése. Mindaddig, amíg emberek járnak el innen máshova dolgozni, létkérdés, hogy mindent megtegyünk a visszacsábításuk érdekében. Ha azt akarjuk, hogy Dorog valóban fejlőd­jön, megfelelő bevételi forrásoknak kell rendelkezésre állniuk. Ehhez pe­dig elengedhetetlen, hogy olyan nagyléptékű fejlesztésben gondol­kodjunk, mint amilyen a Dorogi Ipari Park, ahova a betelepülő vállalkozá­sok a legmodernebb technológiát hozzák majd. Nem túlzás, ha azt mon­dom, Dorog újabb mérföldkőhöz ért a fejlődésben. Az első lépésként kö­szönettel tartozunk Berezvay Balázs­éknak, akik fanatikusan hittek abban, hogy az Esztergomi Ipari Park mellett itt Dorogon környezetbarát technoló­giával meg lehet teremteni egy olyan Parkot ami a térség számára a fellen­dülést hozza. Az ő hitük most már a megvalósulás stádiumába lépett A SANYO üzemének vázszerkezete márkészen áll. Olyan folyamat indul­hat el, amely visszafordíthatatlan. A következő mérföldkövet az újabb, környezetbarát beruházások jelentik majd ... s ha ez is teljesül, akkor el­mondhatjuk: Ez jó mulatság, férfi­munka volt! Az önkormányzatot is dicséret illeti, mert a térség fejlődését szolgáló nemes ügy mellé állt. Dorog polgármestere fölvállalta a problé­mák regionális szintű megoldását ami nélkül elképzelhetetlen az Ipari Park léte, működése. Értékes gesztussal zárult a Park­avatás. A vállalkozók nevében Berez­vay Balázs ötszázezer forintot adomá­nyozott a Dorogi Környezetvédelmi Egyesületnek. pj Hol is van a „párkányi híd"? Az elmúlt napokban már többször is megütötte a fülemet egy felettébb pontatlan mondat mely gyakran elhangzik mind a rádióban, mind a tévében. Például legutóbb így: „Hamarosan elkezdődnek a szekszárdi és a párkányi híd építési munkálatai". Először - bevallom - nem is kapcsoltam. Hát hol is épül tulajdonképpen az a bizonyos „párkányi" híd? A Garamon, az Ipolyon, vagy netán a Dunán? Vagy netán a Mária Valéria híd megépítésére céloz a talányos hírolvasó? Ha igen, akkor miért nem úgy konferálja a kétségtelenül örömteli hírt: „Hamarosan felépül Esztergom és Párkány között a Mária Valéria híd." Miért kell már megint Esztergom nevét elhallgatni? Nem volt elég, hogy az utóbbi évtizedek történelmi forgószeleiben városunkat megfosz­tották minden addigi rangjától, és a dorogi járás egyik jellegtelen településévé (akarták) lefokozni? Még jó, hogy nem arról szólnak a közlemények: „Dó­zsafalva és Sturovo között megépül hamarosan a Barátság híd..." (dezső)

Next

/
Thumbnails
Contents