Esztergom és Vidéke, 1999

1999-09-16 / 37. szám

1999- szeptember 16. Esztergom és Vidéke A Kórház öt éve tartó rekonstrukciójáról lapunk előző számaiban olvashattak véleményeket Most ár. Tőrös Péter sebész-főorvossal, az Orvosi Kamara elnökével beszélgettünk a felújítás eredményéről és az ennél is fontosabb teendőkről. - Szakmai szempontból nézve: milyen színvonalon valósult meg a kétmilliárdos beruházás? - A rekonstrukció sebészetet és a belgyógyászatot érintő megvalósulása a betegellátásban óriási minőségi javulást hozott. Nem kívánom senkinek, hogy maga tapasztalja, de ha mégis így történik, bizonyosan azonos véleményen leszünk. A belgyógyászat lett otthonosabb, célszerűbb. A sebészeti pavilon ilyen formában való megvalósulásában sokaknak szerepe volt, így Sipos Imrének is, remélem emlékszik rá. Valóban sajnálatos, hogy az orvosszakmai program (műszerek, gépek, stb. beszerzése) nem olyan módon valósult meg, ahogy tervezve volt, de ebben a kórházi vezetés, meggyőződésem szerint vétlen. Egyszerűen elfogyott a pénz, annyira, hogy a belgyógyászati paviKÓRHÁZI REKONSTRUKCIÓ (V.) Az Orvosi Kamara elnökének diagnózisa Ionban a tervezett két lift helyett csak egyre futotta. Ennek ellenére - elsősorban az itt dolgozó szakemberek erőfeszítéseinek köszönhetően - a gyógyító munka minősége is jelentősen javult. - Hogyan értelmezhető a gazdasági, pénzügyi helyzet? - A kórház adósságállománya az évek során tragikus és kezelhetetlen mennyiségre növekedett. Ebből jelentős rész az alulfinanszírozottságból adódik, de további elemekről sem szabad hallgatni. Elvileg a tulajdonos - fenntartó önkormányzat - kötelessége az intézmények működési feltételeinek biztosítása. Igen ám, de Esztergomban szinte példa nélküli a helyzet: a tulajdonos - az általánostól eltérően - nem azonos a működtetővel! Évekkel ezelőtt a Városi Önkormányzat - a kórházvezetés egyetértésével - a működtetési jogot átadta a Megyei Önkormányzatnak, bizonyos anyagi előny reményében. Az ekkor táplált remények semmivé váltak. A Megyei Önkormányzat rendelkezik a megyeszékhelyen egy tetemes adósságállománnyal küszködő mammut kórházzal - mellesleg: valószínűleg a megye egész lakosságát elláthatóvá tevő kapacitással -, nyilván ezt tekinti legkedvesebb gyermekének. Esztergom gyakorlatilag szinte semmit sem kap, sőt az Egészségügyi Minisztériumtól 1997ben kiutalt 80 MFt-os hitelt (ezt az összeget a bíróság ítélte meg az ügyeleti per nyerteseinek) azonnal a Vaszary Kolos Kórházra terhelte, tehát mi törlesztjük. A teljes érdektelenségetjelezte, hogy hozzá nem értő csődbiztost neveztek ki, aki egyéves működése során a kedélyek borzolásán kívül semmilyen, valóban értékelhető eredményt nem tudott elérni. Végül nem hallgatható el a kórház vezetésének a felelőssége sem. Ennek sok vonatkozását tudnám említeni, de ha csak a tényt nézzük: évek óta nem történik semmi, az egymás után készült szerkezetátalakítási és intézkedési tervek végrehajthatatlanok voltak, de nem is tartalmaztak hatékony elemeket - ez a fenti állítást egyértelműen bizonyítja. - Mit lehet tenni? Van kiút? - Személyes véleményem, melyet az Esztergomi Orvosi Kamara határozatképes küldöttgyűlése szótöbbséggel támogatott: elkerülhetetlen egy olyan szakember kirendelése a kórház vezetésére, aki kialakítja és végrehajtja a struktúraátalakítást, amely a hosszú távú fennmaradást és rentábilis működését biztosítja - az összes gyógyító profil valamilyen formában való megtartása mellett. Emellett a működtetést Esztergomnak, illetőleg a térség önkormányzatainak fel kell vállalniuk. Talán még nem késtünk el!... Pálos 1992. szeptember: Dr. Szontagh Csabát a város Önkormányzati testülete egyhangú szavazással kinevezte kórházigazgatónak 1993. szeptember: Igazgatói körlevél jelent meg, melyben szigorú intézkedések lehetőségét fogalmazták meg, mivel „ a kórház fizetésképtelenné vált", tartozásunk elérte az 50 millió forintot. 1994. január: A kórház új fenntartóval kezdte az évet. Balogh Péter alpolgármester szerint „Esztergom részéről is meghatározó döntés volt a kórház megyéhez való csatlakozása, hisz 3 év alatt kiderült, hogy a város költségvetése ekkora intézményt modern szinten fenntartani nem tud". Az 1994. évi XXVI. törvény kimondja: 1994-re 28, 1995-re 100, 1996-ra 672 és 1997-re 820 millió forint forrást biztosít az állam a Kolos Kórház rekonstrukciójára. Megállapodás születik, hogy az önrészt, 10-10 %-ot Esztergom városa és a Megye közösen biztosítja. (1994-ben, kórházunkban a dolgozói bruttó átlagkereset 25 202 forint.) 1995. május: A kórháznak 61 423 699 forint tartozása van. Ugyanakkor elkezdődik a gyógyítás a Fresenius Dialízis Központban. 1995. november: Nem kaptuk meg a megyei kórházi címmel járó finanszírozást növelő kódot. 1996. április: „Adósságállományunk 150 millió, elméletileg bármikor csődbe kerülhet a kórház" (dr. Szontagh Csaba) „Valamit tenni kell, csapatmunkával kell biztosítani a kórház jövőjét. A tartozások tovább nem növelhetők." (Rudlof Tibor, a megye főjegyzője) 1996.július21.: Alapkőletételi ünnepség, folyik a rekonstrukció! „Lehetséges, hogy nem jut pénz Dorogra vagy a belgyógyászatra? Elhatározott álláspontunk, hogy a dorogiak megkapják a szükséges összeget. Természetesen, ha a gazdaságban egy olyan fordulat történik, ami az inflációs ütemet növeli, akkor nem úgy kerül a rekonstrukció veHOGYAN JUTOTTUNK IDÁIG Kis kórházi kronológia (I.) Lapunk szeptember 2-ai (35.) számában NIL NOCERE, azaz : ártó szándék nélkül címmel Sípos Imre az esztergomi Vaszary Kolos Kórház helyzetéről írt - a működtető Megyei Önkormányzat tagjának szemszögéből. Erre & tulajdonos, Esztergom Város Önkormányzatának kórházi ügyekkel foglalkozó tanácsnoka, Osvai László dr. reagált egy hosszabb „kronológiával", amelynek első részét alant közöljük. szélybe, hogy Dorog vagy a belgyógyászat, hanem az egész veszélyeztetettségét kell érezni... A műszerekre fordított pénzösszegekből is engedményeket tettünk az épület javára, azért mert egy kórházi épületen már változtatni nem lehet, a műszerek beszerzésére pedig különböző források voltak, vannak és lehetnek..." (dr. Sz. Cs.) 1996-ra összadósságállományunk nem érte el a 200 milliót. A hozzánk hasonló kórházak 25-30 %-al több pénzt kaptak azonos teljesítményért. Ez 1 év alatt 55-60 milliós hiányt jelentett a kórháznak. 1996. október: „1997 közepén elkészül a belgyógyászat. A végső halár idő október 30. Ez a rátartás az előre nem látható esetleges problémák megoldását is biztosítja." (Takács Ákos ig. h. Vegyépszer) 1997. Intézményünk 165 364 500 forint kamatmentes hitelt kapott, melyet 40 hónap alatt kell visszafizetni. (Az ügyeletet teljesítő orvos órabére 118 forint!) 1997. november: A közel 1 éve tartó ügyeleti per eredményeként a bíróság megítélte a több mint 100 dolgozónak járó elmaradt ügyeleti díjakat és egyben zárolta a kórház számláját. Napokig az országos érdeklődés középpontjába kerültünk, a Parlamentben is foglalkoztak a Vaszary Kolos Kórházzal. Végül az intézmény megkapta a 80 milliós rendkívüli támogatást. A kölcsön feltételei között szerepelt többek között a menedzsment átalakítása is. Az év utolsó megyegyűlésén önkormányzati biztost neveztek ki a kórház élére, igazgatónk pedig átvehette a „KomáromEsztergom Megyéért" kitüntetést. 1998. február: „Az 1993-ban indult új finanszírozási rendre történt átállás 4 éve alatt 400 millió Ft-ot meghaladó adósságteher halmozódott fel, lényegében az alulfinanszírozás miatt" (Major Éva önkormányzati biztos jelentéséből). „A jelentés szerint a hiba kizárólag a finanszírozásban keresendő, a kórházi vezetés ebben semmit nem tehetett, tehát vétlen. Ez elfogadhatatlan" ... (5 vezető főorvos véleménye) „Tudjuk azt, hogy adósságállományunk extrém növekedésében nagyobbrészt az alacsony finanszírozás játszott szerepet. Ugyanakkor véleményünk szerint a kórház jelenlegi vezetését is egyértelmű felelősség terheli a dolgok ilyen alakulásáért. Az ebből eredő konzekvenciák levonása elmaradt!" (Esztergomi Orvosi Kamara nyilatkozata) 1998. április: Átadásra került a kórház új, korszerű, 15. számú központi épülete 1998. Augusztustól decemberig a Gyermekosztályt ideiglenesen szüneteltetni kellett. Á kórház rekonstrukciója a Dorogról átcsoportosított 80 millióval folytatódott. „Az eredeti orvosszakmai programban nem is volt benne a dorogi 80 millió. Ezt az összeget 5 évvel ezelőtt azért csoportosította ál a kórház vezetése, mert akkor úgy látták, hogy egyrészt ott is terveznek fejlesztéseket, másrészt az összeget mintegy tartalékként is szerepeltették. Ebbe a város vezetésének nem volt beleszólása. (Dr. Könözsy László) 1998. szeptember: „A jelen finanszírozással nem keletkezik új adósság...1997 novembere óta 7 intézkedési terv készült ... és a kórház felkészülten várja a szükséges támogatást ezek megvalósításához." (Az önkormányzati biztos jelentéséből) 1999. február: „... A kiegyenlítő finanszírozás beállta óta ... a Kórház közel 60 millió Ft-ot visszafizetett szállítói tartozásából... A Kórház azon kevés magyar intézet között szerepel, akik ... nyilvánvalóan fel tudják mutatni az előző évek igazságtalanságát és az évek óta folytatott gazdasági gyakorlatának korszerűségét. Ha nem lett volna tartozásunk, több mint 60 millió Ft szabad pénzeszközzel gazdálkodhattunk volna az elmúlt 4-5 hónapban. Következik ebből a bizonyosság, hogy a Kórház megmarad, biztonságban van..." (Dr. Szontagh Csaba) 1999. március 26.: Ünnepélyes keretek között hivatalosan is átadják a rekonstrukció eredményét. 1999. április: „Elnöki tevékenységem első 4 hónapjából időm 70 százalékát a 2 kórházzal kapcsolatos problémák feltárására és az azokra adható válaszok megfogalmazására fordítottam" (Lázár Mózes, a Megyegyűlés elnöke) 1999. május: „Az összeomlás határán egyensúlyozó kórház ... teljes adósságállománya ez év májusának végén 461 597 000 forint volt." (Sipos Imre) A megyegyűlés először 1999 márciusában foglalkozott kórházunk helyzetével. Akkor a tulajdonosi önkormányzatok véleményének kikérését tartotta szükségesnek. Ezek az állásfoglalások megszülettek. A soronkövetkező szeptemberi ülésen a Megyegyűlés nagyfontosságú, jövőt meghatározó lépések előtt áll. Osvai László dr. Kórházi ügyek tanácsnoka