Esztergom és Vidéke, 2000

2000-03-09 / 10-11. szám

2000- március 9. Esztergom és Vidéke 11 Kvíz 2000 V. forduló Ebben a fordulóban részleteket közlünk régi szövegekből. Kérdéseink e szövegrészletekhez kapcsolódnak. - „...Mi tehát Istent tartva szemünk előtt, a magunk és elődeink lelke üdvösségét elnyerni kívánva, megvizsgáltuk a fent mondott B. atya, esztergomi érsek, kedvelt hívünk jogos kívánalmait, (...) a római szentszék által is megerősített jogait tehát sértetlenül meg kell őriznünk, sőt az esztergomi egyházat kiválóságára való tekintettel többel kell ellátnunk királyi kedvezésünkből..." 1. Ki írta a fenti sorokat? 2. KI az a B. atya? „... 1438. január l-jén koronázták meg, a koronázás után azonban a korona sem Budára, sem Visegrádra nem került vissza, hanem Pálóczi György érsek örizetében maradt Esztergomban. Csak később került át a visegrádi vár ötszögletű tornyába. A király táborba szállt a török ellen, de vérhasban megbetegedett és a hazafelé vezető úton meghalt. Özvegye, az áldott állapotban levő királyné azonnal iparkodott a koronát a maga és születendő gyermeke számára biztosítani... Az ország azonban nem kért sem az asszony-, sem a még meg sem született gyermekkirályból, és küldöttséget menesztett /. Ulászló lengyel királyhoz, hogy vállalja el a magyar királyi méltóságot is. A királyné ekkor kétségbeesett lépésre szánta el magát: udvarhölgyével ellopatta Visegrádról a koronát." 3. KI volt ez a király? 4. És ki volt a királyné? - „Minthogy a királyi méltóság rangját csakis a hívők és katolikus hitet vallók nyerhetik el, ezért parancsainkban a szent hitet tesszük az első helyre. Ha a királyi kornát meg akarod becsülni, legelőször azt hagyom meg, tanácsolom, illetve javaslom és sugallom, kedves fiam, hogy a katolikus és apostoli hitet akkora buzgalommal és éberséggel őrizd, hogy minden Istentől rendelt alattvalódnak példát mutass, s valamennyi egyházi személy méltán nevezzen igaz keresztény hitvallású férfinak..." 5. Ki írta a fenti sorokat? 6. És kinek írta? HÁZUNK TÁJA Kertbarát Korai nektárt és virágport adó fák, bokrok A méhek számára mindenkor legfontosabb a tennészet által nyújtott élelem, és az ember által biztosított védelem A méhész lelkében ott él egész évben a bizonytalanság, az öröm és remény, hogy fáradságos munkájának gyümölcsét semmi ne veszélyeztesse. A tavasz mindig az újra lendülő élet, a bizakodás kezdete. A természet kitárulkozik, nektárt és virágport adó növények fogadják a tél fogságából szabadult méheket Legértékesebb korai, nektárt és virágport egyaránt nyújtó fáink: a füzek (kecskefűz, fehérfűz, babérfűz). Márciustól májusig terjedhet virágzásuk. Kétlaki növények. A termős virágzat csak nektárt ad, a porzós nektárt és virágport is. A folyók, patakok, nádasok, rétek fűzeseihez (az időjárás kockázatát vállalva) vándorolni is érdemes. A családok ilyenkor jól megerősödnek a főhordásra. A mezei szil igen szép fa, és korai virágport ad. Lombfakadás előtt nyílnak, m-IV. hónapban, liláspiros csokros virágai. Méhészkedő édesapám ezt a fát nagyon becsülte, méhesének közelében sok szilfa volt Sajnos a szilfakor (gombabetegség) gyakran pusztítja. A juharok (jávorfák) közül a korai-, fürtös-, kőrislevelű-és mezei juhar jelentős. Virágport és nektárt nyújtanak márciustól májusig. Utcák, terek, parkok fásításánál ültetik is. Villanyvezetékek alá az alacsony növésű gömbjuhar való. A nyárfák sok fajtája él nálunk. Virágport és ragasztót gyűjtenek a méhek róluk III-IV. hónapban. A kőrisek közül jelentősebb a virágos kőris. Mészkedvelő tölgyesekben él. A fa szép termetű, dús virágzása, szárazságtűrése értékessé teszi. Megbecsült fáink közé tartozik a bokrétafa vagy vadgesztenye. A gyertyaszerűen felálló 150-30 cm-es fürtös virágok IV-V. hónapban borítják el a fát. Megkapó látványt nyújt. Jellegzetesen nagy, ragadós rügye kitűnő méhlegelő. Akác előtt fontos szerepe van, ugyanis virágzása belenyúlik az akácéba. (A vadgesztenye virágpora a magas szaponintartalom miatt mérgező lehet!) A legkorábban virágzó gyümölcsfánk a mandula. Március második felétől 1012 napig virágzik. A bokrok közül legkorábbi virágport adó növényünk: a mogyoró. A tisztások, erdőszélek, patakpartok az előfordulás helyei. Igen korán, II-HI. hónapban virágzik Ha elég meleg van, a méhek szívesen és sűrűn látogatják. A húsos som bokrainak sárga színfoltjaigen korán (11-111) felhívja magára a kirándulók figyelmét. A méhek virágport és nektárt gyűjtenek aranyló virágcsomóin. Liláspiros termése szeptemberben megpuhul: finom szörp és dzsem készíthető belőle. Fája kitűnő szerszámfa. Érdemes a kertbe ültetni, nyírott sövénynek is alkalmas. Klotz József A Fecsegés a fűszerekről Hasznos konyhai tanácsok * Jobb lesz a töltötthús, ha a töltelékbe néhány darab apróra vágott gombát is teszünk, valamint néhány dekát ugyanannak az állatnak a májából. * Az egybesült baromfi hasüregébe kis csokrot helyezzünk, amely egy szál majorannából, egy szál kakukkfűből és 3-4 szál zöldpetrezselyemből áll. Igen jó ízt, kellemes aromát kapunk. * A hagyma- és halszagot a kézről, a deszkáról és a késről ecetes-sós vízzel vagy vagy citrommal és sóval tüntethetjük el. * Ha nagyon erős a hagyma, a tisztítás után felvágásig tartsuk hideg vízben, vagy a szeletelést gőz fölött végezzük. * A szétesésre hajlamos burgonyát sós vízbe tegyük főni - akár héjában, akár meghámozva -, így egyben marad. * Sült vagy főtt állapotban egyaránt finomabbak az ételek, ha fele részben olajjal, fele részben vajjal készítjük * A savak a zöldségféléket keményítik, ezért csak már puhára főtt állapotban ecetezzük a zöldséges ételeket. * Tegyünk a sótartóba pár szem rizst, így nem nedvesedik, nem áll össze a só. * Ha a pecsenye leve leég, néhány karikára vágott burgonyát tegyünk bele, amely az égett ízt magába veszi. * Ha elsóztuk a levest vagy a pörköltet, késhegynyi szódabikarbónát adjunk hozzá, ez csökkenti a sós ízt. * A kellemetlen szagú, avas zsírt megjavíthatjuk, ha kenyeret vagy hagymát szenesedésig sütünk benne. * A kellemetlen halszagot eloszlathatj uk, ha a főző vízbe egy evőkanál tejet öntünk. * A hal 2-3 nap múlva is kifogástalan, ha besózva, ecettel átitatott kendőbe csavaijuk. * A petrezselyemzöldet csak akkor tegyük az ételbe, ha az már teljesen elkészült, mert főzés közben vitamintartalma csökken. * Tejfölt csak az elfogyasztani kívánt ételre tegyünk, mert a másnapra félretett ételben erjedést idézhet elő. * A hús lényegesen gyorsabban puhul meg, ha sótlanul főzzük, és csak akkor sózzuk, amikor már majdnem kész. A só hatására ugyanis a hús tömörré, szívóssá válik. * A tojáshab hamarabb keményre verődik, ha minden tojásfehérjéhez egy kávéskanál vizet vagy néhány csepp citromlevet adunk. * Az új burgonyát ha hámozás előtt erősen megsózzuk, a héja sokkal könnyebben lejön. * Á halról igen könnyű lehúzni a bőrét, ha előzőleg leforázzuk. * Nem fröcsköl a zsír, ha kevés sót teszünk bele. Gondűző gasztronómia A kínai konyha (II.) A kínaiak nem levessel kezdik az étkezést, sőt legtöbbször a leves az utolsó fogás. A levesek legnagyobb része egyszerű húsleves, amelybe hirtelen belefőznek némi húst és zöldségfélét. A hagyományos levesek mellett vannak közös egytállevesek is. A forrásban lévő erőlevest az asztal közepére helyezik, ott van az asztalon többféle belevaló, s a pálcikákkal ki-ki azt vesz, amit akar, és az edényben megfőzi. Ha a falatka megfőtt, szószba kell mártani, és már lehet is enni. Ha mindenki jóllakott, kap egy adag - most már igen sűrű - erőlevest a középen lévő edényből. A maradék levesbe zöldséget és tésztát tesznek, ez lesz az utolsó fogás. A tojásételek között népszerű a chayeh-dan, ami egy különleges keménytojás. A tojást a héját összenyomva megtörik, de rajtahagyják a tojáson, amit hosszasan főznek ánizzsal, teafűvel, szójával és sóval ízesített vízben. Amikor a tojást megtisztítják, a külseje szép márványozott lesz. Olvastam egy leírást az ún. „száznapos tojásról". Fenyőfa és más fafajták hamuját összekeverik mésszel és sóval, igen erős teával péppé gyúrják, ebbe burkolják a kacsatojásokat, és három teljes hónapon át tárolják. Az író meglehetősen visszataszítónak találta a tojások küllemét Miután azonban megízlelte, megállapította, hogy ízükhöz viszonyítva a tojások külseje kifejezetten gyönyörű. Ezzel a tojásétellel tehát ne próbálkozzanak a Kedves Olvasók. A szárnyas ételek között ajánlható viszont az ún. ,kolduscsirke". Az egész csirkét gombával, savanyúkáposztával, fűszerekkel és hagymával töltik meg, majd lótuszlevélbe csomagolják és agyagba burkolva megsütik. Alegelőkelőbb vendég tiszte, hogy az agyagburkot kalapáccsal feltörje. A kacsasültek között a legnépszerűbb a pekingi kacsa. A kicsontozott kacsát bekenik mézzel, majd kiakasztják a szabadba száradni. Ha kiszikadt, megsütik. Uborkával, új hagymával, fűszeres mártással és palacsintával tálalják. Mindenki maga keni meg a palacsintáját a szósszal, majd beletesz egy darab kacsahúst, uborkát és hagymát, feltekeri és kézzel fogyasztja. Kínában igazi csemegének számít a kígyó húsa. Gyakoriatilag valamennyi kígyófajta alkalmas a fogasztásra. Elkészítési módja igen változatos, legnépszarűbb a sült kígyó és a kígyóleves. Vannak olyan ételek, amelyeket a nap legkülönbözőbb szakaszaiban be lehet kapni. Ezeket hívják összefoglaló néven „dim-sum" -nak. Ez az ételfajta kicsiny, gőz fölött főtt gombocókból áll, melyet a legkülömbfélébb töltelékkel töltenek meg. A dim-sumot Kínában sohasem eszik főétkezéshez, ám Európában annyira népszerű, hogy a kínai vendéglők gyakran megszegik ezt az íratlan szabályt A kínaiak nem esznek túl sok édességet Nincs is igazán szükségük édességre, hiszen a főzés során már meglehetősen nagy mennyiségű cukrot vagy mézet használnak fel. Desszertet inkább csak nagyobb ünnepségek, bankettek étrendjén találhatunk. K-Sz.E.