Esztergom és Vidéke, 1999

1999-09-30 / 39. szám

szeptember 30 Éjszakába nyúló tanácskozás Eszterg

om és Vi

déke (Folytatás az 1. oldalról) i egyetlen fillérnyi környezetvédeli bírság (dr. Osvai László), mert ncs, aki kivesse (Gula Sándor), 'eggyes Tamás alpolgámester vi:ont azért rótta meg a polgármestert, iert megszavaztatta Markovics Zolin könyvvizsgáló felszólalási jogát, alott ez felesleges volt. Ugyancsak i önkormányzat pénzügyi gondjait intette városunk 2000 és 2001 évre íóló kötelezettségvállalásainak isíertetése, mely összeg jelenleg több íint 752 millió forint. Mintegy 5 millió forint a költségonzata városunk résztvételének az ftazás 2000 Kiállításon. A Nemzetözi Idegenforgalmi Kiállítás díszendége a négy királyi székhely Esztergom, Székesfehérvár, Veszrém és Visegrád - lenne, ami egyeülálló lehetősége városunknak, ogy millenniumi programjait, köryezeti, kulturális és történelmi értéléit népszerűsítse. Városunk sokollalú bemutatásával minden felszólaló egyetértett, de többen kifogásolták, logy az egyeztető tárgyaláson Len<yel Károly alpolgármester vett részt, az előterjesztés is őt javasolja a le>onyolítás felelősének, holott ez ide;enforgalmi és millenniumi téma. A izavazás során Csernusné Láposi El:át és Koditek Páll jelölte ki a testület i kiállítással kapcsolatos tevékenységek koordinálására. Gula Sándor, a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke javaslatot terjesztett be egy Országos Búzaszenteld Ünnepség megrendezésére 2000 áprilisában. Meggyes Tamás alpolgármester szerint ez nem mezőgazdasági, hanem elsősorban millenniumi rendezvény, ezért azt javasolta, hogy Gula Sándor helyett Koditek Pál és Csernusné Láposi Elza vegye kezébe a szervezést; javaslata végülis minimális többséggel átment a szavazáson. Két törvényességi észrevételt vitattak meg ezután a városatyák, majd elvetették a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottságnak a kerti hulladékok égetését szabályozó rendelet tervezetét azzal, hogy annak bevezetésével egyetértenek ugyan, de új, pontosabb és egyértelműbb megszövegezést kérnek. Meghatározta ezt követően a testület az első lépcsőben felújítandó városi ingatlanok listáját, majd arról döntött, hogy Esztergom fürdővárossá történő fejlesztése érdekében 500 ezer forinttal támogatja a „langyosvíz kinyerési lehetőség" vizsgálatát. Kisebb jelentőségű ügyekben hozott döntések után interpellációk és kérdések következtek mintegy másfél órán keresztül. A 28 írásbeli és szóbeli felvetésből néhány fontosabb: - Dr. Haller Zoltán írásban kérte a polgármester véleményét Esztergom megyei jogú várossá nyilvánításával kapcsolatban, az ugyancsak írásbeli választ azonban - a testület többségével ellentétben - nem tartotta kielégítőnek. - Dr. Kovács László ugyancsak írásban érdeklődött a párkányi papírgyár légszennyezéséről, melyre dr. Takács Márta jegyző adott választ: a légszennyezési értékek csökkentek, ezt igazolja, hogy a gyár nemrég kivívta az ISO elismerését is. -Nagy Tibornak a jegyzőhöz intézett felvetéseire - mely szerint a Polgármesteri Hivatal késlekedik az intézkedésekkel és a beadványokra történő reagálásokkal - nem kapott választ. - Pelróczy Gyula az iskolás gyerekek balesetmentes közlekedésének biztosítását kérte jelzőlámpával és zebrával. A polgármester válaszából megtudtuk, hogy bár ez valóban szükséges, a városnak erre most nincs pénze. (Elképesztő, hogy egy egyszerű zebra megtervezéséért 250 ezer forintot kér az illetékes hivatal, s bár a polgármester szerint az egészet egy vödör festékkel, egy ecsettel és egy vonalzóval fél óra alatt meg lehetne oldani, ez jogilag nem kivitelezhető!) - Török József kifogásolta, hogy a határ tele van műveletlen földekkel, terjed az ártalmas vadkender, intézkedés pedig nem történik. Könözsy László válaszában elmondta, a hivatal már megkezdte a felszólítások postázását az érintett telektulajdonosoknak, de a hatékony ellenőrzés érdekében az új mezőőrség felállításának meggyorsítását kérte az illetékes bizottságtól. - Baranya Istvánnak azt a javaslatát, hogy kérjen az önkormányzat öszszesítő kimutatást a Közigazgatási Hivataltól a törvényességi észrevételek alakulásáról, a polgármester támogatta. A következő testületi ülésre többen is írásbeli választ kértek dr. Könözsy Lászlótól a következő kérdésekre. - Miért nem akadályozta meg a polgármester a Szent István téri parkoló megosztását? (Dr. Magyar György) „ - Hogyan áll a KOMTAVHO-részvények értékesítése? (Szabó György) - Miért nem került napirendre a sportpálya ügye? (Baranya István) Ad hoc bizottság felállítását és alapos vizsgálatot kért Meggyes Tamás alpolgármester annak kiderítésére, miért nem tájékoztatta a polgármester a képviselőket Mohos László államtitkárral a tavasz folyamánfolytatott tárgyalásáról, aki állítólag ajánlatot tett az esztergomi iskolák a városra nézve igen kedvező átszervezésére. E mulasztás az alpolgármester szerint súlyos következményekkel járt, hiszen az ajánlat és a felkínált anyagi támogatás ismeretében a testület valószínűleg más döntést hozott volna az iskolabezárással kapcsolatban. Könözsy László egyetértett a vizsgálattal, a testület ezzel Török Józsefet, Kiss Tamást és Schiller-Kertész Tamást bízta meg. Közel hétórás nyilvános vita után a testület még zárt ülésben folytatta munkáját - további hét napirendi pont megtárgyalásával. Szába A régiós fejlesztés zászlóvivői Városunk és környékének fejlődését elsősorban régiós mértékben lehet elképzelni, különösen azok után, hogy kormányszinten is zöld utat kapott a Mária Valéria híd újjáépítése. Örvendetes, hogy a gazdasági élet számos szereplője, a vállalkozók (fényképünkön) is résztvettek a bábolnai rendezvényen, melyen kormányzati elképzelések, terület-ós gazdaságfejlesztési lehetőségek hangzottak el. Napjaink kulcskérdése a terület- és vidékfejlesztés, valamint a régiós kialakulás. Nos, a Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére az ankét megrendezéséhez csatlakozott a megyei területfejlesztési tanács, valamint az ITD Hungary Közhasznú Társaság, mint a kormányzat erre a célra létrehozott szervezete is. Az ankét célul tűzte ki, hogy a régió, a megye, a kistérségek belső és külső kapcsolatrendszere javuljon, keressék és találják meg a fejlesztéshez nélkülözhetetlen pénzügyi forrásokat. Az első napi plenáris ülésen megtelt a gazdaság színházterme érdeklődőkkel, akiket - a németországi úton lévő Lázár Mózes levelével - Bcnkö Ferenc köszöntött. A levélből kitűnt, hogy a Megyegyűlés elnöke is elégedetlen a mai fejlesztésekkel, a szomszédmegyékhez mérten lemaradásban vagyunk. A nap egyik legjobban várt előadója, dr. Boros Imre miniszter az európai csatlakozásunk éppen aktuális feladatairól, és ennek a pénzügyi forrásairól szól. Elmondta, hogy az Európai Unió középtávú költségvetése (2000-2006-ig) már tartalmazza a mi csatlakozásunk költségeit, az „újoncok" fejlesztésére szánt pénzeket. Erre az országnak és különösen a régióknak módszeresen kell készülniük. A jogi, gazdasági harmonizáció folyik, ám az úthálózat, a vasúti, a vízi közlekedés terén 50 év a lemaradásunk. Van ehhez eszköz, a Phare és az új Sapard térségfejlesztési programokkal. Dr. Szaló Péter, a FVM helyettes államtitkára a jövő évi elképzeléseket vázolta, mondván: a 413 milliárdnak megvan a helye. A megyei és a középdunántúli régió kezdeményezéseit Benedek Károly mondta el. Az első nap délutánján Győrffy Gábor, a Phare CBC soproni területi igazgatója a térségek kezdeményezésére hívta fel a figyelmet, legyenek készek tervekkel, hogy adott pillanatban beléphessenek pályázataikkal. Dr. Fónagy János, a GM politikai államtitkára előadása elején azokkal a kritériumokkal foglalkozott, melyek a „belépőt" jelenthetik (a költségvetési hiány a GDP 3 %-a, az adósságállomány az előbbinek 60 %-a lehet csak, az infláció esetében az EU átlag + 1 % az elfogadható). Mindazokról a paraméterekről szólt, melyek a fejlődés sarkkövei (programok, stratégiák, területiség, helyzetelemzés, célok, régió, stb). Az ankét második napján, ugyancsak fokozott érdeklődés közepette három szekcióban folyt a tanácskozás. Az elsőben a foglalkoztatottság, az oktatás, a képzés, az átképzés volt a fő téma, a másodikban a versenyképes gazdasági tér, a befektetés-ösztönzés, a gazdaságfejlesztés. Itt különösen felkavarta az indulatokat dr. Fórián Istvánnak, a Magyar Suzuki Rt. vezérigazgató-helyettesének az előadása, aki az esztergomi városvezetés, valamint a cége közötti iparűzési adó-vitáról szólt hosszan. Ez után megnyugtató volt hallani dr. Sunyovszki Károly oroszlányi polgármester szavait, aki önkormányzatuk és a betelepült cégek közötti harmóniáról szólt. A harmadik szekcióban a fő téma a vidékfejlesztés volt. A jó szervezésnek köszönhetően a záró plenáris ülésen a szekcióvezetők összefoglalva elmondták következtetéseiket, így mindenki hallott mindenről. A zárszót dr. Horváth István, a megyei kamara elnöke mondta, melyet követően késő délutánba nyúlóan beszélgettek a résztvevők. Tudósításunkba ennyi fért, ám az előadásokat a GEISZ (Gazdasági és Egyéb Információs Szolgáltatások) szakmai folyóirat októberi számában az ezek iránt érdeklődők megismerhetik. Ajánljuk figyelmükbe, hozzájuthatnak a kamarai Ügyfélszolgálatnál (tel.:316-403). (los)