Esztergom és Vidéke, 1999

1999-09-30 / 39. szám

n MÚLTidéző 1999/3. Mint arról már hírt adtunk, török dzsámi feltárását kezdte meg a Vízivárosban dr. Horváth István régész, megyei múzeumigazgató. A késő törökkori Esztergom legrészletesebb leírását Evlia Cselebi török világutazó útibeszámolója tartalmazza. írása nemcsak élvezetes olvasmány, de egyben a XVII. század végi Magyarország rendkívül érdekességú dokumentuma. Olvassunk csak bele és szembesítsük a mával! * „Özicseli Hadzsi Ibrahim dzsámija ólom tetejű, festett deszka mennyezetű, nagy térfogatú, tégla minaretes magas és új építésű, szép dzsámi. Medreszéje (középiskolája), mektebje (alsó iskolája), derviskolostora, valamint egy kis fürdője is van" - írja 1663-ban. És mit igazol a régészeti feltárás? - kérdezem dr. Horváth Istvántól. — Régen tudjuk, hogy a Víziváros északnyugati végében, a volt Petz gyár szomszédságában álló (ma romos) lakóház Hadzsi Ibrahim hajdani dzsámijával azonos. Régészeti feltárása azonban csak napjainkban, az új tulajdonos, a német-magyar Rosenberg Hungária cég jóvoltából vált lehetségessé. Kutatásaink megerősítették, hogy az építmény teljes egészében törökkori; ezt számos építészeti bizonyíték mellett egy, az újkori vakolat alatt talált török nyelvű felírás is alátámasztja. Erre utal Cselebi is, mikor „új építésűnek" mondja. A leírásban említett ólomtető sajnos eltűnt, akárcsak a minaret. Ez utóbbi alépítménye azonban még ma is látható a külső falon. Sőt, a padlás törmelékét eltakarítva, a minaret tornyának csigalépcsőjét és a női karzat helyét is megtaláltuk. A mai földszinti - eredetileg emeleti - helyiség keleti falából kibontottuk a Mekka felé forduló mihráb (imafülke) maradványait is. A vakolat mögül több kőkeretes, szamárhátíves török ablak is előkerült. A dzsámi melletti termálvizes fürdőmedencék - a későbbi Prímási Törökfürdő - századunk ötvenes éveinek elejéig üzemeltek. A leírásban említett iskolák maradványait még nem találtuk meg. — Mikor cpült, meddig állt a dzsámi? —A vár első, I594-95-ös visszafoglalásakor készült metszeteken még nem látható; építése ezért csak 1605 utánra, a második török megszállás idejére tehető. A Vár visszavételekor, 1683-ban, sőt még az 1706-os Rákóczi-féle ostrom után készült rajzokon is minarettel ábrázolják. Krey hadmérnök híres 1756-os felmérésén az épületet azonban már „ érseki magtárként" jelzi, megjegyezve, hogy az „a török világban imaház volt, mely fölött egykor torony is emelkedett." * „(Esztergom) alsó külvárosának nagyon erős és széles védőfala van; ennek egyik kapuja a Hádzsi Ibrahim dzsámija alatt lévő Kücsük (kis) kapu, mely nyugat felé a Dunára nyílik. Ha ló bemegy is rajta, kocsi nem mehet be!" — A török és keresztény források egybehangzó állítása szerint itt, a vízivárosi gyalogkapunál törtek be először a törökök a Várba, 1543 augusztusában. Azóta őrzi Szulejmán szultán győzelmének emlékét a kapu boltSéta a törökkori Vízivárosban REKONSTRUKCIÓS ELKÉPZELÉS íve fölötti török feliratos kőtábla. Maga a dzsámi valóban a kapu fölé, a középkori városfalra épült; a fal gyilokjáróját meg is találtuk a néhai első emeleten, alatta pedig - a mai pince alatt - egy középkori kapufülkét is. A Víziváros közép- és törökkori főútja az épület régi földszintjén - a mai pincén - át vezetett a gyalogkapuhoz és az attól északra épült olasz bástyába. A Várból is vezetett ide egy gyalogút. A dzsámi díszes főbejárata az első emelet (azaz a bástya) szintjén nyílt. A felső várig fölnyúló városfalat - melynek csonkjai az út két oldalán ma is megfigyelhetők - a múlt században bontották el, megnyitva a közlekedést Szentgyörgymező felé. Ekkori az út feltöltése is, mely a földszintből pincét csinált. * „A kapun belül a belső várba vizel felhajtó gépezetnek a háza van. A deszkazsindelyekkel fedett, felnyitható kupola alatt a Dunából jövő egészséges víz számára kerek vízmedence épült, benne különféle hengerekkel. Némelyik kerék emberi kar vastagságú s leve nyaka módján girbe-gurba... Ezen eszközökkel a víz a különféle hengereket mozgásba hozza és a Duna vizét erővel a meredek sziklák között egyenesen fölfelé álló vascsövekbe hajtja. A Duna vize ily módon a belső várban lévő csorgókúl víztartójába ömlik. A kovácsmester eme bámulatos kerekeknél annyi ügyességet fejlett ki, hogy az elképzelhetetlen!" — A Duna vizét a várba felhajtó vízmű a Mátyás-kori mérnöki tudomány egyik csúcspontja volt, mely a visszafoglalás idejéig üzemelt. Ez a vízmű volt a középkori vár Achilles sarka: mikor a törökök elfoglalták, a Vár víz nélkül maradt és a védők azt két nap múlva föladták. Helyén Mátyás előtt, majd a visszafoglalás után újra malom állt, míg a múlt század elején megint vízmű lett belőle. Húsz évvel a visszavétel előtt. Cselebi még megcsodálhatta a „bámulatos esztergomi vízkerék" működését: „Öregem! engedd meg, hogy a kerekek mozgását megtekinthessük!" kérlelték az utazók a gép kezelőjét. „Fiúk! ezeknek a kerekeknek a mennydörgő zakatolását cs zúgását ti ki nem bírjátok és a szökőkutaknak az égig való felszökkenését nézni nem lesz bátorságotok!" - szabódott a gépész. Aztán, a rábeszélésnek (meg a kezébe csúsztatott néhány akcsének) engedve, így szólt a „molnár apó": „Ne féljetek, fiúk! egy kicsit hátrább! s a meleg forrásnak a Dunába folyó útját elzárván, a gépházban lévő keréknek vizet befogadó ládái megteltek, mire a hengerkerekek azonnal forogni kezdtek. Nagy Isten! Olyan zörgés keletkezett, mintha az utolsó ítéletnek hirdetője volna. Az öreg molnár apó pedig egy csövet erősen megforgatott, s mihelyt megcsavarta, a várba vezető vízcsatornából a víz emberi nyak vastagságában az ég felé kimenvén, három minaret tornyánál magasabbra emelkedett és zúgva, dörögve ment ki, majd szivárványt játszva esett a Dunába" - hangzik Cselebi beszámolója. — Mi lesz a dzsámi és törökfürdő további sorsa? — A meglévő építészeti emlékeket, korabeli leírásokat, rajzokat, valamint a ma is meglévő analógiákat fölhasználva, a dzsámi eredeti formában való helyreállítását tervezzük. A mecénás - a Rosenberg-Hungária cég - az épület emeleti részét kiállítási teremként rendezvények céljára, pincéjét pedig török kávézóként kívánja hasznosítani. A téglaminaret visszaépítése is elképzelhető lenne; erről még nem született döntés. Rosenbergék az épülethez tartozó fürdő megvásárlását és helyreállítását is tervbe vették, de ennek még akadályai vannak. A középkori vízmű megkutatása érdekes technikatörténeti adatokkal gazdagíthatja ismereteinket. * „Az alsó vár a felső várnak nyugati szélén, a Duna partján, északnak elnyúlva, a felső várat körülfogja; annak sziklája e várost keblére veszi. A Duna partján nagyon erős és széles védőfala van; ennek hossziísága a Hádzsi Ibrahim dzsámija mellett lé\'ö oromzali mellvédtől a Duna parti fallal együtt az árok Hévvizéig éppen hatszáz lépés. Hat bástyája van... (A külvárosnak) három kapuja van: először a keletre néző Budai kapu, mely kettős, eros vaskapu. A Budai kapu elöli egy kis erődítmény is van, mely tizenöt lépés vaslag tömésfalból áll. Van még ezen kívül egy árok, ebbe a Duna folyó belemegy és azt megtölti" — A Budai kapu maradványait két éve, csatornaépítés alkalmával láthattuk az Etter-féle ház előtt. A Cselebiemlítette erődítmény valójában földsánc, afölé épült a Bibliothéka. Az árok a mai Liszt Ferenc utca táján volt. A Budai kapu mellett egy jelentős rondella is áll, melyet Szinán mester, Nagy Szulejmán szultán híres építésze rakatott a Szent Adalbert székesegyház az ostrom során leomlott szentélye köveinek felhasználásával. * „Ezen falon belül az ároknál egy kis kupolás meleg fürdő van, melybe az idegenek és szolgaféle népek járnak" — A török fürdő ma is megvan az Etter-féle ház kertjének földjében, ahol azt részben fel is tártuk. Vize a IV. Béla idején oklevélben említett bővizű forrásból jött. Teljes feltárás után akár helyreállítható is lenne; erről még rekonstrukciós terv is készült a hetvenes években. * „A Mehkene dzsámi régi építkezésű, és nagy sokaságot fogad be. Keleti kapujánaak boltozata fölött tárikh (verses felirat) hirdette az itt elesett iszlám vértanúk dicsőségét. Ennek a dzsáminak a háremjében (tiltott előterében) néhány ritka, másutt nem található fa van." —A két dzsámi közül a mai vízivárosi plébánia épülete - mely azonban maga is középkori templom maradványait foglalt magában. Az épület kertjében álló vörös márvány oszlopok talán a Vitéz-palotából kerültek ide. * „A Budai kapu sorompója előtt a Duna vizével lelt árok fölött fából egy erős, láncos felvonó híd van. E hídon kívül egy sorompós kis külváros is van, azon a téren egészséges vizű sáfii (mohamedán vallási irányzat) medence, melynek vtzvezelö csöveinél az imádkozó népek mosdásukat elvégeztetvén, az istentiszteletet teljesítik. E téren tíz bolt van. A kis külváros kapuja tövében, az árokparton, deszkából egy londzsa-kösk (pihenőhely) van; a jövő-menők valamennyien e kioszkban pihennek meg. Budáról és egyéb végekről érkezők mind ezen a kapun mennek be a városba, ezérl nagyon járt főút" —A sáfii kút a Fürdő Szállóval szemben az út túloldalán, a Szent Tamás lábánál állt; egy oklevél szerint III. Béla királyunk felesége, Anna királynő ajándékozta a johannita lovagoknak ispotály létesítése céljából. Nyolcszögletű medencéje - mely török átépítésű is lehet - még látható Houfnagel 1595-ös metszetén. * „Az Iszkele (Rév) kapu egyszeres, csupán gerendákból készüli, erős kapu. A Duna partjára, a kikötőbe vezető nagy forgalmú kapu. E kapun belül, a folyóparton tíz mészárosbolt van. E kaputól kissé hátra egy árok is van, de sekély. Benne a Duna vize folyik, azért ez árok fölön karókra épített erős híd van; e hídnak átelleni oldalán a Dunába szigetféle van. Ezen a szigetecskén néhány raktár és mintegy hús: nádfedelű ház van; ezen kívül semmi sincs és egészen kertekből, különösen zöldségeskertekből áll." — A Rév-kapu a mai Kossuth híd elődjének építésekor a föld alá került. A híd maradványait a városi vízgyűjtő csatornánál, 6 méteres mélységben találtuk meg. Nagyon jó törökkori lelet-anyag - sisak, lándzsa pisztolygolyó-öntó de még középkori sírkőtöredék is került elő onnan. * „A város virágzó és díszes ... utcái tiszták és kövezett főutak; rendezett város lévén, egyúttal tiszta Is" - konstatálta végül Evlia Cselebi. — ...De sok minden megváltozott itt a törökkor óta eltelt 330 év során! Horváthy Péter