Esztergom és Vidéke, 1999

1999-09-30 / 39. szám

tr 1 & iMfcs*. • •* » MVLT - ií>ezo it V í' ' t. : _ - . m

i Sgf . f ryyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyy * <*9We (írSmJ'Afo mcctuw^ifK^nc íw k s^ushc smcmírimm,! ncúiofatú ncfmtewixemcJí frn— 7 ^ro" lyryM^ ^ V cr ^" r - • - ; . M^mM^o^.ccn!oprmmmm.MiutDra^ctUmulos ~ vr - r , A i . . * . //• íckí Jho ni «ffí!rnm tlrícrc ^Ltui\~itftmm<xiic$i OTTO^pni^-cw

x ^ - cu re J. Av.yíy.-ltű J)ok ^-rueíontrur.djumuii} cpwntn Jjbiwiprxi •/V ^ÍnL ^^7/^naírri:, afúwtm cCc ícmr fwíibrárru, JU/C sCi rn Lí(jno rrrt ncrt jtt pnxurax^r.' ícrum, rrwdls ommm cmfxtrae.o: cíc j: :c ^ Sőm'ncím'cífttrtomaím óítíSammSfaftíu tyná arn aíJan Sto&fw cí crtía pr.afeTntt JL^ai ^y^-Sr C 7 G (Stc ti J^o^^t L /o .(7 . - r.n* rí- • o (l ^ cí 2-íL.. cí+íÍlL Ís fraxmli^mif mukan^mtfjiwrrro^timpcdifa piíxura^rrf coaun, rrwí/ls ermnítíA ajm^fíK. et \mfiQ ttax (áfutrt tÜtínt ct íeítíanftw • (atrffiin W ' - - f Gjuiwmcá, öcíifitomi Aj'' Balassi Bálint és Dobó Krisztina idézőlevelének egy részlete Csombor Erzsébet szerkesztésében ESZTERGOM és VIDÉKE MELLÉKLETE 1999.-I. évf.3. szám Balassi Bálint és Dobó Krisztina Esztergomban Bár Esztergomban csak élete utolsó napjaiban fordult meg a fiatal költő, nevét városunk már kalandos házassága idején alaposan megismerte Balassi Bálint 1584 karácsonyán vette feleségül Dobó Krisztinát, az egri hős Dobó István lányát, aki édesanya révén első unokatestvére volt. Dobó Krisztina emlékét egyébként, akit egy XIX. századi romantikus színmű kissé meghamisítva a valóságot - Dobó Katicának nevez és az egri vár hős védői közé állít, ma is őrzi egyik esztergomi gimnáziumunk. Maga a lakodalom nemcsak azért keltett nagy felháborodást, mert első fokú unokatestvérek keltek egybe, hanem azért is, mert Balassi Bálint az esküvő után rögtön megpróbálta elfoglalni a kincstári tulajdonban lévő, de zálogként a Dobó családnak adott Sárospatak várát, amelyet Dobó Krisztina jogos örökségének tartott. A várfoglalás nem sikerült, mert Dobó Ferencnek, Krisztina testvérének emberei kiűzték az itjú párt a várból. Dobó Ferenc pedig 1585 januárjában - tehát nem egész egy hónappal az esküvő után - két pert is indított Balassi ellen: egyet a magyar kamaránál hűtlenség és kincstári vagyon erőszakos lefoglalása miatt, egyet pedig az esztergomi érseki szentszéken vérfertőzés vádjával. Az esztergomi káptalan hiteleshelyi levéltárában a 39-7-16. számú jelzet alatt lévő iratot hosszú ideig mint Balassi Bálint és Dobó Krisztina házasságlevelét tartották számon. Pedig az irat nem más, mint I. Rudolf magyar király leirata, amelyben az esztergomi káptalan útján megidéztette a következő országgyűlésre Balassi Bálintot és Dobó Krisztinát, hogy felségsértési perüket lefolytassák. A királyi parancs szélére és hátuljára a káptalan rávezette a válaszlevele fogalmazványát, amelyből kiderül, a káptalani kiküldött hogyan teljesítette a királyi parancsot. A letisztázott, javított válaszlevelet azután a káptalan visszaküldte a királynak. A királyi leiratban I. Rudolf - Perekedy Miklós, jogügyigazgató tájékoztatása alapján - részletesen leírta a sárospataki eseményeket: 1584 karácsonyán (dec. 25.) Gyarmat-i Balassi Bálint embereivel, akiket név szerint felsorol a parancs, megszállt a sárospataki várban, majd mintha a mise meghallgatására gyülekeztek volna össze, bementek a templomba. (Mivel mind Balassi Bálint és embereinek nagy része, mind a Dobó család protestáns hitű volt, így igen furcsa a karácsonyi misehallgatás!)4 karácsonyi istentisztelet végén, miután a résztvevők nagy többsége kivonult, Balassi Bálint és emberei benn maradlak, megragadták Dobó Krisztinát, Várday Mihály alig négy hónapos özvegyéi és az oltár elé vitték. Itt egy protestáns prédikátor, akit megegyezés szerint Balassi Bálint magával hozott, a hivatalos házassági szertartás nélkül összeadta az ifjú párt. (A házasság létrehozásában Dobó Krisztina néhány embere is részt vett, akiket szintén név szerint felsorol az irat.) Miután kijöttek a templomból Balassi Bálint és Dobó Krisztina embereikkel együtt bevonult a sárospataki várba és hűségesküre akarta kötelezni a vár védelmére állított katonákat, Dobó Ferenc embereit. Azzal fenyegették őket, ha az esküt nem teszik le, levágott tagokkal a várfalon kívülre hajítják őket. A katonák azonban kitartottak, és a király, valamint Dobó Ferenc iránti hűségüket hangoztatták, majd különböző szidalmakkal és gyalázkodással illették az ifjú párt. Ezután Pálffy Ferenc, a lovasság kapitánya kiűzte a várból a betolakodókat, Balassi emberei közül Nagy Jakabot megsebesítette, Nagy Istvánt pedig kivont karddal kergette ki, majd a várat bezárta, a védelmét pedig megerősítette. A történtek miatt, miután a királyi vagyon megrongálásáról és hűtlenségről volt szó, a király Balassi Bálintot, Dobó Krisztinát és a támadásban résztvevő embereket a következő országgyűlés elé hívta, hogy ott az ország karai és rendjei ítélkezzenek felettük. Az idéző levelet az esztergomi káptalan emberének személyesen kellett átadnia a megidézetteknek. Eddig szól a királyi parancs, amely 1585. június l-jén kelt. Az esztergomi káptalan több mint egy hónap után, augusztus 10-én válaszolt a királynak és részletesen leírta a parancs teljesítését. A káptalan július 15-én küldte ki Tomasinovics János kanonokot, barsi főesperest az idézés kézbesítésére. A kanonok először a Zemplén megyei Ve lej tere utazott, ahol Bornemissza Imre házában megtalálta Balassi Bálintot és emberét, Járdánházy Pált, akiknek átadta az idéző levelet. Akáptalan válaszlevelének fogalmazványában nem szerepel, de a visszaküldött levélből kiderül, hogy a kanonok nagyon jól tudta, hogy Dobó Krisztina is ebben a házban tartózkodik, de az a hívásra mégsem jelent meg. így kénytelen volt Tomasinovics még ugyanaz nap Sárospatakra utazni Dobó Krisztina lakásához, de természetesen itt sem találta meg az új asszonyt, csupán az egyik, a támadásban is résztvevő emberét, neki adta át az idéző levelet. Ezután a kanonok sorra járta a támadásban résztvevők lakóhelyét: július 17-én a Bereg megyei Gulács birtokra ment, július 18án a Szabolcs megyei Ibrány birtokra, majd még ugyanaz nap a közeli Bogdányra. Július 20-án érkezett meg Egerbe, majd július 23-án már a Borsod megyei Csyba birtokon volt. Július 26-án a Zólyom megyei Farkasfalvát, július 30-án pedig a Hont megyei Borfűt kereste fel. Ezután visszatért a káptalanba a csekély eredménnyel, hiszen a tizenöt megidézett személy közül csak hatnak tudta személyesen közvetíteni az idézést, a többieket vagy nem találta otthon, vagy a szeme előtt menekültek el. Ezekben az esetekben családtagoknak, vagy megbízható szolgáknak adta át az idézést. Ezt a két oklevelet írta tehát az esztergomi káptalan Balassi Bálint házassága ügyében, de ezzel tulajdonképpen Balassi Bálint felségsértési pere le is zárult. Az országgyűlést, amelyen a megidézetteknek meg kellett volna jelenniük, 1587. november elsején hívták össze Pozsonyba. Az országgyűlésre csak Dobó Krisztina és két embere ment el. Bár az ügy elintézésébe belekezdtek, érdemleges tárgyalásra nem került sor. A karok és rendek figyelmét sokkal fontosabb dolog, a lengyelországi királyválasztás kötötte le. Később azonban már senki sem ragaszkodott a per folytatásához, hiszen Dobó Krisztina és Balassi Bálint házassága közben tönkre ment, Dobó Ferenc pedig végérvényesen visszafoglalta Sárospatak várát. így 1588. február 15-én a király Balassi Bálintnak megkegyelmezett, az ellene indított pert beszüntette. Esztergom városa, pontosabban a névleg itt székelő érseki szentszék azonban további keserűségeket okozott a költőnek, hiszen vérfertőzés vádjával indított pere csak 1591-ben ért véget elmarasztaló ítélettel, amelynek pontos lefolyását és apróbb részleteit a további kutatás hozhatja majd napvilágra. Tóth Krisztina