Esztergom és Vidéke, 1999

1999-07-08 / 27-28. szám

1999. Július 8. Esztergom és Vidéke AAJWOWXAVOOOQW^^ CW 1! Gyümölcsöző nyári ajánlatok üdvözlet a nyárnak, akkor is, ha éppen változékony és szeszélyes. Munkában, vakációzva vagy szabad­ságon: körülölel az esős vagy napos, de előbb-utóbb mindenképpen édes­illatos gyümölcsöket érlelő nyár. A természet éretten kínálkozó ajándéka­it sokféleképpen fogyaszthatjuk. Én most hadd emeljem ki frissítő hatásu­kat, amire koccintsunk is mindjárt egy finom koktéllal. A jó koktélnak alapkövetelménye a névadás, legyen tehát: Napfénykoktél Hozzávalók: 50 dkg hámozott, ma­gozott, friss őszibarack (persze lehet konzervből is), 1 üveg száraz pezsgő, 1 citrom. (Ez az adag hat pezsgőspo­hárhoz elegendő.) A pezsgőt behűt­jük, a megmosott barackot szűrőka­nállal forrásban lévő vízbe márjuk, héját lehúzzuk, majd kimagozzuk, végül turmixoljuk. Hozzáadjuk fél citrom levét. (A másik fél citromot vékony karikákra vágva a poharak dí­szítésére használjuk.) Az őszibarack­pépet elosztjuk a poharakba, ráöntjük a jéghideg pezsgőt, díszítjük - és már fogyasztható is. - Egészségünkre! Németül: Prost! A franciáknál: Alain Prost. (Bocsá­nat!) De ha már franciáknál tartunk, egy Észak-franciaországi apáca, név sze­rint Tátin (ejtsd: „tatén") nővér öüeté­ből ered a finom francia almatorta, a Tarte Tátin egyszerű és nagyszerű receptje. Linzertésztát készítünk, amelynek hozzávalói: 30 dkg liszt, 20 dkg vaj vagy margarin, 1 evőkanál porcukor, 1 tojás, pici só, vaníliás cukor, fél citrom reszelt héja. Géppel vagy kéz­zel gyors mozdulatokkal összegyúr­juk; vigyázzunk, hogy ne puhuljon el, majd hűtőben pihentetjük. Ezalatt 1 kg savanykás, borízű almát (rétesal­mát) megmosunk, meghámozunk, magházát kivágjuk, ujjnyi vastagra Nemere István REJTEKUTAK 44. Repedések Ősi a hely, amelyen a házunk Ez azt is jelenti, hogy a mélyben számos régi kor emléke lapulhat. Voltak itt pincék már a középkor­ban, és fél évszázada is. Ma nyo­mukat sem látni - de azért valahol még léteznek az üregek. Örök fe­keteség borítja a betemetett bolto­zatokat. Talán ezért is mozog a hegy. No és a még mélyebben rejtőző forrá­sok is okozzák a láthatatlan moz­gást. Hallani viszont lehet - csak nem nappal. Annyi más zaj kering körülöttünk, teszi tompává fülün­ket, agyunkat. Éjszaka viszont el­csendesül, mintegy magába száll a világ. A csönd belénk telepszik, részünkké lesz. Mi magunk va­gyunk a csendesség, a helyben is lopakodó árnyék, a falon kúszó, szellő-matatta borostyán. Megreccsen a fal. Valahol a mélyben kicsiny rezgés volt, hatá­sa ide nyúlik. Darabnyi kő moz­dult alá, üreget töltött ki, vagy újabbat nyitott. Nem éreztem semmit, testemnek ez nem volt mozgás, csak a fülem érzékelte a finom zajt. A fal milliméternyit mozdult, hajszálnyit repedt vala­hol belül. De még tartanak a tég­lák, remélem. Még a vakolaton sem nyílt rés. A tetőn osonó nyest­tel sem akart játszani az egyik macska, pedig láttam már ilyet. Nem itt volt a nesz forrása, hanem odalent. A kertben, a pázsiton is megnyí­lik olykor a föld Titkokat sejtető fekete résekre lelek a fűszálak kö­zött. Ott, ahol tegnap még semmi sem volt, ma mohón nyeli az ön­tözővizet az ismeretlen mélység. Olykor valamelyik macska is megáll a szélén, és bajuszát moz­gatva bámul lefelé. Pedig semmit sem látni. Vagy csak én nem lá­tom..? A rések a múlandóságra emlé­keztetnek. A repedések a falon voltaképpen betűk. Kacskaringó­san vagy szálkás törésekkel jelzik: ne tervezz túl messzire az időben. Minden leromlik, amit építettek. Minden leromlik, amit szültek er­re a világra. Csak a tartósság ide­jében van különbség. A rés a földön hűvös nyirkot lehel. A repedés a falakon kimu­tatja a téglatestrészeket, a kábel­beleket, a malter-szöveteket. A háznak is van teste, és ő is öreg­szik. De győznek a növények, győz a remény. A föld réseit porral hordja tele a szél, benövi a fű. Ám nem lehetünk biztosak abban, hogy többé nem bukkannak fel. Legfel­jebb később, másutt, éppen olyan váratlanul, mint előzőleg. Ismét jön egy macska, belebámul, jövök én, vagy már valaki más, és nézi töprengve a föld repedését. Hányan állhattak már itt a he­gyen és nézték a föld változását? Hányan gondoltak ugyanarra a múlandóságra, ha kertjük alatt el­mozdult valami? Más is hallja-e, hogy néha reccsen a fal, reccsen az ember? szeleteljük. A kerek (kb. 24 cm átmé­rőjű) gyümölcstorta-formát kibélel­jük a linzertésztával úgy, hogy szép pereme is legyen. Késheggyel meg­szurkáljuk, majd körkörösen rárakjuk az almaszeleteket. Ha marad pár sze­let, kerüljön középre, szintén szimet­rikusan, hogy sütéskor egyformán ér­je a hő. 2 evőkanálnyi porcukorral egyenletesen behintjük, majd az elő­melegített 250 fok C-os sütőben 20 percig sütjük. Ha kisült, meghinthet­jük még egy kis porcukorral, vagy megkenhetjük langyos baracklekvár­ral, amitől szép fénye lesz. Még me­legen tálaljuk és fogyasztjuk. A torta természetesen készíthető más gyü­mölcsökkel is, például körtével, őszi­és kajszibarackkal, szilvával. Nyáresti összejövetelek (föltéve, hogy igazi meleg van!) vendégváró frissítő itala a Dinnye bólé Hozzávalók: egy kb. 2-3 kg-os gö­rögdinnye, egy átlagos nagyságú sár­gadinnye, egy ananász (lehet konzerv is), 5 cl narancslikőr vagy rum, 10 dkg kristálycukor, egy üveg száraz pezs­gó­Agörögdinnyét cakkosan vágva le­kalapoljuk, belsejét kiszedve kockára vágjuk, az ananászt ugyanígy, majd a sárgadinnyét hosszában félbevágva, magjától megtisztítjuk és egy kerek kanállal kis gömböket vájunk ki belő­le. Az elkészített gyümölcsdarabokat visszatesszük a görögdinnye tálszerű nagyobbik felébe, ráöntjük a cukrot és a likőrt, majd óvatosan elkeverjük. Ráhelyezzük a levágott „kalapot" és minimum 3-4 órán át hűtőben érlel­jük. A legfinomabb azonban úgy lesz, ha már előző nap hűtőbe kerülhet. Tálaláskor ráöntjük a behűtött pezs­gőt, majd bólés poharakba vagy kis üvegtálkákba szedjük. Mindenkinek kellemes kóstolgatást kívánok, jóízű társalgás mellett! Ősszel a szőlős és gesztenyés sütemé­nyekkelfolytatom sorozatomat. Addig is jó munkát és nyaralást a lap minden kedves olvasójának! Czirok Ferenc Megjelent a gyilkos galóca! Örök ellenségünk ez a gomba, mert a halálos gombamérgezések 90 %-át ez okozza Aki a gyilkos galócát nem isme­ri fel biztosan, az ne szedjen gombát! Egyetlen példány 3-4 ember halálát okozhatja! Diagnosztikai szempontból is a legalattomosabb mérgezések közé sorolható, mivel a lappangási idő, tehát az étel elfogyasztásától a tünetek jelent­kezéséig eltelt idő hosszú: 6-36 óra Mérgének sejtpusztító hatása van. Rendszerint émelygéssel, hányingerrel kezdődik, majd gyorsan bontakoznak ki a mérgezés viharos tünetei. A gomba­mérgezettnek mielőbb szakszerű orvosi (kórházi) ellátásra van szüksége. Tehát orvost, mentőt, járművet, kórházat, de gyorsan! A gyilkos galócát a többi galócához hasonlóan fiatal állapotban fehér, zárt burok veszi körül tojáshéjszerűen. Ezért ekkor még tojáshoz hasonlít. Kettévág­va azonban a benne fejlődő kalap és tönk könnyen felismerhető. A kifejlett pél­dány kalapja 5-15 cm átmérőjű. Lehet zöldesbarna, olajbarna, olajsáiga, zöl­dessáiga, citromsárga. Sugarasan sely­mes, szálas felülete csupasz. Lemezei 8-12 mm szélesek, sűrűn-állók, fehérek. Tönkje 5-15 cm hosszú, 1-2 cm vastag, felül kissé elvékonyodó, a tönk tövénél megvastagodott. Rendszerint fehér, zöl­dessárga vagy szürkészöld színű. A tönk alsó részén bocskor található, az az gömbölyű, puha, gumó alakú, félig sza­badon álló fehér hüvely. Amilyen mérgező a gyilkos galóca, ugyanolyan mérgező a fehér galóca. A fehér galóca színe hófehér, vagy sárgás­fehér, felülről nézve olyan mint a csiper­ke. Ezért elsősorban a kalap alsó felüle­tén a lemezek színét kell figyelni. A fehér galócának a lemezei mindig hófe­hérek, a csiperke lemezei viszont rózsa­színűek vagy barnák. Előfordulásuk: a gyilkos galóca júni­ustól októberig tölgyesekben, parkok­ban, de bükk erdőben, sőt ritkán fenyők alatt is megterem Gyökérkapcsolt (a fák gyökerével együtt élő) gomba. A fehér galóca meszes talajú erdők­ben, inkább melegebb vidékeken fordul elő, júniustól szeptemberig tölgyerdő­ben terem Helyenként gyakori, gyökér­kapcsolt; főleg Gödöllő és Tatabánya környékén ismeretes tömeges előfordu­lása Összetévesztésük: a gyilkos galóca összetéveszthető a sima zöld-, a varas­hátú- és dióízű galambgombával, vala­mint a sárgászöld pereszkével. A fehér galóca összetéveszthető a fiatal csiper­kével, a fehér tarlógombával, és a raga­dós bocskorosgombával. A gombamérgzések elkerülése érde­kében betartandó szabályok: 1. Csakis piacon, csarnokban árusí­tott, ellenőrzött gombát vásároljunk. 2. Házaló árustól gombát venni tilos. Házaló árusításnak (zugárusításnak) számít a piaci gombaeladás is abban az esetben, ha a gombán nincsen rajta az ellenőrzőjegy, tehát ha a piacellenőr nem vizsgálta ál 3. A saját szedésű gombát mindenki mutassa be vizsgázott gombaismerő­nek. 4. Ne szedjen gombát, aki a gyilkos galócát nem ismeri. 5. Csak olyan gombát gyűjtsünk és fogyasszunk, amelyet már magunk is jól ismerünk és mindenkor biztosan felis­merünk. 6. Gombaismereti szempontból lai­kus szomszédtól, baráttól ne fogadjunk el gombát ajándékba, mert azok között mérgezők is lehetnek. 7. Csakis ép, egészséges, friss gom­bából készítsünk gombás ételt és azt mindenkor frissen fogyasszuk el. 8. Ha gombaismereteinket gyarapíta­ni akarjuk, vegyünk részt a helyi gom­baszakkör munkájában, vagy végez­zünk gombaismerői tanfolyamot. Nagyon hasznos lenne, ha az újságok, folyóiratok hasábjain és a televíziók ké­pernyőjén havonként legalább egy 10 perces ismertetés jelenne meg a tárgy­havi ehető és mérgező gombákról. A gombákra fokozottan érvényes az az igazság, hogy legjobb a mérgezések megelőzése! Sok egyéni tragédiát kerül­hetnénk el, és nem kellene a mérgezet­tek gyógykezelésére sokmillió forintot költenie a kórházaknak. Klotz József

Next

/
Thumbnails
Contents