Esztergom és Vidéke, 1999

1999-03-04 / 9. szám

Esztergom és Vidéke 1999. március 4. - Kapható-e szabálytalanul megépített építményre fennmaradási engedély? - Meghatározott feltételek fennállása esetén a szabálytanul építkező kérelmére az általa megépített építményre, építményrészre az első fokú építésügyi hatóság fennmaradási engedélyt adhat. - Mikor adható fennmaradási engedély? - Fennmaradási engedély akkor adható, ha az építésügyi hatósági engedély megadásának feltételéül meghatározott követelmények fennállnak vagy megteremthetők. A fennmaradási engedély megadása esetén az építésügyi hatóság egyidejűleg építési bírsággal sújtja az építtetőt. - Lefolytatható-e a fennmaradási engedélyezési eljárás akkor, ha azt az építtető vagy az ingatlannal rendelkező nem kéri? - Lefolytatható. Ilyen esetben az építésügyi hatóság az építtetőt a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására felhívatja, Jó tudni! A fennmaradási engedélyről vagy az eljárást hivatalból az építtető költségére lefolytathatja. - Milyen mellékleteket kell csatolni a fennmaradási engedély iránti kérelemhez? - A kérelemhez mindazokat a mellékleteket csatolni kell, amelyeket az építési engedély iránti kérelemhez csatolni kellett volna, továbbá az építkezés műszaki vezetőjének szakvéleményét arról, hogy az építményt szakmai előírások megtartásával, szakszerűen építették meg és az a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. - Építési jogosultság igazolásának hiányában adható-e fennmaradási (tovább építési) engedély? - Nem adható. Ha a szabálytalanul építő építési jogosultságát nem tudja hitelt érdemlően igazolni, akkor a fennmaradási engedély iránti kérelmét az első fokú építésügyi hatóság elutasítja és a szabálytalanul megépített építmény, építményrész bontását rendeli el. - Kitől kell kérni a fennmaradási engedély kiadását? - A fennmaradási engedély kiadását a „kiemelt" építésügyi hatósági ügyek intézésére feljogosított önkormányzat jegyzőjétől kell kérni. - Milyen jellegű fennmaradási engedély adható ki, és ennek alapján milyen intézkedéseket tehet az építésügyi hatóság? - A fennmaradási engedély lehet meghatározott időre szóló, visszavonásig érvényes (határozatlan időre szóló), vagy végleges jellegű. A fennmaradási engedély egyben az építményre vonatkozó használatbavételi engedély is, amennyiben annak a feltételei fennállnak. Meghatározott időre szóló, vagy visszavonásig érvényes fennmaradási engedély esetén a meghatározott idő elteltét, vagy az engedély visszavonását követően az építményt, építményrészt az engedélyesnek kártalanítási igény érvényesítése nélkül le kell bontania. Ugyancsak le kell bontania a szabálytalanul megépített építményt abban az esetben is, ha az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyben átalakítási kötelezettséget írt elő, azt azonban a kötelezett az előírt határidőre nem teljesítette. - Mennyi időn belül intézkedhet a hatóság a szabálytalan építkezéssel kapcsolatban? - A szabálytalanul megépített építménnyel kapcsolatban az építésügyi hatóság a szabálytalanság tudomására jutástól számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építés befejezésétől számított tíz éven belül intézkedhet. Füstölgéseink Nőnapi „ajándék" - avagy férfi sztriptíz és leszbi show? Felettébb gusztustalan plakátok lepték el a múlt héten Esztergomot, a katolikus egyház magyarországi fővárosát. Egy évvel a millenniumi ünnepségek előtt nagybetűs hirdetések invitálják a királyváros lakóit az egyik közismert dunakanyari községbe, ahol a helyi diszkóban mód felett sajátosan kívánják megünnepelni a közelgő nőnapot: férfi sztriptízzel és leszbi show-val! Nesze neked női emancipáció, meg az anyaság szentségének tisztelete! Az egyik plakát-förmedvény éppen a buszpályaudvaron, az evangélikus templommal szemben található!... Vajon mit szólnak ehhez a helyi egyházak képviselői, vagy a polgármesteri hivatal mindenesei? Lehel, hogy nem látták? Ki engedélyezte, hogy ezeket a nőnap, valamint a keresztény értékrend kritériumait egyaránt sárba tipró förmedvényeket kiragaszthassák az évezredes város közfalaira? Hiszen olyan ez, mintha március 15-én, nemzeti ünnepünkön kisportolt, fürdőnadrágos amerikai tengerész-gyalogosok vonulnának fel a Parlament előtt - mintegy igazolva NATO-érettségünket. Leszbi show, azaz nyilvános szexuális perverzió, meg férfi sztriptíz, azaz biztatás prostitúcióra, gyereklányok megrontása - nőnap alkalmából, hóvirág vagy ibolya helyett! Még egyszer kérdem: ki engedélyezte ezt? Ebben az országban pénzért már mindent lehet?! Már nagyon időszerű lenne megalkotni azt a bizonyos, beígért önkormányzati falragasz-rendeletet! Zenészek a sárban? A közelmúltban olvastam az Esztergom és Vidékében egy olvasói levelet, mely kifogásolta, hogy a Szigeten nem betonozták le a Zenedéhez vezető utat. A cikk megjelent, de azóta sem történt semmi. Jómagam ugyan nem vagyok zenész, de gyakran sétálok az inkriminált útszakaszon. A hóolvadás után csak bokáig érő sárban lehetett megközelíteni az iskolát! Érthetetlen, hogy az arra hivatottak miért nem intézkednek, hiszen csak egy egészen rövid szakasz aszfaltozásáról, vagy más módon történő járhatóvá tételéről lenne szó. Vagy ezzel is meg akarják várni a Mária Valéria híd felépítését? (Egyébként jelenleg a Bottyán-hídig tartó aszfaltozást tovább is meg lehetne hosszabbítani - természetesen csak gyalogos, illetve kerékpáros turisták részére.) Vajon még hány cikk, olvasói levél kell ahhoz, hogy ez a nem túl nagy anyagi befektetést igénylő út elkészüljön?! (dezső) A Rosenberg Hungária Kft. esete a Reneszánsz Rozettával Kolombusz hajói még nem érték el az Újvilágot, amikor mi, itt, már gyönyörű palotával koronáztuk meg az esztergomi várat De alig két emberöltő múlva a törökostromban már le is dőltek Vitéz János várpalotájának falai, legörögtek kövei, végig a várhegy oldalán, némelyik egészen a Duna-partig. Közöttük omlottak a palota rozettái, csodálatos reneszánsz párkány rózsái. Egy üyen kő ott rejtőzött el az ostromlott északi gyalogkapu tövében, ahol Szulejmán hadai betörtek a városba. Fehér-fehér rózsa, pedig magyar vitézek vére öntözte, a kaputorony védői mind egy szálig elestek. A vitézeket, köveket az omladék temette, fű benőtte, emlékezet elfeledte. Betelepedett a török a várba, bástyát, falat erősített, a gyalogkapu fölé győzelmi táblát falazott Özicseli hadzsi Ibrahim új dzsámit, hozzá minaretet (!) emeltetett Esztergomban, az északi kis-kaputoronyra, közel a várhegy végében felbukkanó malmot is hajtó hőforráshoz. így a kötelező fürdő is kéznél-lábnál volt Evlia Cselebi, a szavahihető török világcsavargó korabeli leírása szerint még derviskolostort is építettek a dzsámihoz. Kertjében szőlőtövet ápolgattak, fekete sfceműt illatos sűrű vörösbort termőt és hogy Allah szeme elöl elrejtsék, rózsalugast ültettek köré. Telt az idő, múlt a dicsőség, Sobieski vezér Marisienka kedviért visszafoglalta a várost a pogánytól, de akkor már alig élt benne 20 adófizető család. Elárvult a hatalmas oszmán birodalom legészakibb dzsámija, és csonka minaretje Esztergomban. A dzsámiból magtár lett, majd lakóház. Idővel a királyváros magához ölelte Szt. Györgyöt, Szt Tamást, így méginkább szent, de ugyanolyan gyámolatlan maradL Új érseki palota épült lent a Duna-parton. Feltöltötték hozzá a bástyák tövét jó két méterrel. így született az Erzsébet park. Majd térdig állt már a dzsámi és a minaret a feltöltésben. Rég kihalt belőle hadzsi Ibrahim, méltóságos Petz vezérigazgató és nemrég a török szőlőtő utolsó vincellére, kedves jó Kuü Béla bácsi tisztes asztalosmester uram is. Ki emlékezne már kőrózsára, ruméliai rózsalugasra. A fogyó hold után elfogytak a csillagok is. Ekkor gondolhatta a kifüikészheteüen, hogy apró jelét adja a bizonyosságnak... Múlt ősszel egy Rosenberg nevű német úr megvette a 10 éve eladatlan épületet. Szeme volt a látásra, nem a romot nézte benne. Szíve volt a tisztességhez, mert ahogy meghallotta az északi kis-kaputorony sorsát, magyar tulajdonban hagyta a híres bástyasort. Elrendelte: esztergomi közcélt is szolgáljon a cég által helyreállított dzsámi-minaret, városkapu műemléki együttese. Egy év profitjából lemondva fedezetet biztosított a romos terület felújításához, régészeti feltárásához. Dr. Horváth István, a műemlék tudományos kutatásával megbízott régész a dzsámi díszes főkapuját tárta fel, majd a minaret csigalépcsőiből ásott elő egy emeletnyit. A Szulejmán dicsőségét hirdető tábla alatt nyílt a gyalogkapu. Ennek mélyén eltemetett küszöbkövet is keresni kezdték. Az ásatás tizedik napján a gyalogkapu küszöbénél, két méter mélységben nyitott szirmokkal, karcolás nélküli állapotban meglelték Vitéz János palotájának 400 éve titkosan rejtőzködő reneszánsz kőrózsáját Ha valaki bizonyosság helyett csupán véleüenre gondolna, nézze össze Rosenberg rózsáját a reneszánsz rozettával! Isten hozott Esztergomba, Kari Rosenberg. Béke legyen a szívedben effendi. Isten adjon városunknak mind több nemes mecénást és azok jutalmául hasonló csokrát az apró csodáknak! K-Gy.