Esztergom és Vidéke, 1999

1999-07-08 / 27-28. szám

220 Esztergom és Vidéke 1999. június 24. Két évvel ezelőtt már írtunk a Petőfi iskola újszerű kezdeményezéséről: a Somodrin sóoldat felhasználásával készített „gyógybarlangról". Akkor többen kétkedve fogadták ezt a próbálkozást. Most két év elteltével - hogy lapunk megindította ezt a természetgyógyászati cikk-sorozatot - kíváncsiak lettünk az eredményre, ezért felkerestük Miskolczi Csabánál, az iskola igazgatóhelyettesét, e gyógyprogram egyik kezdeményezőjét, hogy számoljon be olvasóinknak a tapasztalatokról. - Mint köztudott, két éve gyógyító célokra berendeztünk egy alagsori helyiséget: sótéglákkal falaztuk fel, sóoldatot párologtató edényeket helyeztünk el a falak mentén, és kényelmes székekkel, asztalokkal rendeztük be. Tanulóink azóta minden héten legalább egyszer bejutnak e gyógybarlangba: ott tartják valamelyik tanítási óráikat. De jönnek ide más iskolákból, óvodákból is a délutáni órákban. Azt tapasztaltuk, hogy a megfázásos, influenzás időszakokat könnyebben vészelték át tanulóink, a légúti betegségekben szenvedők pedig egy Gyógybarlang a Petőfiben rövid kúra alatt is látványosan meggyógyulnak. De jó hatással van a barlang a bőrbetegségekre, az allergiára is. Az idegrendszerre gyakorolt nyugtató hatását pedig azonnal megtapasztaljuk, ha egy-egy gyermekcsoporttal bemegyünk a helyiségbe. Itt nincs ugyanis fegyelmezési probléma, szinte megtisztulnak ebben a csodálatos levegőben. -Úgy tudom, mindez tetemes kiadásokkal jár, hiszen az oldatot havonta frissíteni kell. Nem gondoltak még arra, hogy ennek egy részét meg tudná szerezni az iskola, ha belépti díj fejében a felnőttek számára is hozzáférhetővé tennék a gyógy barlangot! - Lehet, hogy előbb-utóbb rákényszerülünk. De ennek először meg kellene vizsgálni a jogi lehetőségeit. Az az igazság, hogy ezt a szolgáltatást a gyerekek számára, az ő egészségük érdekében kezdeményeztük, és a továbbiakban is az ő számukra szeretnénk fenntartani. Különben a felnőtteknek is van lehetőségük Esztergomban e szolgáltatás igénybevételére, a Kálvária utcában nyitott ugyanis egy vállalkozó egy hasonló barlangot, úgy hallom, sokan járnak oda. - Annak idején beszéltünk arról, hogy ez a gyógybarlang része az iskola nevelési programjának. Hallhatnánk valamit e különleges programról? - Egészségvédő programmal az egész megyében csak 2-3 iskola rendelkezik. Városunkban a Balassa iskolának volt még hasonló célú próbálkozása, de az ő programjuk némileg eltért a miénktől. Mi nemcsak a testi, de a lelki egészség megőrzését is célul tűztük ki. Ennek érdekében beállítottuk a tantárgyak sorába az emberismeretet, amely az amerikai sikeres stressz-kezelő programon, a CHEF (csef)-en alapszik. Ez megtanítja például a gyerekeket arra, hogy képesek legyenek helyes döntéseket hozni, nemet mondani az egészségre káros dolgokra. - Kapcsolódik ez a program a természetgyógyászathoz ? - Inkább úgy mondanám: a „természetes" gyógyászathoz. Hiszünk az ember és az őt körülvevő természet gyógyító, egészségmegőrző erejében. Egyre több kollégánk ismerkedik meg az autogén és az NMV programokkal, és használja ezeket a gyakorlatban is. Népszerű lett a jóga, a természetes, egészséges élelmiszerek használata, a füstmentes életmód. - Úgy tűnik - és szerintem ez a természetes - hogy a Petőfi iskolában a nevelők nemcsak a gyerekek személyiségét kívánják fejleszteni, de elkötelezettek egy egészségesebb életszemlélet meghonosítása mellett. Az elmúlt hetek elszomorító eseményei után ismét rá kell jönnünk, hogy némely kisiskolában - a Balassa iskola mellett a Petőfiben is - olyan értékek rejlenek, melyek rideg szám-adatokkal nem fejezhetők ki, s melyek pozüív hatásait figyelmen kívül hagyni nagyfokú szüklátókörüségre vall. Talán nem ártana néhány politikai-gazdasági testület üléseit a gyógybarlangba kihelyezni! Szába Sózáshoz tengeri sót, jódozott konyhasót és házilag őrölt durvasót használjunk. Vegetát és Delikátot mértékkel. Sokféle kerti és gyűjtött (vadon növő) fűszernövény sós ízhatást kelt. Ilyenek pl. a borsikafű, rozmaring, majoranna, koriander-, petrezselyem-, kapor- és zellerzöld, a lestyán, tárkony, gyömbér és kakukkfű, szurokfű. Kenyér: kezdetben párhuzamosan fogyasszunk fehér és rozsos kenyeret s csak utána térjünk át a fekete, sűrűbélű kenyérre. Vékonyra szelve együk, mindig csak keveset! (Dzsemhez jobban megy a fehér kenyér.) Kenyér- és kalácspótlók: a búzacsíra, búzakorpa, a Korpovit-keksz, korpás kiflik, cipócskák, az otthon sütött rozsos és Graham-lisztes kenyérlepények, kenyérkék, zsemlék. Ivóvizünk: legyen forrásvíz, jó minőségű (kerti) kútvíz, ásványvíz, melynek címkéjén feltüntették az ásványianyag-tartalmat, igyunk házilag készült gyümölcsleveket! Sütemények helyett fogyasszunk minél több hazai, főként a saját vidékünkön termő gyümölcsöt, édességnek kavarjunk gyümölcshabokat! Nassolás helyett magvakat rágcsáljunk: diót, mogyorót, mandulát, hántolt napraforgót és mákot (mézzel-vaníliával reggeli- és vacsorakrém). A magyar konyhától a reformkonyháig Annak, aki természetgyógyász-kezelést vesz igénybe, étrendjén is változtatnia kell. A magyaros konyhától a reformkonyháig vezető átmenet eléggé rögös út: több, vagy sok évtizedes étkezési szokásrendszertől kell megválnia. Ezért mindig ki kell kérni a természetgyógyász konkrét, személyre szóló kulináris tanácsait. Szakkönyveket is vehetünk a további tájékozódáshoz. Ilyenek pl.: Császárné Benke Mária: Eletünk és ételünk; dr. Oláh Andor - Kállai Klára - Vadnai Zsolt: Reformkonyha; Monspart Éva - Salamon Magda: Főzzünk másképp is című biokönyve és a különféle gyógynövény-enciklopédiák. Az alábbi, személyes tapasztalaton alapuló jótanácsokkal az átmeneti időszakot szeretnénk megkönnyíteni s mindezeket a fogyni vágyó olvasók szíves figyelmébe is ajánljuk. Ételeinket alma-, tárkony- és vegyes zöldségecettel savanyíthatjuk, de 8-10 %-os bioecetből otthon is elkészíthető. Pl.: a szörpkészítésből megmaradt egreshéjból igen ízletes salátaecetet erjeszthetünk. Kertünk zöldségeiből remek nyers növényi ételeket - előételt, saláta- és vacsoraféléket - apríthatunk, melyeket sokféle, fűszeres és füves öntettel ízesíthetünk. Majonéz helyett pár mozdulatnyi keveréssel koleszterinmentes, saját gusztusra készült JO-' GONÉZT készíthetünk joghurtból, kefirből, aludttejből. Fekete tea helyett fogyasszunk gyümölcsteát, cikóriakávét és gyógyteákat. Hatásukat szakkönyvben kell megtalálnunk, aszerint kell megválasztanunk. Tejfélékből a kecsketej a legegészségesebb (hetipiacon kapható!), aludttejnek is ott vásároljunk tehéntejet. Bolti tejből a csökkentett zsírtartalmút igyuk. A tejtermékek közül részesítsük előnyben a természetes aludttejet, a kaukázusi kefirt, az ízesítés nélküli joghurtokat, a sovány tejföl-, túró- és sajtféléket. Desszertnek készíthetünk gyümölcsös tejturmixot, tejszínhabos gyümölcsparfét! A füstölt hús és szalonna ízének pótlására fogyasszunk füstölt sajtot és halat! Cukor helyett ízesítsük ételeinket, italainkat mézzel (ami csupán 1-2 evőkanálnyi lehet naponta, nem több, mert hosszú távon allergiát okozhat). Egyes fűszerek és gyógynövények édes ízhatásúak, ilyenek pl. a turbolya, édeskömény, édesgyökér, fahéj, csillagánizs, koriandermag. Ma márszerencsére - igen bő választékban kaphatók a nem rákkeltő, jóízű édesítőszerek. Tojást csökkentett mennyiségben (heti 2-3 darabot) együnk. Részesítsük előnyben a kapirgáló házityúk tojását! Disznóhúst, marhahúst egyre kevesebbet fogyasszunk (azt is inkább főzve vagy párolva), majd váltsuk fel darálthús ételekkel, később pulyka-, csirke-, tyúk-, kakas-, liba-, kacsahússal, gomba- és tökfélékkel (ezek: a beles, fehér kistök, cukkini, kokocella, pattiszon, padlizsán). A folyami halat könnyebben befogadja a gyomrunk, mint a tengerit. Szójatermékeket először hússal vegyesen, majd fokozatosan és fűszeresen, az előírt konyhatechnikáknak megfelelően kell főznünk. Aki képtelen megszokni, vagy a gyomra nem bírja megemészteni, az ne egye! Az ételek sűrítését (rántás helyett) étkezési keményítővel, joghurtos vagy sovány tejfölös habarással, vagy rápirított kevés liszttel végezzük. A búzalisztet keverjük Graham-liszttel! Levesekben tészta helyett árpapelyhet is főzhetünk. Köretnek zöldséges barnarizs, kukorica-, köles-, árpa-, hajdina-kásaféléket együnk (A Piacüzletházi Bioboltban kaphatók és a Herbária gyógynövényboltban). Zsiradékok: disznózsírt csak tepsi kikenéséhez használjuk. A,/áradt" napraforgóolaj-maradékot külön üvegben gyűjtsük, dugaszoljuk és tegyük a kukába. Nyers salátákba, jogomézbe hidegen préselt napraforgóolajat (Héliosz), ha van rá pénzünk, kukoricacsíra-, tökmag- vagy olívaolajat csepegtessünk. Pároláshoz, főzéshez baromfizsírt a boltokban kapható kacsa, és libahájból olvaszthatunk. Kenyérre baromfizsírt, csökkentett zsírtartalmú margarint vagy teavajat kenjünk. Kertünk terméseiből ősszel aszaljunk minél többet! Téli időszakban pincében és veremben tárolt zöldféléket főzzünk (ne mirelitet), és ezekből készítsünk friss káposzta-, cékla-, hagymasalátát és savanyúságot. Tavasszal türelmesen várjuk ki a zöldségek természetes és folyamatos megjelenését. Az átmeneti időszakban alkalmazzuk a régi magyar paraszti élet és a tájjelegű konyhák igen ésszerű és takarékos szokásait! Ajánlott könyvek: Varga Gyula: A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében, Makay Béla: Szabadtűzön; Knézy Judit: Somogy régi ételei stb. Horváth Gábomé dr.