Esztergom és Vidéke, 1999

1999-07-08 / 27-28. szám

1999; Július B. Esztergom és Vktéke Gondolatok az Esztergom-Dorog régiót érintő megyei hatáskörű döntések befolyásolhatóságáról Ülök a Megyei Közgyűlés Népjóléti Bizottságának soros értekezletén, hallgatom az oroszlányi polgármester szavait. Arról beszél - tisztán, világosan -, hogy vége az időhúzásnak, minden döntésköteles szereplőnek lépni kell, a fölöslegesnek bizonyuló kapacitásokat le kell építeni, nincs helye érzelgősségnek. A Közgyűlés tagjai lássák be, a szigorú, racionális lépések ideje elérkezett. Szavait a megyei elnök megerősíti. A napirendi ügy egyébként az esztergomi kórház struktúraátalakítása. Másnap a Megyegyűlésen a megyei kezelésben lévő középfokú oktatási intézmények jövőjéről rövid beterjesztés: hogyan olvasztható be a Hell szakközépiskola a Bottyánba, mi legyen a dorogi gimnázium sorsa, mi lesz a Szent István Gimnázium és az Árpád-házi Szent Erzsébet Szakközépiskola épületének tulajdonlásával. Foglalkozik a testület Dömös község kérésével: ezentúl Pest megyéhez szeretnének tartozni. öt évre megválasztjuk több környékbeli középiskola igazgatóját - az egyikbe éppen régiónkban lakó képviselők ellenszavazata miatt nem sikerült vezetőt választani. Folyamatosan kiemelt jelentőségű az 2000. év megünneplésének előkészülete, a Mária Valéria híd újjáépítése - az Esztergom körzetében lakókat még közelebbről érintve. Tájékoztatót hallgatunk meg az Euroregio megalakításáról, tagjai: Nyitra kerület, Pest megye, Komárom-Esztergom megye. Mondanom sem kell, városunkat milyen közelről érinti ez a nemzetközi egyezmény. Miért soroltam el a fentieket? Azért, mert Esztergomot és környékét nagyon közvetlenül érintő eseményekről, tervekről van szó, amelyek többségének koordinálása, a döntéshozatal joga a Megyegyűlés kezében van. A megyei önkormányzati testület 40 tagú, régiónkat tízen képviseljük, különböző pártfrakciókban ülve. Ha minden megyei képviselő döntéséről szakszerűséget és jóindulatot feltételezünk is (belátom, ez is egy nagyon jóindulatú feltételezés), könnyen előfordulhat, hogy méltánytalannak érezzük majd a mi körzetünkre vonatkozó elhatározásaikat. Megfontolásra ajánlom, hogy régiónk tíz megyei képviselője próbálja meg a közös érdekek mentén egyeztetni álláspontját. Kistérségünkben Esztergom, ill. Dorog központtal két területfejlesztési társulás működik, magában foglalva a környék összes önkormányzati vezetőjét, munkát adva vállalkozóknak, cégeknek. Ha képesek lennénk velük is leülni, tárgyalni, vitatkozni, talán eredményre is juthatnánk szűkebb lakóhelyünk, a bennünket megválasztó emberek érdekében. Ajánlom konszenzuskereső gondolataimat a környék polgármesterei, önkormányzati képviselői, a gazdasági kamarák vezetői és megyei képviselőtársaim figyelmébe. Azért, hogy - a demokrácia nevében is - kellő információ birtokában magunk dönthessünk saját dolgaink ügyében. Dr. Varga Győző, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés tagja Cél: az idegenforgalmi régió fejlesztése Június 25-én délelőtt dr. Könözsy László polgármester és dr. Czeglédi József régiós főtitkár vezetésével a Városháza nagytermében ülésezett a Közép-Dunavidéki Idegenforgalmi Régió Esztergomi Területi Bizottsága. Az ülés napirendjén két fontos téma szerepelt. Először a régió fejlesztési koncepcióját vitatták meg a résztvevők, s egyetértettek azzal a javaslattal, mely szerint a régiónak ki kell lépnie a „fővárosi árnyékszerepbőr' és Budapesttel együttműködve az egész közép-kelet-európai térség turisztikai központjává kell válnia. Erősíteni kell azokat az adottságokat, amelyek a fővárostól és a többi kisrégiótól megkülönböztetik (vallási turizmus, falusi turizmus, bor- és gasztronómiai turizmus, stb.). A résztvevők szükségesnek tartották azonban kiegészíteni a tervezetet, mivel az esztergomi-dorogi kistérségről fontos információk hiányoznak, egyes jelentősebb települések teljesen ki is maradtak az anyagból. Második napirendi pontként tapasztalatokat, véleményeket, javaslatokat hallgattak meg az ülés résztvevői az idegenforgalmi szezon előkészítésével s várható eredményeivel kapcsolatban. Elhangzott, hogy a koszovói események, valamint a természeti katasztrófák jelentősen visszavetették a turistaforgalmat. Ennek ellenére a helyi szakemberek mindent megtettek az 1999-es évi idegenforgalom fellendítése érdekében. A biztonságosabb közlekedést elősegítő jelzőlámpákat állítottak üzembe, jelentősen bővül a programkínálat, és a kiadványok száma és minősége is emelkedést mutat. Szó volt az idegenforgalom olyan kitörési lehetőségeiről is, mint a millennium, a Mária Valéria híd, valamint az Utazás 2000 kiállítás. De szóba kerültek olyan „húsbavágó" témák is, mint pl. a szúnyogirtás elégtelensége és összehangolatlansága. Az ülés kétség kívül hasznosnak, eredményesnek minősíthető, s valószínű, hogy pozitív hatással lesz Esztergom idegenforgalmára. -tho KAMARAI HÍREK Szlovákiában ismét bevezették az alkalmi autóbuszközlekedésnél kivetett adót Szlovákiában a hozzáadott értékadóról szóló 289/1995. számú törvény módosításáról szóló 60/1999. számú törvény 49/a. számú paragrafusa ismét bevezeti az alkalmi autóbuszközlekedésnél kivetett adót. Eszerint az alkalmilag közlekedő személyszállító autóbuszoknak ún. útadót kell fizetniük. Az adókötelezettség a Szlovák Köztársaságba történő belépéssel keletkezik. Az adó mértékét a szállított személyek száma és a Szlovákiában megtett kilométerek szerint számolják ki. A szállított személyek számába nem számítják bele a sofőrt és egy kísérőt, vagy a kirándulás vezetőjét. Az adó mértéke fejenként a Szlovákiában megtett kilométerenként 0,05 szlovák korona. A törvény szerint az adót előre, előlegként kell megfizetnie a külföldi szállítóknak a Szlovákiába történő belépéskor a feltételezhetően megteendő kilométer és a buszon lévő személyek számának megfelelően. A ténylegesen megtett kilométermennyiség ellenőrzése és az elszámolás a Szlovákiából történő kilépéskor történik. Amennyiben az előre fizetett összeg kisebb, mint a ténylegesen megtett kilométerek száma, a különbözetet a külföldi fuvarozó a kilépéskor egyenlíti ki. Ha az előleg magasabb volt a ténylegesen megtett kilométermennyiség után járó adónál, a szlovák vámszerv kilépés előtt visszatéríti a különbözetett, kivéve, ha az nem haladja meg a 100 (száz) szlovák koronát. Az útadót tehát nem a buszon utazóknak, hanem az alkalmi fuvarozóknak kell megfizetnie. A menetrend szerint közlekedő autóbuszokra a fenti szabályozás nem vonatkozik. A rendeletet minden külföldi alkalmilag szállító autóbusz esetén alkalmazzák! A Nemzeti Akkreditáló Testület teljes jogú tag az unióban A Magyar Nemzeti Akkreditáló Testületet az Európai Unió akkreditálási szövetsége júniusi közgyűlésén teljes jogú taggá nyilvánította. Az eddig társult tagként működő szervezet a magyar akkreditációs tevékenység szakmai sikereként értékeh a teljes jogú taggá-válást. Ring Rózsa, a NAT ügyvezető igazgatója elmondta, a teljes jogú tagság lehetőséget ad arra, hogy a magyar érdekeket erőteljesebben képviseljék és ezentúl egy szavazattal rendelkeznek a szervezetben. Az ügyvezető hozzátette: szeretnék elérni, hogy a magyar tanúsításokat az unió országaiban elfogadják. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy nem kellene a magyar árukat újra minősíttetni az európai piacra-jutáskor, ami jelentős költségmegtakarítást jelent a hazai vállalkozóknak. Az ügyvezető igazgató szerint ezt a lehetőséget várhatóan már jövőre megkapja Magyarország. Nemzeti Akkreditáló Testületet - melynek elnöki tisztét dr. Tolnay Lajos, az M KIK elnöke tölti be - törvény hatalmazza fel a magyarországi laboratóriumok tanúsító és ellenőrző szervezetek felkészültségének igazolására. Az 1995-ben elfogadottjogszabály alapján megalakult testület 400 vizsgáló és 30 kalibráló laboratóriumot, 10 tanúsító szervezetet akkreditált, valamint részt vesz a hatósági vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésében.