Esztergom és Vidéke, 1999

1999-03-11 / 10-11. szám

4 Esztergom és Vidéke 1999, március 11, állniuk munkahelyükön, illetve az egyetemen, végezni kell tovább a képviselői munkát, részt kell venniük a bizottságok ülésein is. Nem irigylendő!... Mégis vannak, akik irigylik. Sok az ellendrukker. Főleg anyagi, takarékossági szempontokat hangoztatnak... M.T.: - Egy alpolgármester alig kap többet, mint egy bizottsági elnök vagy e^y tanácsnok. Hogy ez menynyire kis összeg, arra elegendő példa talán, hogy a mobiltelefonom havi számláját sem tudom kifizetni belőle. EVID: - Mások azt vetik fel, hogy a mostani alpolgármestereket nem szakmai, hanem kizárólag politikai szempontok alapján választották, s nem biztos, hogy a rájuk bízott területhez megvan a szakmai képzettségük. J.A.: - Ezt a helyzetet a város polgárai idézték elő a választásukkal, hiszen annak idején - múlt év októberében - sem szakmai, sőt többnyire nem is politikai, hanem főleg emberi szempontok alapján választottak. Mivel egyikőnk sem tanulta a városvezetést, a polgármester úrnak bizonyára nem ezért esett ránk a választása. Mindhármunkban megvan viszont az affinitás úgy a humán, mint a műszaki szféra iránt, s rendelkezünk bizonyos áttekintéssel is a dolgok felett. M.T.: - Szerintem egy mai politikusnak minden területhez érteni kell egy kicsit, minden problémára érzékenynek kell lennie. Attól, hogy valaki egy szűk részterületen doktori vagy akadémikusi címmel rendelkezik, nem biztos, hogy jobban meg tudja oldani a ráháruló valamennyi feladatot, nem biztos, hogy többet tud tenni a városért, mint egy egyszerű kétkezi dolgozó, aki nyitott szemmel jár közöttünk. L.K.: - Az önkormányzati munkában a szakmaiságot a bizottságok külső tagjai és a hivatali apparátus szakemberei jelenítik meg, a választott képviselőknek, a képviselő-testület tisztségviselőinek pedig elsősorban koordinációs, szervezési, döntés-előkészítési feladataik vannak. Nem attól megfelelő egy alpolgármester, hogy szakmai előképzettsége van, hanem attól, hogy kellően nyitott-e, be tud-e egy integráló szerepet tölteni, képes-e összefogni és mozgósítani a szükséges erőket. EVID: -A két új alpolgármesterrel kapcsolatban olyan lakossági véleményeket is hallani, hogy ezentúl nem tudnak majd annyit foglalkozni választókörzetükkel, mint eddig, elhanyagolják választóikat. Igaz, ellenkező nézeteket is hallani, melyek szerint e körzetek protekciót élveznek. Mi az igazság? J.A.: - Valahol a kettő között van. Tény, hogy egy képviselő mindig többet szeretne tenni körzetéért, mint amire képes. A szándék továbbra is megmarad bennünk, s hogy a lehetőségeink jobbak lesznek-e majd, azt ma még nem tudjuk megítélni. L.K.: - E kérdést ketté kell választani. Egyrészt az ember felelősséggel tartozik választóinak, és képviselői munkáját ugyanúgy kell végeznie mint eddig, sőt még jobban, hiszen az ember méginkább reflektorfényben van. Másrészt, alpolgármesterként a város egésszéért tartozunk felelősséggel valamennyi városi polgárnak, s ilyen minőségünkben egészen más feldatokat kell megoldanunk. Bizony előfordulhat, hogy a kettőt nehéz lesz majd összehangolni. ÉVID: - Mit várnak Önök lapunktól? L.K.: - Mindenekelőtt tárgyszerű, korrekt, elfogulatlan tájékoztatást. Másrészt egy bizonyos nyitottságot hogy mindenfajta vélemény elhangozhasson e lap hasábjain. M.T.: - Érvényesíteni kell azt az elvet hogy „a hír szent a vélemény szabad". A tudósításoknak szigorúan a tényéknél kell maradniuk, az egyéni véleményeket pedig ettől elkülönítve kell megjelentetni a lapban. Szükségesnek tartom emellett az újság - sőt nemcsak az újság, hanem az egész város - színesítését is. J.A.: - Egyetértve az előbbiekkel, olyan városi lapot szeretnék, amely a széles rétegek érdeklődésére számottartó - reális, őszinte, de nem bántó hangú - cikkeivel eljutna a város valamennyi polgárához. Ehhez persze a mi segítségünk is szükséges, hiszen az a néhány megszállottnak mondható ember, aki e lap körül bábáskodik, e feladatokat egyedül megoldani képtelen. EVID: - Szerkesztői Műhelyünk véleménye is ugyanez... Köszönjük' (E beszélgetés folytatásaként a város közvéleményét foglalkoztató kérdésekről esett szó, amelyekről következő számunkban szólunk.) Szába „Mi az igazság a tüdőgondozó ügyében?" Ezzel a címmel jelent meg az Esztergom és Vidéke 1997. január 9-ei számában dr. Szontagh Csaba orvos-igazgató úr írása, melyben egy korábbi olvasói levélre reagált A szerkesztő az írás végén szokatlan módon kommentárt is közölt: „Az igazgató úr tisztázó válaszát ezúton is köszönjük.'' Engedtessék meg, hogy két év után hasonló cím alatt az intézet főorvosa is szót kapjon, ha már akkor nem kérték ki a véleményét. Ennek az írásnak az ad aktualitást, hogy befejeződött a belgyógyászati tömb rekonstrukciója és a lakosság azt niheti, hogy a Tüdőgondozó visszakerül eredeti helyére. Röviden a múltról. 51 évig működött Esztergomban a gondozó, 1997. január 2-án költözött át Dorogra. Hosszú ideig üresen álltak a helyiségek, hisz a rekonstrukció csak '98 májusában indulhatott el. Az általam elfogadható - a jövőt meghatározó - megoldás az lett volna, ha a kórház vezetője a város nyilvánosságával kertelés nélkül közli az elképzeléseket. Valahogy így: a rekonstrukció után a Tüdőgondozó nem jöhet vissza Esztergomba, annak helyét a belgyógyászat veszi át. A tüdőszűréseket - mivel ennek biztosítása törvényileg kötelező feladat - egy adott, később kialakított helyen néhány hónap alatt biztosítjuk. A kiértékelés és a továbbvizsgálatok Dorogon lesznek. Ha a dorogi belbetegek ellátása Esztergomban fog történni, az esztergomi lakosságnak is el kell fogadni, hogy a tüdőbetegségeikkel Dorogra menjenek. Azóta a kérdés már valószínűleg rég lekerült volna a napirendről és a kedélyek megnyugodhattak volna. Azonban nem ez történt. A fent idézett cikkben az igazgató úr többek között a következőket írta: „Esztergomban csak a TBC-s betegek ellátása szűnik meg, de nem a sokkal nagyobb betegforgalmat jelentő tüdőbeteg-ellátás." A kórházvezetés azt az elképzelést alakította ki, hogy a Tüdőgondozó Dorogon lesz a jövőben és arekmistrukció végeztével Tüdőszűrő Állomás fog működni Esztergomban, néhány órában pulmonológiai szakrendelésre is lehetőséget adnak. Ennek a szakrendelésnek radiológiai hátterét a Röntgen Osztály, egyéb szükségleteit a belgyógyászati szakrendelések elégítenék ká. Ha tehát egy beteg mellkasi panaszokkal felkeresi a pulmonológiai szakrendelést a fizikális vizsgálat után elmegy a Röntgen Osztályra. Ott kivárva a sorát elkészítik a röntgen felvételét. Ha a tüdőgyógyász esetleg úgy ítéli meg, hogy kiegészítő felvételre is szükség van, úgy a beteg ismét megteszi ezt a kört. Tételezzük fel, hogy a vizsgáló orvos EKG-t is szeretne, akkor a belgyógyászati szakrendelésen készülhetne ez el. Nem nehéz elképzelni, hogy ha egy ilyen - korábban egy helyen, a Tüdőgondozóban elvégzett vizsgálatok! „tortúrának" tesszük ki a beteget az soha többé nem keresi fel a pulmonológiai szakrendelést Mindezek tükréből nem tudok teljes mértékben egyetérteni az említett cikk véleményével: „ nyilvánvalóan látható, hogy az ellátás veszélyeztetéséről szó nincs." A száraz tényeket közölve a következő tájékoztatást adom a Tüdőgondozó ügyében: örvendetes tény, hogy befejeződött a belgyógyászati tömb rekonstrukciója és gyönyörű, megújjult környezet vár az itt gyógyulást remélő betegekre. Elkészült a Tűdőszűrő Állomás is, mely üresen áll, hisz a korábbi gépeket indokoltan kiselejtezték. Új gép vásárlására reális esélyt nem látok, reményeink vannak csak pályázatokkal kapcsolatban. Ha azt mondom, hogy a vezetés által elképzelt pulmonológiai rendelésnek sincsenek meg az objektív feltételei, akkor enyhén fogalmaztam (számítógép, légzésfunkciós eszköz, stb.). Érdekes és ma még nem megválaszolható kérdéseket vet fel az a tény, hogy ha Dorog visszakéri a megyétől a működtetői jogosítványokat elméletileg rövidesen létrejöhet egy olyan helyzet melyre a vezetésünk törekszik is, hogy a Vaszary Kolos Kórház csak esztergomi telephelyen működne... összefoglalva: mint Esztergom város képviselője, kórházi tanácsnoka, örülök, hogy polgáraink modem és gyönyörű belgyógyászatot nyertek, mint lokálpatrióta és a tüdőbetegekért felelős orvos azonban sajnálom, hogy e megbetegedésekben szenvedőknek valószínűleg továbbra is buszra kell szállniuk, ha valódi, korrekt, szakellátást kívánnak nyerni. Osvai László dr. a Dorogi Tüdőgondozó főorvosa Kórházunk ügyét is tárgyalta a Megyei Közgyűlés Március 4-én tartotta soros ülését a Megyei Közgyűlés, amelynek napirendjén szerepelt az esztergomi kórház gazdasági helyzetének elemzése is. A vitát követően Lázár Mózes elnök sajtótájékoztatót tartott, amelyen az e témában érdeklődő újságírókat a következőkről tájékoztatta: - Az előterjesztésben az esztergomi Vaszary Kolos Kórház gazdasági helyzetének bemutatására és értékelésére is sor került, valamint elemeztük a kórház adósságrendezéséből következő feladatokat. Az elvégzett gazdasági számítások alapján a fennálló tartozás-állományból 150 millió forintot képes önerőből három év alatt visszafizetni a kórház. A fennmaradó, jelentős adósságállomány felszámolására azonban külső pénzügyi segítségre van szükség. A kórház olyan intézkedési tervet állított össze, mely a működési költségek csökkentéséhez, a gazdaságosabb kórház működéséhez elengedhetetlen. A szerkezet-átalakítás érinti a Dorogon működő reumatológiai osztály Esztergomba, a volt sebészeti épületbe való beköltözését, melyet követően az üresen maradó épületet visszaadják a tulajdonosnak, Dorog város önkormányzatának Az épület leadásával jelentős költségek takaríthatók meg, éves szinten kb. 30 millió forint Szükséges csökkentem a szülészet-nőgyógyászati osztály ágyszámát (75-ről 55-re). További feladatként a műtők kihasználtságának fokozását tervezik. Az új manuális pavilonban működő sebészeti és traumatológiai osztály mellett az urológiai osztály áthelyezését is szeretnék megoldani, ami az osztályok ágykihasználtság-mutatói szerint elvégezhető. A közgyűlés az intézkedési tervben leírt szükséges szerkezet-átalakításokat tárgyalta azzal, hogy Esztergom és Dorog képviselő-testülete is tárgyalja meg, és elrendelte a szigorító gazdasági intézkedéseket: a kórház havonta készítsen írásbeli beszámolót a megtett intézkedésekről, az adósságállomány alakulásáról, az osztályok betegforgalmi adatairól, a bevételekről és kiadásokról. A közgyűlés szükségesnek tartja a kórház osztályain az átlagos ápolási idő csökkentését a normatív ápolási idő betartásával; elrendelte a kórház finanszírozását meghatározó kódolási feladatok fokozott teljesítését, illetve ellenőrzését valamint a közbeszerzési törvény szélesebb alkalmazását a beszerzések gyakorlatában. Támogatja a közgyűlés a Kolos Kórházban megkezdeti rekonstrukció folytatását és indokoltnak tartja az ehhez szükséges orvos-szakmai program kidolgozását Ezt követően a jelenlévő újságírók kérdéseket tettek fel a Közgyűlés elnökének Ezek közül az egyik a kórházi vezetésre vonatkozott Lázár Mózes kijelentettem Megyei Közgyűlés bizalmát változatlanul bírja a Kolos Kórház menedzsmentje mindaddig, amig az az intézkedési programot maradéktalanul végrehajtja. Jelenleg tehát semmiféle személyi változtatásra nem látnak okot.