Esztergom és Vidéke, 1999

1999-02-04 / 5. szám

Bemutatjuk városunk millenniumi tanácsnokát — lapunk 3. oldalán — ESZTERGOM es VIDEKE 1999. február 4. -5. sz. POLGÁRI HETILAP * Ara: 50 Ft Többhetes tervezés, egyeztetés, bizottsági- és frakcióülések, testületi munkaértekezletek után január 28-án ült össze városunk képviselő-testülete, hogy nyilvánosan tárgyalja meg Esztergom 1999. évi költségvetését. E napirendi pont ún., J. fordulós" tárgyalása így is több mint két órán keresztül tartott, s mivel a másik hasonlóan fontos témát, városunk millenniumi felkészülését még ennél is tovább vitatták a városatyák, nem csoda, hogy a délután 3-kor kezdődött ülésről csak nem sokkal éjfél előtt álltak fel - miután 26 napirendi ponton rágták át magukat. A költségvetés készítése során az egyes bizottságok az igényekből indultak ki, az első tervszámok egy ideális állapotot fedtek volna le. Reálisan nézve az esélyeket e számokat jócskán „lekerekítve" készült el a vitára bocsátott tervezet, mellyel a szakszervezetek és a Helyi Érdekegyeztető Tanács is lényegében egyetértett. A bevételi oldallal egyeztetve a kiadási tételeket kiderült, hogy még e szerény költségvetés sem finanszírozható a túlzott eladósodás veszélye nélkül, így aztán a múlt csütörtöki ülésen már az „összehúzott nadrágszíj" képe merült felt bennünk. Fontos költségvetési tételekről kell lemondani vagy a minimumra csökkenteni ahhoz, hogy a költségvetés két oldala egyensúlyba kerülhessen. Végül is több mint 360 milliót vont el a testület különböző területekről. Az összességében mintegy 2,7 milliárdos költségvetésnek egyik jellemzője, hogy a város intézményeinek fenntartásából, működtetéséből az állam a korábbi 90 %-kal szemben az idén mindössze 45 %-os részesedést vállal. így a város saját elsősorban adó - bevételeiből kénytelen a hiányzó összeget pótolni, így a város fejlesztésére alig maradt valami. A képviselők kellő önmérsékletet tanúsítottak igényeik felsorolásánál. (A 14 körzet választott képviselőinek -Lengyel Károly javaslatára- szabad rendelkezésére bocsátott évi 200-200 ezer forint, melyből választókörzetük legégetőbb problémáit tudják csupán orvosolni, valóban szerény összeg.) Az önmérsékletet csupán a sportvonalon nem tapasztaltuk, ahol a szakosztályoknak végül is kiharcolt több mint 20 milliós támogatás aránytalanul magasnak tűnik pl. a millenniumi előkészületek 40 milliójához, az elektronikus médiák 3 milliójához, Éjszakába nyúlt az önkormányzat ülése NÖVEKVŐ IGÉNYEK, CSÖKKENŐ TÁMOGATÁS vagy a mezőgazdaság és a környezetvédelem fejlesztésére szánt összesen 12 millióhoz képest. Kétségkívül súlyosan érinti a költségvetést az a Legfelsőbb Bírósági határozat, mely a Suzuki iparűzési adójával kapcsolatos - s a városnak kedvező - megyei bírósági döntést megsemmisítette, s új eljárást írt elő. Úgy tűnik, az évek óta húzódó ügy végére ismét nem sikerült pontot tenni, s lehet, hogy megint évekbe telik, míg önkormányzatunk végre megtuda testület a Kucklánderen emelendő emlékműről. E napirend során élénk vitát gerjesztett a tanácsnok munkáját segítő Millenniumi Társadalmi Kollégium összetétele, mely többek szerint túlzottan szubjektív válogatás eredménye. A testület végül is elismerte a tanácsnok azon jogát, hogy saját segítő testületét a maga szájíze szerint válogassa össze, de felhívták a figyelmét, hogy szükséges a millenniumi tervezet szélesebb körű megvitatása 1999. évi bevételek Átvett pénzeszközök 134 453 e Ft 5% Fejlesztési hitel Működési hitel 81 275 e Ft 178 725 e Ft 3% 6% Intézmények saját folyó bevételei 296 126 e Ft 10% Felhalmozási és tőke jellegű bevételek 153 220 e Ft 5% ja, hány millióval is számolhat költségvetésében a város legnagyobb gyára, a Suzuki jóvoltából. Hasonlóan szerény, visszafogott tervszámok jellemezték az ülés másik izgalmas napirendjét, a millenniumi tanácsnok részletes tervezetét, mely az elkövetkező három év nagyszabású eseményeit, rendezvényeit, építendő emlékműveit fogta csokorba. Az eredetihez képest lecsökkentett, 400 milliós millenniumi költségvetés nem tartalmazta a Városfejlesztési Bizottság hatáskörébe tartozó városszépítési, és fejlesztési elképzeléseket, melynek három évre szóló összege meghaladja viszont az 1 milliárdot. A hosszú vita során, mely nem volt mentes az éles hangú politikai csatározástól sem [Schiller-KertészTamás kontra Meggyes Tamás), s amelyet több független felszólaló el is ítélt, végül is csupán annyi módosítás született Kodiíek Pál tervezetében, hogy a polgármester javaslatára lemondott Önkormányzat saját folyó bevételei 1 242 850 e Ft 45% is. (Hogy erre eddig nem kerülhetett sor, annak az a magyarázata, hogy e tervezetet január 29-ig be kellett nyújtani az országos millenniumi kormánybiztoshoz, akitől nagymértékben függ, hogy a felsorolt kiadásoknak mekkora hányadát hajlandó az állam finanszírozni. Az önrész évi 80 millió, melynek felét pályázatok útján kívánja az önkormányzat megszerezni.) Gazdasági megszorítások, kényszer-intézkedések jellemezték a tanácskozás több más napirendi pontját is. Kénytelen volt hozzájárulni a testület a távhő térítési díjának 9 %-os emeléséhez (ami még így is messze elmarad az infláció mértékétől, s csak kemény harcok árán sikerült az önkormányzat tárgyaló delegációjának erre a szintre leszorítania), továbbá a helyijárati viteldíjaknak és az intézményes étkeztetés költségtérítésének - szintén elkerülhetetlen - minimális „feljebb srófolásához". (A távhőszolgáltatás tárgyalásakor megtudtuk, hogy a Promtávhő Kft.-vei szemben a lakosságnak mintegy 60 milliós tartozása van, amelynek behajtásával a kft. most megbízott egy céget. A „feledékeny" adósok tehát hamarosan várhatják, hogy kopogtatnak ajtóikon, és emlékeztetni fogják őket mulasztásukra. A kft. igazgatója szerint persze mindezt udvarias formában!) A többi napirend érdekességei közül talán dr. Könözsy László polgármester tájékoztatóját emelhetnénk még ki. Két dologgal foglalkozott részletesen: az első az a több újságban is megjelent - Turi-Kovács Béla által megfogalmazott - kisgazda-javaslat, hogy változtassa meg a Parlament az Alkotmánybíróság székhelyét, amely - legalábbis papíron - jelenleg Esztergom. A polgármester tiltakozó levelet juttatott el valamennyi országgyűlési frakciónak, valamint személy szerint Latorcai János és TorgyánJózse/képviselőknek (lásd lapunk 2. oldalán!) - felajánlva azt a lehetőséget is, hogy az ország első számú jogi testülete részére a jelenleginél alkalmasabb épületet biztosít. A testület egyetértett Könözsy László reagálásával, és Aníalics Mihály javaslatára hivatalosan is kifejezte tiltakozását a tervezett módosítás ellen. A másik fontos polgármesteri bejelentés a Mária Valéria híddal kapcsolatos fejlemények ismertetése volt. Mint bejelentette: a tervek szerint a híd építését 2000 márciusában kezdik el, és előreláthatólag 2001 decemberéig be kell fejeződnie - ez utóbbi kitétel az államközi szerződésben is szerepel. Esztergomban azonban már az idén elkezdődnek a hídhoz vezető utak építési munkálatai, sőt egy újabb kisegítő híd is készül majd a Kis-Dunán, amely az átmenő forgalmat a Hősök teréről az Árok utcán át, a Sziget Nagy-Duna-parti oldalán végighúzódó töltés tetején vezetné a Mária Valéria hídhoz. Ez, valamint a gépjárművek elől ideiglenesen elzárt Kossuth-híd (volt Kolos-híd) megerősítése és bekapcsolása a forgalomba csökkentené a városközponton áthaladó gépjárművek számát, s az itteni forgalmat három új jelzőlámpás közlekedési csomópont létesítésével is segítenék. Végezetül egy - e lap készítői számára fontos - hír: 2002. december 31-ig meghosszabbította a képviselőtestület Bencze Cs. Attila főszerkesztői megbízatását. Sz.B.