Esztergom és Vidéke, 1999

1999-10-28 / 43. szám

6 • — ^

' Esztergom és Vidéke • /fü ' ! • ím október 28,8 Meztelen a király!" Az ipartelepítés létkórdós: 4000 a munkanélküli! A közelmúltban a Rosenberg Hungária Kft. tokodaltárói gyárában találkoztak a Kereskedelmi és Iparkamara egyes vezetői. Szekeres József igazgató a több mint egymilliárdos cég technikai felszereltségéről, a szakképzett munkaerő teljesítményéről tájékoztatta vendégeit. A külföldi tőke beáramlásával együtt járt az ipari fejlődés. De hogyan igazodik ehhez a képesített munkás? Ennek a kérdésnek jártunk utána. A Megyei Munkaügyi Központ Esztergomban és Dorogon működő kirendeltségeitől kapott adatok szerint térségünkben több mint négyezren vannak munka nélkül, nagy részük segélyben is részesül. Ez magasabb az országos átlagnál. Az utóbbi időben elhallgatják ezt helyi politikusaink, vagy mellébeszélnek. A munkanélküli hadsereg közel egynegyede pályakezdő fiatal, életútja elején tart. Az iskolából kikerültek egy része válogat, nem arra szól a képzettsége, mint amit a munkáltatók keresnek. Ok nem vállalnak más munkát Más részük elhelyezkedne, de nincs hová Ezért is vált létkérdéssé térségünkben az ipartelepítés. Dorogon a napokban már megtették az első lépést. Dr, Tittmann János polgármester, valamint Kideaki Tamada, a Sanyo európai elnöke aláírták a megállapodást a világcég dorogi letelepedéséről. A területet megvásárolták a BSB ingatlanhasznosító gazdasági társaságtól. Berezvay Balázs cégtulajdonos elmondta, hogy másfél éves előkészítő munka áll a siker mögött. Még sok munkájuk van a Dorogtól délre eső területen, de a Sanyo időben elkezdheti az építkezést. A világcég jövőre kezd bele a kétmilliárdos beruházásba, és 2001-ben már termelni fog. Mire számíthat a befektető Esztergomban? A Polgármesteri Hivatalban Bocsa Györgyné irodavezető kérdésünkre elmondta, hogy az ipari parkban rendelkezésre áll megvásárolható telep. A régiben, az ún. reorganizációs övezetben, a volt C-telep körzetében kisebb fluktuáció van, időnként tapasztalható tulajdonos-váltás, bérbeadás. Az innovációs övezetben, a Magyar Suzuki, az AMP, a Fotex mellett építkezik az IMAG, az autógyár egyik beszállítója Ezen a részen 40 hektár még eladó. A közművek csak az ipari park határáig épültek ki, ezt a leendő tulajdonosnak kell tovább kiépíteni. Ez az állapot azt követelné meg, hogy az önkormányzat keresse a befektetőket ajánlja a területet, maguktól ugyanis nem jönnek. Az sem tesz jót, hogy az önkormányzat és a Magyar Suzuto Rt. között pereskedés folyik az iparűzési adó mértéke miatt. A városban élők látják, tudják, hogy tartósan az országos átlag feletti nálunk a munkanélküliség. A jobb élet reményében ezen változtatni kell, egyedüli megoldás az ipartelepítés. Új cégeket kell idecsábítani, jó körülményekkel, tisztes adókedvezménnyel. Hiszen ha a keresetüket itt költik el, jobban fog menni az üzletnek, a szolgáltatónak, a kereskedőnek is. Az egyensúly a korábbi nagyvállalatok felszámolásával több mint tíz éve felbomlott. Az idetelepült üzemeken kívül jöjjenek tehát újak is! A műszergyártásra, a gépgyártásra, a finommechanikára folyik képzés szakiskoláinkban. Keressünk ilyen profilú cégeket - mint pl. a Sanyo, a Grundfos, a NOKIA...! P.L Egyszerű esztergomi polgárként arra lettem figyelmes, hogy városom polgármestere az MTV 1 esti híradójában nyilatkozik. Háttérben a Mária Valéria híd csonkjai, Könözsy László deréktól felfelé, akinek mindössze három mondatára futja a híradó drága műsoridejéből: igen, ő is mennyire örül, Esztergomnak a híd a fejlődés lehetőségét jelenti, a városban úgyis elfogyott a szabad munkaerő, milyen remek, hogy a Felvidékről majd a hídon át tudnak járni dolgozni az emberek. Nem mertem hinni a fülemnek. Tényleg elfogyott Esztergomban a szabad munkaerő? Ezek szerint olyan jelentős ipari beruházások történtek a közelmúltban, hogy megszűnt a munkanélküliség. Ha a felvidékiekre is szükség van, akkor bizonyára még további munkahelyekre is lehet számítani, mégpedig komoly tételben - ha ez a szempont kerül be egy ilyen kurta TV-nyilatkozatba Erről nem tudtam De hát ez nagyszerű! Ezek szerint Esztergom végre megvalósíthatja önmagát: kihasználva történelmi adottságait a kulturális turizmus, konferenciák és fesztiválok helyszíne lehet. Végre van pénz a városfejlesztésre, talán fürdőépítésre is. Na jó, ez utóbbi talán túlzás. A termálforrások hasznosításához akkora helyi adóra lenne szükség, amekkorát Esztergomban utoljára a törökök tudtak beszedni. Napjainkban ehhez nem egy gyárra, hanem egy egész ipari parkra lenne szükség! Apropó, ipari park. Ez az! Itt a rejtély nyitja! Hiszen Esztergomnak van ipari parkja, a polgármester minden beszédében szán rá néhány gondolatot, hogy fejlődéséről beszámoljon. Bizonyára ez szívta fel a város szabad munkaerejét és az ottani gyárakban fognak majd dolgozni a hídon átjáró felvidékiek. „... a térség iparának újjászervezése sikerrel járt. Az új nagy gyáraink - a Suzuki, az AMP, a Fotex - mellett egyre nagyobb aktivitást fejtenek ki térségünkben a kis- és középvállalkozások" - üdvözölt minket az Esztergom és Vidéke 1999/1. számában olvasható újévi beszédében Könözsy László. De ugyanez az optimizmus sugárzik az „Esztergom Krónikája a tények tükrében" című kiadványhoz írt polgármesteri bevezetőből is. Nos, a híradót hallgatva és ezeket a nyilatkozatokat olvasva, kérdések sorajutott eszembe. Ha a városnak tényleg vannak bevételei a remekül működő ipari parkból, ha a kis- és középvállalkozások aktívak, ha nincs munkanélküliség, akkor ez miért nem látszik meg magán a városon? Nincs egyetlen áruház a nagyobb bevásárlásokra, a helyi tömegköziekezés elavult az idegenforgalom szinte kizárólag átutazó jellegű, az uszoda nevetségesen kicsi, a kulturális rendezvények ritkák és jórészt városi támogatás nélkül jönnek létre. Gondoltam, megérdeklődöm a polgármester szavai és a mindennapi valóság közti különbség okát. Először a városi munkaügyi hivatalt hívtam fel, gondoltam, ha valaki, hát akkor ók felvüágosítást tudnak nyújtani az esztergomi munkanélküliek számáról. Nem így történt A vonal másik végén felháborodott női hang: „Mit képzel? Csak így ismeretlenül, telefonon, nem szolgáltatunk ki ilyen jellegű információkat!" Miért, ha az ismerőse lennék, és személyesen kérdezném, akkor válaszolhatna? Ha az adat publikus, akkor ismeretlenül és telefonon is az, ha pedig titkos, akkor személyesen és az ismerősöknek is titkos. Vagy mégsem? A megyei irodán több sikerrel jártam Az esztergomi lakosok közül 1149-et tartanak nyilván munkanélküliként - közölte a hölgy készségesen, mentegetőzve, amiért csak augusztusi adatot tud mondani. Lehet hogy az esztergomi irodán még magának a polgármesternek sem merték elárulni ezt a számot ezért nyilatkozhatott a TV országos nyilvánossága előtt a szabad munkaerő hiányáról? Az ipari parkra vonatkozóan mindössze két dolgot szerettem volna megtudni. Azt, hogy pontosan milyen gyárak is működnek ott, és hogy hány főt foglalkoztatnak Felhívtam a legkézenfekvőbb telefonszámot, a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Irodáját. Itt azonnal kapcsolták a kollégát aki „jelenleg a legjobban ismeri az ipari park ügyeit". Dr. Retter Bertalan, az említett illetékes, aggódó, mondhatni ijedt hangsúllyal kérdezte: „Beruházó?" Gyorsan megnyugtattam, hogy csak néhány kérdést tennék fel, ő érezhetően megkönnyebbült, és másnapra az irodájába invitált. A nyugdíjas korú férfi íróasztalán és a fal mellett álló polcokon dossziék tornyosultak, sehol egy számítógép, egy ügyfél fogadására alkalmas sarok. Helyet foglaltam az egyeüen üres széken, majd üledelmesen feltettem két, meglehetősen egyszerű kérdést A Legilletékesebb idegesen turkálni kezdett iratai között, miközben zavartan hümmögött majd azt ismételgette: „hát igen, igen..." Ez mintegy negyed óráig tartott Végül ráakadt egy papírra, amin a következő adatok szerepeltek: Suzuki 1460fő, 80 MFt árbevétel, AMP 400fő, 2 MFt árbevétel, Fotex nem közölte. Köszönöm, erről nem kérek fénymásolatot ennyit le tudok jegyezni. A Fotexről sajnos nem tud bővebben beszámolni. Nem, sajnos, a telefonszámukat se tudja, egyik iraton se szerepel. Eddigre teljesen világossá vált számomra, hogy ettől az úrtól nem tudom meg, mi is történik valójában az esztergomi ipari parkban. Tettem egy utolsó kísérletet, és megkértem, szóljon pár szót - de tényleg csak nagyon általánosan - a várható beruházásokról. A nehézkes válaszból számomra annyi derült la, hogy létezik az autóüléseket gyártó IMAG és a kerék-öszszeszerelést végző DetSV 2000, amelyek hamarosan megkezdik működésüket Megköszöntem a mintegy 40 percet, amit értékes idejéből rám szánt, és sietve elhagytam a Városfejlesztési Irodát. Otthon kikerestem a telefonkönyvből a Fotex telefonszámát a portásig jutva megtudtam, hogy mintegy ötvenen dolgoznak a gyárban. (Gondoltam az árbevételre most nem kérdezek rá) Mindössze ennyi időbe és fáradságba került, hogy megtudjam: mi igaz a TV kamerái előtt elhangzott, a kiadványokban leírt adatokból. A kérdés már csak az: hány hideg telet bír ki a címben szereplő király — mezítelenül? Dávid Veronika Kamarai székház romokból Egy évtizede lakatlan és a belváros egyik csúfsága, a Deák Ferenc utca és a IV. Béla király útja sarkán omladozó egykoron szép, eklektikus stílusban épített polgárház. A Megyei Kereskedelmi és Iparkamara több mint tízezres tagságának egyharmada Esztergom térségében működik, a kamarával kapcsolatos dolgaikat városunkban intézik. Az egyéni vállalkozók igazolványait a kamara adja ki, minden társas gazdasági vállalkozás cégbírósági bejegyzéséhez, vagy bármilyen módosításához kamarai hozzájárulás szükséges. Tóbbezren fordulnak meg évente a kamarai irodában, rendszeresek a pénzügyi, adóügyi, munkavédelmi, biztonságtechnikai, jogi és más szakmai tanácsadások. A térségi kamarai székház igénye közel egy éve vetődött fel, takarékos gazdálkodással a pénzt is megteremtették hozzá Megvásárolták a műemléki épületet 2000-ben a terveik szerint be is költöznek. - Milyen célt szolgál majd a székház? - kérdeztük Kárpát Csaba megyei alelnököt, az átépítés kamarai vezetőjét - Már az első években is szerettünk volna saját székházat, minthogy a háború előtti időszakban volt is Esztergomban. A kereskedők jól emlékeznek, hogy 1913-ban saját erőből építették fel az emeletes házukat a Pázmány Péter utca 6. szám alatt. Kamarai székházként működött az államosításig, 1949-ig. Utána az autóközlekedési vállalat irodája volt majd a tanítóképző birtokolta kollégiumként, aztán a Dobó gimnázium ,3" épülete lett, majd a kereskedelmi szakközépiskola vette használatba Többször fordultunk a polgármesteri hivatalhoz, de érdemi meghallgatásra és válaszra nem találtunk. Pedig az lett volna a méltó, ha az önkormányzattól azt a kereskedők által építtetett házat visszakapjuk. Ezek után kerestünk más lehetőséget Ez a mostani polgárház így, romos állapotban, az enyészet martalékává lett volna Mint sajnos, sok ilyen a városban. Mi, vállalkozók ezt az egyet magunknak újjávarázsoljuk. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal hozzájárult, hogy lakóházból székház legyen. Levélben fejezték ki, hogy örömmel támogatják célunkat. A földszinten 210 négyzetméter építhető át, ebben lesz előadó, vállalkozói klub, közigazgatási iroda, ügyfélszolgálat, könyvtár, hangulatos belső udvar. Jelenleg ez elegendő, de a tetőtér kiépítésénél már gondolunk a jövőre. Ott terjeszkedhetünk tovább, ha erre egykor igény lesz Jó példát láttunk Sopronban és Kecskeméten is erre. Az átépítési terveket Karácsony Tamás Ybl-díjas építész készíti, ebben a hónapban végeznek a felméréssel és a beépítési vázlatokkal. Az engedélyeztetést követően a térség építési vállalkozóinak a kivitelezést megajánljuk. Reményeink szerint az erre legalkalmasabb társaság vállalja el. A pénzünk a bankszámlánkon rendelkezésre áll. Tudjuk, hogy a tervezés, az engedélyeztetés és különösen az átépítés a száz éves épületnél időigényes. Ezzel együtt 2000-ben már bitrokba vehetik a vállalkozók, ezért munkálkodunk. Pálos