Esztergom és Vidéke, 1999

1999-08-05 / 31-32. szám

I A megyei közgyűlés tagjaként a közelmúltban került a kezembe Komárom-Esztergom megye tisztifőorvosának 1998. évi jelentése. A gondosan felépített beszámoló adatait és következtetéseit böngészve úgy találtam, érdemes beavatni a szélesebb közönséget is, esetenként kiegészítve a tárgyszerű elemzést szubjektív megjegyzéseimmel. Mi, orvosok sokszor emlegetjük, hogy a lakosság nem túlzottan törődik az egészségével - vég nélkül említhetjük a példákat - de mi sem teszünk eleget, hogy propagáljuk a betegségek megelőzésének fontosságát. Legyen ez a rövid szemlézés egy kis hiánypótlás! Megyénk lakóinak száma 1997 végén 310 466 fő volt, 53 % nő, 47 % férfi, korcsoportonkénti megoszlásban a legmagasabb a 40-59 évesek aránya (28 %), őket követi a 15-29 év közöttiek csoportja (23 %), a70 évnél idősebbek aránya 8 %. Sajnálatosan csökkent az évi élveszületések száma, 1996-ban 3203, 1997-ben mindössze 3046 kisbaba látta meg a napvilágot. A gyermekek megbetegedéseinek fő okai a vashiányos vérszegénység (okozója többnyire a hússzegény táplálkozás), az asthma (környezeti ártalmak), anyagcsere betegségek, a szemizmok betegségei, de egyre emelkedő a mentális és viselkedés zavaros esetek száma is. Itt kell hangsúlyoznunk a gyermekkori szűrővizsgálatok és gondozás fontosságát, az iskolaegészségügy és a - minden dicséretet megérdemlő védőnői hálózat szerepét Vajon a családok, a szülők a tőlük elvárható kellő gondossággal óvják-e gyermekeik egészségét? Esztergom-Dorog térségében 16 Gondolatok megyénk egészségügyi mutatói kapcsán gyermekháziorvosi praxis működik általános megelégedésre, a falvakban a háziorvosok a felnőttek mellett ellátják a gyermeklakosságot is. Végre ismét fogadja a rászorulókat az esztergomi gyermekosztály, de továbbra is hiányoznak a speciáüs gyermekszakrendelések, a meglévőkben pedig bosszantóan sokat kell várakozni. Az egészségnevelés kitüntetett célcsoportja a tizenéves korosztály, de sok erőfeszítés ellenére sem állítható, hogy egészségkultúránk az elmúlt években javult volna. Hadd említsek három, kiragadott, sok-sok teendőt kívánó probiémát: a tizenéves lányok terhességmegszakításának száma, a kábítószer-használat, a cigány fiatalok egészségügyi helyzete. Az esztergomi drogambulancia megyeszerte erőfeszítéseket tesz, hogy az egészség védelmét az egészséges életmódot népszerűsítse, vannak partnerei (Vöröskereszt, betegek egyesületei, civil szervezetek) de a munka dandárjával mintha mégis egyedül maradt volna. Esztergom új tisztifőorvosa elkötelezetten nyilatkozott a megelőzés fontosságáról. Reméljük, együttműködő partnerévé tudja tenni az oktatási intézmények vezetőit, és az egészségnevelés fontosságának megfelelő helyet kap az iskolai programokban. Itt ismét felteszem a kérdést: a családok mintaadó szerepe hány százalékban éri el a kívánatos szintet. Most tekintsük át a megye felnőtt lakosságának néhány egészségügyi mutatóját és szenteljünk pár mondatot az esztergomi kórháznak! A vezető megbetegedések a következők: kiemelkedik a magasvérnyomás, ezt követi a szív koszorúsereinek fokozatos szűküléséből eredő szívizom-vérellátási zavar, az ízületi kopások, a cukorbetegség, férfiaknál a máj megbetegedései, nőknél a csontsűrűség csökkenése. Fenti betegségek többnyire lassan alakulnak ki, megjelenésükben kiemelt szerepe lehet az egészségtelen életvitelnek (alkohol, dohányzás, helytelen táplálkozás, a mozgáshiány), ebből következően a megelőzéssel sokat javíthatnánk a jelen helyzeten. Nagyon fontos a háziorvosok és a - ma még oly hiányos általános lakossági egészségkultúra szerepe. Ha a vezető halálozási okokat vizsgáljuk, a szív és érrendszer eredetű halálok állnak az első helyen (ide tartozik az agyvérzés és a különféle embóliák is) 50 %-kal, ezeket követik a rosszindulatú daganatok okozta halálesetek (23 %), majd az emésztő és a légzőrendszer végzetes betegségei. Vigyázat! A magasvérnyomás életveszélyt jelenthet! Az Öné rendben van?! Az öngyilkosság okozta halálesetek száma csökkent az elmúlt évben. Ejtsünk néhány szót a térségünk lakossága egészségének helyreállításáértkiemelten felelős Vaszary Kolos Kórházról. Ágylétszáma 652, a megyei önkormányzat működteti, de az ingatlanvagyon Esztergom városé, kivéve Kórházi rekonstrukció (IV.) MODERN KONYHATECHNOLÓGIÁVAL, DIÉTÁS ÉTELEKKEL A száz éves Vaszary Kolos Kórház öt éve tartó rekonstrukciójáról, az egyes gyógyító osztályok elhelyezéséről, az egységes szakmai működésről dr. Szontagh Csaba orvos-igazgatóval készített interjúnkat olvashatták az előző részletekben. Most a gyógyulásban oly nagy szerepet betöltő kórházi étkezésről, a modern konyhatechnológiáról, a kiszolgálásról tudakozódtam. Lakos Sándorné Ilike élelmezésvezető, több mint három évtizede tölti be felelősségteljes hivatását. Esztergomba kerülésében közrejátszott dr. Csernohorszky Vilmos akkori kórházi főorvos, városunk díszpolgára, akivel a fővárosban dolgoztak egy osztályon. Ó tudta, hogy Ilike több szakképesítéssel is rendelkezik, ápoló és műtősnő, emellett élelmiszeripari technikus, továbbá vendéglátói és élelmezési felsőfokú szakvizsgája van. így lett belőle 1968. március 5-től a kórházi élelmezés elsőszámú embere. Tőle tudtuk meg, hogy az új központi épületben 125 milliós beruházással valósult meg a modern konyhatechnológia. Jelenleg 850 főre főznek rendszeresen, ebből átlagosan 650 a beteg, a többiek az ott dolgozók, köztük az orvosok, ápolók. Mindezt 30 munkatársával végzik, számítógépes tervezéssel. Dike elmondta, hogy 1600 féle ételt tartalmaz a program, általában 6 hetes ciklusra készítik az étlapot. Nagy változatossággal, a pénzügyi helyzetükhöz igazodva. Mindenféle betegségre külön diétás ételeket is készítenek, napjában 18-20 félét, személyekre szólóan. Az élelmezésvezető napi kapcsolatban áll az osztályvezető főnővérekkel, a diétás nővérekkel, és ennek alapján veszi fel a rendelést. A konyha jól felszerelt és az elkészült ételeket egyéni tálcás tálalással juttatják el a betegágyakhoz. A kórház területén 19 részlegbe szállítják ki az ételeket a tálalólista alapján. Hatalmas felelősséget és nagy hozzáértést kíván mindez, elsősorban a vezetőtől, de a közvetlen munkatársaitól is. Látogatásunkkor meggyőződtünk arról, hogy Ilike (fényképünkön) reggeltől késő délutánig megállás nélkül szolgálja a 850 „vendége" étkét. Ott van a raktárban, ott van a főzőüstök mellett és árgus szemekkel követi a tálalást. Hozzáértését a kórház igazgatósága értékeli is. Szegőfi Béla gazdasági igazgató különösen támogatja a konyhát, évi 15 milliót költhetnek csak alapanyagra. Ebből gondoskodik a friss zöldségről, a húsról, a tejtermékről és sok mindenről, a napi állandó készletről. A beszerzést pillanatról -pill an atra nyomonköveti. Ehhez kell az akivételes szakmaszeretet amit magunk is tapasztaltunk. Arról is meggyőződhettünk, hogy a különböző osztályokon is elégedettek konyhájuk főztjével, erre a Kolos Kórházban hagyományosan igényesek is. (Pálos) a dorogi telephelyet. Az intézmény nagyon komoly anyagi gondokkal néz szembe, szerencsére az osztályok napi munkáján ez még csak a dolgozók számára érzékelhető (vagy tévedek?). A műszerpark többnyire nem a legkorszerűbb - különösen a műtéti beavatkozásokat végző osztályokon egyes szakmák orvoshiánnyal küszködnek. Tobb, magas szinten képzett ápolónőre, szakdolgozóra lenne szükség, és a krónikus-ápolási osztály kialakítása is megoldásra vár (országos gond). Nem túlzás azt állítani, hogy míg egyik oldalon kapacitás fölösleggel, addig a másik oldalon kapacitás hiánnyal birkózunk. Az amortizáció elismerése és finanszírozásának megoldása szintén központi kérdés lenne. Ugyanakkor nem elhallgatható - de megváltoztatandó! - tény, hogy a járóbeteg-szakrendelések egy részén megengedhetetlenül hosszú a várakozási idő. Fentiek - és minden más nehézség - ellenére a Vaszary Kolos Kórház dolgozóinak döntő többsége tudása legjavát nyújtja, magas szinten végzi munkáját Több kórházi osztályunk nemzetközi minőségtanúsítási bizonyítvánnyal rendelkezik. Az esztergomi kórház felhalmozódott gondjai a magyar egészségügy megoldatlan szerkezeti, biztosítási és finanszírozási problémáinak állatorvosi lova(i) (ménese?). Néhány adattal, ténnyel, véleménnyel szerettem volna egészségünk megőrzésének fontosságára, illetve a térségi egészségügyi ellátás nehézségeire felhívni a tisztelt Olvasó figyelmét. Dr. Varga Győző orvos A Pala-partról jelentem... Tudom, nem illik személyes vonatkozású ügyekbe bonyolódni egy objektívnek szánt tudósításban, de most úgy érzem, a téma megköveteli az elfogultságot Arról van szó, hogy életem első komolyabb kritikáját 24 évvel ezelőtt éppen a Palatínus-tóról írtam a boldogult emlékű megyei lapban. El kell ismerni, az elmúlt évtizedekben alaposan megszépült a Pala Annakidején egy árva bodega állt ott most számtalan kis üzlet, büfé, fagyizó, újságosbódé, mini ABC áruház kínálja portékáit A Pala strandjának szolgáltatásai felveszik a versenyt a legelegánsabb balatoni nyaralóhelyekkel. Az is dicséretes, hogy a strand vezetője, alkalmazottai még időben felismerik, kiszűrik és kivezetik a tolvajokat. Ugyanakkor kevésbé örömteli, hogy a strand területén lévő hangszóróból elviselhetetlen erővel üvölt a zene. A Palát sokféleképpen meg lehet közelíteni. A legkalandosabb a kerékpárosok helyzete, a forgalom ugyanis életveszélyes. Busszal sem leányálom, mindössze óránként jár a hármas helyijárat a belvárosból, a főidényben, zsúfoltan. Úgy tűnik, ők nem haladnak sem a korral, sem a sátorkői-tő fejlődésével. Viszont ha túléljük a buszozást felszabadult örömmel lubickolhatunk a hűs vízben, és énekelhetjük a régi nótát: „Ó, úgy élvezem én a strandot..." D.L.